Ahogy nézem már megkaptad a választ a kérdésedre. Sajnos erősen függ a trafó egyéb paramétereitől, hogy mennyire lehet rézzel betekercselni. Egyébként ezért szeretek pl. PCtáp trafókkal is dolgozni, mert a többség viszonylag jól meg van csinálva. A fejlesztésekhez nem nagyon kell trafót készítenem (a komplett tápok olcsóbbak mint az itthon készülő trafó), amiket csinálok azok többnyire hobbi célból kellenek.
A 80nC Qg azt jelenti, hogy 80nC a Qg. Ez az a töltésmennyiség amit a vezérlésnek a FET bekapcsolásakor be kell pumpálni, illetve a kikapcsoláskor el kell vezetni. Ez adott, tehát a kapcsolási idő rövidebb lesz ha nagyobb áramú a meghajtás (pontos számszerű méretezést találsz valamelyik könyvben). Ezt a meghajtást még a hegesztőhöz csináltam és nem is nagyon méreteztem csak a trafót. Ott abból indultam ki, hogy a talis vasak 0,15T-nál még alig melegszenek (kb. max. 40-45 Co-ra). Ezért a gate trafónál ennek egy picit alá mentem, a főtrafónál meg fölé, mert azon a nagy terhelés miatt úgyis kisebb feszültség lesz. A gate ellenállással meg úgy voltam hogy legyen kicsi, akkor folyhat az IGBT-be jó nagy áram, másrészt az UCC-nél a dead time is elég kicsi, és egy hegesztőben nagyon nem mindegy hogy mekkora a kapcsolási veszteség. Ehhez a táphoz egy 10 vagy 22 Ω is elég.
A huzallal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokra lennék kíváncsi: villamos paraméterek szempontjából melyik az előnyösebb? Több szálat párhuzamosan, egymás mellett tekerni, vagy ezeket összesodorni? (Eszembe jutott szekunder tekercsnél az is, hogy mivel 0,2-es huzalom van jó sok, néhány szálat összesodorni, és ebből többet párhuzamosan tekerni)
A több szál párhuzamosan jóval kevesebb helyet foglal, a sodrat viszont jobban hűl mert lesz egy csomó levegő a menetek között. Az első megoldást szoktam használni.
Ha csak egymás mellett tekersz x darab szálat, az lesz a probléma, hogy lesznek szálak, amik a pászma tetején mennek, ezek hosszabbak lesznek, vagyis nagyobb lesz az ellenállásuk. ( amikor görbül a csévetest sarkain ) Amik meg a csévetesthez közel vannak, azor rövidebbek, inkább ők vezetik az áramot. Ha összesodrod, akkor kedvezőbb, de, még így is lehetnek olyan szálak, amik a pászma közepén haladnak, ezek lesznek a legrövidebbek. ( én ezt használom ) A legjobb, ha öszzefonod őket. Ez hármas fonásnál még nem olyan nehéz, de az a baj, hogy szálanként kellene fonni. Tehát, ha három szálat használsz, akkor hármas fonás. Ha 8-at, akkor nyolcas fonás. ( Neten ezeket meg lehet találni, a kalácsot is 8-as fonással csinálják. Persze nem ducira kell csinálni, hanem laposra. ) Vagy azt is lehet, hogy ha sok szálból áll, akkor csinálsz 5 szálból sodratot és ha mondjuk 15 szálból kell a litze, akkor ebből 3-at összefonsz. Vagy lehet 5-ös, 8-as fonás is az előzőleg elkészített sodratokból. Arra kell figyelni, hogy minél többet fonsz össze - 5...8-as fonás - annál szélesebb lesz a fonat. Ez van amikor jó, van amikor nem, tehát ezt át kell gondolni. Azt azért tudni kell, hogy a fonás nagyon rossz kitöltési tényezőt eredményez, tehát nem tudsz annyi huzalt betekerni az ablakba. Erre a litzegyártók azt találták ki, hogy valahogy négyszögletesre alakítják a fonatot. Ez ugye házilag nem megy... A jobb gyártók megadják az Rac-t, vagyis különböző frekvenciákon a litze ellenállását. Egyszer kellene erre a mérésre építeni egy műszert.
Én úgy tekertem eddig párhuzamosan a szálakat, hogy azok szigorúan egymás mellett futnak, a rétegek közé pedig mylar szalag ment (ami azt hiszem a szórt kapacitásokat is csökkenti némileg). Tehát ebben az esetben elvileg minden szálnak ugyanolyan hosszúnak kellene lennie. Másrészt legutóbbi trafómat ERL-30 magra tekertem, aminek a középső oszlopa az ETD-29-hez hasonlóan kör keresztmetszetű. Mondjuk amilyen vakmerő vagyok mostanság.. még az is lehet, hogy nekiállok 2-3 méter hármas vagy négyes fonatnak
Szekunder esetén, pl. ha 0,2-esből kell 30 szál, úgy gondoltam, hogy 5-8 szálat összesodrok, és azokat egymás mellé. Lapos fonatok is szóba jöhetnek a röbid hossz, csak ha azokkal jól akarok helyet kihasználni, egymás felé kell helyezni, akkor meg bejön megint az általad leírt dolog.
Én az alábbi kapcsolást néztem és az lenne a kérdésem hogy elég-e ha kicserélem az ic-t egy top204-esre, a zenert egy 33v-osra, a biztosítékot egy nagyobbra, és az üzemi trafót haaználom?
Valamint vannak-e ezek között olyanok ahol figyelni kell az átfolyó áram nagysága miatt?
Sziasztok!
Tudnátok ajánlani olyan lehetőleg egyszerű
kapcsi tápot ami tud 250V-ot 2A-al és 6V-ot 0,5A-al??
Varázsszemhez kellene ,de sehol sem találok.
Ha nem kell stabil feszültség (márpedig nem kell),akkor építesz egy ilyet. A trafó helyére berakod a PC táp trafóját, és sorba kötöd az egyik 5 és 12V-os tekercset. Erre jön a graetz és a kondi, és máris van 38V-od. De a PC táp is jó némi módosítással. A 2x4menetes tekercset pedig egy kompaktfénycsőből bontott pici gyűrűmagra kell tekerni, majd azt az 1 menetet átvezetni rajta.
Szia!
Pár oldallal ezelőtt kitárgyaltunk egy pc készenléti tápot, amit akkutöltő hajtásra szeretnék használni. Végeztem egy pár kísérletet két kapcsi tápon, és az eredménye az lett, hogy a képen látható tápot tudtam stabil 5V kimenő feszültség mellett meg tudtam terhelni több mint 4A-rel, rövid időn belül (pár másodperc) semmi gond nem volt (az áramkorlátnak nem kellett volna leszabályoznia (0,68R)?). Viszont ha huzamosabb ideig járattam (20 perc) 2A-rel a fet is és a trafó is nagyon forró lett. Ezeke a tápok úgy tudom 10W-ra vannak méretezve, ezt nem ki kellene bírnia? Így nem fogja elvinni a töltőmet.
Egy másik táp is hasonlóan reagált a hosszú távú 10W-os terhelésre, ha pedig jobban megterheltem a feszültség azonnal elkezdett leesni, az áram megugrott, és elpukkant a primer meghajtótranzisztor.
Így viszont arra gondoltam, hogy egy pc tápból kitermelem a főtrafót, és azt kötöm be ebbe az áramkörbe, persze egy kicsit izmosabb fettel. A gond az, hogy nincsen rajta primer köri visszacsatoló tekercs, a primer csak egy tekercset tartalmaz. A szekunder tekercs összes kivezetése galvanikus kapcsolatban áll egymással, így ez sem használható, és gondolom jobb lenne, ha a trafó primer tekercs kivezetéseinek oldalán lenne a visszacsatoló tekercs kivezetése is.
Az mennyire járható út, hogy a trafóra kívülről tekerek rá néhány menetet és ezt használom visszacsatoló tekercsnek?
Aham... értem. Akkor ebből mondjuk csak rezonáns tápot lehet készíteni?
A készenléti táp trafója más elektronikával, vagy mondjuk magasabb frekvencián elvisel 20W-ot 5V mellett?
A főtrafóból akármilyen táp készíthető, csak záróüzemű (flyback) nem. Nem valószínű, 3A-es dióda szokott lenni benne, az egész 1-1,5A-ra van max. tervezve. Mi van ha nem 4 hanem csak 1,5A-rel töltöd az akkut? Muszáj neki villámgyorsan feltöltődni?
Kéne az a sok amper, mert LTC4060 IC a processzor benne, és delta peak alapján tölt. 2x2 aksit lehet benne tölteni, és 2000mAh-s aksiaim vannak. Delta peak esetén legalább 0,5C kellene, és ha ki van használva mind a kettő része a töltőnek, akkor ha az elektronikát nem számolom csak a töltőáramot, már az 2A.
Hírek.rss
Ez az a töltésmennyiség amit a vezérlésnek a FET bekapcsolásakor be kell pumpálni, illetve a kikapcsoláskor el kell vezetni. Ez adott, tehát a kapcsolási idő rövidebb lesz ha nagyobb áramú a meghajtás (pontos számszerű méretezést találsz valamelyik könyvben). Ezt a meghajtást még a hegesztőhöz csináltam és nem is nagyon méreteztem csak a trafót. Ott abból indultam ki, hogy a talis vasak 0,15T-nál még alig melegszenek (kb. max. 40-45 Co-ra). Ezért a gate trafónál ennek egy picit alá mentem, a főtrafónál meg fölé, mert azon a nagy terhelés miatt úgyis kisebb feszültség lesz. A gate ellenállással meg úgy voltam hogy legyen kicsi, akkor folyhat az IGBT-be jó nagy áram, másrészt az UCC-nél a dead time is elég kicsi, és egy hegesztőben nagyon nem mindegy hogy mekkora a kapcsolási veszteség. Ehhez a táphoz egy 10 vagy 22 Ω is elég.
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
