Szia! Engem is érdekelne a kit. Dobozra nincs feltétlenül szükségem, azt kinyomtatom (3D nyomtatás). Ha véletlenül nincs kit, akkor a cikk szerinti lapot le lehet gyártatni a jlcpcb-nél?
Köszönöm.

Helklo! Például.....Bővebben: Link

Dokkumentáció

Sziasztok !

Sokak kérésére felrakom az Induktívítás mérő adapter Dmm-hez cikket !

Szép napot !

Kedves jano 36 !
Csak most olvastam hozzászólásod. Lehet, hogy édesapámmal találkoztál a REMIX-gyárban. Valamikor, talán 55 körül dolgozott ott ő is. Bogdán János volt a neve, sajnos már elvesztettem, 1917-ben született. Vegyészmérnök volt, de elötte végzett egy rádióműszerész ipari iskolát is és kohó és bánya-almérnökit is (3 éves volt, gondolom a nálunk Kandós, Bánkis szintnek felelt meg, kimondottan gyakorlati, az iparban használható mérnököket képeztek.) Ezt még Nagybányán végezte, 47-ben szökött át Magyarországra. Anyai ágon is Nagybányai származású a családunk. elvileg még van egy háza a nagyszüleimnek, amit a románok államosítottak... Szegény építhette Rákosinak a Sztálinvárosi kohót, az Inotai alumínium kohót, az Almásfüzitői timföldgyárat.. (Ritka volt a kohászmérnök akkor) Ma már én is a 70. évem taposom, Kandós lettem én is, de csak 76-ban végeztem, úgyhogy nem zavar, ha leküldesz gyufáért a trafikba ! További jó egészséget kívánok !

(Google-translate):
Helló.
Lehet máshol vásárolni nyomtatott áramköri lapot a mérőhöz a legújabb változtatásokkal / esetleg kész KIT készletet (esetleg kijelző és vezérlő nélkül) / vagy a legújabb verziójú kész eszközt?
Köszönöm!

Amikor mondjuk felrobban az IC és ki kéne találni mi volt az... persze kapcsolási rajz nélkül.

Az a legrosszabb amikor cserélni akarsz valamit de törlődött róla a felirat. Így a rajzon csak megtalálni véltem a hiányzó alkatrészt. Ha lenyugszok akkor végzek egy önellenörzést.

Ez így nem fog mutatni hosszú távon semmit, mert baloldalon csak kondenzátor van, így egyenáram nem fog folyni, ami a deprez műszer kitéréséhez kellene...
Kapacitást gyakran mérőhíddal mértek régen.

Ha átvezet, minek mérni? Akkor úgy is ki kell cserélni. Ráadásul egy egyszerű áramkörrel amit jeleztél beleméred az átvezetési ellenállást is a kapacitásba. Ha csak az átvezetést akarod mérni, azt DC-vel tudod.

Például 24 VDC, kondival soros ellenállás és feszültséget mérsz a kondin. Nem írtad mekkora kapacitású, ha néhány µF és mégsem szivárog, akkor stopperóra.

Lenne egy olyan kérdésem, hogy régen a digitális korszak előtt mivel mérték a kondenzátor kapacitást? A szkópban az egyik kondi a teszteren villog. Magyarán átvezet. Az egyik ötletem az alábbi rajz szerint készülne el. A felső kondi fix értékű. A vizsgálati módszer a feszültség osztás elve szerint működne 50Hz-en. Most nem terveztem műszert venni.

Akkor ezek szerint jól működik , köszönöm a válaszodat.

Ilyennek kell lennie. A mérővezetéknek is van kapacitása, induktivitása. A műszer ezt is figyelembe veszi mérés közben, ha induláskor be volt dugva a vezeték.

Én nem tulajdonítanék neki jelentőséget.

Sziasztok! Lenne egy olyan kérdésem , hogy a melékelt képeken abekapcsoláskor az lcm 3 frekvencia értékek láthatóak , és ha nincs bele dugva a két kis mérővezeték akkor egy pár tizeddel több a felső érték , ez normális vagy sem?

Letakarítottam a nyákot , a kapcdolót szerintem jók , de viszont a 33nf os MPK kondenzátor helyett MKP van benne nem tudom ez jó e bele vagy esetleg befojásol valamit , amire esetleg ki tudnám cserélni az se MPK hanem MPX.

Vajon akkor miért is mérhető 1kHz a csatlakozókon? Már ha ugyanaz, mint az LCM-3?
Amiről beszélsz, az az LC100 "műszer". Az valóban hasonló működési elvű!

Kapcsolók kontaktusa is szokott bizonytalan lenni - az is okozhat ilyesmit.

Gyanta pacák esetleg átvezethetnek. Teljesen letakarítani.

Sziasztok! Az általam után épített lcm3-al van egy olyan problémám , hogy a kalibráció után nem nullát mutat egyik mérési állásban sem ,hanem kondenzátor mérésnél ugrál 0,7-0,2 pF közt , és induktivitásnál is összezárt mérővezetékkel ugyan ez a helyzet -4-6 uH közt ugrál . ellenállás mérésnél is -23-8 mOhm között ugrál az érték , többszöri kalibráció után is ugyan ez a helyzet , valaki esetleg tudna segíteni , hogy hol keressem a hibát vagy , hogy mi lehet a hiba ilyenkor . Előre is köszönöm a segítő válaszotokat .

Nekem erős a gyanúm, hogy abban az LC200-ban pontosan ugyanaz van mint az LCM3-ban, vagy legalábbis valami nagyon hasonló, szóval nem tudom mitől lenne lényegesen jobb. A bridge felirat is megtévesztő mert szerintem köze nincs egy mérőhídhoz.
Egyébként, amíg csak kondit mérsz vele igazából teljesen mindegy, mert a problémák az induktivitás méréssel jönnek elő, jóformán csak a ferritmagos induktivitásokat lehet megmérni velük, egy vasmagos induktivitásra teljesen esetleges és valótlan eredményt adnak. Még a gyári mérőhidak is, amik általában csak egyetlen, 1kHz-es frekin képesek mérni.
A hangfalas topikba tettem be minap egy hangszóró induktivitás mérést 4 féle frekin, tanulságos.
Egy komolyabb impedancia mérőhíd meg ami tud mondjuk 10Hz és 30MHz közt bármilyen frekin L-t és C-t mérni, nem véletlenül kerül egy fél lakás árába.

Már nagyon rég óta nem használom az LCM3-at. Bizonytalan méréseket adott.
Én mostanában az LC200 készüléket használom, amit ebay-ról vettem.
Digitális "bridge LCR" mérő. Lényegesen megbízhatóbb és pontosabb. 0,5%-os és régi REMIX-es (kézzel ráírt értékű) etalon kondenzátorokkal ellenőrizve.

Most jutottam oda, hogy megnéztem pár kondival, hogy az LCM3-al mekkora a legnagyobb mérhető érték, polarizálatlan kondi módban (rezonancia elven mérve), és az elkó mérés állásban mért értékkel összehasonlítva (elv: töltés-kisütés időmérés) A µF-os tartományban már ez utóbbi módban a pontosabb.

A két műszerem közül az egyik kb. 2µF-ig használható polarizálatlan módban, a másik kb. 3µF-ig. 4,7µF-ot már mindkét műszer nagyon nagy hibával mért polarizálatlan módban. Csatolok képeket.

Köszönöm a magyarázatot - Ge Lee neked is!
(Ha jól gondolom más a mérési elv?)

Az LCM3 elvileg 1µF-ig tud polarizálatlan kondit mérni. Gyakorlatilag erősen függ a műszer felépítésétől, a mérővezeték hosszától, és a csatlakozás ill kontaktusok minőségétől is.
Amit először építettem, azzal kb 500nF-ig lehetett pontosan mérni, felette csak elkó állásban. Később saját nyákra, jobb alkatrészekből felépítve, javult a helyzet: ha jól emlékszem (de majd kipróbálom) kb. 3...4µF-ig tudok pontosan mérni polarizálatlan kondit, egészen rövid mérővezetékkel. Elkó állásban 220.000µF volt a legnagyobb kondi amivel próbáltam, ezt még jól tudta mérni.

Az LCM3-at annyira nem ismerem, de ha jól tudom a hagyományos (nem elkó) mérő része dettó ugyanaz mint az LCM2-nek, ami a működési elvéből adódóan nem tud 1µF-nál nagyobb értéket mérni (ezért egészítették már ki az LCM3-at ez elkómérő résszel). Szóval szerintem teljesen normális amiket mértél. Bár ha jól emlékszem lehet hogy nem is 1µF az hanem 100nF, azaz attól nagyobb értéket nem fog tudni ott jól mérni.

Egy kapcsolás módosításához beszereztem két kondenzátort. LCM3-al mértem, és a képen látható eredményekkel. Minden típusnál az első adat az elektrolit kondenzátorok mérőpontjára csatlakoztatva. A második a normál kondenzátorok mérőpontjára. Ezek a kondenzátorok NEM elektrolit kondenzátorok!
Ami a legfurcsább számomra, hogy a normál kondenzátor-mérés állásban össze vissza ugrál a kijelzett, nyílván nem jó érték.
Valaki megmagyarázná nekem?

Igen, lehet, hogy igazad van. Köszi.

Ez kimaradt.

Ez annak idején egyoldalas panelra készült, és az alkatrész oldali vonalak átkötésként vannak megvalósítva. Kétoldalas panelként legyártás előtt, esetleg kicsit odébb kell húzni néhány vezetősávot, és már jó is lesz.