Mélyebbre tekintve inkább hálózati kommutációról (amelyik dióda anód-katódja közt a nyitófeszültségnél nagyobb fesz. jelenik meg, az vezet) kell beszélni és Fourier-tételét (egy tetszőleges jelalak felbontható illetve visszaállítható a megfelelő amplitúdójú tiszta szinuszos felharmonikusok összegére) is be kell vonni. Utóbbi azért lényeges, mert a generátorok soha nem tiszta szinuszos jelet állítanak elő, ezért jelentős felharmonikus tartalmuk van. Mivel a diódákat alapvetően az alap harmonikus vezérli, a felharmonikusok jelentős része nem jut át, nem jelenik meg az egyenirányított oldalon. Nos ezen javítanak a nullponti, vagy másképp csillagponti diódák. (Pl.: 27-28. oldal)
Egy ötletnek jó lehet. Fordulat szám szabályozást pl olyan módszerrel megoldani mint a robogó kuplungok,ahogy növekszik a fordulatszám növeli az átvitelt. Pl 2 generátor egymás mellet és ha jobban pörög a másik generátort jobban hajtja a fékező generátorod és nincs veszteséged,mert az is táplál.
Még nem értem én rendesen a generátort, mert nem tudom elképzelni:
Hogy keletkezik négyszög jel a generátorban.
Hogy keletkezik egy generátorban akkora harmadik felharmonikus, ami az egyenirányítás utáni teljesítménynek 10-15 százaléka (a válasz alapja a 1161543 hozzászólás volt, a mellébeszélés elkerülése miatt).
Vagy nem jók az infók? Én erre gyanakszom.
Ha te ezen a képen be tudod mutatni, hol tud labdába rúgni a csillagponti egyenirányítás?
Milyen teljesítménynövekedést jelenthetne szerinted és főképpen hogyan?
Pl. MPPT szabályzással épp azon a munkaponton terheljük a szélgenerátort, ahol a csúcsteljesítményét adja. Egyszerű hídegyenirányítás pufferre. Hogyan növelhetne ezen a te módszered?
A 3 F generátorok többlábas átlapolt tekercsei a könyvek szerint a több trapézjelet összegezve tökéletes szinuszt adnak ki. Az autógenerátor a fűrészfogas forgórésszel közelítően szinuszt termelnének. Ennek egy hálózatra dolgozó generátornál van jelentősége, de amint egyenirányításról és akkutöltésről van szó, a fűrészfogas gerjesztésből már csak rángatáscsökkentés marad. Elég, ha felrajzoljuk 1 fázis egyenirányított töltőáramát. De hogy csillagba kötött tekercsek hídegyenirányítása után a csillagpontból még bármilyen milliamper nagyságrendű töltőáramhoz lehetne jutni, kétlem. Egyes autógenerátoroknál valóban a csillagpont és a segédegyenirányítók közé kötötték a gerjesztőtekercset de ennek semmi köze az általad leírtakhoz.
Dr Rajki Imre, Dr Csáki Frigyes, Dr Ganszky Károly, Ipsits Imre, Marti Sándor, Simonyi Károly, Dr Hajdu László, Kádár Aba, Ferenczy Pál és még sokan mások által leírtakhoz, tanítottakhoz talán van. Ha mégis tévednének én kérek helyettük is bocsánatot.
B mint idukció a motorban az átalakítás után négyszög, illetve ferdítéssel trapéz eloszlású.
Az "A" az az a felület, ami a tekercs és a pólus közös része (ahol fesédben vannak),
ami az elfordulással -állandő szögsebességnél az idővel is- lineárisan nől majd csökken, ahhogy a pólus elhalad a tekercs alatt.
Tehát a dfi/dt két lineárisan növekvő mennyiség hányadosa, azaz egy konstans. Gyakorlatilag a fázisfeszültség alakja az indukcióeloszlás alakjával egyezik meg.
Vagy mozgási indukció képlet, tekercsoldalakban indukált feszültség:
Ui= N*BLV.
Ahol a B ugyancsak négyszög illetve trapéz eloszlású.
V a kerületi sebessége a pólusoknak, így a fázisok tekercsoldalai alatt konstans B mozog állandó V sebességgel és az N*L menetszám és hossz is konstans, ezért az Ui csakis kostans lehet.
B váltakozik ezért Ui is váltakozik így lesz a négyszög, vagy trapéz, ha B nem ugrik hanem le/felfut-horonyferdítés).
Hiába vitatkoztok ezen.
Attól hogy a generátorból kijön a +15% a szélgépből még nemfog, kicsi az esélye annak, hogy olyan a rendszer hogy ez a trükk javítana a helyzeten.
Névleges szélsebességig a Pgen_max mindíg nagyobb mint amit a szégkerék tud, csak ezután van értelme a generátort fel tunningolni 15%al (elég ritka esemény lenne...)
Pedig ez tény.
A csillagpont és a segédegyenirányítók közé kötés nem azt a fogyasztót táplálja, mint a nagy híd. Az egyetlen előnye, hogy a nagy hídhoz képest 60 fokban eltolva ad áramot, azaz a gerjesztés árama akkor folyik, amikor a nagy hídban nem (hullámátmenetek az előbbi képen). De ettől még a kivett összteljesítmény nem fog növekedni.
Nem sikerült megnéznem a nevezett professzorok művét, mert valami miatt elakad a letöltés, de ismerem a megoldást. Nem is az ő magyarázatukkal ellen van kifogásom. Gyanítom, nem az ő szavaikat idézted.
Nem az általad leírt elmélet helyességét vitatom, hanem azt, hogy a képletekkel rosszul magyarázod a valós történést. (Az U = n * B * l * v képletet én itt nem használnám. A magyarázat nem erre a fórumra való.)
A tekercsoldalakon megjelenő B indukciót minden esetben úgy zajlik le, hogy a nulla és a max. érték között van egy felfutási idő. Ez adódik a mechanikai felépítésből. Ezért nem jelenhet meg négyszög jel.
Rajzolj le egy négyszögletes mágnest, köré meg egy több menetű tekercset. Tételezd fel, hogy a mágnesből kiinduló erővonalak jó darabig merőlegesek a mágnes síkjára. Mozgasd a mágnest, és rajzold fel értelem szerűen a tekercsben keletkezett feszültséget, és következetesen használd az U=B*l*v képletet. Érdemes megcsinálni, annak ellenére hogy butaságnak hat. Pár furcsaság előjön.
Az jó kérdés, hogy a nem egyenirányított felharmonikusok energiája veszteségként használódik-e el a generátor-egyenirányító egységben, vagy egyszerűen el nem használt energia lehetőség. Ha az első, ha ez veszteség, akkor a gen.-egyenirányító ~10%-nyi hatásfok növekedésén már érdemes gondolkodni.
Na sikerült megnéznem. Ez a megoldás, bár láttam már ilyen rajzot, ilyen szempontból soha nem jutott volna eszembe. Azért kíváncsi lennék, akkutöltés-puffertöltés, gyakorlatilag csúcsegyenirányítás közeli üzemben mikor ér el a csillagpontban akkora feszültséget, hogy rá tud tölteni?
A másik: A főhíd árama és a csillagponti diódák árama is ugyanabban a tekercsben halad, kelt veszteséget... +15%? Annyit a főhídon át is el kellene viselnie.
Az, hogy mint korábban a 60 fokkal eltolt gerjesztőáram, ezt is akkor vezet, amikor a fődiódák nem, azaz egy "lyukban", holtidőben, ezzel icipicivel kisebb veszteségesés jelentkezne, mintha ezzel a fődiódák áramát növelnénk. De hogy 15 %-ot?
Szép feladat. Ki kellene számolni!
Örülök!
Egyéb szakirodalmak 6-10%-t emlegetnek.Ha ez hatásfok növekedést jelent, vagy azt jelent-e - utána kellene olvasni, meg kellene vizsgálni! (Többet én se állítottam. Hogy ez tényleg hatásfok növekedés-e, abban én se vagyok biztos.)
Pár mondat úgy, hogy a témát nem ismerők se aggódjanak a generátoruk miatt.
Egy generátor alap helyzetben szinte teljesen szinuszt ad ki, a hullámossága (felharmonikus tartalom) elhanyagolható.
A riogatásnak szánt harmadik felharmonikus úgy keletkezik, hogy a hálózatra kapcsolt fogyasztók jó része (számítógép tápegység, fordulatszám szabályzó stb.) a hálózati szinusz hullámot csak néhány szakaszon terheli, és ezzel szépen meghullámosítja azt. Ez igen nagy hálózati veszteséget okoz. Mindez szépen és érthetően magyarázva van a következő helyen: Bővebben: Link
A Btoti által megadott bizonyító rajzról:
Ez egy tankönyvbe jelent meg jó régen. A diódák valószínűleg a generátorhoz kapcsolt szabályzó kellemetlen hatását igyekeznek tompítani, és nem a teljesítmény nyerés a cél, hanem a nagy frekvenciájú elektromos zaj csökkentése.
Nekem megvan a Tömösy, Frank: Autóvillamosság könyv. Ebben szó nincs ilyen csillagpontot is érintő megoldásról.
A négyszöget persze ne úgy értsd hogy matematikai négyszög határozott élekkel derékszögekkel.
A tekercsoldal szélessége véges, de nem több a mágnes szélességének 10%-ánál, ez okoz fel és lefutást.
Ha egy eszközből változatlan külső feltételek mellett nagyobb teljesítményt akarsz kinyerni, csökkenteni kell a veszteségeket. Ez valóban hatásfoknövekedést jelent. Ha az általam korábban említett csillagpontba kötött gerjesztés elvét szemléljük, egy oda kötött 1/gyök3 feszültségre méretezett fogyasztó a "lyukakat" kihasználva akkor terhelheti a tekercseket, amikor a fődiódákon nem folyik áram. Ezzel növelhet a hatásfokon. A módszer alapos számolást igényelne, de egyszerű becsléssel nem hoz talán 1% hatásfoknövekedést sem. Ha meg ez sem rezisztív fogyasztó, hanem akku vagy pufferelt, még annyit sem.
A számolás valóban nagyon bonyolult (legalábbis nekem ennyi idő távlatában), mert komplex impedanciákkal felírt differenciál, vagy vektor egyenletrendszert kellene vizsgálni a felharmonikus tartalmat is leíró Fourier-sorokat is fegyelembe véve mindkét esetben (gerjesztő körbe és a főáramkörbe kötött csillagponti diódáknál is). A valóságban soha nem létező megkötésekkel (dióda, mint kapcsoló, tiszta Ωos ellenállások, stb.) elmélkedve nem sokra jutunk.
Megmérni egyszerűbb lenne, de másokra kell mutogatnom, mert nincs rá gyors lehetőségem.
Azonos fordulatú meghajtás, 3f-ú gen + diódahíd csillagponti diódákkal és nélkül, egyenáramú teljesítmény mérés (pont a kérdés végére). Persze megfelelő mérőműszerekkel - tisztában lévén a műszerek váltakozó, akár csak lüktető fesz. és áram mérési korlátaival, hibáival, a terhelés illesztéssel is.
Mivel ezt a 6-10%-nyi telj. növekedést általam nagyra tisztelt nemzetközi hírű tanárok, mérnökök egymástól függetlenül is leírták, meggyőző bizonyítás, vagy cáfolás hiányában semmiképp nem vetem el, de ez is valószínűleg az én magánügyem marad.
Gyanítom, semmi értelme szegény Fourier-t és a Filharmonikusokat belekeverni. A számításról én is letettem, bár próbálkoztam vele, de már a kiinduláshoz is az kellene, hogy hogyan alakulnak az áramok közepesen töltött akkumulátor és max. terhelés mellett (pl. teljes díszkivilágítás ködben). Úgy gondolom, ez esetben az áramimpulzusok szélei összeérnek, tehát elfogynak a kihasználható "lyukak". Csak a hullámok mélypontjai körüli részben lehetne valami hatásfoknövelést kihozni, de ebben a csillagpontra menő 3fázisú egyutas egyenirányítás a kisebb feszültségszint és az egyutas mód miatt jelentéktelen lesz. A kétdiódás felharmonikuskinyerő meg még ennyire sem.
Talán még össze is tudnám hozni a mérést (ha lenne időm) de sok értelmét nem látom.
Idézet: „a nem egyenirányított felharmonikusok energiája veszteségként használódik-e el a generátor-egyenirányító egységben, vagy egyszerűen el nem használt energia lehetőség.”
Ez is megér egy misét.
Első rész: "nem egyenirányított felharmonikusok energiája veszteségként használódik-e el"
Ha nem folyik áram, nem keletkezhet veszteség.
Második rész: "el nem használt energia lehetőség." Mivel nem folyott áram, az ebben az időszakban fel nem használt energiát a forgó tömeg tárolta és a következő "szabályos" egyenirányítási szakaszban felhasználta.
???
Írod: Mivel ezt a 6-10%-nyi telj. növekedést általam nagyra tisztelt nemzetközi hírű tanárok, mérnökök egymástól függetlenül is leírták, meggyőző bizonyítás, vagy cáfolás hiányában semmiképp nem vetem el, de ez is valószínűleg az én magánügyem marad.
Ha igaz lenne, már minden autó generátorban benne lenne az a két plusz dióda.
(Lehet hogy nem tekintettek mélyre a tervezők, mondjuk a Fourier-transzformációig?)
Őket kellene erről megkérdezi, már akit még lehet. Pl. Rajki Docens urat, aki erről a "szerény hozzáértésről" árulkodó tankönyvet is írta (korábban is belinkelve).
Az autóknál nem hiszem, hogy bárkit is érdekel néhány 10W-nyi elektromos veszteség a motor több 10kW-s hővesztesége mellett, amivel a környezetet fűtik.
Erbe "tanárúr" egyébként is megadta már a választ.
Ezek szerint van a generátoroknak olyan csoportosítása is, hogy trapéz jelet állít elő, szinusz hullámot és egyebet?
Bocs, ezt a kérdést nem tudtam kihagyni.
Ha neked úgy tetszik akkor van.
Nincs kőbevésve hogy egy generátor kizárólag szinuszos jelet álíthat elő.
Nem értem, hogy mit nem értesz, kicsit bővebben is leírhatnád.
Négyszög jelekkel mennek a négyszőgmezejű szinkron szervók, léptetőmotorok, BLDC motorok.
A szinuszt adó szinkron gépben a szinuszos eloszlás a pólussaru feletti régrésméret változtatásával van megoldva, vagy a hengeres forgórész átmérős tekercselésének megfelelő elosztásával.
Én csak a generátorról beszélek. Azt el tudom képzelni, hogy némi tekercselési trükkel trapézhoz hasonló jelet hozok létre. Az is rendbe, hogy pontos szinusz alakot csak különböző trükkökkel lehet létrehozni.
Nekem valahogy mégis az a természetes, hogy egy állandó mágnesű generátor szinusz jellegű, vagy háromszöghöz hasonló feszültséget ad. Ha nem így lenne, pl. a tekercsek háromszögbe kapcsolása eléggé fura helyzetet teremtene.
Természetesen azon már elgondolkodtam, hogy a kör alakú mágnes vagy a négyszög alakú milyen jelet ad le mondjuk légmagos tekercsnél, de pl. trapéz alakra egyszer se szavaztam
Értem már a jelalakról írt hozzászólásod. Hogy leírjam, pontosan mit nem értek, kénytelen voltam számolni. Így kiderült, hogy az eddig spekulatív alapon saccolt jelalakot rosszul gondoltam. Ezzel helyre került pár apró részlet.
Az elgondolkodtat, hogy a szinusz jelalak a mágneses és vasmagos generátoroknál hogyan csökkenti a ragadást. Mert ha igaz, a mágneses kör kialakításáról alkotott elképzelésem is változik.
Nehéz lesz meggyőzni Fórumtársainkat, hogy tiszta szinuszos jelalak csak a mesében létezik. Egyesek szerint a"filharmonikusok" nem léteznek, áram csak a terhelő ellenálláson folyhat, Fourier-t felejtsük el, végül is figyelmen kívül hagyhatjuk a pillanatnyi fesz. és áram vektorok fázisszög eltérését, a meddő és valós áramok egyidejű jelenlétét és folyamatosan változó viszonyait, az egyenirányított oldalon megjelenő meddőt, stb... . De szép egyszerű is lenne a villamosságtan ezekkel az elhanyagolásokkal, csak ez a fajta "szkájber-tudomány" a valósággal köszönő viszonyban sincs. Az exponenciális fel-és lefutó élek, túllövés, belengés, alapjelre transzponálódott rezgések, stb. említésre se érdemes misztikumok. Rajzolunk vonalzóval háromszög, meg trapéz alakokat és trigonometriai módszerekkel elemezgetjük - röhej! Amikor pl. ilyet írsz, hogy dF/dt - síri csend.
Azért ne hallgassuk el az igazságot még akkor se, ha néhány mondatban lehetetlen egy-egy villamosságtan fejezetet leírni!
Konkrét jelentés nélkül függvény analízisre, differenciál, vektor egyenletekkel való vizsgálódásra, legalább ezek értelmezésére a "google" szintű leegyszerűsítések helyett. Ha a valóságot közelítő szintű értelmezés csúszik ki bárki tollából, akkor mukknyi reakció sincs rá, vagy a fa mögötti lapulásunkból több napon át ugrunk a nyakának, hogy miért tett vesszőt az és elé, vagy épp miért nem.
Feltalálósdit, polihisztort, csak nekem lehet igazamot játszunk ahelyett, hogy hasznossá tennénk valamennyiünk bármilyen szintű és témájú felvetéseit, kérdéseit, megfigyeléseit. Ritkán persze van kivétel.
Bár végül is ez a fórum is önkéntes.
Hírek.rss
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
