Kefét írtam és nem szénkefét. Tudom jól, hogy bronzkefe van benne. Ha pedig a boltban kefét fog hozzá kérni biztosan nem szénkefét adnak, főleg, hogy ebben még az alakja is speciális, nem sima négyszög.
Sőt a generátorban is bronzkefe van!

"Sőt a generátorban is bronzkefe van!"

Bocsánat, de melyik autókéban?
Nekem például a Skodáim generátorában csak sima szénkefék voltak.
A Suzukiét viszont sose szedtem szét. Az Opelről meg aztán gőzöm sincs ...
Hiszen valójában egy generátorban nem nagy áramok szaladgálnak, tehát éppen ezért teljesen felesleges oda a nagy luxus. A valóban nagy töltőáramot többnyire a generátor állórésze adja, a fesz-szabályzó által "visszagerjesztett" forgórészen pedig valójában inkább csak miliamperek vannak. Nem véletlen, hogy a tranzisztoros szabályzókban és kapcsolótranzisztor alkalmazásával (pl. 2N3055) csaknem kb. ezerszeresen van túlbiztosítva!

Amúgy tényleg nem sima négyszög a bronzkefe-alak, hanem egy "lesarkított" téglalapos profil.

Nana! Kissé félre vagy tájékozódva. Még hogy egy generátorban nem nagy áramok szaladgálnak? Az a pár Ohm-os forgórésztekercs vajon teljes terhelésen mekkora áramot vehet fel? mA-eket? Vagy inkább pár A-t? Azért 100A leadáshoz kell némi mágneses tér is, amit nem pár mA fog létrehozni. Vagy akkor miért van 1mm-es huzalból a forgóréz tekercselése? Futkároznak ott áramok rendesen. 4-5A-t simán kapcsolgat a szabályzóban lévő tranzisztor.
Egy szénkefe ekkora fordulaton mennyi idő alatt kopna el? Nem hiszem, hogy 10-15 évet kibírna. Lehet, hogy sötétebb színű volt amit láttál, mert több grafitot tartalmaz a puhaság miatt, de alapvetően bronzból készülnek.

opel f astra 1.4 2000-es év járat
Alapjáratról időnként hullámzóan felpörög a motor. Mi lehet a probléma?
A segítséget előre is köszönöm!

Hello! Enyém is szokta ezt ókor művelni. De csak egy bizonyos hőfokon produkál ilyesmit. Kezdetben megpucoltam az alapjárati motort, mint ha segített volna, de vissza-vissza jött. Majd meguntam és ma már nem teszek semmit. "Majd magától is abbahagyja."
Volt eset, mikor dühítő volt. A lámpánál álltam, mellettem a rend rendíthetetlen őre, és úgy gondolta idegbeteg vagyok, hogy nyomkodom a gázpedált.

Azért autóelektronikában én is értek ezt-azt.
Például a generátorokról. Bár én csak a Skodákéval voltam közelebbi kapcsolatban, de azért kapisgáltam a témában. Az első Skodám például dinamós volt, aztán később a Hullai úti autóbontóban vettem és beleadoptáltam egy generátort. A tartókengyeljével és a fesz-szabályzójával együtt.

A generátor éppen abban különbözik a dinamótól, hogy nagyobb teljesítményekre képes, és váltóáramot csinál! Aztán azt diódákkal egyenirányítják ...
A forgórész gerjesztése az állórészben generálja a nagy áramot. Ott ezért valóban 1 mm-es huzalok (vagy tán még vastagabbak is) vannak. A forgórész viszont eléggé könnyű (lehet is pörgetni rendesen), és sokkal vékonyabb rajta a huzal.
Ráadásul a gerjesztőáramot nem kommutátoron keresztül kapja, hanem a 2 darab árambevezető csúszóelemen. Így nincs meg az a tagozódás se (mint a dinamónál minden egyes tekercshez), ami annyira gyorsan elkoptatná a keféket.
A két szénkefe a két csúszógyűrűn csak simán csúszik, tehát a minimális kopása mellett nagyon sokáig elég.
Még vannak nekem valahol itthon Skoda generátorba való szénkeféim - és az nem egy nagy szám. Kb. 10-15 évente kell cserélni. vagy talán még akkor sem!
Amikor megvettem a bontóban azt a használt generátort (700 Ft-ért), akkor cseréltem ki a szénkeféket - aztán meg soha többé. És mégis töltött, töltött - meg töltött ...
A golyós csapágyai hamarabb bekrepálhatnak ....

Én egy generátor gyárban dolgozom.
A rotor (forgórész) 0,8-1mm-es huzallal van tekerve.
A stator (állórész) 1,6 körüli huzallal van tekerve, de 3 dróttal fázisonként

Oké, láttál már párat, nekem meg tanították és szakmán. És szereltem is már párat. A fizikát nem lehet megkerülni, a pár Ohm-os forgórész tekercsen, ha szaggatva is, de több Amper megy át. Tök mindegy, hogy kommutátor, vagy csúszógyűrű, forog, súrlódik és kopik. Manapság pedig sokszor, amíg a kefe elkopik, addig elkopik vele a csúszógyűrű is és cserélni kell a kefével azt is.

Meglehet valóban, hogy Neked szakmád a generátor-gyártás, és most abban utazol, én pedig csak simán "ugatom a kulturát", de!
Ha jól emlékszem, a Skoda generátor rotorjára - az talán ha 0,8-as huzalból volt (én sohasem mértem le, de valahogy úgy nézett ki).
A státor pedig jó vastagnak látszó (azt sem mértem soha)
Többnyire teljesítménytől függően van ezekben a huzalvastagság - mert volt Skodában 34 A-os generátor, de létezett 43 A-os is. (Ha még jól emlékszem)
Csak azt tudom, hogy más mellesleg az átfolyó áram statikusan, és teljesen más impulzíven. A LED diódát is simán meg lehet kergetni jóval magasabb tápfeszültséggel, mint amennyit elbír, csak persze szaggatottan vezérelve. A generátor forgórésszel ugyanezt lehet megtenni .... magasabb áram-impulzusok formában. És kibírja!
Meg aztán - ott nem kimondottan 50 Hz-es a frekvencia, különösebb jelentősége tehát egyenirányítás után valójában nem igazán lenne.

A csúszógyűrűk többnyire rézből vannak (avagy rézzel bevont valamikből), míg a kefék grafitos szénből (úgy tudom - vagy sejtem). Azért az a szenes grafit jóval puhább - és persze jobban fogyó ... (azt is a könnyebbik meló kicserélni)
Én tehát - csupán szénkeféket cseréltem, csúszógyűrűket viszont sohasem. Mégis jól töltött a generátorom - az általam barkácsolt elektronikus fesz-szabályzón keresztül.

Idézet:
„LED diódát”

Az milyen elektronikai alkatrész?

Ennyire nem lehetsz...tájékozatlan!? De mutatom, 601 ezer helyen "tájékozódhatsz"...

Light-Emitting Diode dióda. Szakmai fórumon diódázzuk a diódát.

Világítós!

Van belőle piros, sárga, kék, zöld ... meg elég sokféle szín-árnyalatú s méretű fehér!
Hagyományos, és SMD tokozásúban egyaránt ... kicsi és nagy teljesítményű ...

Gondolom - a következő kérdésed majd az lesz - mi az az SMD?

levaitamas kissé ironikus hozzászólása a pontos/szakszerű megnevezés (nem) használata miatt íródott, de mindegy is, teljesen felesleges ebbe belemenni...

Köszönöm! Részemről lezártnak tekintem a kérdést, te érted mire akartam rámutatni.

Az lenne az egyik további fondorlatos kérdésem, hogy
- OPEL Astra G ablakmosó szivattyú.
Érdekesség, de nálam jó ideje a hátsó ablakot nem mossa.
Az első szélvédőre simán tolja a lét, a hátsóra viszont semmit!
Úgy tudom, a mosószivattyú a tartály alján az első-hátsó irányváltást úgy oldja meg, hogy egyszerűen forgásirányt vált.
Vagy be lenne fagyva a hátrafelé menő csővezetéke? Hmmm.
Előre viszont semmi baja?
Egyáltalán - a nagy kérdés - hol van gyárilag vezetve az a hátra elmenő mosófolyadék vezeték? Lenn a küszöbben avagy fenn a mennyezetben?
A mosószivattyú helyét azt már jól ismerem, mivel egyszer elől csövet kellett cserélnem (szétrágta valami oda elbújt menyét)

OPEL Astra F 5 ajtóson felül a csomagtartó tetó zsanérjánál levő átvezetésben. A műanyag cső a sok hajlítástól egyszerűen elszakad.

Én is új csövet húztam be az F Astrába de a kritikus helyre fém gégecsövet húztam a műanyag cső külsejére így nem tudja elvágni a karosszéria.

Akkor viszont az elszakadásnál valójában ömlenie kellene kifelé az ablakmosó folyadéknak. Nekem azonban sehol semmiféle pocsolya, ami valamivel utalna erre a tényre - nyomokban.
Az ablakmosó szivattyúm (legalább úgy zúg, ahogyan azt kell neki), ámde előbukkanó folyadékot én nem látok sehol ...
se benn a kocsiban, se a kocsi alatt.

Ötletes!

Báár - ha csupán azt vesszük, hogy a fürdőszobai tusolóknál is megvédik a műanyagcsövet a ráhúzott fém gégével, de az mégis néha eltörik, vagy csak simán elszakad ...

Ilyen idöben biztosan befagyott a csö. Elöl a motortol kap némi meleget, de hátul már nem. Állj be egy fütött garázsba s utánna probáld ki.

A kárpit alatt folyik le a csomagtató szélén a karroszéria zsebébe. Majd néhány év múlva meglátod, hogy elrozsdál a kerékjáratnál jobb oldalon. Feltéve, ha a G -ben is úgy van, mint az F -ben.

Sajna nem tudom - hogy hol van, mert valójában az Astra G-nél csak az elektromos vezetékek vannak gumi-harminikával - és persze flexibilisen átvezetve - a hátsó csomagtér-ajtóhoz.
Az ablakmosó folyadéka nálam a rádiós tetőantenna tövében kéne kijöjjön,
ámde igazából ott nem jön. (eddig jött)

Lehetséges az, hogy az F-ben még az ajtóról ment a mosófolyadék felfelé - pl. az ablakmosó karja mellett,
ámde a G-ben már ez sem mindenben ugyanaz!
Ott a lé simán fentről jön le, míg a törlője azt alulról hajtja el ...

Az F -nél is felölről jön a mosóvíz. Az ablak fölött van egy kis légterelő, abban van a fúvóka. A csomagtartót kinyitva a jobb zsanér mellett van az átvezetés egy gumi idomban. Elektromos vezetékek és a mosóvízé egymás mellett. Tekerednek minden nyitáskor-záráskor.

Lehetséges!
Én még sohasem néztem meg az Opel Astra F-eket - ebből a szempontból.
Azt tudom, hogy a G-n a tető hátsó részén van a beépített rádió antennája, s ennek az antennatartó micsodának tövében van spricni. Tehát semmi értelme az ajtóba bevezetni a mosólét, amikor a cső vége meg nem is magában az ajtóban van!

Az F-nél tehát - magán a hátsó ajtón lenne az a vizes spricni?
Általában elől sem a gépháztetőre teszik ki ezeket, hanem inkább alá-mögé.

Tisztelt Fórumozók!
Hozzáértők segítségét kérem. Opel astra F caravan X16XEL 97 benzin. Az üzemagyag ellátó rendszer hibás, csak hidegindítóval indul- de le is áll. Nem hallani az AC pumpa hangját. Most, a hideg időben egyszer csak leállt, és azóta nem indul el. Gyújtás ráadásakor a biztosíték tábla 2-es biztije ( ha ez az AC pumpa biztosítékja ) nincs áram.
Hol van az AC szivattyú reléje pontosan az autóban- szín, elhelyezés, stb? Ez adná az áramot a már említett 2-es biztosítékra, vagy ez után van bekötve a relé? Esetleg valami gyors tipp, mi lehet a hibás.
A hideg idore tekintettel az AC pumpa csatlakozóját még nem mértem meg a tanknál, kimegy-e a 12V, mert le van merülve az aksi.
Esetleg van valakinek kapcsolási rajza erről a típusról?
Köszönöm előre is a segítséget!

Adjál arra a biztire áramot egy vezetéken keresztül és máris okosabb leszel.

Az üzemanyag szivattyú reléje a jobb oldali lábtérben van, az A oszlopon.
Lehet hogy megszorult/befagyott a pumpa.
Check engine nem villog? Immobiliser csipet nem hagytad el?

Helló!
Találtam neked egy kapcs.rajzot. K20 a relé, M12 a szivattyú, az F2 (20A) a biztosítékja. A relé 86 -os és 87 -es lábát (vagy a 2 -es és 8 -as csatlakozót, attól függ melyik számozást nézed) összekötve át tudod hidalni a relét.

Adtam aramot es semmi. Bar mar lemerult az aksim es nem forgatta az onindito a motort. Kerdes az ebben az esetben higy a biztositek a relet kapcsolja vagy a szivattyut vedi es a rele utan van a bizti. Egyebkent koszi a javaslatot.