|
|
|
|
Szia!
Én nem mondom, hogy működik tuttira, de amit írtál:
Idézet:
„Elvileg a 90° elfordulás alatt gyorsítja a vonzás miatt, a következő 90° alatt tovább gyorsítja a taszítás miatt, de a következő két 90°-os szakasz alatt pontosan ugyanannyit lassít is rajta.”
nem pont így van. A képen lévő kiinduló állapot szerint, 90 fok gyorsulás, utána holtpont (dupla fékezés), ha ezen kicsit is túlbillen akkor, 90 fok taszítás.
A taszítás egy gyorsulást jelent, ami később lassul a surlódástól. Az a kérdés, hogy a rajz szerinti kinduló állapotban egy fordulat után van-e még mozgási energiája.
Az elképzelés arról szólna, hogy van egy viszonylag nagy tömeg, két erős mágnessel.
De a nagy tömegnek csak viszonylag kis része mágneses tömege. A tömeg nagy részére csak a lendület hat, kisebik részére a lendület is, meg a mágneses hatás is. Fékezéskor a mágneses erő csak a mágnesre hat, a tömeg többi részére nem.
Ha minden tömeg mágnes akkor szerintem is igazad van. De ebben a megvilágításban nem biztos. |
|
|
| Természetesen a tengely függőleges. |
|
|
Adtam a forgásnak egy kis "segítséget".
Van a belső mágnes körül egy lágyvas spirál is, ami szintén áll. Most a felmágneseződést nem számolom. |
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
A téma rendkivült bonyolult. A világ jelenlegi "hivatalos" és "álcázott rendszere "nem támogatja az önellátás semmilyen formáját, az energiáét meg föleg nem. A többi a másik topicban...
Az utolsó pár hónapban tettem fel egy figyelemre méltó munkáról, gyöjteményről linkeket, keress rá és olvasd el, rengeteg és tanulságos. sok mindenre választ adhat. (Persze, ha elfogadod azt a megvilágítási módot) Az elektromos rezgőkör, mint olyan az egyik leggyorsabb legolcsóbb turbinalapát az energia összegyűjtésében. Ehhez a rengeteg információból ki kell gyűjteni, amelyek használhatóak. (Természetesen az információk nagy része szándékosan, vagy egyéb okokból nem használható semmire)Az anyag mint energiaforrás, természetes összetevője akár egy rezgőkörnek, viszont nem biztos, hogy a rézvezetéktől kell várni egyedül a "csodát". Pl: a kondenzátor amely tartalmaz spontán Alfa sugárzó anyagot, (természetes izitópok, az anyagok jelentős része ilyen) rezonancián hozzáadja (adhatja?) a rezgőkör energiamérlegéhez. |
|
|
| Próbálok küldeni egy képet, remélem , sikerül. |
|
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
| Bocs, nem kell bele a spirál... |
|
|
Szia!
Nem egészen pontos, sokkal inkább szemléletes a rajz, amit linkelek. 4 tartomány van:
1 - valóban gyorsítás van, a "piros közeledik a kékhez"
2 - erőteljes fékezés, mert a piros-kék éppen szemben vannak, és abból akarjuk (a lendület akarja) tovább vinni abba a pozícióba, hogy piros-piros éppen szemben állnak. Ez rövid szakasz ugyan, de jelentős hatás.
3 - a piros-piros taszítása miatt gyorsulás van
4 - lesz egy pont, ki lehet számolni milyen szögnél (geometria), amikor a piros már messzebb lesz, mint a kék az álló pirostól. Ettől kezdve a piros-piros taszítás kisebb lesz, mint a piros-kék vonzás, vagyis már nem gyorsulni, hanem lassulni fog. Egészen addig, amíg az állómágnessel szembeni oldalon át nem fordul. Onnantól kezdve a kék a kékhez közeledik, vagyis megint csak lassulni fog. Egészen addig, amíg (a 3-4 határ tükörképeként) elérjük a 4-1 határt, amikor a piros kezd közelebb lenni a kékhez, mint a kék.
Az 1 és 3 tartományokban gyorsulni, a 2 és 4 tartományokban lassulni fog. A tartományok különbözőek, de a távolságok miatt a hatások is változnak, miközben a sebesség is változik.
Egy matematikus olyan gyönyörű integrál-egyenletrendszert tudna erre felírni! Viszont egy teljes körre az integrálja éppen 0-t ad... És akkor még nem számoltunk a veszteséggel!
Van egy dolog, amit figyelmen kívül hagytál a válaszodban, ez pedig a lendítő tömeg hatása a gyorsításra. Ha kicsi a tömege a rendszernek, akkor nem fogja átbillenteni a holtponton, nem jut túl a 2-es szakaszon, hanem visszamegy az 1-esbe és ott megáll.
Véleményem szerint egyébként ez lenne a legvalószínűbb stabil pont, ahol megáll a magára hagyott rendszer. (A másik lehetőség a 3-4 határa)
A nagy tömeg pedig azért gond, mert a mozgás a mágnes vonzó és taszító ereje miatt történik. Vagyis egy adott erő gyorsít egy tömeget. Minél nagyobb a tömeg, annál kisebb lesz a gyorsulása. (-> kisebb fordulatszámon forog)
Még egy dolog, amit nem vettél figyelembe: a forgást csak az erő érintő-irányú komponense befolyásolja, vagyis (szinte) mindig lesz egy sugár irányú komponens is! Ennek azért van jelentősége, mert ha a mágnes erejét növeled, akkor ez a komponens is nőni fog. Ez pedig erősebb, robosztusabb (drágább) csapágyazást igényel, ami a veszteséget növeli.
Idézet:
„Én nem mondom, hogy működik tuttira, ”
Én viszont mondom, hogy tutira nem működik...  |
|
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
Erre:
Idézet:
„4 - lesz egy pont, ki lehet számolni milyen szögnél (geometria), amikor a piros már messzebb lesz, mint a kék az álló pirostól. Ettől kezdve a piros-piros taszítás kisebb lesz, mint a piros-kék vonzás, vagyis már nem gyorsulni, hanem lassulni fog.”
pedig megoldás lehet 4 db külső mágnes is. Mire a szélső pólus messzebb lenne, már régen a következő külső mágnes hatna rá...
És így? |
|
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
Erről is mondhatsz valamit! Mindíg tanul az ember...
Egyébként arra gondoltam, egy nagyobb tömeg lassabban indúl, de nem is tud könnyen megállni.
Viszont, ha átbillen, akkor hátha... |
|
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
Az a baj ezekkel a dolgokkal, hogy pusztán a mágnesekkel nem fogsz energiát termelni...
Attól, hogy a mágnesek száma, mérete, erőssége, helyzete változik, még nem fog működni. A különbség a legegyszerűbb és a legbonyolultabb elrendezés között mindössze annyi, hogy az egyszerűről könnyebb belátni, hogy miért nem működhet, a bonyolultabbnál már sokkal nehezebb megtalálni a miértet. Sokan abba a hibába esnek, hogy ha nem egyértelmű, könnyen megérthető a cáfolat, akkor szerintük nincs is cáfolat, tehát igaz az állítás (hiszékenységből, figyelmetlenségből, tudatlanságból vagy csalás áldozataként).
Egy példa:
Ülsz egy vízszintes réten lévő széken, teszel egy kört, visszatérsz a kiindulási helyedre és leülsz a székre. Pontosan ugyanannyit mentél felfelé (0 méter), mint lefelé (0 méter), a különbség 0. Felmész egy közeli 10 méter magas dombra, majd visszamész a kiindulási pontra és visszaülsz a székre. Ugyanannyit mentél felfelé (10 méter), mint lefelé (10 méter), a magasságkülönbség 0. Felmászol egy közeli 3 méteres sziklára, majd leugrassz róla és visszamész a kiindulási pontra és leülsz a székre. Ugyanannyit mentél felfelé (3 méter), mint lefelé (3 méter), a magasságkülönbség 0.
Azonban, ha valaki felemel téged a székeddel együtt és feltesz egy 1 méter magas asztalra, akkor a magasságkülönbség +1 méter!
(Amennyivel nehezebben mész fel a dombra, annyival könnyebb lejönni. Amennyivel lassabban mászol fel a sziklára, annyival gyorsabban érkezel le róla, ha leugrassz. Azonban, ha valaki kívülről lökdösi a kerekedet, attól már tud forogni.)
Bármilyen körfolyamatnál ugyanez van! Ki lehet találni bonyolultabbnál bonyolultabb megoldást, lerendezést, de attól még nem lesz több energiája a rendszernek, csak ha kívülről teszel bele.
Mehetsz bármilyen úton, mire visszatérsz a székbe pontosan ugyanolyan magasságban leszel, mint amikor elindultál, kivéve, ha valaki felemeli a széket.
Beletehetsz még akárhány mágnest, az csak a számítást bonyolítja, de magától nem fog forogni, energiát nem fog adni...
Én azt mondom, sosem fog működni, de ha te biztos vagy benne, akkor csináld meg! Ha működik, garantálom neked az anyagi és erkölcsi elismerést! |
|
|
Gondolom a három mágnes egyenletesen van elosztva (120-120-120°-ra egymástól), a rajz csak szemléltetés (és nem 135-135-90° közöttük lévő szög).
Vagyis kb. 30°-nyit fog fordulni az óramutató járásával ellentétes irányban és ott megáll. A jobb oldali mágnesre sokkal nagyobb erő fog hatni (kék vonzza, piros taszítja, vagyis éppen megtartja a pozíciójában), mint a másik oldalon lévőre ható két másik mágnes együtt, ugyanis attól sokkal messzebb vannak az álló mágnesek. |
|
|
Értem én, mire gondolsz!
Rajzolhattam volna belülre két mágnes helyett 7-et, a külső 3 helyébe 10-is, szerinted nem változik a helyzet semmit.
Nem tudom, sikerült-e bemutatnom azt, hogy igazából csakis azok a pontok lassítanak, de nagyon, ahol a mágnesek pontosan szemben állnak egymással.
(Ha nem így van, akkor rajzolok egy jobbat.)
Ha belül 7 mágnes van kívül meg 10, akkor ha jól gondolom miníg csak egy lesz egyvonalban.
Ha ezt sikerül elég jól megépíteni, akkor szerintem az egy nagyon ragadó ponton kívül, az összes többi hajtani akar...
Ez elméletileg a végtelenig fokozható, akkor miért ne lehetne egy olyan arányt találni, hogy azt az egy ragadót le ne győzze.
Viszont abban segíthenél nekem, hogy nem ott van-e a gubanc, hogy az egyik tárcsán függőleges a másikon meg vízszintes a polaritás?
Az a baj, nincs most nálam két fajta mágnes... |
|
|
Azért ezt még csak fel hozom!
Nekem van elég jó árnyékoló anyagom, amivel biztosan meg lehet azt oldani, hogy ne legyen teljesen szimetrikus a mágneses hatás.
Elképzelhető-e az, hogy véletlen szerűen kialakul egy forgás. A rajzon van egy lágyvas hálóból kialakított henger, körülötte egy pár kisebb. Ezeken máhnesek vannak, az egyik oldalukon leárnyékolva.
Én úgy gondolom, ha megpörgetjük a belső hengert, elképzelhető egy forgás kialakulása. Akkor nem forog, ha minden kis henger mágnese teljesen azonos állásba kerül a háló teljesen azonos pontjaival.
(a polaritásokat lehet felváltva tekintemi) |
|
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
Nem képzelhető el, hogy véletlenszerűen kialakul egy forgás. Egy nyugalomban lévő test mindaddig ebben az állapotban marad (akár az idők végezetéig), amíg egy külső erő nem hat rá. Ez akkor is igaz, ha mi nem tudjuk, hogy éppen mi hatott rá, és számunkra érthetetlenül és véletlenszerüen megmozdul.
A rajz különben szép, és magyarázza is szinte, hogy miért nem történik semmi a "szerkezetben".
Próbáld valahogyan a gyakorlatban modellezni az elképzeléseidet, meggyőzőbb lesz, mint a mi eszmefuttatásaaink. Vagy keress valami fizika-oktató szimulátor-programot, léteznek ilyenek. |
|
|
Nem akarok az idegeire menni senkinek!
De ha a vashálós rajz esetében van egy induló állapot, az azt jelenti, hogy a kishengerek mindegyike egyik mágnesével ragad a vashálóhoz.
Ha megforgatom a vsaháló hengert, akkor mindegyik kishenger egy darabig forogni fog, attól függ, mennyire löktem meg.
A rajzon a számok az egyenlő átmérőjű kishengerek, egyenletesen kiosztott, egyik irányból árnyékolt mágneseit jelentik.
A kerületi sebességük egyforma lesz, de egyetlen mágnesük sem lesz a vashálós hengerhez viszonyítva ugyan abban az állásban. Minden kishenger mágnes vonzásban van a nagyhengerrel, tehát közeledik hozzá...
A kishengeren nem lesznek túl sürün a mágnesek, lehet egymás alatt elvileg több kishenger is, azokon kell elosztani a mágneseket, úgy, hogy felülről egyenletesnek nézzenek ki.
Igérem ezután leállok!... |
|
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
Szeintetek egy vasháló felületű, csapágyazott henger elfordul, ha vele szemben is elfordul egy szintén csapácsazott mágnes? A rajz szerint...
Fontos lenne, mert ha nem fordul el, akkor vagy fogaskerekes, vagy dörzskerekes hajtást kell alkalmazni, ott meg nagyok a veszteségek. |
|
|
Ha a külső pályán lévő mágnest meglököm, akkor a vascső vagy a vasháló henger vele együtt elfordul?
Esetleg bármelyik a kettő közül? |
|
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
| Szia! Érdekes lehet, amit belinkeltél. A sok információból nem tudni már, hogy melyik hasznos illetve valós. A ténylegesen működő berendezéseket is elnyomhatja a "magamutogatók", vagy az "ellenérdekeltek" özöne. Ha jól tudsz oroszul mondhatnál róla pár szót miről beszélnek. Egy orosz és egy angolszász "kultúra" között jelentős a különbség. Ha leszűrhető a háttérszövegből az elv, az segíthet eldönteni mi is ez valójában, toroid vagy a Hendershot (esetleg, Nayado-Genesys) féle készülék... |
|
|
Szia!Sajna oroszul nem tudok!Én is érdekesnek találtam.
Itt egy másik Bővebben: Link a TPU-ról ,ebből többet lehet megtudni. |
|
|
| Azt is tudod, hogy mekkora intenzitású ez a Föld-mágneses tér? Hát bizony nagyon kicsi az értéke, nehéz lenne munkára fogni és kevéske energiát adna. |
|
|
| Szerinted mitől va ingyen az atomenergia? A uránbányát meg kell csinálni, az urániumot ki kell bányászni, szállítani, dúsítani, de hol dúsítod? Egy másik drága reaktorban, amit erre a célra építettek. Elkészül az anyag, berakják a drága pénzen megépített atomerőműbe, ott elégetik, felmelegítenek vele egy jó nagy fazék vizet, a gőzzel meg generátorokat hajtanak. A harminc százalékos hatásfokú erőmű már jónak számít! A kiégett fűtőelemeket el kell dugni valahová, mert még ezer évig sugározni fog! Hol va n itt ingyen vagy olcsón az atomenergia? |
|
|
| Hogy hogyan? Hát úgy, hogy a megtermelt villamos energia ne forduljon önmaga ellen. Ma úgy termeljük a villamos energiát, mintha egy gőzkazánnal egyszerre két gőzmozdonyt működtetnénk olymódon, hogy össze vannak mereven kapcsolva és az egyik északra húz/na/, a másik meg keletre. Ha egyforma erősek, a szerelvény nem indul el, hiába a gőz feszítő ereje, ezért mit csinálunk? Befűtünk még egy kazánt /energiát fektetünk a rendszerbe/, és azzal rásegítünk valamelyik mozdonyra és akkor lesz elmozdulás, munkavégzés. De mennyi? Pontosan annyi, amennyit a második kazán képes adni, az első, közös kazán energiája az ellentétes irányokba húzó mozdonyok által kioltja önmagát. Ma az elmondott hasonlat szerinti módon termelünk villamos energiát, a két mozdony a Lenz-törvény. |
|
|
Az atomenergia NEM ingenes, csak a jelenlegi legolcsobb, legalabbis Magyarorszag viszonylataban mindenkeppen.
A szen sem jon fel a banyabol magatol...
A futoelemeket meg LEHET tarolni megfelelo korulmenyek kozott, csak a mediumok hisztije es az ujsagirok esze nagyjabol arra terjed ki, hogy atom=rossz. Ja es persze a terroristak bombat csinalnak belole, ez mar csak termeszetes... |
|
|
| És hogyan, milyen eszközzel csapolod meg a Föld mágneses terét? |
|
|
Üdv.
Hogyan gondoltad a Lenz erőt átvágni? |
|
|
| Szia igyk, meg tudnád mondani, ki volt, mi a neve annak a fizikusnak, aki először kimondta az energiamegmaradás elvét? Meg tudod mondani, hogy minek a figyelembevételével mondta ki? Milyen megfigyelt jelenségek alapján jutott el a kimondásig? Kik és hogyan fogadták az energiamegmaradás törvényét? |
|
|
| Szia attikanagy, úgy érted, hogy a Lenz-törvényt becsapni? Mert ha így érted, esetleg elmondom. |
|
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
Hírek.rss
