Micsoda véletlen
Te, ha jól sejtem ezekhez a hangfalakhoz szeretnél építeni egy hiraga-t . . .
Én pedig a Hiragámhoz szeretnék építeni Scan-Speak Discovery hangszórókból hangdobozt
Véletlenül nem 18W/8434G00 a típusa a mélyközepeknek?

Üdvözlet az összes hiraga építőnek.
Huvét hajnalban halgatom a nemrég elkészült két új (95százalékban kész )hangfalamat, a régi saját, vagy 25 éve épített mosfet es érősítőmmel, utána egy barátomtól kölcsönkapott Eskey A osztályú erősítővel.
És hát most érkeztem el arra a pontra ami már amúgy évek óta bennem van, hogy kell építeni egy Hiragát, mert a régi erősítőm hangja bizony csúnyán alatta marad annak az A osztályú hangjának.
Az lenne a kérdésem az urakhoz, hogy a hiraga valamelyik verziójához, beszerezhető e nálatok , tőletek panel, valaki árulja esetleg ezeket? Talán egy 20 wattos verzió azért kellene.
Köszönöm a választ, üdv. Zoltán.

Én csak innen a partoldalról kotyognék bele egy picit...
Én kb 20 éve építettem az elsőt, és azóta nem tudok szabadulni tőle...
Pedig addig, és azóta is sokminden megfordult már nálam, köztük viszonylag komolyabb cuccok is.
De én egyszerűen imádom a hiraga hangját...

Most is építgetek egy párat, monoblokk verzióban....

Sajnálom hogy el kellett adnod, de megértem. Én nem tartok itthon nagy hangtechnikát, viszont rendszeres karbantartója vagyok egy jó barátom édesapjának. Most is van nálam egy szeretett erősítője, ami egy véletlen bemeneti statikus impulzus miatt meghibásodott. Ez egy puritán, mégis jó hangú erősítő. Nálam nem igazán szólt jól. Viszont volt nálam csöves monoblokk pár is tőle, az nagyon jól muzsikált. Úgy tűnik, nekem kicsik a hangsugárzóim, ezért a nagy lineáris, hangszín szabályzó nélküli, magas damping faktorú erősítők nem tudják megdörrenteni a kis dobozokat. A tulajnál elképesztő energiákat véltem hallani ugyanazon a zene anyagon, tehát vélhetően a kis dobozaimmal van a baj. Az, hogy alacsonyabb damping faktorú csöves erősítő pedig úgy szólt a kis dobozaimon hogy elkönnyeztem magam, az valószínűleg azért volt, mert a kisebb csillapítású erősítőnek köszönhetően a basszus nem feszes, hanem dörrenős lett.
Most magas damping faktorú félvezetős erősítővel hajtom ezeket a kis dobozokat, de van egy aktív mélynyomó a rendszeren. Így nem hiányzik a robbanékonyság. Pedig szerintem nem éri el az erősítőm a hiraga minőségét.

A félvezetős erősítők világában mindig is jelen voltak a minimál koncepcióra épülő kapcsolások, csak ez igen periférikus témakörnek számít...kevesen foglalkoztak vele, de azok alaposan
1. A Siliconix cég 1977-es katalógusában volt egy "simple audio amplifier" kapcsolás V-MOSPOWER FET-el.
2. Az 1985-ben publikált Jean hiraga féle Nemesis erősìtő a másik hìres kivitelezés, a teljes leírása itt:

http://6bm8.lab.free.fr/Documentations/Revues/Audiophile/1977-1988/34/NEMESIS/NEMESIS.html

Annak idején a Tango cég gyártott ilyen félvezetős single ended erősìtőkhőz való kimenőtranszformàtort - FG50S tipusszámmal (64/32/16R primer impedanciával). Mivel sikerült egy ilyen szökőévenként felbukkanó trafópárt beszereznem, egyből beindultak a gondolataim - mi jót lehetne ezekkel összehozni?
Alaposan kimérve a két primer tekercset kiderült, hogy elképesztően egyformák minden szempontból!
Na akkor jutott eszembe a McIntosh féle " Unity Coupled " trafókkal épített csöves erősítők világa, amelyek bifiláris és trifiláris tekercseléssel készültek. Infó itt:

http://www.roger-russell.com/mccontest.htm

Ezeknek a PP kimenőtranszformátoroknak a két legfontosabb ismérve, hogy az anód és a katódkörben helyezkedik el a megosztott primer tekercs, ami ráadásul bifiláris/trifilàris tekercseléssel van kivitelezve. A kapcsolás alapvető tulajdonsága az ellenfázisú, szoros ellencsatolás, ezért azonos, de fázisban 180°-al eltérő feszültség van az anód ill. katódkörben. Így a kimenőcső igazából "lovagol" a bemenőjel hatására, csak impedanciaillesztést végez.
Sok előnye van ennek az "unity coupled" elvnek a PP kapcsolásban, de lehet-e ezt a single end világában is használni?
Jelenleg van egy működő kisérleti kapcsolásom deszkamodellen, amelyben ezt a két nagyon különböző elvet ( SE/unity coupled) próbáltam együttműködésre bírni
TJ.

Sziasztok Vissza olvastam a 28-33 közötti oldalakat. Érdekes.
28-32 oldal között senki nem épített hiraga erősítőt (bocs, talán 1 tag jelezte, hogy elkezdte.)
Rengeteg szimulátoros semmitmondó ábra található. Meg hozzátartozó elméleti ideológiák.
Sok "szép", honnan rendelted. "Milyen a vetősáv szélessége"
És rengeteg civakodás. Bocs.

Egy kis olvasmány:
https://www.diyaudio.com/community/threads/act-iii-jean-hiragas-cla...00832/

Lehangoló lehet olvasni egy kezdőnek. Öregek veszekedése, oldalakon keresztül. Vitatkozni a semmiről.
hiraga erősítő...

hiraga le Monstre

Jó lenne, ha pontos idézet kerülne bármikor teritékre, nem pedig a saját pongyola megfogalmazás



Ezt a véleményemet a hiraga topikba írtam be korábban, és NEM a hídkapcsolású erősítők elve volt a téma, hanem a két monoblokk tervezett hidalása...

https://www.hobbielektronika.hu/forum/hiraga-erosito?pg=29

TJ.

Nem semmi! De szó volt már erről. Lehet, hogy kipróbálnám, de a korom miatt már nem fér bele. Az anyagi részéről nem is beszélve.
Visszatérve az elejére, hiraga hídban, a kettőnek nem sok köze van egymáshoz. Vagyis nem szerencsés egy amatőr által épített erősítőket, és egy IC tokban gyárilag autómatákkal precízen kivitelezett erősítőpárt összehasonlítani hídba kötés esetén. Márcsak az adódó vezetékhosszak miatt sem. Ami egy erősítő minősítését illeti, szintén bonyolult dolog, mivel először is a gazdája igényei szerint készül. És amikor már javában készül, senki sem szeretnél elképzelt "álmait" kukázni, más "hóbortja" miatt. De még idesorolnám a kategóriahatárokat is, mivel ez az egész üzletág is egyben. Régen a hifi, ma az audifil, high-end a varázsszó. De, hogy ennek a határai hol vannak azt homály fedi valójában. És megint előkerülnek az egyedi elvárások...
Ami az ilyen spéci kapcsolásokat illeti, mint amit bemutattál, az a hobbiszinten építőknek nagy falatnak mondanám. Ha Király Tibi VF4-ét veszem az összesen két FET fokozatával, amit hobbi célokra fejlesztett, ehetőbbnek tartom. No meg a kivitelezésnek is komoly helye van a hangminőségben. Én azt mondanám, hogy nem készült két hiraga úgy, hogy egyforma legyen a hangjuk, és akkor hogy is van a híddal?
De mindez csak az én meglátásom...

Mind a kettő 2x20W-os lesz és a tervem az, hogy aktív váltót fogok használni előtte, így hajtok meg egy két utas hangfalat, ezért lett így. Viszont meg akartam hagyni annak a lehetőségét, hogy monoblokként bármilyen más hangfalat is rá lehessen kötni (passzíváltó, több utas, akármi . . .)
Nem a teljesítmény miatt hidalom, bizonyára elég lenne a 20W, de ha esetleg így használom akkor mégiscsak több tartalék van benne, és olvastam már olyat is, hogy egy hidalt erősítőnek jobb is lehet a hangja . . . hát ez majd kiderül. Meghallgattam már hidalva is, de egyelőre nem tudok nyilatkozni hogy valóban jobb úgy, ahhoz még többet kell fülelni.

Bele fog férni 24x30x20cm, erre kívülről jönnek rá a hűtőbordák.
A hátlap feliratozása lézergravírozással történt.

Nem tudom dombornyomással mire gondolsz, a teteje az úgy készült, hogy kivágtam a lemezből egy részt, ahova behegesztettem a lyukacsos perforált lemezt.
Amin a "hiraga" felirat található, az pedig az előlap. Az úgy készült, hogy kinyomtattam 3D-be a feliratot, az MDF-be belemartam a helyét, majd ragasztás, gittelés, csiszolás, festés . . . ez lett végeredmény.
A fa betétbe a felirat szintén lézer gravírozott.

A hűtőbordák és a hátlap az fekete eloxáláson esett át.
A váz pedig porfestve lett.

Ha lesz valami fejlemény akkor rakok fel további képeket, szerintem a belseje is ütős lesz
És idáig a hangja is bíztató . . .

Köszönöm szépen
Igazából két dolog van amit itthon nem tudtam megcsinálni:
1. a lézergravírozás
2. a 3D nyomtatás. A "hiraga" felirat ugyanis azzal készült (persze tervezni én terveztem mindent), majd ez lett besüllyesztve az MDF-be, de ez már itthoni barkács, kis marás, fúrás, ragasztás, gittelés,csiszolás, festés . . .
Természetesen a számomra megfelelő hangzás elérése a fő cél, az, hogy közben elbíbelődök a dobozzal csak extra.
Egyébként maga az erősítő is alakul, még néhány dolgot kipróbálok és jöhet a végleges verzió elkészítése.

Szia
Hogy alakul a hiraga projekted, van esetleg valami előrelépés?
(sajnos ismét költözöm, ezúttal haza debrecenbe, házfelújítok, szóval ismét jegelve lett a dolog)

Szerintem 1969-ben John Linsley Hood publikálta a 10W-os "A" osztályú erősítőjét.
Tudomásom szerint hiraga 20W-os kapcsolása kicsit később, úgy '78-'82 között jelent meg a l'Audiophil magazinban.

Én épp most építgetem hiraga 20W-os "A" osztályú erősítőjét . . . ez is elég ismert.

Egyszerű, nagyszerű. Én hiraga-nál alkalmaztam, saját amatőr ötlet volt. Vagy 25 éve

Sziasztok!
Vannak még ismertebb A osztályú erősítők az alábbiakon kívül?
JLH 1969
hiraga Le Monstre
Nelson Pass F5

Építettem hozzá hiraga preampot is, és egy JLH-t is. Azóta folyamatos A-B tesztben vagyok... egyelőre (hangban) a hiraga vezet orrhosszal, de ott a stresszfaktor is nagyobb: vajon mikor fogja megölni a hangszedőt...?

Szerintem nem. Inkább mondanálak szerencsésnek. Szívesen kipróbálnék egyet, hogy mennyi a hozadéka, és lenne miért egy hiraga előtétet csinálnom.

Húúúh, ez tényleg régi projekt, emlékszem a képeidre, én is akkor kezdtem a hiraga projektem, de én csak a 8-12W-os csináltam meg. Pár éve tervben van az újradobozolása és 2db sztereó verzió építése (bi-amp/bi-wire átkapcsolással), amihez minden megvan már pár éve, de költözködések során mindig háttérbe került

Szia!
Én csináltam mikrovezérlős védelmet. Urbán féle védelemből elhagytam a sallangot, csak a hibajelet érzékelő komparátorokat hagytam meg, a kimenetükre pedig egy optocsatoló volt kötve amin keresztül jeleztem a mikrovezérlő felé. Ez MonoBlock erősítőnél kimondottan jó volt, mert így a készüléken belül sehol nem kellett a GND-t közösítenem, lényegében ezért is épült így. Egy hiraga LeMonstre előtt volt.

Írtam, hogy néhány éve kíváncsiságból és szigorúan kísérleti jelleggel megépítettem a Hawskford/Cordell hibajavítós végfokot, ami "Burgum" fantázia névvel szerepel a szimulátoromban. Készült hozzá "Irgum" is, ami szimmetrikus kimenetű előerősítő volt. Rövid ideig hallgattam az Irgum-Burgumot és akkoriban nem nyerte el tetszésemet. Olyan "dirr-durr-csitt-csatt" hangképe volt emlékeim szerint és "minőségi" zenehallgatásra alkalmatlannak találtam. A Burgumot meghatározatlan időre kölcsön adtam Géza haveromnak, aki általában a képen látható keresztváltók behangolásra használja, időnként némi rövidzárral fűszerezve a dolgot. Három napig javítottam. Ízekre szedtem, összeraktam, mindent átmértem és következő megállapításra jutottam. (Azzal került vissza, hogy csak búg.) Több rövidzárat is kibírt az elmúlt években. A crowbar simán "kiveri" az 5A-es "biztit" a tápegységben, a +/- 42V-ot ilyenkor azonnal letiltja a relés védelem. A biztosíték cseréket megunva, átméretezte T10A-re és most a 0.22R tirisztort védő ellenállás "olvadt" ki. Semmi más baja nem lett. A végfetek és a meghajtás simán túlélték a módosítást. Ezért szeretem a teljesítmény MOSFET-eket.
Behoztam meghallgatni, hogy vajon ennyi év után, most mit hallok. A hangdobozom ugyanaz, mint évvel ezelőtt volt. Jobb előerősítőm van (de ennek csak aszimmetrikus kimenete van), jobbak a kábeleim, van állványom és van tápregerátorom, ami stabil 230V szinuszt állít elő és erre szüksége van ennek a végfoknak, a kapacitív szorzók miatt.

Ami miatt mindezt leírom. A múltkor feltettem a nem költőinek szánt - de annak sikeredett kérdést, mert senki nem válaszolt rá - ami úgy hangzott, hogy vajon hány Wattra van szükség az otthoni halk, vagy mondjuk úgy normális hangerővel történő zene hallgatásához? Legtöbbünknek elég egy Watt, ha 10, az már nagyon hangos. Sokaknak elég a JHL, vagy a hiraga 10 W-ja, nekem is bőven sok az "A" osztályú ezeknél alig nagyobb teljesítménye.
Viszont voltak már a "láncomban" több 100 W-os végfokok - és amik jó minőségűek voltak - azok mindig egy olyan katartikus élményt nyújtottak, hogy EZAZ! Ez a hatalmas dinamika, a könnyed erőlködés nélküli, hihetetlen mélyre lenyúló basszus, a nyílt hangkép, a felbontás, a határozottság. Nos, ez a "Burgum" így szól. Úgy leverte az "A" osztályút, mint vak a poharat. És nem kell hozzá nagy hangerő, 0.1 W-on is megmarad ugyanez a monumentalitás. Valami miatt kell, szükséges, a nagy teljesítmény. Nem tudom ezt megmagyarázni, de el kell fogadnom tényként, amíg valaki be nem bizonyítja az ellenkezőjét. Még talán annyit: az összes ilyen nagy teljesítményű végfok teljes hidas volt.

Sziasztok!

Nagyjából 2010 környékén találkoztam először hiraga 20W-os erősítőjének a leírásával, az akkori fórumok topicjait olvasva elhatároztam, hogy megépítem ezt az erősítőt. Bele is kezdtem, de elég lassan haladt az építgetés, majd egyéb okok miatt évekre félre is tettem. Most jött el újra a pillanat, hogy elővegyem és befejezzem.
Örülök neki, hogy közben sokan mások is megépítették és tapasztalataikat itt leírták, ezek számomra is hasznosak lesznek, illetve biztos lesznek kérdéseim is menet közben.
Addig itt összefoglalom, hogy én hogyan gondoltam első körben, erről teszek is fel néhány képet.
Kapcsolási rajzot a tápról és az én végfokom verziójáról, illetve arról ami idáig elkészült belőle . . . sajnos élesztve még nem lett, ez lesz a feladat a következő hetekben.

Köszönöm a kimerítő válaszokat. Látod ezért nem jó az építő kritikát magadban tartani. Főleg egy olyan helyen ahol ezt sokan elolvashatják, mert így nekik is jó kiindulási alapnak szolgál. Visszatérek az írásod elejéhez. A Sansui hangfalak hangja nem a leg jobb. Mondhatnám nekem nem tetszett semmi benne csak a kinézete. Igazából nálam kb 2 hónapot volt. Főként csak azért mert még ilyet nem láttam hallottam. De gyorsan el is adtam. A Hiragával egy saját építésű két utas zárt doboz szólt. Szóval amit a Sansuinál hallottál az a hang kép az a doboz és a hangszórók hibája. Megtévesztőek ezek a küllemre szépen megmunkált és rendkívül nehéz dobozok, de az akkori korban ez kb HS500 kategória volt. A komolyabb hang nem ezeknél kezdődött. A hiraga ugyan ezekkel a Fetekkel szólt. Azért szolt úgy ahogy. Korábban tranzisztoros volt, meg sem közelítette ezt a hangot. Ha viszont úgy lett volna meg építve ahogy írtad, tuti jobb lett volna.

Az utóbbival gondom van az értékelést illetően. Nálam kicsit szétszakad a hangkép az előzőhöz képest. Az előzőnél lejön nálam nagyjából a cucc hangképe. Meg is akartam kérdezni, hogy milyen hangfal van rajta. A FET-es erősítő nálam nem annyira vonzó hangképre, mint a tranyós, így ahogy hallottam. Az is igaz, hogy a fejhallgató erősítő témában, pont ezért építek extrában egy canamp-ot, hogy így hallhassam meg a FET-es, és a tranzisztoros A osztályú végfok hangzáskülönbségét.
Sok bejáratási óra van mögöttem, így van tapasztalatom a hangképváltozásokról, és egy hallgató, és egy füles szimbiózisáról. És egy valamire való mikrofon is árulkodhat egy rendszer képességéről, persze, ha van a tarsolyban konvertálási tapasztalat. Az említett felvételi helyzethez persze nem árt a szerencse a helység akusztikája miatt. A második esetben sokkal fedettebbnek éreztem a felvételt.
Üzleti oldalról nézve a volt építésed kínálja magát. Ha én megint TO3 tokozásra vetemednék, akkor még többe kerülne az építésem, mint eddig bármikor. Ugyanis én most már nem hagynám szabadon. Az pedig komoly gépmunkát eredményezne. És az egész elrendezést módosítanám. A trafók nem jelenthetnek zavart egy jól megépített erősítő esetében. Én duál-monóban szoktam építeni, azaz dupla földcsillagpont van. Faházba szeretek építeni a meleg hatása miatt. Impregnálva elég szigetelést biztosít, mivel kevésbé van a környezetének kiszolgáltatva. At említett független két csatorna miatt az alps potit nem szoktam földelni, hanem egy műanyagrúddal hozom az előlapra. De a poti a bemeneti RCA-k nyakán van, így nem kell árnyékolt kábel a bemenetre, ami bizony befolyásolja a hangképet. Ha megnézi az ember, hogy hogy praktikus a kezelőszerveket, csatlakozókat szerelni, akkor belátható, hogy a hálózati kapcsolón, és a hangerőszabályzón kívül elől más ne szükséges. A többire, meg hátul lesz igény. Nem tartom szerencsésnek a hűtőbordákat az oldalfalon, ha a készülék polcra kerül. De minek is kellene, hogy ott legyen. Ha én építenék egy e félét, olyan széles lenne a készülék, hogy elférjenek a bordák hátul. Hőtani oldal, A TO-3-ra azt mondják, hogy a nagyobb felülete miatt jobb a hőelvezetése. Már csak egy kérdés marad, hogy meddig? Hát az építések tömkelegében az első kanyarig. Amikor valahol hőtorlódás van a hűtésben az mindenképp megnöveli az üzemi hőfokot. Ezt megelőzendő nem árt közel ideálisan megépíteni a végfok hűtését, és mindjárt ás helyzet adódik. Hogy sokba kerül? No igen, de a jó tápnál azért kevesebbe.
A hűtés egy ilyen hiraga esetében nálam szendvicsszerkezetű lenne. Leghátul a bordák, innen visszafelé a hűtőtömbök, majd a hűtendő eszközök tömbre fogott szerelvényei. A tömbe lennének bemarva a TO-3-ak profilja a tok aljáig (szintbe) 1-1,5mm plusz méretezéssel. Ezeken lennének a leszorító alulapok úgy 5mm vastagok, a TO-3 tok szél, és hosszméretének legalább kétszeres méretűek. természetesen a 3 lábkivezetéssel, mivel a collektort szigetelten rögzíteném. Mielőtt a elzárnám a napvilágtól, a fészkét kitölteném Kheraterm KP-12-vel. Ami kinyomódna, az jó lenne a tömb, és a borda közé. Azt gondolom, hogy így mindjárt nem lehetne az eddig mért hőértéket mérni, mivel a TO-3 felületének közel 100% lenne használva. A hűtőtömbre kerülne nálam az a "szőrös" ellenállás is, és minden olyan alkatrész, ami hősugárzó természetű. Innentől már egyéni, én a lészerelést választanám, és a kötéseket az alkatrészek saját lábaira korlátoznám. Kérdezhetnéd, hogy ez hogy fog kinézni? Én inkább azt kérdezném, hogy fog így szólni? Az igaz az elvi rajz ez esetben "műfordítást" szenved. A tömörítés ezen formája tapasztalataim szerint előnyös a hangzásra. Struktúrálisan, hőtanilag, minden melegedő alkatrésznek a hűtőtömbön a helye. Földtanilag meg a földcsillagpontban a helye a minden földelendö lábnak. Kivétel a bemeneti földcsillagponti csokor. A kettőt pedig külön kötöm össze. Ami még nálam fontos dolog, a lehető legrövidebb huzalhosszok szereléskor. Az esetleges panel a hűtőtömbre van szerelve. Előtte a pufferpanel közvetlen. Ez nálam egy csatornára két egység. Szeretem a csillagpontba kötött kisebb értékeket, dekadikus osztótagokkal nanofarátig. És a közösítést a földcsillapontban szoktam összekötni, ami a hangszóró csatlakozón ideális. Tehát a hátfal, közepén van a poti a bemeneti RCA-kal, onnan két irányban a hűtőtömbön a panel, és a két szélén a kimeneti csatlakozó.

Igen dobozolt. A hőmérsékletek 26 fokos szobahőmérsékleten mérődtek. Nyár volt. Soknak találod? Vagy kevésnek? hiraga 30W

Sziasztok!

Nekem több verzióban is van/volt hiraga. Volt eredeti tranzisztor készlettel is... aztán meg mindenféle variációban. Pl 546/556-al.... de eredeti meghajtóval és pl MJ vagy MJL véggel.
Ami most van készülőben, abban pl eredeti a meghajtó és MJ a vége...

De bízvást állíthatom, hogy mai alkatrészekből is lehet nagyon betyár Hiragát építeni...

Néhány apró tanáccsal el tudlak látni.
kompatel 99% hamisat, bocsánat, kínait árul ezekből a régi típusokból.
Ebay stb. szintén bizonytalan. Én az angliai diotec.től (ha jól emékszem a nevére) rendeltem anno, megmértem az adatlapon megadott I_C-U_CE-t és közelében sem volt, konkrétan a felét tudta. Az a jó ezekben, hogy ha megemlíted nekik a gondodat, azonnal válasz nélkül visszautalják a pénzt, egyfajta beismerésként.
BD139 és 140 mehetne a nagyobbak helyére.
A bemenetre pedig BC546C/547C/550C típusokkal lehet próbálkozni, abból is válogatni a jobbakat.
Az ár és hogy hány helyről rendeled itt másodlagos kell legyen.
A legjobb lenne bontani, de az is nehéz ügy.

hiraga pedig ezt írta 1980ban:




szerk.: mcc tanácsát fogadd meg, azok a KSC1845/KSA992 párok elég jónak tűnnek.

Azon gondolkodom hogy építenék egy 50Watt körüli A osztályú végfokot V-FET kimenettel korábbban már építettem egy hiraga 30 Watt verziót 2SK82 és 2SJ28 kimenetekkel. Ezt még láthattad és hallhattad az Annafürdői találkozón. Aztán most jelenleg is a V-FET bootstrap power IC Erősítőt használom. Két verzión agyalok az egyik a hiraga 30Watt amibő 4 csatornát kéne építsek és hidalni őket. Vagy néztem Krell KS-50 erősítőt itt dupla végfok tranyók vannak ezeket szeretném 2SK70 és 2SJ20 fetekkel helyettesíteni. A két erősítő közül melyiket javasolnád? És az utóbbi megvalósítható-e +/-40V táplálással. Ezekből a Fetekből még van elérhető bár azt nem tudom hogy eredeti-e. Mondjuk egy japán videót néztem ahol javított egy SANSUI BA-1000 Bővebben: Link Ebbe is sikeresen tönkretették a kimeneti fokozatot Ez egy megbízható eladónak tűnik rengeteg eladása van. Bővebben: Link Mondjuk a 4 pár fet egy bolti középkategóriás erősítő ára Krell KSA-50 A képen a találkozon épp hiraga hallgatás.