Szerintem arra gondol, ami a ciompata tápjában is van, lényeg hogy amíg a segédtáp nem indul be, addig a MOSFET ad tápot, de utána onnan nem folyik áram, így rendes működés közben már nem disszipál.
Igen, erre gondoltam. Az UC3842-nek elég kicsi az indítási árama, ami meg pluszban kell neki, azt a segédtáp pufferből meg tudja enni (tapasztalatom szerint a 47u puffer elég neki, hogy ne essen indítás közben a tápfesz hiszterézis alsó határa alá a feszültség). Indításnál ezt a puffert az én esetemben 300kOhm tölti, igaz, így folyamatosan 3-400mW-ot disszipál, viszont ez a hozzávetőleges, folyamatos disszipáció igaz a MOSFET-es indításnál a MOSFET gate-jére menő zener-ellenállás páros ellenállására is. Azonban ha mondjuk egy TL494 és egy IR2110 is van a vezérlésben, a fent említett megoldás nem biztos, hogy ekkora ellenállás érték esetén be tudja indítani. Kisebb ellenállás meg többet fűt. Én erre gondoltam kb.
A bifiláris tekercseléssel nem csak a szigetelés lehet gond, nagyobb feszültségek esetén, hanem a menetek közötti kapacitás is.
A flybackre visszatérve: a légrés beállítása nem olyan vészes dolog, akiben van egy kis kísérletező hajlam, az pillanatok alatt belőheti megfelelőre. A menetszámok pedig méretezhetők a tervezett frekvencia és a feszültség ismeretében. Szóval szerintem 10W körüli nagyságrendig az a jobb megoldás.
Billings nyomán arra engedek következtetni, hogy ez esetben a kikapcsolási periódusban jótékony hatást fejt ki ez a kapacitás. Ugyanis a valóságban szerintem még bifiláris tekerés esetén is van minimális szórt induktivitás, ami túllövést eredményezne, viszont ez a menetek közötti parazita kapacitás csökkenti a dU/dt-t, kisebb túllövést eredményezve. Az érem másik oldala azonban, hogy bekapcsoláskor ezt a kapacitást meg ellenkező polaritásra kell feltölteni, ott pedig hátrány.
A mai nap méreteztem helyes kimeneti szűrőt és snubbert a táphoz. Azonban a jelalak csak nem akart javulni, sőt. Mint kiderült, az eredetileg hasalt snubber is megfelelt volna, a bűnös a trafó. Ugyanis én azt azelőtt tekertem, mielőtt sokmindent részletesen megértettem volna. Csak a sima szoros csatolást alkalmaztam, nem pedig a Cimopata által csak nagyonszorosnak említett elrendezést. Azonkívül mondván, hogy nem mágnesezem túlságosan a magot (~75mm2), 152 menetre számoltam a primert, 56mH a primer mágnesező (ez még önmagában nem is lenne baj), de a szórási... azt is kimértem végül, ami 250uH-re adódott. Ami mint rájöttem, borzasztó nagy. Katt tegnapi megjegyzése szólalt meg bennem, amit a primer és a segédprimer kapcsán mondott: "Ha nincs szoros csatolás köztük, nem indul meg azonnal az áram, feszültség-túllövés keletkezik". Na ugyebár majdnem ugyanez a helyzet a primer és a szekunder között is a kikapcsolásnál, a kikapcsolási folyamat alatt, amikor is a FET és a szekunder dióda lezár, de mint tudjuk, véges idő alatt, a kapacitásaiknak fel kell töltődnie, mindeközben pedig áram folyik. Ekkora szórási induktivitás ilyenkor rendesen pofán rúgja a snubbert, és hiába számoltam azt ki a közel szórásmentes esetre jól, már 38% körüli kitöltésnél is kb. 820V stresszelte a FET-et. Kíváncsiságból betettem szimulációba is ezt a szórási induktivitást sorban a trafóval, és bár más maggal, más FET-tel, de ugyanazokkal a menetszámokkal dolgoztam, elég hasonló szekunder jelalakot kaptam vissza, mint amit mértem. Az első kép az általam mért, a második a szórás beiktatásával szimulált szekunder jelalak. A harmadik és negyedik pedig 10uH ill. 30uH szórási induktivitás esetére lett szimulálva, megturbózva egy kicsit a snubbert, hogy az ez okozta lökést is meg tudja enni. Kérdés, meddig sikerül majd lemenni végül. Itt ki is jön a forward egyik hátránya: jóval nagyobb körültekintést és precizitást igényel a trafó elkészítése, mint pl. egy ZCS rezonáns konverter trafójáé.
Tehát, ez egy egy tranyós forward? A szimulációk jók, de a szkópos ábrát nem értem. Mi az a félszinusz a nulla körül? Előszőr látszik, hogy lemágneseződik a vas, aztán meg lesz egy szinuszos lengés? A másik, hogy olyan, mintha a tranyó rendesen kijönne a telítésből, mert a bekapcsolási idő végére lekonyul az eddig vizszintes vonalú feszültség.
( 820 V ébredt a FET-en? A szkóp bemenete ezt biztosan kibírja? Vagy 1:100-as mérőfejet használsz? Kár lenne egy TEK-ért... )
Ezért mértem szekunder feszültséget. A 820V körüli feszültséget az 52V-os negatív szekunder csúcs x áttétel, +320V becsőltem. A bekapcsolt állapotbeli behajlást még nem nyomoztam ki. A kikapcsolásnál gyanítom, hogy az van, hogy a snubber, mivel meglövi a feszültségét a szórt induktivitás a kikapcsolási folyamat alatt, jó hamar kiüríti a magot, aztán pedig a mágnesező induktivitás a FET kapacitásokkal és egyéb parazita kapacitásokkal, valamint Ωos tagokkal csillapodó lengést eredményez. De semmiképp sem a normál működés része. ("Ilyet nem szabad csinálni ") Egyébként nagyrészt a trafó hibás a nagy szórásával, de ez csak egy próbanyákon összetákolt deszkamodell, először abban sem bíztam hogy beindul Állatorvosi lónak nagyon jól teszi a dolgát
Egyébként mentségemre váljon: miután ezt beélesztettem, azután jött a tegnap esti beszélgetés, aminek során nem egy dolog vált előttem sokkal világosabbá, mint azelőtt. Ez a deszkamodell meg végülis adja a hibát.. és ha végül meg tudom magyarázni, és tudom, hogy kell kiküszöbölni, máris okultam az egészből (bár nem direkt csináltam hibásra ).
Egyébként a lemágneseződik - szünet - leng.. mikor annakidején találomra játszottam szimulációban a szekunder szűréssel, meg a snubberrel, akkor is előjött ott is ugyanez, bár nem emlékszem, milyen paraméterek mellett.
Nagyon cseles... csak az a baj, hogy a szekunderen pont a szórás miatt nem ugyanolyan a feszültség mint a drain- source között...
Igen, mindenféle lehet, de azt a vízszintes szakaszt nem értem, mitől van ott. Ha a vas már visszamágneseződött, akkor nem folyik áram a primer körben. Most jön a vizszintes szakasz. Azután megint folyik valamilyen áram, különben nem változna ez a vizszintes szakasz. Én arra tippelek, hogy a gate kap valami oda nem valót és egy kicsit bekapcsol a FET. Nézd meg a gate jelet, mert a kikapcsolás előtt levő feszültségemelkedést is talán az okozza.
Ebben igazad van! Ugyanis ma rámértem a gate feszültségre is, és emlékeim szerint ott azon a helyen megjelenik egy tüske, de nem csak a gate-n, hanem közvetlenül az IC kimenetén is. Ez pedig mindenbizonnyal az egyáltalán nem megfelelő NYÁK-ra vezethető vissza. A lukacsos próbapaneles heftelés nem a legmegfelelőbb kapcsolóüzemű tápegységnek Egy próbát mindenesetre megért, tanultam is belőle. Viszont készül a normális NYÁK neki, sőt, a trafót is megpróbálom kisebb szórással újratekerni. Remélem akkor szebb képeket közölhetek majd.
A szekunder mérésének hátrányával tisztában voltam, de a TEK valóban nem bírta volna el a drain feszültséget. Sőt, még a tekercs feszültségét sem tudta volna megjeleníteni.
Hm... a deszkamodell nem így néz ki, ezen nagyon nehéz dolgozni. Az igazi az, amikor van egy nyák, van rajta mondjuk 3...4 ic tok, a lábak kivezetve legalább 3 x 5 mm-es gamókra és még az ic-ket körbefogja jó néhány gamó. Erre felülről tudod forrasztani a lábas jószágot, mindenhez gyorsan hozzá lehet férni, mindent lehet látni, szóval nagyon kényelmes. És még az sem lehet probléma, hogy hosszúak lesznek a drótok, hiszen viszonylag messze vannak egymástól az alkatrészek. A valóban nagy áramú vezetékezést lehet nagyon közel szerelni egymáshoz, tehát a szerelési induktivitás is kicsi lehet. Egyébként, ha egy ilyen deszkamodellen meg tudod csinálni azt, hogy tökéletesen működjön, akkor a telifölddel már biztosan nem lesz problémád. Egy ilyen deszkamodellen lehet a legjobban megtanulni, hogy hol, milyen áramok folynak mondjuk egy tápban, a főkörében, vagy a gate meghajtásban, mire kell vigyázni, stb. A pwm erősítők topicban találsz a deszkamodellemről képet. Csak látszólag tűnik dróthalmaznak...
( Én csak akkor csinálok nyákot, ha a deszkamodell már tökéletes. Ezért előfordul, hogy a fél asztal próbapanelekkel van tele... )
Az interneten való kutakodás során találtam egy kínai gyártót (Yuxiang), amely porvasmagos, fojtónak való ferriteket is gyárt, és rendhagyó módon részletes specifikációt közöl a vasakról, hiszterézis-görbékkel együtt, ami pl. szekunder oldali fojtó méretezésénél nagyon jól jöhet. A repertoárjukban megtalálható a sok PC tápban alkalmazott sárga-fehér jelölésű mag is (és kínai cég lévén gondolom nem egy számítógép PSU gyártónak a beszállítója) ill. egyéb más magok (én pl. egy zöld-kék jelzésű magot is bontottam valamelyik tápból, és az is szerepel a kínálatukban).
Ezenkívül megtaláltam a gyártó doksijai között az ETD, EER ill. EI ferritmagok specifikációját. Szerepel benne a hagyományos PC táp trafó magja (EI-33), valamint az EER-30, ami majdnem ugyanolyan, mint az ETD-29 (ilyet is bontottam egy párat). A grafikonok alapján arra következtettem, hogy ezeket (anyagtól függően, ami bontott magnál pontosan ismeretlen..) kb. 200...250mT-ig érdemes használni, a permeabilitási érték csúcsa (amit Lorylaci említett, hogy annak frekvenciájának feléig szoktak használni egy magot) kb. 700kHz-en van.
Abban reménykedem, hogy ezek az adatok jobban közelítik a bontott dolgok paramétereit, mint a neves gyártók drága magjai.
Helló mindenkinek!
Segítséget szeretnék kérni. Kapcsolóüzemű tápegységet szeretnék építeni. 19V 3A-os kéne. Van 3pc tápom meg 2 laptop tápom. Egyik laptop táp sem 3A-os.
Azért a különböző anyagaik között óriási különbség van, az F2A anyaguk például 100kHz-en 200mT-nál és 100°C-on az EPCOS N97-tel megegyező veszteséget termel, ami nagyon jó. Ezzel ellentében az F2B anyag például olyan N27-szerű.
Persze jó lett volna, ha valami 200,300,500 Khz körüli datot is közölnek, csak összesahonlítás miatt.
Ha esetleg a bontott cuccot anyagát be lehetne azonosítai ezek alpaján az lenne a király.
Másrészt az, amit én a PC tápból kiszedtem pl. trafómag, pontosan még így sem tudni, miféle anyagból is lehet pontosan. Én a gyengébbik anyagot néztem, bár a puding próbája az evés lesz. Amit már most tudok, hogy a ZCS tápomban 150mT körül gerjesztve kb. 40 fokos az EI33 AT táp mag.
- (amit ugyebár pluszban és minuszban is elér a félhidas elrendezés miatt, ha szabad így felfogni, akkor ez együtemű forwardnál 300mT-nak felelne meg.. egyébként az F2B1 görbéit vettem alapul, ami 250mT felett görbülni kezd, ezért volt a gyanúm, hogy kb. eddig érdemes használni.) -
Sziasztok!
Megépítettem ezt a tápegységet. Terheletlenül minden szép és jó viszont 200mA-nél pár perc alatt forró lesz a trafó, az IC és a D1-D2. Ha jobban akarnám terhelni azonnal letérdel és csak akkor indul újra ha leveszek minden terhelést. Hidegen 250mA-t is elvisel pár másodpercig, aztán már csak 200-at. A D1 helyére BYV26C-t raktam a D2 helyére P6KE200-at. Okozhatja ez a problémát? Az IC-t, a trafót és a D1-D2-t egy azon tápból bontottam.
5V feszültséggel 1A-t szeretnék kivenni a tápból. Köszi.
A D1 gyors dióda és a D2 szupresszor dióda a szórt induktivitás által kikapcsoláskor okozott túllövést hivatott megfogni, és ezzel megóvni a kapcsolóelemet a túlzott stressztől. Próbálj meg helyette RCD snubbert használni (R és C párhuzamosan, ezzel sorban egy dióda, ami a TOP bekapcsolt állapotában záróirányban van). Ha PC tápból termelted ki a trafót, akkor megtalálod a hozzá tartozó RCD-t is, kérdés, mekkora volt az eredeti kapcsolásban a maximális bekapcsolási idő. Ha nagyobb (tehát kisebb volt a frekvenciája az eredetiben), mint amit a TOP használ, akkor nincs vész.
Megj.: RCD snubber pontos méretezéséhez a következők ismerete szükséges
- primer mágnesező induktivitása
- primer oldali szórási induktivitás
- primer DC feszültség
- max fesz. amit a kapcsolóelem elvisel
- max. bekapcsolási idő
-- esetlegesen a megszakított max. primer áram, de ugyebár ez a DC feszből, a max. bekapcsolási időből, ill. a mágnesező induktivitásból adódik.
Hogy mi is a számítás menete: egy kis segítség
Egyébként a trafó felmelegedése telítésre utal. Jól kötötted be a szekunder oldalt? Ha felcserélted a szekunder kivezetéseket, rendellenesen, forward üzemmódban akar működni, és az is okozhat ilyet. Nézd át a PC táp paneljét, amiből kibontottad, hogy ott hogy van bekötve.
Attól függ mennyire energiaigényes a laptop. Ha megfelelő a táp jack polaritása, én a helyedben kipróbálnám a 19V/2,4A-essel. Normál esetben szerintem egy asztali PC sem eszik közel 60W-ot, egy notebook pedig szerintem még kevesebbet. Ezek a tápok áramkorlátosak, szóval max. leold, ha túlterheli a lapos. De ez szerintem max. akkor fordulna elő, ha erősen játszol.
(Ha azt vesszük, hogy egy mai laptop 4000mAh akkuval kb. 3 órát húzza normál használattal, de vegyünk pl. max fényerőnél 2 órát, az kevesebb, mint 30W teljesítény, a laptop belső DC/DC konvertere pedig nem hinném, hogy sokat disszipál, ez 19V-on kicsit több, mint másfél amper).
A probléma nem az alaphasználatkor, hanem terhelésnél kezdődik. Múltkor mértem a gépemet, monitor nélkül 483W-ot sikerült felvennie a hálózatból, még ha nem csinálok semmit kb 30W a felvétele. Igaz nem netezős gép
Hírek.rss
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
") Egyébként nagyrészt a trafó hibás a nagy szórásával, de ez csak egy próbanyákon összetákolt deszkamodell, először abban sem bíztam hogy beindul 
