Kedves Mpisti !
Köszönöm a válaszodat, én is valami ilyesmire gondoltam, de most már biztosan tudom a válaszod alapján üdv. gyurkoca

Azért nem találtál mert nincs is benne. Bekapcsolod a gépet, azonnal kint a feszültség, a gázszelep a pisztolyban van, csak az előtolást tudod működtetni. Ennél puritánabb már csak az a fajta, amelyikben még egyenirányító sincs, igaz, az csak porbeles huzallal "használható".

Lehet nincs is benne ilyesmi. Nálam is van most kölcsönbe egy ilyen gép, az is pont így működik. Nincs benne relé sem, a kapcsoló csak a huzaltoló motort vezérli meg a gáz szelepet.

A relé nincs összeragadva? Néhány bóvliban egy sima relével kapcsolgatják a főtrafót ami összeragad.

Einhel SGA 150 védőgázas hegesztő hibája

Sziasztok !
Kaptam egy Einhel Euro SGA 150 Mia/Mag védőgázas hegesztőt. A kimenetén állandóan jelen van az egyenáramú ívhúzó feszültség a hegesztő pisztoly kapcsolójának állásától függetlenül, az csak a huzal továbbító motort kapcsolja. A rendelkezésemre álló rajz szerint is direktbe van a kimeneti feszültség kötve /nincs vezérelve / Ha valaki otthon van a témában kérem írja meg, hogy ennél a készüléknél ez így működik, vagy keressek valahol hibát. Tudom, hogy sok készülékben a védőgáz ill. a huzal indításával egy időben egy triak vezérlésével van bekapcsolva a hegesztéshez szükséges feszültség, itt nem találtam ilyen áramkört.
üdvözlettel gyurkoca

Erre gondoltam én is az effektív szó használatával tehát kondenzátorok nélkül ill. később azok közbeiktatása esetén üresjárati feszültséget mérve ahol már nem szabályos lüktető a feszültség és persze ez megint változik ha terhelést kötünk rá és az sem mindegy mekkorát.

Lali, jelen esetben nem erősen hullámzó feszültségről van szó szerintem, hanem fix frekvenciájú szinuszos jelalakú váltakozó feszültségről,amelyiknek a frekvenciája 50 Hz. Kétutasan egyenirányitva kapunk egy 100 Hz-en lüktető egyenfeszültséget ami jelalak szempontjából annyiban fog különbözni hogy félszínuszok sorozatát kapjuk, dupla frekvenciával. Ennek az egyenirányított feszültségnek ugyanúgy van nullpontja mint váltakozó áramnál. Villamos teljesítmény szempontjából ha a cos fi-t és az egyenirányítás veszteségét figyelmen kívül hagyjuk a kivehető teljesítmény elvileg azonos. Itt jön a képbe az effektív érték, mivel villamos teljesítmény számításánál effektív értékkel számolunk.

Oké, oké. Értem. Annyira azért nem állok messze a témától. Valamennyit azért én is tanultam fitikán is, meg villamosságtanon. Autószerelő a szekmám. Tanultuk a generátort. Ott is van ilyen. Meghát, azért 90-ben végeztem a szakközéppel, azóta is ragadt rám egy s más. pl. a koszon kívül.

Most akkor én rosszul használtam az "effektív" feszültség meghatározást? Mert én úgy gondoltam magamban hogy az erősen hullámzó feszültséget a nullához mérjük és mindegy, hogy egyen vagy váltó feszültségről van szó mivel nem a csúcsot mérjük csak hanem egy a görbével lehatárolt átlagot ami jelen esetben szinusz görbe de ha kondenzátorokkal nézzük az más is lehet a terhelés és kapacitás függvényében. De a homokos demonstráció az tetszik és szerintem egyenáramnál is működik.

Ha pedig teszel rá egy vékony lécet, akkor az a csúcsérték...
Szemléletesebb magyarázatot én sem tudtam volna mondani.

A váltakozóáramnál beszélünk effektív és csúcsértékről. Az effektív érték az, amit a műszerek mutatnak(szinuszhullám által határolt terület), a csúcsérték pedig a szinuszhullám tetejének megfelelő érték. Mivel a kondenzátor egy tároló eszköz (is) ezért a benne tárolt töltés feszültségének értéke megfelel a szinuszhullám csúcsértékének. Képzelj el több egymás mellett épített homokkupacot ahol kupacok magassága azonos. Ha ezeket a kupacokat azonos magasságúra simítod, megkapod a kupacok magasságának az effektív értékét, ami alacsonyabb lesz mint az eredeti magasságuk. Azaz a egyes kupacok által határolt képzeletbeli terület összességét kapod. Hirtelen nem jut eszembe jobb hasonlat.

Rendben. Ismerem a szlogent a filmből. Nekem sokat segítettél azzal, amiket írtál. A 47Voltra valamennyire szerintem magyarázat is lehet, amit én kondenzátorokkal tapasztalok. Ha jól értelmeztem. A kondi felviszi a csúcsfeszültségre? (én nem tudom olyan szakmaian leírni sajnos)

Szó sincs róla,hogy neked címeztem volna, ezt a következtetést Lali barátommal folytatott diskurzusból vontam le. Ha neked szántam volna, akkor neked válaszolok. (Egyébként a kifejezés maga a "csillagok háborúja"- című filmből származik, -de ezt gondolom te is tudod.) Ezért próbáltam leírni a gondolataimat, hátha segíthetek kicsit tisztábban látni a hegesztőgépek lelkivilágával kapcsolatosan.

A zavar van az erőben dolog nekem szólt ugye? Sosem állítottam, hogy értek hozzá. DE ez a hosszú magyarázat sokat segített. Igaz, nem nekem írtad, de köszönöm!

Szia Lali!
A fórumtárssal folytatott diskurzus alapján úgy látom "zavar van az erőben". Az alap egy képlet, ami így néz ki MIG/MAG hegesztésnél: Uív=15+(0,05xIív). Ezt képletet nemzetközileg egyezményes alapon határozták meg a technológiához jól értő szakemberek, és erre vonatkozó szabvány Magyarországon az MSZ-EN 60974 szabványsorozat. Tehát ez a képlet feltételezi,hogy az ív feszültsége minimum 15V, -persze a korszerű elektronikus MIG hegesztőknél az átlagértéknek kell ennyinek lenni. Az üresjárási feszültség egy lapos ívkarakterisztikás gépnél -mint amilyen a MIG/MAG technológia- elvileg ugyanakkora mint az ívfeszültség, DE csak ELVILEG, mert a valóságban ilyen nincs. A hagyományos gépeknél a hegesztőáramkör belső ellenállása az, ami miatt az üresjárási feszültség mindig magasabb mint az ívfeszültség, mivel a trafó szórási reaktanciája, a tekercsek, összekötő vezetékek ohmos ellenállása fokozatállító kapcsolók átmeneti ellenállása, munkakábelek hozzávezetési ellenállása mind-mind soros tagként vannak jelen a hegesztőáramkörben, ami az elvárt hegesztőáramot csökkenti. Ahhoz hogy ez a feszültségcsökkenés ne legyen zavaró, az üresjárási feszültség emelésével lehet kompenzálni ezt a veszteséget. Ez a kompenzáció az íváram növelésével egyre magasabb értékű lesz, különösen akkor ha a hegesztőáramot előállító trafó nem kellő alapossággal lett méretezve illetve elkészítve. Talán így már érthető hogy miért is kell egy 500A-es gépnél 47V, hiszen az említett képlet alapján az adott áramhoz tartozó ívfeszültség 40V, amit az áramátadó fúvóka és a munkadarab között kell(ene) tudni mérni. Egyfázisú hegesztő áramforrásoknál még cifrább a helyzet, ugyanis az ív fenntartásához folyamatosan kell feszültség és áram is,-ám az egyfázisú egyenirányítónál minden félperiódusban nullára csökken az áram. Ahhoz hogy ez ne történjen meg, az áramkörbe egy olyan elemet kell építeni, ami a nullátmenet ideje alatt fenntartja az áramot a hegesztőáramkörben. Egyik lehetőség a soros fojtó. Hátránya a jelentős súlytöbblet illetve a különböző áramokhoz különböző induktivitás lenne indokolt, amit a fojtó megcsapolásával lehet megvalósítani, de ezt is méretezni illene. A másik lehetőség a nagy kapacitású kondenzátor. Ez kiváló megoldás lenne-de a kondenzátor sajátossága, hogy a tápfeszültség csúcsértékére töltődik, ami 1 fázisú táplálásnál az effektív feszültség 1,41-szerese. Így talán már érthető, hogy ez a 41%-nyi plusz feszültség a huzaltolás megállásakor jelentős visszaégést okoz, és ennek következményeként a huzal végén egy golyót csinál, ami a következő ívfogáskor belerobban a varratba és a környékére szikraeső formájában. Mi a megoldás? Jó megoldás költséges, a kompromisszumos megoldás pedig csak fél siker. A gyártók kompromisszumos megoldásként egy 4,7 ohm 16W-os ellenállással sütik ki a kondit amit a mágneskapcsoló 2db sorba kapcsolt(!) érintkezője akaszt rá a kondira a mágneskapcsoló elejtésekor. A költségesebb megoldást itt nem taglalnám, én végeztem kísérleteket amelyek többé-kevésbé sikeresnek nevezhetők, de sem idő sem kedvem nem volt folytatni, hiszen ezer más dologgal is kellett foglalkozni,-de az elv működött. Egyébként az inverteres gépek üresjárási feszültsége jelentősen magasabb 45-80V) de ott az elektronika gyorsasága minden problémát kezelni tud. S végül a műszerekről: A hobbi gépeken felesleges, mert köze nincs a valósághoz, az ipari gépeknél pedig elvárás. Olyan szinten, hogy egy magára valamit is adó vállalkozás évente ellenőrizteti a pontosságát, és a beállítások reprodukálhatóságát. A fent említett szabvány 5%-nyi eltérést enged meg kalibrált referencia műszerrel történő összehasonlítással.

Mert a kondenzátor felhúzza. Lehet hogy ez is csak terheletlenül 47V, de annyi.

Az össze-vissza feszültségek és mérések az érhetetlenek számomra. 47 V például egy 500 A-es MIG hegesztőgép üresjárati feszültsége.

Na ezt a beégés dolgot ma tapasztaltam. Lehet hogy mégis vissza kellene tennem az egyik kondit?

A műszerek nem szükségességből kerültek a gépbe. Pusztán arról van szó, hogy kaptam a hegesztő újragondolásakor egy agymenést és amit csak tudtam, beletettem. De komolyan, sokat gondolkodtam, hogy "mit lehetne még kitalálni?" Tudom, hogy mindenféle műszer nélkül is működik a hegesztő. Még a kijelző színeit is direkt úgy választottam ki, hogy minél több legyen. Ha megnézed a felső kijelzőt, az egy Honda Civic digitális óra. Csak azért került bele, mert 12 éve tartalékba megvettem, hátha tönkremegy a CRX-emben. Azóta volt már 4 autóm, az óra meg itt egy dobozban. Ez egy vicces hegesztő. Mutatja a huzal sebességét is. Soha nem néztem milyen gyorsan jön a huzal, mert hegesztés közben hegeszteni kell, nem a sebességet nézni. Méri a kiáramló gáz nyomását. Soha nem néztem milyen nyomással jön a gáz, mert a liter/perc számít. Viszont ha nem nyitom ki a gázt, akkor nem hegeszt a gép. Nincs gáz nélküli varrat. Még az alsó hőmérő ami esetleg hasznos, mert látom, ha meleg a főtrafó. Olyankor várok kicsit.
Attól függetlenül, a hegesztőáram ezen a gépen nem 47 Volt. Ha multiméterrel is mérem, meg azzal a kis beépített műszerrel is és nem 47 Voltot mérek, akkor az nem 47 volt. Ha mégis, akkor minek bármit is mérni?
Értékelhetetlen és érthetetlen... De miért akarod értékelni? Mit nem értesz? Hobbiból építettem egy "számomra" különleges készüléket. Van amikor nem foglalkozom ilyesmivel, de akkor meg hülye videókat nézegetek a Facebookon. Elhiszed, hogy nem az utóbbi a felemelőbb foglalatosság?

"a trafó feszültsége alapból 47V, 1db kondival csak 29V, "... ez a sok mérőműszer csak bezavar, érthetetlen és értékelhetetlen az egész. Elég beállítani a hegesztőgépet varratképre, "hangra" és kész mehet használatra. Ennyi műszer a gyártő laboratóriumába való máshol semmi értelme. A puffer kondenzátorok is csak oda kellenek ahol gyárilag is rosszul méretezett a gép főtrafója vagy rövid időszakaszokra nagyobb árammal akarsz hegeszteni mint amire tervezték a géped. A puffer kondenzátorok nélkül amúgy sokkal lágyabban indul az ív és ezt észreveheted az áramátadó beégésének gyakoriságából is.

Már mikor leírtam ezt a mondatot, akkor is tudtam, hogy lesz pár szavad hozzá. Nem tudom leírni másként. És azt is tudom, amit leírtál. Viszont, valami oka lehet annak, hogy magasabb trafó feszültségnél égeti az anyagot. Kondenzátorok nélkül pedig a kis heftek mellett egyáltalán nem füstös, meg elszíneződött az anyag. A kis pontszerű hegesztések így is pont olyan jól beolvadnak, mint előtte. Különbség az előtte/utána állapot közt az, hogy kondikkal a trafó feszültsége alapból 47V, 1db kondival csak 29V, és kondi nélkül...Na azt végülis nem is néztem, mert elég sietős volt mindent megcsinálni ma, meg éjjeles is voltam hétvégén. Fáradt voltam, de legközelebb megnézem. Linkelek 2db videót. Azon látszik az 1db kondival és a 2db kondival a feszültség. Természetesen, alap feszültségek látszanak, terhelés nélkül. Itt még nagyon az építés közepén voltam.

1db kondenzátorral

2db kondenzátorral

"Úgy látszik, jobb ha az a teljesítmény inkább áramból épül fel, mint feszültségből."- Ezt mégis hogyan gondoltad? Mikor az aktuális feszültség és az ív ellenállása határozza meg áramot. Pld. MIG hegesztésnél 20 V 100 A.

Egy 130Amperes kis hegesztőből építettem ezt a gépet. Mindent rátettem, amit lehetett. A kondenzátorokat sem akartam kihagyni.
Viszont, a Feszültség megemelésével szerintem jót tettem a teljesítménynek, de nem tettem jót a varratnak. Úgy látszik, jobb ha az a teljesítmény inkább áramból épül fel, mint feszültségből. Csak így egyszerűen fogalmazva. És most, hogy lekötöttem a kondikat, nem is sziszeg, hanem gyönyörű, guszta CO hegesztő hangja van. Szépen állítható az is, hogy mennyire legyen lapos a lemez hegesztésekor a heftelés.
Szétszedtem a mágneskapcsolót, de nem látszik az érintkezőkön durva besülés, vagy ilyesmi.

A főtrafót méretezik- te beteszel két nagy kondit is az egyenáramú körbe akkor megemelted az effektív feszültséget ezzel növeled az ampert is. Fizikában nincs csoda azaz megemelt effektív feszültség és magasabb áram ez így jóval nagyobb terhelés a főtrafónak azaz csökken a bekapcsolási ideje a gépednek. Kondenzátorozni akkor érdemes ha nagyon kicsi a gép teljesítménye az elvártakhoz persze csak egy bizonyos határokon belül. Ha a gép alapból tudja a kívánt teljesítményt akkor felesleges még kondenzátorokat tenni bele. Az egyenirányítás utáni 100 Hz-es hullámokkal nem érdemes foglalkozni meg "simítani" próbálni, sokkal nagyobb lengéseket okoz a cseppátmeneti rövidzárlat ami erős áram és feszültség ingadozást okoz de erre viszont sokkal jobb a fojtó tekercs. De a lényeg- minden helyzethez csak egy jó beállítás létezik ami viszont nagyon sok tényezőtől függ ( feszültség, gázminőség (értsd CO2 vs.Corgon), huzalátmérő, huzalminőség,huzalsebesség, fojtó induktivitás, stb.) Még valami ami a lényegen belül megemlítenék- a fojtó tekercs szerepe és még ezen belül, hogy a kis teljesítményű gépeknél nem látni állítható fojtást. Egyszer már valaki végezhetne egy kísérletet, hogy hogyan változik a hegesztés minősége egy jól hangolt fojtással például 60 és 160 A között mert általában egy kész fojtó tekercs van és ennyi.

Köszönöm a tanácsot! Lekötöttem a kisütő ellenállást és rámértem. Nem volt szakadt. Viszont, volt otthon egy másik mágneskapcsoló. Egyszerűen kicseréltem. Utána nem tudtam produkálni a hibát. Viszont, a sziszegéssel kicsit próbáltam foglalkozni. Gondolkodtam picit és a próbahegesztések alkalmával olyan benyomásom volt, mintha nem csak hegesztené ez a gép az anyagot, hanem égetné is. Ezt a varrat színéből gondoltam. Volt még egy érdekes jelenség, amit a hegesztő úgymond "gagyiságának" tudtam be. Valahogy, nem lehetett kihasználni a 4 fokozatot, mert 4-esen vad volt, 3-ason is, aztán 1-2-esen meg nem akart rendesen hegeszteni. 2db nagy pufferkondit építettem ebbe a gépbe, mikor megcsináltam. Az egyiket már korábban lekötöttem a rendszerről. Ma olyan ötletem támadt, hogy le kellene próbaképp kötni a másikat is. Úgyis lemezmunkát akarok majd csinálni.
Hmm. Szépen hegeszt, szépek a kis heftek, és a színe egyáltalán nem tűnik égettnek. Lehet hogy nem kell az a kondi egyáltalán? Ugye, az megemelte a hegesztő feszültségét. Lehet hogy a magasabb feszültség nem tesz jót a varratnak?

Köszönöm! Megnézem az ellenállást és a mágneskapcsolót.

Elsőre mindenképp a kisütő ellenállást kellene megnézned ill. a mágneskapcsoló érintkezőit amelyek a kisütő ellenállást kapcsolják rá a kondenzátorra mert ha beégtek akkor is ezen hibajelenséget hozzák a hegesztés befejezésekor. A Burnback pedig ha van a panelen akkor a ráírják a trimmer potméterhez és ezzel a huzal visszaégést állíthatod be de a mágneskapcsoló késleltetéssel. Nálad két trimmer látható a panelen de felirat mellettük az nem.

Úgy emlékszem, ezt a panelt építettem be.

Huh. Most nem igazán tudom így a típusát a vezérlőnek. Van rajta 3db poti. 2db kapcsolható a szakaszolásnak és ugye az előtolásé. Valamikor még itt vettem valakitől, de ha agyonütnek, akkor sem biztos, hogy emlékszem, ki küldte. Utána tudnék nézni, de pillanatok alatt kell mennem dolgozni sajnos.
Egyébként érdekesen hegeszt a gép, mert ha nagy árammal tolom, akkor nincs neki az a sercegő CO hegesztő hangja, hanem sziszeg és csak közben hallani azt a jó kis CO hegesztő hangot. Egyébként olvaszt szerintem rendesen. De ez is, nem tudom hogy mitől lehet.

A kisütő ellenállást a mágneskapcsoló kapcsolja rá mikor visszaenged a kapcsoló. De nem tudom, hogy el van-e szakadva. Nem néztem még.

Nem írod milyen vezérlő panelről van szó. Esetleg van rajta "burnback"? A legszélsőségesebb az lenne ha elégett volna a kondenzátorok kisütő ellenállása+ elállítódott a Burnback potméter is.