Kedves fórumozók.
A vákuumszivattyúm végvákuumát szeretném megmérni, nem pontosan hanem csak nagyságrendileg. Azt olvastam hogy egy Geissler csőben a katód sötét tér hossza 20 mm 1 Pa vákuum esetén. Arról nem volt infó hogy 10 vagy 30 mm esetén mennyi. Ha volna valakinek valamilyen táblázata vagy egyéb infója sokat segítene. De annak is örülnék ha volna más házilag kivitelezhető módszer a mérésre. Köszönöm.

A gázballaszt működésének a folyadék-gőz közötti egyensúlyhoz van köze.
Megpróbálom érthetően megfogalmazni.

Minden folyadék - minden hőmérsékleten - párolog, a keletkező gőznek a nyomása a p_G gőznyomás v. ún tenzió (egyensúlyi rsz!). A folyadékok gőznyomása a hőmérséklettől és anyagi minőségtől függ. Minden hőmérséklethez tartozik egy-egy érték.
Az egyensúlyi állapothoz, amikor a tiszta folyadék és gőze egyensúlyt tart egymással: p^*_G

A folyadék forrása azon a hőmérsékleten következik be, amelyen p_G gőznyomás eléri a környezet (rendszer) nyomásának értékét. - például: a víz normál légköri nyomáson 100 °C-on forr, mert ezen a hőmérsékleten éri el a légnyomás a légköri 1 bar értékét. 20 °C-on a víz gőznyomása ~ 20 Hgmm lehet, vákuummal akkor tudjuk forrásba hozni a vizet, ha ekkora értékre csökkentjük a rendszerben lévő nyomást.

A folyadék gőze párolgás után a térben nem egyedül van jelen, ott van még mellette a levegő is ugye. Éppen ezért a teljes gáznyomás p_tot = p_G + p_lev . Ezt a p_tot értéket látod a nyomásmérőn méréskor. A teljes nyomásból gáz/gőz elegy komponenseinek saját nyomását hívjuk parciális nyomásnak.

Miért fontos ez?
Forráskor ennek a parciális nyomásnak kell elérnie a rendszer nyomásának értékét. Párolgás minden hőmérsékleten végbemegy, amíg van folyadék fázis. De a folyamat fordítottja, a kondenzációs folyamat csak akkor fog bekövetkezni, ha a gáztér telítődik gőzzel. Magyarul a gőz akkor fog lekondenzálódni, ha p_G gőznyomás eléri az adott hőmérséklethez tartozó, a tiszta folyadékra vonatkozó egyensúlyi gőznyomás értékét.

A vákuum szivattyúban ha vízgőzt szív be a szivattyú, akkor a alapesetben a komprimáló lépésnél a gőz le fog kondenzálódni. Amellett hogy lerontja az elérhető végvákuumot, korróziós problémát okoz, és a kenés sem olyan jó az a baj ezzel, hogy a felvizesedett olaj egy újabb szívó lépésnél, mikor vákuum alá kerül a vizes olaj felhabzik, kenőképessége jelentősen lecsökken.

Ha viszont nem szívatjuk le teljesen a rendszert, hanem egy szelepen keresztül fals levegőt szívatunk át a vákuumgépen, akkor a beszívott levegő miatt a vízgőz parciális nyomása lecsökken, így komprimálásnál nem fog lekondenzálódni (mivel nem éri el az egyensúlyi nyomás értékét).

Van a neten valahol videó. Csináltak plexiből egy rotációs vákuumszivattyút, és (mivel átlátszó az egész) megmutatják hogy is néz ki ez a gyakorlatban. Ballaszt nélkül vízgőz jelenlétében úgy felhabzott az olaj menet közben, hogy úgy nézett ki mint a tej....

helló
Mivel a rotációs szivattyú rosszul szívja a vizpárát, és az oldószereket, kitalálták, hogy a bemenetre járulékos ( többnyire ) levegőt juttatnak, ami magával sodorja ( lásd gőzsugár szivattyu ) a vizgőz molekulákat. A gázballaszt vezérlése a leszívandó tér paramétereitől függ, általában max vákuumra törekszünk, manuálisan optimumot keresünk, és egyszerű elektronikával automatizálhatjuk is; mágnesszeleppel nyitjuk, zárjuk a gázballasztot.
istván

Köszönöm szépen!
Igen, rotációsba valót találtam sokfélét magyarországi forgalmazóknál. A gázballszt Funkcióját értem, csak a működéséről/használatáról nincs semmi infóm.. Vagyis az érdekelne, hogy hogyan látja el a feladatát, és hogyan kellene vezérelni, hogy ez megtehesse. ?? Vízpára és oldószergőz beszívása ugyanis fennál.
További szép napot!

'oil for rotary pump'néven keresd... Ha nem tú drága az olaj, akkor egy kicsivel átöblítheted. Közepes szivattyúknál ( 3-8m3/h ) 3liter talán elég lesz.
A gázballaszt a vízpára és az oldószergőzök szívásakor szükséges...
István

Kedves István!
Köszönöm szépen a gyors és korrekt választ! Sajnos az olajszint a min. jel alatt van. Jópár éve nem kapcsolták be, az egészen biztos! Gondolom így az indításpróba még mehet, de ne járassam sokáig.? Cserekor érdemes átmosni valahogy a rendszert (pl. az új olaj kis részletével), vagy csak leeresztem a régit, és zutyi bele az új? Sajnos semmi adatom nincs az említett eszközről. Vajon körülbelül menyi olajtöltetet igényel? Igen, valóban sok helyen találtam olajat, csak éppen ezért nem tudom, h. mit tegyek bele.. Észterolajat, szilikont, vagy esetleg ezt a Petro-Canada hidrokrakkolt őrületet..? Mint említettem, vízgőzbeszívás fennálhat, de akár még terc-butanol vagy hasonló -ol is...a csapdázást meg mindössze a szublimációs térbe közvetlenül bevezetett hűtőkígyó látja el, az elszívóágban már nincs semilyen leválasztó..:-/ A gázballaszt csatlakozás azonban egy mágnesszelepre van kötve, ami a szabadba nyílik. Ez vajon arra szolgálhat, hogy -amint valahol fentebb olvastam- üzem után ezt nyitva kijárassuk az olaj által felvett vizet??
Előre és utólag is mégeyszer köszönöm a segítséget!
További szép napot kívánok!

Szia Asrac
Mint az autóknál is, nem célszerű az olajakat keverni. A 'min' jelzésig nyilván használd, de utána az egész olajat kellene cserélni. Rotációshoz olajat találsz belföldön is több helyen is, a Google a barátod.
Fordított bekötés esetén az olajat a mennyezetig is kilőheti, alaposan le kell zárni a szívócsonkot egy rövid csődarab után. Rövid ( 0.1mp) próba után kiderül, hogy feljött e az olaj.
üdv István

Üdvözlettel vegyes tisztelet!
Talán kicsit off a téma, de úgy látom itt lelhetek némi hozzáértésre. Bizonyára többen ismerik az NDK-s 2DSE8-as vákuumszivattyút. A kérdés az lenne, hogy milyen olaj való eredetileg ebbe, illetve az mivel kompatibilis, mivel az olajszint alacsony és után kellene tölteni. Egy liofilizáló rendszerben dolgozik, tehát vízgőzbeszívásra számítani lehet! Ezen kívül -mivel a tápkábelt lekötötték- nem tudom, h. problémát okozhat-e, ha első próbálkozásra esetleg fordítva indul meg a szivattyú. Ha valaki rendelkezik esetleg ezekkel az információkkal, rendkívüli hálára kötelezne, ha megosztaná velem! Előre is köszönöm!

Besi99 tudna e nekem abban segiteni hogy POLYCOLD rendszert Mo-n hol lehetne beszerezni.

Mas is nyugodtan segithet

Jo hetveget!

Szerintem a szilikon olaj nagyon is jo a diffuzioshoz. itt egy link:http://www.vacuumpumpoil.net/products.html talan ez a legelterjedtebben hasznalt olaj diff pumpaba. Ha jol tudom DOW mar nem gyartya, de 704 az mai napig a legelterjedtebb.

Nagy elonye a szenhidrogen alapuval szemben, hogy oxigen betoresnel, nem robbansz fel vele.

kerdeznem, hogy Mo-n merrol lehetne beszerezni KF25-os 90-es konyokot, o-gyurut szurovel v szinterezett femmel.

Koszonom a segitseget elore is.

Értem, az nem túl jó akkor.

1961-ben kaptuk meg a Vákuumtechnikai Gépgyár által elkövetett 150literes olajdiffúziós
szivattyút. Mivel akkoriban elképzelhetetlen volt a polifeniléter behozatala (import, embargó)
Apiezon B szilikonolajat masználtunk. Levegőbetörésre egyből odaégett az olaj, le kellett polírozni, igen strapás munka volt. Másik baja: a szivattyú üzemi hőmérsékletén szép nagy parciális nyomása, ami a gyenge végvákuumban jelentkezett.

Most nézem, hogy diffúziós szivattyúba jó a szilikonolaj is. Használt már valaki?

Köszönöm a választ!

Időközben, visszavettem a hűtésből pontosabban az átfolyó vízmennyiséget szabályoztam le. 4L/perc volt, a gyártó pedig 0,5 L/percet ajánlott. Most sokkal jobban szív a szivattyú. Az elmenő víz 42 celsius fokos, a bejövő 15 celsius. Gyártó szerint az elmenő max. 48 celsius lehet.

A módosítások előtt a bejövő 15 celsius volt az elmenő meg 21 celsius.

Diffúziósnál nincs olyan, hogy túlhűtés, de rossz fűtőtest, hűtés méretezés, hőátadás létezik. A Diff és a környéke alapos ellenőrzését igényli, mert az olajat gyorsan el kell párologtatni, különben nincs szívás..

Értem! Akkor elnézést a hülyeségért.

Nem! Ha csökkented a nyomást akkor fog nőni a hőm.! Próbáld ki: vegyél egy egy fecskendőt (orvosi pl) és szívj fel vele kb 1ml meleg vizet! fogd be a végén a lyukat az ujjaddal. húzd ki teljesen a dugattyút, így kicsi lesz a nyomás és ezért elkezd forrni a víz benne! Érdemes kipróbálni.

Figyelj és is gondolta, hogy hülyeség, de megkérdeztem! Még azt is, hogy van e akkora KOMPRESSZIÓJA! csak arról jutott eszembe, hogy ha a inyekcióba kis vizet teszek, kihúzom akkor forrik.

Ettől féltem. Szerinted miért nem lehet hurkatöltővel kereket pumpálni? Körülbelül ugyanaz az oka. Sem a tömítettsége sem a felhasznált anyagok minősége nem teszi alkalmassá.

Miért?

Röviden: nem.

Üdvözlet emberek! Lehet hülyeséget mondok/kérdezek, de azért hallgassatok meg.
Na:Arra gondoltam, hogy egy autóba való lengéscsillapítót, vagy gólyalábat "szétszedek" , elvágom a megfelelő méretre. Egy erős motort megfelelő áttétellel fogasléccel és fogaskerékkel felteszek a hengerre, dugattyúra. Mármint, hogy a dugattyút tudjam mozgatni vele. csinálok egy lyukat rá, megfelelő zárral és teljesen kihúzott állapotban , a motorral elkezdeném összesűríteni a levegőt. Ezzel változtatnám bent a hőmérsékletet, itt így csökkenteném. Kérdésem az, hogy meg lehet e ezt valósítani?A gólyalábaknak, lengéscsillapítóknak van e ekkora kompressziójuk, hogy ilyen nagy nyomást létrehozzak a hengerben?És ezzel el tudnám e érni a -200 fokos hőmérsékletet, amivel folyékony nitrogén alakulna?Lehet nem ide tartozik a téma, de remélem megbocsátotok! Előre is köszönöm!

Meg tudja e valaki mondani, hogy mivel jár az, ha a diffúziós szivattyú hűtővize(elmenő) túl hideg.

Konkréten a bejövő 15 fokos az elmenő meg max. 25 ,de inkább 21-22 fokos.

Illetve a gyártó által ajánlott átfolyási sebességnél nagyobb átfolyással hűtjük. Túl lehet e hűteni?

Ha igen, miben nyilvánul meg. Kisebb szívássebesség(tovább tart a vákuumozás), vagy nem lehet leszívni a kamrát megfelelően alacsony nyomásra?

A válaszokat előre is köszönöm!

Üdv.

Van egy eladó roots vákuumszivattyúm (roots blower), Aerzen.

Az apróhirdetés rovatba feltöltöttem róla minden infot és képeket.

Nyugalmi állapotban 10-7....10-8 torr a vákuum, levegőbetörésnél nem tud lehülni a szál, hiába kapcsol le az elektronika. Negyedévenként nem ügy szálat cserélni.
A cégből nyugdíjba mentem, itthoni vákuum dolgaimat felszámolom, Pár mérőfej, meg egy 150l -es kisdiffúziós a maradék.Már csak hébe hóba tanácsadással foglalkozom, nameg elektronikával.

En ezert hasznalok iridium szalas ion-gauget Az ujabb irodalom keri, hogy minden bontasnal uj tomitest tegyen a technikus, regebbi irodalomban azonban ujra hasznaltak a regi tomitest. Azert a buras ionizacios szal-csere gondolom kicsit macerasabb....nem lehet megoldani egy logikai reteszelest a minta beengedes engedelyezesere? Az en ionizacios merom nem engedi 10-3 nal rosszabb vakum eseten a futoszalat bekapcsolni. Illetve ha hirtelen nyomas eses van kikapcsol. Pedig jo 30 eves

Az ionizációs vákuumérő fej bolondbiztos, mivel a tömegspektrométerbe zsilipen keresztül jut be a minta, előfordul, hogy elbambulnak a vegyész kollégák, és ráeresztik a levegőt a nagyvákuumtérbe, ( persze a vákuummérőt se kapcsolják le), igy a szegény volframkatód kiég. 0.12 wolframdrótból 10 perc alatt kialakítható egy új katód. Az aranygyűrű kb 3 - 5 szerelést kibir. ( a vörösréz nem ! )

A 3 mérőfej:

Attól függ. Ha arról az elektronikáról van szó, ahol 2 komlett mérőrendszerem volt, akkor egyszerű eset, egymáshoz.
Valahol láttam kérdésedet diff. szivattyú olaj-igényről, 150-es Edwards, kb 90-100ml polifeniléter.
A kedvenc mérőfejeim orosz termokeresztes, Vacuum Generators pirani, és egy ionizációs nagyvákuummérő, rozsdamentes: NUDE. Egyet fölteszek ide, majd a többi kép megtalálható az apróhirdetésben

Azt szeretnem megtudni, hogy kalibralast egy masik merohoz hasonlitva vegzete, vagy "elektromosan" egy ismert ellenallassal teszteli a muszert?