Ja, értem. Jó, köszönöm, megcsinálom.

Akkor még nem pontosan értem mit építettél. Azt írtad, a szeleptáp után a ki/be kapcsoló relé érintője jön. Utána ha a már kapcsolt +- közé egy fordított diódát teszel, azon még nem fordul meg a polaritás soha. Utána jöhet a polaritás váltó relé, majd a szelep.

Ezt most nem egészen értem. Mert a két relé közötti vezetéken egyszer erre másszor arra megy az áram. A dioda ezt megakadályozná.

A polaritás váltó relé, és a ki be kapcsoló relé közé a két tápágra tegyél egy fordított diódát. Az is sokat fog segíteni az élettartamon.

Nem akarom elkiabálni, de valószínűleg a polaritásváltó relé ívhúzása lehet a ludas. Átírtam a programot úgy, hogy a polaritásváltó relé meghúzása és elejtése idején elveszem tőle a másik relével a tápot. Tehát feszmentesen kapcsoltatom. Ezért a sorrendet is megfordítottam, mert eddig a szeleptáp ráment a polaritásváltó relére, majd a feszültségbontó relére, aztán a szelepre. A mostani sorrend: szeleptáp, feszültségszakító relé, polaritásváltó relé, szelep. Eddig kb. harminc próbát csináltam és kivétel nélkül hibátlanul, egy gombnyomásra öblített. Logikus vagy nem logikus: Probának nagyon igaza volt!! Mindenkinek köszönöm a segítséget!

Engedélyezve van egyáltalán az LVP? Ha igen, akkor kell a külső ellenállás ami lehúzza a bemenetet, nem fel.

Én arra gondoltam, hogy a programod mikor beolvassa a nyomógomb állapotát és indítja a reléhez tartozó programrész, és közben 0,1 sec után megint rá olvas akkor azt hogyan kezeli le a program.

Mellesleg a szoftveres pergés mentesítés úgy történik, hogy bejegyzed a korábbi állapotot egy váltózóba, és össze hasonlítod a jelenlegi állapottal. Ha eltér bejegyzed ezt az állapotot mint korábbi és 0,1 - 0,2 sec után újra vizsgálsz. Ha ekkor a két állapot megegyezik akkor az a nyomógomb valós állapota.

Ha a logikus hibakeresés megbukik, marad az, amit már régen kiszenvedtek mások, betartod. Mindenképpen jobb lesz. Az hogy egy tekercsen polaritást fordítasz, akkora térerőt generálhat, ami bármit okozhat. Esélyes nem ez a baj, de hosszútávon úgyis meg kell csinálnod.
Amúgy ha a pillanatforrasztót nyomogatod, az oszcilloszkóp sugár elindul. Közös bennük, ugyan arról a hálózatról mennek... Logikus? Nem de akkor is ez van. Ugyan így alaptörvény a nem használt lábak fix szintre kötendők, vagy kimenetnek programozandók. Abban sincs egyszerű logikai összefüggés, ha a két áramkör testjét összekötöd, nem kezeled normálisan a bemenetet, hibás működést okoz, de azt már tapasztaltad, lényeges javulást hozott.

Az miért jó? A belső felhúzó ellenállással is jó? Azaz csak simán GND-re kell kötnöm (a programban engedélyeztem a felhúzó ellenállásokat)?

RB4/PGM lábat húzd egy allanállással GND-re.

Nagyon logikus, amit írsz. De akkor sem megy a fejembe, ha a szelep betápját ténylegesen az ív rövidre is zárja, akkor sem logikus, hogy a vezerlőkörben miért nem fut vegig a program. Miért nem kapcsolgat tovább a relé? Az, hogy a relé túloldalán esetleg rövidzárlat van, az a relé elejtését generálja?

Amúgy milyen elektromos változás történik szerinted,

Vajon megmozdul? Ha igen akkor ez az ok, ha nem, akkor egy nyugvó rendszerben milyen elektromos hibát keresel....ha van benne, akkor az már hamarabb keletkezett, az első váltás során.

De ha számolod az egymás utáni zárt állapotok számát, és az legalább 2,3, akkor majdnem biztos a gombnyomás. ( amúgy te vagy az úr, addig tartod nyomva a gombot amíg akarod, ez akár 1s is lehet.

A polaritás váltó relé két érintőjén általában szemben van a + és a - táp. Közte egy mozgó érintő. Amikor a tekercsről leveszed az áramot, ( elkezd bontani a polaritást váltó jelfogó) a távolodó érintő ívet húz. Ha szerencséd van, ez hamarabb kialszik, mint ahogyan átér a túloldalra a mozgó érintő. Ha nincs, az ív rövidre zárja a +,- tápot.

Lehet, hogy igazad van abban, hogy menetközben nem szabad polaritast váltani. De ez nem lehet itt probléma, mert odáig el sem jut. Ha igen akkor szépen végig is fut. Azt viszont nem értem hogy miért lenne ezzel a megoldással rövid életű a relé.

Értem, de ha 0,1 másodpercenként nézek rá, akkor nem tudhatom hogy folyamatos-e a jel. De lehet hogy itt lehet a probléma. Lehet, hogy 0,1 sec-nél rövidebb ideig tart egy gombnyomás? Lehet, hogy pont két figyelés közben nyomom meg?

Mint már írtam, a gombra ellenállást tegyél. Én pergésmentesítésnek 10-20ms ciklusidőt használtam, és ha 5-10 ízlés kérdése ciklus alatt ugyan az a szint van, akkor történt gombnyomás.
A másik, működő mágnesszelepen szerintem veszélyes polaritást fordítani. Lekapcsolod, vársz egy kicsit, polaritást váltasz. A kialakítás nagyjából, ki/be kapcsoló relé, fordított dióda a tápra, polaritás váltó relé. Működéstanilag beállítod a polaritást, bekapcsolod a szelepet, lekapcsolod a szelepet, kicsit vársz, polaritást fordítasz, visszakapcsolod a szelepet. A te módszereddel a relék nem lesznek hosszú életűek, és nem fogod érteni miért. Apró észrevétel, Jelfogócsévére köss egy reszelőn keresztül egy elemet ( fizikaóra 7.osztály) ha megfogod a tekercs két végét és valaki reszelőn huzigálja a vezetéket, te szinte garantáltan el fogod dobni a jelfogót. Ez a feszültség néha a bontó érintőn keresztül olyan ívet húz, hogy a tápot összezárja. A mágnesszelep még durvább, Polaritás csere csak halmozza a problémát. Egy 50-100 mA-s motorral még esetlegesen megteheted ezt, de ott sem egészséges.

Szia!
Annakjólehet, de itt a zavarok ellen is kell küzdened: akkor fogadd el a lenyomást, ha pl. 0,1 másodpercig FOLYAMATOSAN ugyanazt a szintet érzékeled !

A program úgy van megírva, hogy 0,1 másodpercenként fut le és ellenőrzi, hogy be van e nyomva a gomb. Szerintem ez gyakorlatilag egy pergetesmentesites.

Szia!
A PIC programjáról még nem tudunk semmit. Ha a nyomógomb szoftveres pergés mentesítése nincs jól megcsinálva akkor is csinálhat fura dolgokat a programtól függően.
Személyesen én a bipoláris tranzisztorokat is mellőztem volna , de ez nézőpont kérdése.
Én logikai MOS FET -et használtam volna a gate-t 100K val lehúzva.
De a te hibád erősen táp hiba gyanús.

Valami hasonló megoldással.

Hát elemről is gyakran csak másodjára működött, de úgy voltam vele, jó így.
Úgy kellene működni, hogy a relé (amelyik a feszültséget kiadja a szelepnek) meghúz, fél másodperc múlva a másik relé is meghúz (amelyik a polaritást váltja) és ekkor a mágnesszelep nyit. Ezután kb. 4 másodperc múlva ez a második relé elenged (ekkor megfordul a polaritás, zár a szelep) és kb. 2 másodperc múlva az első relé bontja a feszültséget a szelep felé.
Ha rosszul működik (nem öblít), akkor a gombnyomásra behúz az első relé (kimegy a feszültség) és amikor a polaritásváltó relé behúzna és a szelep ezzel együtt nyitna, akkor ez a relé nem húz be, hanem az első relé inkább elejt. Így a folyamat félbeszakad. Újabb gombnyomásra ugyanez, majd gondol egyet és egyszer lefut jól.

Szívathat még az adapter. Szokott lenni benne a kimenet, bement között egy/két kondenzátor. Az szokott furcsa dolgokat produkálni. Próbáld transzformátoros tápról. Esetlegesen adapter fordítva bedugva (fázis nulla csere) , másik adapter...
A szikra a paneleden lévő jelfogó érintőin keletkezik. Azzal párhuzamos - 10 ohm 470nf sorosan kötve - a mágnesszelep bontásánál fellépő anomáliáknál segíthet.
A pontos hibajelenség is kérdés. Megnyomod a gombot, és semmi nem történik a paneleden, ( akkor felesleges a szikraoltás) vagy a relé megmozdul, és utána bolondul be az elektronika?
Ha a meghúzandó mágnesszelep DC-ről megy, arra sem ártana egy fordított dióda...( bár ez is lekapcsolásnál segít...)
Ha elemről jó, akkor a tápot járnám inkább körbe.

Valamiért továbbra sem jó. Eddig ugye a vezérlés elemről ment és előfordult, hogy többször be kellett nyomnom a gombot, hogy öblítsen. De végül mindig tette a dolgát. Gondoltam, merül az elem. (A 4,5 V helyett már csak 3,2 V-t mértem) Így visszaszereltem az eredeti állapotra, azaz, hogy a vezérlés már nem elemről, hanem hálózatról megy (telefontöltő 6,1 V-ját low drop-os feszültségstabilizátorral, az adatlap által javasolt 2 kondenzátorral 5 V-ra csökkentettem). Most még rosszabb lett. Van, hogy ötödik nyomásra öblít csak. De szelep nélkül a relék jól húznak, mindig elsőre. Tehát a meghúzandó mágnesszelep kavar be. A sok plusz kondenzátor se jött be. Alaposan többször végigolvastam ezt a topikot. Érthető. Arra gondolok, hogy valami szikraoltót kellene betennem. Valaki elmagyarázná, hogy ez a szikra hol keletkezhet és hogy pontosan a gyakorlatban hogy védekezhetünk ellene? És az én esetemben ez lehet a kulcs?
Köszönöm!

Igazad van. Benne maradt egy összekötő vezeték a két táp negativja között! És én ezt nem vettem észre. Pedig mindent ezerszer átnéztem. De ez annyira triviális, hogy sose gondoltam volna rá. Az összeköttetést megszüntettem, a nyomogombot sodort érpárral kötöttem be. Tokeletes lett! Köszönöm a segítségeteket!!

A megfogalmazásod nem volt egyértelmű , és (az én hibám) a rajzot is csak átfutottam . szentül hittem hogy a szelepet is az elem táplálja . A megoldás a szikraoltó és a felhúzó ellenállás ahogy már előttem írták . bocs a figyelmetelenségemért .... Ha ráfér akkor smd ben felrakható az ellenállás a forrasztási oldalra , akkor talán menthető a nyák...

Fogd meg a lábát azt csodálkozz, 10 csavarhúzós tapizásból szerintem egyszer elindul. Nekem a kedvencem a kapucsengő kapcsolóra kötött jelfogó volt. Amíg nem párhuzamosan futott a két ér, pár 10 méteres vezetéken a jelfogó is képes volt behúzni, szakadt gomb mellett. ( falu 30évvel ezelőtt, tehát még elektroszmog sem volt a környéken...)

A PIC programozásmál a felhúzó ellemállást beiktattam.

Köszönöm. Akkor az eddigi NYÁK kuka? Már teljesen kész. Nincs mentség?

A nyomógomb sem tetszik. Cmos áramkör lábán nem lehet pár cm-nél hosszabb szabad vezeték, ha jót akar magának az ember. Minimum egy pár kohm fel/le húzó ellenállás, némi kondenzátorral párosítva.
Esetleg a panelen lévő jelfogó érintőkre valami szikraoltás? A két táp negatívja még pár cm-et sem mehet közös szakaszon, ha lehet, ne is legyen összekötve.

Első lépésként bontsd ketté a tápfeszültségeket, ehhez egy skicc a mellékletben. A lényeg, hogy a relék tápfeszültsége és a tranzisztorok emittere teljesen külön menjen.

szerk.:
Érdemes az újabb kontrollereket használni, azok kevésbé érzékenyek a tápfeszültség ingadozásaira, kisebb tápfeszültségről is vígan ketyegnek.

De a szelep külön tápról megy. Mindentől függetlenül. A PIC vezérlés a relétekerccsel együtt pedig elemről. Nem értem, hogy a szelep áramfelvétele, hogy hat az elemre.