Van "3"db akkum. Azért idézőjeles a 3, mert 2 ebből akku csoport, bontott noti akkuk, rúd aksik. A másik egy, egy lepecsételt kis ólom aksi, ami egy lengyelpiacos lámpából lett kitermelve.
Szeretném tudni, hogy mit lehet még ezekkel kezdeni, mert elvileg dög mind a három aksi.
Az ólom aksi 6V 4AH Ezen mértem 1,5V-ot. Ez bőven utal arra, hogy döglött az aksi.
A másik, akku pakkok elvileg 12 és 20 közöttiek.
Az egyik egy Gericom Overdose Polo II aksija volt, a másik egy acer TravelMate2410 aksija volt.
A Gericom egy 8 cellás akku pack, lila rudakkal, az acer 4 cellás zöld rudakkal. Azon felül hogy rájuk van írva hogy Panasonic, litium ion újratölthető elem, menni használható nincs rajta. Természetesen még egy típus szám, de fesz és áram érték semmi. A gericomén nem mérek semmit, az acerén kb. 9 voltot.
Hogy tudom lemérni, hogy tölthetőek-e még, van-e mód megformázni az akkukat?
Egyébként mind két noti akku nálam döglött le, de olyat is olvastam, hogy van egy chip, ami méri az időt az elektronikán, és az tilt le.
Az akkuk már le vannak választva az áramkörről.
Szükséges eszközök: multiméter, 2-3 Ω 10W ellenállás
Az ellenállás kivezetéseit hozzáfogod a multiméter mérőcsúcsaihoz, miközben az akkusaruhoz is hozzáérinted a csúcsokat. Ha pár másodpercig mutatja a névleges feszt, akkor jó az aksi, ha jóval kevesebbet mutat a névlegesnél, akkor nem jó.
Nézd, senki sem úgy bújik ki az anyja hasából, hogy csípőből vágja a mérés technikát. Ha hasonló kérdések kerülök szembe, már nekem is egyértelmű lesz.
Nem tartom elengedhetetlennek a kezdő modalitást! Ha segíteni akarsz egíts morgás nélkül, ha bosszant, hagyd figyelmen kívül...
Kössz a segítséget, én meg már valami ördögibb praktikára gondoltam. Ez valóban elég egyszerű!
Én a főiskolán a villamosságtan tanáromtól azt hallottam, hogy régebben autószerelő szakik úgy ellenőrizték a kocsiakksikat, hogy feltöltötték, gondolom névleges feszültségig, és egy vasfűrész lapot dobtak a kivezetések közé, aztán 1-2 másodperc múlva lelökték ha a lap felforrósodott akkor az akksi bír hirtelen nagy áramot-->azaz jó, ha nem lett meleg akkor nem
Az a 2-3 Ω nem kevés kicsit? Én a múltkor merítettem úgy vadiúj 9V NiMh akksit, hogy egy 10ohm 16W-os barna Remix ellenállást tettem rá azt a fajtát ami "fűt mint az állat" és hát fűtött is pedig ugye elvileg 9W esett rajta csak és közben folyamatosan néztem a feszültséget kb 1másodperc alatt 0,01V-ot esett a fesz, viszont ilyen lemerült akksiknál ráadásul 2-3 Ω nemtudom, bár nem próbáltam még...
Én csak annyit kérek, ha legközelebb valami elektronikával kapcsolatos kérdésed akad, akkor azt itt tedd fel.
Ha olyan kérdést kell boncolgatni, ami megérdemel egy külön témát, akkor úgy lesz..
Idézet: „egy vasfűrész lapot dobtak a kivezetések közé, aztán 1-2 másodperc múlva lelökték”
Jó nagy marha, aki ilyen mítoszokat terjeszt! Próbáld ki, kíváncsi vagyok mit fogsz tapasztalni a melegedés helyett! De közben jó erősen markold középen!
Valami hasonló jelenség tapasztalható. Gondolj csak bele egy 100Ah-ás akkunál. Megindulhat akár 1000A is. Mivel egy kis 10-15Ah-ás akku (ami motorindításra használatos akkuk képesek 50-200A-es indítóáramot leadni.) Akkor egy autóakku, ami amúgy is 2-300A-en bírja tekertetni 10-15s-ig. (Ráadásul beleolvad az akkuba a fűrészlap.)
Akkor mit csináljak, ha nem tudom sem a névleges feszt, sem az áramot. Van rajtuk egy tipus szám. Hol tudok utána járni? Tudom, google... de bővebben...
A 6Vos aksin mint írtam cirka 1,5V-ot mértem. Ez bőven a névleges alatt van, mert 5-5,5V-on ezek már kimerültnek számítanak. Vagy tévedek?
Barátom egy villáskulcsot ejtett az akkumulátorra és az középen elfolyt szóval érdekes számomra is ez vasfűrészes dolog. Főleg, hogy 1-2s után lelökni! Annyi idő után az a fűrészlap izzik és elég nagy eséllyel össze ragadt az akkumulátor pólusaival, ahogyan nekünk tette a villáskulcs.
Egyszer honvédségben bohóc rádió akkuit sikerült a bőrtok szíjtartó karikájával rövidre zárni. Alig volt fél perc, de vörös izzásig forrósodott a kis karika. És füstölt a bőr mint állat... Szóval ez a rövidrezárogatás nem jó játék, de nekem egyébként sem jó, mert eleve porzik az aksik belseje az ürességtől, és szeretném tudni, hogy fel tudom-e tölteni még, vagy vágjam bele egy szütyőbe, és irány a legközelebbi veszélyes hulladék gyűjtő konténer...
Akkor megsúgom: A névleges fesz. 6V-os ólomakkunál 6V (6,5-7,2V szokott lenni üres járásban) (Cellánként 2V) A noti akkuk pedi Li-ion, vagy Li-Po cellák, amelyekről már van téma itt a fórumon. (Van belőlük több fajta is, van amelyiknek 3,7V az üres járási feszültsége cellánként, és van aminek 4,23V az üres járási feszültsége cellánként.) A töltésük és a kisütésük is elég körülményes, mivel elég gyúlékonyak a Lítium miatt. Írd be a HE keresőjébe hogy Li-ion.
Akkora Li-akkukkal nem érdemes vacakolni konyhailag ezek szerint?
Ne mérgelődj! Miért kell mindjárt leharapnia másik fejét?
Igen, láttam, hogy van több notis, meg telefok akkus topic, de bocs mindenkitől, hogy nem bújtam át 5-10 topicot, hogy van-e másik olyan hülye, aki bontott noti akkukkal bíbelődik....
Én nem mérgelődök, csak nem szeretném még egyszer leírni mindazt, amit előttem már nagyon sokan leírtak. És ha nem vagy eléggé otthon az elektronikában, hogy építs hozzájuk egy töltőt, akkor nekem elpostázhatod csak a noti cellákat. Mert én meg modellezek és jól el lehet velük játszogatni.
Nos vannak hiányosságaim az elektronikából, de tanulni csak gyakorlat alapján lehet.Azonban nincs létjogosultsága, hogy én ezért most építgessek töltőt, mert úgy sem tudnám kihasználni....
PÜ-ben megbeszéljük a többit...
Olvasgatom itt a fórumot és látom, hogy csak egy pár dolog kell a mérőhöz hogy megtudjam mérni hogy üzemképes-e az akku.
Mert engem is érdekelne a dolog!
Elnézést, hogy belekukorékolok. Nagy tévedés, hogy tanulni csak gyakorlat alapján lehet. A tanulási folyamat: elmélet (mások eredményeinek megismerése) - tapasztalat - elmélet bővítése, korrigálása - tapasztalat - . . .
(jól is néznének ki a tűzszerészek, ha kizárólag a saját tapasztalataikból okulnának)
Esetünkben egy kis logika segít. Mivel minden akksit árammal kell tölteni, veszünk egy mondjuk 12 V -os áramforrást, (bocs, feszültségforrást) valamilyen eszközzel megkorlátozzuk az áramot annyira, amit a tölteni kívánt akku elvisel, mondjuk egy megfelelő teljesítményű 12 V -os izzóval.
Ha egy 12 V / 100 mA izzót teszünk sorba, akkor a töltőáramot 100 mA ben korlátoztuk, ettől az ilyen kisméretű akkuk nem (nemnagyon) károsodnak, legalábbis rövid ideig nem, (nem autóakkuról van szó, de az eljárás ott is alkalmazható megfelelő értékválasztással) figyelve a melegedést. (autóakkumlátornál a pezsgést)
Az akkumlátor kapocsfeszültségét figyelve, van egy rész, ahol a töltőáram folyik, az izzó világít, de a kapocsfeszültség nem nagyon változik, ez az akku névleges feszültsége. Ezekből az adatokból nagyjából kiderül, hogy milyen az akku.
Ha nem folyik áram, bármeddíg van rajta a "töltő" akkor szakadt, ha folyamatosan világít, és a kapocsfeszültség nem nő, akkor zárlatos, = veszélyes hulladék gyűjtő.
Azt lehet látni, ill. következtetni, hogy hány cella, a szokásos típusnak megfelelő cellafeszültségekből lehet következtetni a cellahibákra.
hallo
van egy válasz a "Laptop akku javítása" témában. A Li-celláid 3,7 V feszültségűek. Szét kell szedned őket és egyenként kipróbálni. Először próbáld tölteni ha felvesz áramot, akkor figyeld, hogy emelkedik-e a feszültsége. Ha a fesz hiányzik és nem vesz fel áramot se, vagy a fesz megvan, de csak 1-2 mA-t vesz fel, akkor kioldott a tetejében a biztosíték. Tesztelni merítéssel lehet, de keresd ki googel-ben a gyári adatai után, hogy mennyi a max áram amit leadhat (1-2 A). (Ott megtalálod a kapacitást is). Ha túl sokkal terheled, is kinyomja a tetejét és akkor kezdheted javítgatni. Ha feltöltötted őket, akkor hármatt sorbakapcsolsz és ráakasztasz egy 12 V 5W-os izzót. Úgy az idő elteltével a kapacitás után kiderül, melyik cellák jók még. Feszültséget is méregetni, és nem mélykisütni. Figyeld ha egy lemerül, akkor azt vedd ki a sorból.
A 100mA izzóval,nem sokra megyünk.
Sem töltés,sem kisütés terén.
Ezzel a módszerrel nemhogy gk.akkut,de még jóval kisebb néhány Ah,C-jü akkut sem lehet tesztelni.
Ráadásul az izzós korszak rég lejárt.
Köszönöm a kimerítő választ, örömmel vettem hogy belekukorékoltál! Tedd kérlek továbbra is.
Ami a tanulást illeti, igazad van, de azért a gyakorlati tapasztalat is sokat hozzá járul a megszerzett tudáshoz.
A tűzszerészes példa kiváló! Tetszik!
Szét lehet szedni ezeket a rúd aksikat is? Abban a tudatban voltam, hogy olyan a mechanikai kivitelük, mint a száraz elemeknek. Tehát ha jólértem, minden cellában, rudacskában van egy biztosíték?
szerk:
Szét szereltem, pontosabban bontottam a kötéseket, amivel össze voltak kapcsolva a cellák. Lás csodát, a 8-ból 5-ön máris mértem a névleges feszt, amit írtál, a 3,7V-ot
A plusz polusnál van a fedőlemez alatt 5 mm hely. az alatt van egy félkörívben perforált alu lemez, amit a belső nyomás felemel és a kontakt megszűnik. Én először a négy kis luk egyikén benyúltam és úgy nyomtam enyhén vissza a lemezt, de mivel a luk kicsi, ezért csak kis csavarhúzóval tudsz bemenni és könnyen kilukad a lemezke. Jobb a fedőlemezt pici köszörűvel félig felvágni majd felhajlítani és úgy valami nagyobb tompa dologgal egyenletesen mindenhol lenyomni a belső lemezkét. Kb. 1-2 mm-t. Ha keresztben látsz benne egy vékony NYÁK lemezkét, akkor azt egy kicsit a lakktól meg kell tisztítanod és egy kis ónnal összeforrasztani, de csak annyira, hogy újra el tudjon törni ha terhelődik a cella. Ha nem tudod miről van szó, akkor várj vele holnapig, majd küldök képeket. A cellákon, amiken megvan a fesz, kipróbálhatod, hogy felvesznek-e töltést. válassz egy 4V körüli feszültséget és mérd az áramot. Nem kell félni mehet 500-700mA ig, tegyél elé sorban egy 12V 10W -os halogén izzót, azzal véded a cellát. Ha áram folyik, akkor jó a cella. elteheted egyenlőre. Ha a fesz megvan de csak 1mA folyik, ott kioldott a biztosíték. Azokat ki kell nyitni. Amiken 0V -ot mérsz, azokat is teszteld így először. ha nagy áram folyik, de a fesz visszaesik 0V-ra, akkor zárlatos. Azokat el kell dobnod. A maradék megmenthető. Sajnos ha idővel egy a párhuzamba kapcsoltakból elmegy, úgy a másikra dupla terhelés jut és az is kiold. Ha egy zárlatos lesz, a másikat lehúzza és mélykisüti. A méltkisütött cellákkal ne várj csodát, azok nem lesznek már olyan jók mint a többi. Ha mind él, párszor töltsd fel és merítsd le őket. Ha mindegyik egyszerre merül és a kapacitás is egyforma, visszateheted őket a tokba.
Add be a tipusszámot a googelbe, kijön a gyártó oldalon minden róla. Karakterisztika, kapacitás max töltőáram, max merítési áram... Azok után látod, hogy jók-e a cellák vagy nem
Hú de szuper leírás!! Ma már semmi esetre sem bontom ki, a kép meg elmondhatatlan nagy segítség lenne!!
A savas akku esetén gondolom ugyan így, megterhelem, és mérek...
milyen savas akkura gondolsz?
A laptop akkuk mind Li-ion-ok, deha bármilyen akkucellából többet kapcsolok össze, akkor így mérem meg őket. Ez egy kőkorszaki megoldás, de arra, hogy lásd melyik esik ki már a negyede kapacitásnál , arra jó.
Akkufúró elemeit is feltöltöm és egyszerre merítem. Közben mérem a feszültséget és amelyik jóval hamarabb kiesik, az repül. Ni-CD cellákat még meg is tudom terhelni direkt 6-8 A-ral, de a LI-Ion cellákat nem szabad. itt az egész kapacitást és a feszültségszintet tudod összehasonlítani. Képet azért csak holnap, mert ahhoz le kell mennem a pincébe.
Üdv
Hello
Küldök pár képet. Az elsőn egy samsung amit felnyitok, utána a forrasztással megjavított módszer. A harmadikon egy panasonic. Ezeknek vékonyabb a fedőlemeze, ezért lehet egy fogóval is csinálni. A negyediken egy felnyitás nélküli módszer. Itt vigyáznod kell, hogy a fúró ne szaladjon bele, mikor átér a külső lemezen. A csavart lassan tekerd, mérőműszer vagy töltés legyen rajta, úgy látod, mikor lesz kontakt. Egy kicsit (fél menet) tovább tekerheted, hogy lenyomja a helyére a lemezt és én kivenném a csavart, hogy a lemez újra ki tudjon ugrani, ha az akku túlterhelődik.
Na persze a képek össze lettek keverve, így a sorrend nem passzol, de biztosan megtalálod melyik hova tartozik. Itt van még két kép egy panasonic celláról. Így néz ki a belső lemez, és a külső visszahajlítva. nem nagyobb mint volt, lehet úrja összeforrasztani és kész.
Kösz a leírást, megértettem a képeket is, én a brutálisabb módszert választottam, az óldalvágós elnyitást. Visszanyomtam a lemezeket, ahogy mondtad, és máris mérhető a névleges fesz. A többi már terhelés során derül ki.
A savas akku, egy tenyérnyi méretű zárt aksi, lámpában volt benne, ami egy halogén izzót és egy fénycsövet tartalmazott.
Ez egy 6V 4AH-ás akku, 1,4V-ot mérek rajta.
Hírek.rss
Főleg, hogy 1-2s után lelökni! 
Annyi idő után az a fűrészlap izzik és elég nagy eséllyel össze ragadt az akkumulátor pólusaival, ahogyan nekünk tette a villáskulcs.
Miért kell mindjárt leharapnia másik fejét? 
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
