Számoltam egy 58×40×18 mm-es toroid ferrit magra (Ae = 1,68 cm², f = 40 kHz) egy 12–14,4 V-os primer és kb. 80 V-os szekunder feszültségű push-pull konverterhez. Erre jutottam:

Maximálisan megengedett (elméleti) teljesítmény:
Pmax_cs = Ae² * 4 * f
Pmax_cs = 1,68 * 1,68 * 4 * 40000 ≈ 451584 mW ≈ 451,6 W

Megjegyzés: ezt inkább elméleti felső határnak tekintem, gyakorlatban folyamatos üzemben inkább kb. 250–300 W körül gondolkodnék.

Primer menetszám:
Np = (Up * 10000) / (4 * Bmax * Ae * f)

Up = 13,5 V
Bmax = 0,2 T
Ae = 1,68 cm²
f = 40000 Hz

Np = (13,5 * 10000) / (4 * 0,2 * 1,68 * 40000) ≈ 2,51 menet

Ebből kerekítve: 3 menet / félprimer
Tehát: primer = 2 × 3 menet, középcsappal a 12–14,4 V-ra.

Szekunder menetszám (kb. 80 V össz kimenetre, pl. ±40 V):
Nsz = (Usz * 10000) / (4 * Bmax * Ae * f)

Usz = 80 V

Nsz = (80 * 10000) / (4 * 0,2 * 1,68 * 40000) ≈ 14,8 menet

Kerekítve: Nsz ≈ 15 menet összesen
Középcsapolt szekundernél: kb. 2 × 7–8 menet (fél szekunder tekercsenként).

Ellenőrzés: nem fog-e telítődni a mag az adott menetszám/feszültség mellett?

Négyszögjelre használt képlet:
B = (Up * 10000) / (4 * f * N * Ae)

Ha N = 3 menet / félprimer:

B = (13,5 * 10000) / (4 * 40000 * 3 * 1,68) ≈ 0,167 T

Ez bőven 0,2 T alatt van, tehát ilyen adatokkal nem kellene, hogy telítésbe menjen (13,5 V-tal számolva). 14,4 V-tal számolva B valamivel nagyobb, de még mindig 0,2 T környékén marad. Ha csak 2 menet lenne, akkor B ≈ 0,25 T 13,5 V-nál, 14,4 V-nál pedig kb. 0,27 T, ami már elég határeset.

Megjegyzés a képlethez:
B = (Up * 10000) / (4,44 * f * N * Ae) → ez szinusz vezérlésre való.
B = (Up * 10000) / (4 * f * N * Ae) → ez négyszög vezérlésre.

Primer maximális áram (elméleti max. teljesítményre számolva):
Ip = P / Up = 451 W / 13,5 V ≈ 30,7 A

Ha mondjuk csak kb. 300 W-tal számolok:
Ip ≈ 300 W / 13,5 V ≈ 22,2 A

Szekunder maximális áram (451 W-ra számolva):
Isz = P / Usz = 451 W / 80 V ≈ 5,63 A

Huzalátmérő számítása 5 A/mm² áram-sűrűséggel:

Primer minimális huzalátmérő:
Dp = 1,13 * √(Ip / 5 A/mm²)

451 W esetén:
Dp ≈ 1,13 * √(30,7 / 5) ≈ 2,8 mm
Ez kb. 6,1 mm² keresztmetszetnek felel meg.
Példa: 0,2 mm-es huzalból kb. 200 szál párhuzamosan.

Szekunder minimális huzalátmérő:
Dsz = 1,13 * √(Isz / 5 A/mm²)
Dsz ≈ 1,13 * √(5,63 / 5) ≈ 1,2 mm
Ez kb. 1,13 mm² keresztmetszet.
Példa: 0,2 mm-es huzalból kb. 36 szál párhuzamosan.

Összefoglalva: a fenti képletek alapján kijön egy kb. 3 menet/félprimer – 7–8 menet/félszekunder trafó erre a toroidra 40 kHz-en, kb. 0,17–0,2 T körüli Bmax-szal. A 451 W inkább elméleti plafon, gyakorlatban 250–300 W környékére lőném be a folyamatos teljesítményt.

De az újakon nincs már -5V-os ág, így oda a szimmetria, nem?

Az 5 és 12 voltos tekercseket szokták használni, máramelyik alkalmas rá, de sokkal korrektebb egy nagy ETD, vagy toroid magra tekerni, pár menet...

Az biztos, csak erősítőnek nem igazán lenne jó, mivel kb. ugyanazt a háromszáz Volt körüli feszültséget kapnád. Vagy annyira alacsony kitöltést kéne állítani, hogy sehogy nem lenne jó. Szerintem áttekerés nélkül ez így nem alkalmas.
Nézz el az ATX táp átalakítása topicba.

Pontosítok: az tudom, hogy az ATX-ben a szekunder 2x12V-ra van tekerve, méghozzá egyforma huzalvastagsággal, meg stb.

De a terveim szerint az "ATX szekunderjeit" primerként kötném be, mert ugye egy autóban a feszültségforrásom kb 12-14V. nem pedig 230V-ról üzemelő tápot szeretnék. Bővebben: Link

Elvileg így nagyobb feszt kapnák az ATX trafó primerjein.
Hogyan tudom beazonosítani a vasmag típusát, maximális terhelhetőségét (két különböző tápból lett bontva az egyiknek nincs már meg a típusa) ?

Újratekerés nélkül nehéz lesz. Egy PC tápból a trafó újratekerése nélkül, kis átalakítással simán kijön 24VDC. A -12V-hoz tartozó ág ugyanolyan keresztmetszettel van tekerve. Ha a közös pontot felemeled és a -12V-hoz tartozó ágra kötöd, akkor már csak a negatív ág diódáját kell cserélni, a puffert korrigálni, a visszacsatolást kell hozzá igazítani és a vezérlés tápjára kell ügyelni. Ekkor ugyanazt az áramot tudod kivenni a tápból, ami a 12V-os ághoz tartozik, a képed alapján 420W... amikor szakadékba ledobod és hátszél van. De ha mondjuk mindkét táppal megcsinálod ezt és az egyik lesz a + táp és a másik a - táp, akkor már egész jó vagy. Feltéve, ha elég a +/-24VDC, esetleg még mehetsz feljebb, de akkor a tartalék csökken.
Persze neked autóba kell és akkor az egész panel kuka, csak a trafó marad...hát a fene tudja, hogy megéri-e...

Sziasztok! Adott egy GroundZero 38-D2 hangsugárzó, a tervezett ládában szimulálva csatoltam az átviteli függvényét 1000W RMS (türkíz) és 600W RMS (vastag szürke) teljesítmény esetén. A maximális teljesítmény esetében még van 13.3 mm tartalék az XMAX-ból, tehát talán csúcsokban még nagyobb teljesítmény felvételére képes a hangszóró.

A lényeg ebből az, hogy van egy 2x 2 ohmos tekercsű hangszóróm, illetve egy olyan class D erősítőt szeretnék hozzá építeni, amely tisztán le tud adni 600W RMS teljesítményt a hangszóró számára (A tartalék nafta az mindig jól jön).
Bontottam két darab kb 650W-os ATX tápból trafót, azt fel lehetne esetleg úgy használni, hogy ne kelljen újra tekerni ? Csatolok róla képeket.

Egyébként régebben építettem már kisebb teljesítményű autóhifi tápot EI33 ATX trafóval, csatolom annak a kapcsolási rajznak a módosítását elképzelésem szerint.
Az egyik fő probléma, hogy nem tudom beazonosítani mekkora teljesítményűek lehetnek a bontott trafók, illetve hogy mekkora szekunder feszültséget kapnák így.

Arra gondoltam, hogy fognám a régi vezérlőt, kikötném az EI33-ast, helyette egyenként beépíteném a bontott trafókat, hogy lemérjem üresjáratban a szekunderen a kimenő AC feszültséget, ez mennyire jó ötlet?

Nyilván, ha ez így elviekben működő kapcsolás lenne, akkor raknák majd LC szűrőt a szekunderre. Amúgy szükséges a meghajtó BC tranzisztorokat duplázni, vagy elég lenne a kapcsoló fetek Gate-jét ellenállással közösíteni? Szükség lenne-e valamilyen optocsatolós feedback kiépítésére a vezérlésnek?

Ezt én sem tudtam.

Úgy hogy a modulra csatolhatunk egy
LCD12832 grafikus kijelzőt, amin nézhetjük a
kimenőfesz paramétereit...
kila: köszi

Beírod a keresőbe, hogy LCD for Eg8010, és találsz.

Hogy érted hogy LCD?

Szevasztok,
en is koszonm a rajzot, ere vagytam...
Milyen LCD illik hozza?
Bocs az ekezetek hianya miatt...

Üdv. Nem is fogsz, mert azzal az IC-vel nem lehet nagy tápot építeni még hálózatit sem plusz segédmeghajók, fetdriverrk nélkűl. Max. 600W a határ. Ezt régen a kapcsolóüzeműsben már többször kivesézték 2010 körűl.
TL494-el keress rajzokat, illetve mégjobb az SG3525. Én valamikor SG3525-el csináltam tápot. Teljes híd kapcsolású tápokat szoktak èpíteni autós erősítőkhöz. Itt is találsz TL-hez számtalan verziót.

Sziasztok. Érdeklödni szeretnék hogy ir2153-al nem szokás kocsiba tápot építeni ? Sajnos nem találok életképes kapcsolást hozzá.

Nincs mit. Q2 és Q8 ra gondoltam .

Nagyon köszönöm! Ez lesz a megoldás számomra! Igaz csak a bd tranzisztorok kiváltására gondoltam fetekkel,de ez így komplexebb és irtó egyszerű. Még egyszer köszi!

Ez egy 3Kw inverter kapcs rajza. A Q2 Q4 esetleg duplázva egy-egy Gate ellenállással talán életképes lehet. Az általában nagy teljesítményű 74uH 300A-400A induktivitások nem az esetleges túllövéseket akadályozták meg... Ekkorát még nem építettem. Remélem hasznát tudod venni a rajznak. Bővebben: Rajz nagyítva.

Múlt évben egy 24V 2Kw os tápot csináltam, ha jól emlékszem beszélgettünk itt is róla. Az tökéletesen működik. Annál ugye a nyugalmi áramot akartam minimalizálni,S kompromisszumos megoldással elfogadtam a 170mA-t. Tudom,hogy nem autós táp,de a felépítése alapján ugyan az,csak a feszültségek mások. Most ennek kellene a nagytestvére

Csináltál már ilyet valaha? Vagy láttál, mértél működés közben? A 48V-hoz szerintem karcsú lesz a 150V-os FET, vagy combos snubbert kell odarakni, ugyanis a trafó szórásából simán lesznek ott 4-5 szörös tüskék, azaz 200V körüli tüskék simán lesznek a feteken. Aztán vagy túlélik vagy nem...
Kíváncsi leszek a végeredményre, már ha az működni fog. Gyáriban sem láttam még 2kW-osnál nagyobbat, de már az 1kW-osakat is párhuzamosan csinálják, és a trafók szekunder oldalán közösítik őket.

Lehet egyszerűbb,ha minden Fet nek csinálok külön meghajtást? Mondjuk bc 639-640 párossal, vagy a bd 139-140 el. Csak akkor meg lehet a tl494 lesz gyenge 7db meghajtó fokozat számára?!

48V 5 Kw táp lesz. Ezért van 2x7 db Fet a tápban. A bd 241- 242 sajnos kevés. 3-4 db Fet,még viszonylag szép jelalakkal képes hajtani,de a 7db ot már nagyon eltorzitja,mármint a gate jelet. Sajnos ez az IRFP 4568 áll rendelkezésre,S nem túl alacsony a bemeneti kapacitása. Ezért gondoltam valami fetes meghajtásra.

Az mit jelent, hogy elhasalt? SMD tranyós meghajtással simán el lehet érni 6A körüli gate kisütő áramot. Brutál tápot pedig már nem érdemes 12V-ról járatni, azok általában 24V-ról mennek. Ha megnézel néhány gyári erősítőt amiben 3-3 vagy 4-4 pár FET van, azokat is BC kategóriájú tranyók hajtják gond nélkül.

Sziasztok!

Elég brutál tápot kéne épitenem,és az lenne a kérdésem,hogy van e valakinek ötlete egy nagyon combos gate meghajtó fokozatra. 2x7db IRFP 4568 at kéne meghajtani . A probákon elhasalt a szokványos bd tranzisztiros megoldás. Érdemes egy kisebb Fet alkalmazása tranzisztor helyett? De bármilyen ötletet szívesen fogadok. Köszi

Autóba a tényleges 4X75W az rengeteg.Én megelégednék azzal is ha 4 JLH-t tudnék berakni egy autóba.

Nem hangnyomásra készülök , csak szerettem volna egy olyat csinálni ami azt a valódi 300Wattot le is adja nem csak rá van firkálva hogy 1600W aztán tud 4x75Wattot

Ezek a hangszórók amik 16KW rendszerbe be vannak építve azok hány dB per Watt per m? 89?

Köszi a választ, így érthetőbb a 2 nagyságrend.

Látogass el egy hangnyomi versenyre, itthon sem ritka unlimited SPLben a 16kW, egy USA versenyen nem ritka az 5 generátor, sok100kgnyi akku és több 10kW. Amivel még nem találkozott az ember, nem biztos hogy nem létezik...

RMS, PMPO teljesítményről beszélünk? Számokban kifejezve az mit jelentene? Ha nem tévedek 2 nagyságrend az 40kW+, azzal már villanyautót hajtanak

A hangnyomi verseny már két nagyságrenddel túllépett a 400 watton...