|
|
|
|
| Maradjunk a tegeződésnél, így közvetlenebb. Sok mindent leírtam, többek között azt is, hogy miért nem "mesélek" tovább. Egyébként nem kijelentéssel "jöttem ide", hanem egy kérdéssel, amit valamennyire meg is válaszoltatok. Ha én kaptam kérdést, én is válaszoltam minden esetben és úgy gondolom, néhány fiatal kísérletezőben tudtam új gondolatokat ébresztenem. Hogy ez tulajdonképpen majdnem mindig az "ingyenenergia gépek" készítése ellen szólt, az azért van, mert nekem ez a meglátásom. Viszont amiket írtam, azok fedik a valóságot, akkor is, ha néha valaki nem értette meg azokat. Sok letolást is kaptam, de hát aki beszáll a ringbe, az viselje. A készülék, amin jelenleg dolgozom /ezt is leírtam már/ , most még nem publikus, célom van vele. /ezt persze akárki mondhatja/ Ez az oka annak, hogy nem bizonyítok itt semmit. Viszont terelgetem a beszélgetést, amiben sok olyasmit közöltem, ami szerintem gondolatokat ébreszthet és már ez ia valami. |
|
|
Van egy sejtésem, de könnyen lehet, hogy nincs igazam.
Szóval szavaidból azt vélem kivenni, hogy esetleg fogalmi zavar van a meddő teljesítmény értelmezésében közöttünk.
Nekem úgy tűnik, hogy te meddő teljesítmény alatt azt a teljesítményt érted, amit a motor indulásakor felvesz a hálózatból a felpörgése során, nem pedig az áram fáziskésése miatt a hálózaton veszendőbe menő teljesítményt.
Ha a motor már forog, akkor csak annyi energiát vesz fel a hálózatról, amennyit a veszteségek + a terhelés igényel, ez tiszta sor.
Induláskor a motor valóban felvesz "extra" energiát, ez azonban a forgórész perdületbe hozásához szükséges, és a perdületben konzerválódik is. Azaz a hálózatról lekapcsolva a motor forgásának leállásáig az utolsó Ws-ig ez is kinyerhető. |
|
|
| wicca te wiccelsz? Villanymotorokról beszéltem, fix hálózati feszültségről, fordulatszámokról, áramfelvételről, amelyek nem ragadhatók ki egy összefüggésrendszerből. Ha csökkentem a fordulatszámot /ezt valamilyen fékezéssel, terheléssel tudom megtenni, mert itt most nincs sebváltó/, akkor mi történik? Megnő az áramfelvétel, növekszik a felvett teljesítmény /UxIxcos fi/, a Ferraris-kerék pörög, de nekem nem ez a célom. Ha viszont sebességváltót használnék, megint csak annyi eredmény érek el, hogy a nyomaték ugyan nő, de az elvégzett munka mennyisége nem, ezt te is tudod, mi azonban valamiféle "többletet" szeretnénk kapni, az pedig nem a sebességváltóból jön. A célunk tehát nyomatéknövelés sebességváltó nélkül, ezt pedig olyan áramnövekedéssel lehet elérni, ami nem terheli a tápgenerátorunkat........... |
|
|
| A mérnök dolga az, hogy működtesse, üzemben tartsa a kialakított műszaki /akár elektrotechnikai vagy más/ rendszereket, amelyek napjainkra szabványosítva lettek /szerencsénkre/, de egy konok keresgélő, újító, néha értetlenkedő, minden miértre válaszokat kereső ember nem elégszik meg mindig minden ismert megoldással, az ilyen embert nem elégíti ki az ismert világ, mindig keres, kutat és néha talál is /szerencsénkre/. Képzeld, két amerikai suttyó gyerek motoros repülőgépet csinált, aztán a mérnökök egy kicsit később előjöttek a szárnyakra ható felhajtóerő képletével. Vajon miért nem a srácok repülése előtt tették meg ezt a "felfedezést"? |
|
|
| Ne mérgelődj köbzoli, mert nincs igazad. Ahogy letámadtál már az első alkalommal, az volt a sértő. Én akkor cseppentem erre az oldalra, nem tudtam mi-hogy-merre, de megszerettem a beszélgetést a srácokkal, akkor is, ha néha "letámadtak" is. Az általad csillaggal jelölt szövegben semmi kifogásolni valót nem találok. Nincs itt semmi baj, jókat beszélgetünk. Üdv. La |
|
|
Amennyiben a két amerikai "suttyó" gyerek alatt a Wright fivéreket érted, akkor figyelmedbe ajánlom az alábbi cikket:
Wright fivérek - Wikipedia
Idéznék belőle:
"... az első, gyakorlatban működő repülőgép megtervezésével és megépítésével..."
"...Ohióban nőttek fel, ahol kerékpárjavítással, -tervezéssel és -gyártással..."
"...A Wrightok eleinte a korabeli repülési irodalomra alapozták munkájukat, többek között Lilienthal táblázataira. Hamarosan rájöttek, hogy a Smeaton-együttható (egy változó a felhajtóerő és a légellenállás képletében) hibás, és egy szélcsatorna építésébe fogtak alkalmazottjuk, Charlie Taylor segítségével..." |
|
|
| Az áttétel ill fordulatszám változás témáját azért hoztam fel, mert egyrészt az általad felrakott képen is van egy nem 1:1-es áttétel két masina között, (Fénykép), másrészt csak szinkron motorokra igaz, hogy a fordulatszámuk állandó... |
|
|
Valamit biztosan félre értettél, én nem mérgelődök, ha moderálok annak oka van ! De az látszik is, mert más alapszínt kap a postom, mint jelenleg is .
Ha meg beszélgetsz, akkor add meg a kellő tiszteletet a veled beszélgető partnerednek, ezt nem csak ti ketten olvassátok, hanem az egész világ !
És nem mellesleg, semmilyen személyeskedést ( ha muszáj tedd meg privátban ) nem tűrök el, mert az csak szubjektív vita alapja lenne és annak itt e fórumon, nincs helye . |
|
|
Nos, nem egészen értem, mire jó ez a barkóba. Engem speciel egy cseppet sem izgat, mert én teljesen biztos vagyok benne, hogy nálad semmiféle ingyenenergia nem keletkezik, ellenben kérdésessé vált, hogy mit is szeretnél. Körberajongjanak? Legyen néhány rajongód?
Értsük meg, fogjuk fel. Na de mit? Miről beszélsz?
"Gondoltam valamire, találjátok ki"... nagyjából így érzem az elmúlt pár oldal lényegét. Ha valami konkrétumot mondasz, majd arra lehet kritikát írni, vagy beszélni róla, ez addig csak süketduma. |
|
|
Idézet:
„....nem publikus, célom van vele. /ezt persze akárki mondhatja/ Ez az oka annak, hogy nem bizonyítok itt semmit. Viszont terelgetem a beszélgetést,....”
Most magamból indulok ki, de ha lenne egy berendezésem ami nem publikus, tehát nem akarom, hogy más utánam csinálja mielőtt én elérem a célomat vele, akkor lehet, hogy szándékosan nem a megfelelő irányba "terelgetném a beszélgetést".
Ezzel arra akartam kilyukadni, hogy aki titkolódzik, az nyilvánvalóan nem fog olyan tanácsokat adni amik eredményre vezetnek, ugyanis ez egy logikai ellentmondás lenne... Ezekután valószinüleg NEM az indukció és a lenz törvény körül kell megoldfást keresni...(már persze csak akkor, ha nem egy nagyotmondóhoz van szerencsénk, hanem valóban van olyan berendezésed amit érdemes titkolni) |
|
|
| Amit írtál az elektronok mágneses térben való viselkedéséről, az erőkről, stb., abszolút korrekt, a tankönyvekben olvasható. Az elektrotechnika, elektronika működik, alapjait különféle foglalkozású és képzettségű emberek fedezték fel, hozták létre, írták le, mindenki "odébbtett egy téglát" az építkezés során, az épület áll, most már nagyon nehéz még valamit hozzátenni, úgy tűnik, nincs több tégla és nem is kell, az épület működik és hozzáértő mérnökök felügyelnek rá. Ez így igaz, de egyben az is igaz, hogy ma már sok gonddal-bajjal jár a kilowattok megtermelése, éppenséggel jól jönne valami olyan új megoldás, ami változtathatna a jelenlegi villamos energiatermelés módján. Kérdés, hogy ez lehetséges-e valamilyen módon? Én valamikor fiatalkoromban filozófiát is tanultam valahol meg erősáramú főiskolára is jártam, de aztán valahogy képzőművész lett belőlem, most meg már nyugdíjas "meditáló" vagyok csak és hobbim a "keresgélés", bár nem sokat találok. Szóval ez a Lenz gyerek észrevette, hogy a drótban /hogy szakszerűen fogalmazzak/ elektromágneses indukcióval /mozgási vagy nyugalmi/ létrehozott áram mindig olyan irányú, hogy az indukáló hatást gátolja. Ez azt jelenti, hogy mozgási indukciónál /generátorok/ a forgatást gátolja, nyugalmi indukciónál /pl. transzformátorok/ pedig lerontja azt a fluxust /adott felületen áthaladó indukcióvonalak száma/, amely létrehozta. Én érdekesnek találtam, hogy miben különbözik egymástól a kétféle indukálási mód, merthogy különbözik. Villamos gépeknél, motoroknál, generátoroknál vagy az egyik fajta indukálási mód vagy mindkettő egyszerre léphet fel, de az egyiknél sérülhet a Lenz-törvény és ennek oka van. Az egyesített villamosgép-elmélet szerint a villamos forgógépek minden eddig kigondolt és megvalósított kiviteli alakjában a gép működését a frekvencia-feltétel és a feszültségek egyensúlya határozza meg és teszi lehetővé. Következésképpen ha nem teljesül pl. a frekvencia-feltétel, akkor nem működik a forgógép, ami lehet motor vagy generátor? Vagy működik, de nem tökéletesen? Vagy esetleg tökéletesen működik, csak a Lenz-törvény hatása csökken és borul az energiamegmaradás-tétele? Mivel én itt most nem mérnök vagyok, hanem tudatlan filozófus, jogom van feltenni a kérdést, mert a filozófust a "tudva-nemtudás" állapota jellemzi. Hogy ne szaporítsam a szót, bizonyos meggondolások és kísérletek alapján azt állítom, hogy ha megbontjuk a feszültségek egyensúlyát és nem teljesül a frekvencia-feltétel, akkor ennek mértékében felhígul a Lenz-törvény kizárólagossága, hiszen az elektronok ezzel mitsem törődve továbbra is elmozdulnak a helyükről, áramot kapunk, sőt, magyarázat nélkül állíthatom, hogy zárlati áramokat hozhatunk létre egy speciálisan kialakított és méretezett villamos motorban, ahol a frekvencia-egyensúly megbomlása következtében borul a feszültségek egyensúlya, következésképpen extrém nagy forgatónyomaték jelentkezik sebességváltó nélkül is. nekünk az alkatrészek méretezésére kell figyelnünk, mert elszáll az egész. Hogy ezt milyen szerkezeti felépítés mellet érhetjük el, egyelőre nem publikus, mert újdonságrontó lenne. Mindent kiszámoltam és méreteztem, a gyakorlati próbálkozások folyamatban vannak. |
|
|
| Amíg egy ember nem ismeri a másikat, az évezeredes rossz tapasztalatok alapján érthetően egy alapvető bizalmatlanság veszi körül a kialakuló kommunikációt vagy annak tartalmát, ez, mondhatni természetes, bár nem minden esetben alapos. Amiket eddig elmondtam, azok igazak, de valóban látszólag összefüggéstelenek, hiszen nem az volt a célom, hogy ország-világ megtudja azokat a gondolatokat, amelyeket egy új rendszerű készülékről kialakítottam, hosszas kísérletezgetések, elméleti megfontolások alapján. Ennek ellenére kimondtam azokat az elemeket, amelyekből összeállhat a kép, ha valaki képes összerakni azokat egységes képpé. Hadd legyek szerénytelen, túl sokat vívódtam, dolgoztam ahhoz, hogy most, a finisben mindent kibeszéljek. A rávezető utat megvilágítottam, ennél többet most nem tehetek. De szívesen beszélgetek mindenkivel, akit érdekel pro és kontra a dolog. |
|
|
| Igy is fel lehet fogni, de az is előfordulhat, hogy nincs igazad. A látszat néha csal, vagy így, vagy úgy. Mi szükségem volna számomra ismeretlen, sosem látott emberek rajongására? Én egyszerűen csak szeretem ezt a/és még néhány más/ témát feszegetni, sok időt töltöttem vele, sok munkám van benne, érthetőnek tartom, hogy többet nem árulok el róla. Viszont amit elmondtam, az inspirálhatja a kutatásra vágyókat, talán még valami irányt is mutattam, mert nem minden gép vagy készülék termel "ingyenenergiát", amelyikben mágnesek, tekercsek, mindenféle izék vannak. Sajnos valóban vannak a világban meg itthon is olyanok, akik elrontották az ilyesfajta kutatások renoméját, ők valóban kiépítettek maguk köré egy "rajongói tábort", esetleg meg is élnek belőle, de készülék nincs. Annyi azért elértek ezek a "kutatók", hogy teljesen lejárassák a témát, most már annak sincs hitele, aki nem csal. A "barkóba" meg úgy jön össze, hogy kérdezgetnek én meg válaszolgatok, de nem mondok olyat, amit magam nem tartok igaznak, mert nem ez a célom. Most jut eszembe, ma még nem is ettem, pedig már d.u. fél négy van és fázok, mert csak nyolc fok van itt bent. Jó volna egy kis /ingyen/energia, de egyelőre nincs. |
|
|
Idézet:
„" Én érdekesnek találtam, hogy miben különbözik egymástól a kétféle indukálási mód, merthogy különbözik."”
Nem, nem különbözik. Világ egyféle van, elektron is, és elektromágnesesség is. Az csak látszat, hogy különbözik.
Mögötte ugyanaz a jelenség áll: az elektromágnesesség.
Csak hogy egy példát mondjak:
Az általam vázolt mozgási indukciónál ugye adott volt egy statikus mágneses tér, amiben megtoltuk az elektront. Mi történt? Az elektron körül mágneses tér keletkezett, mivel mozgó töltés körül keletkezik.
De mi van, ha együtt mozgunk az elektronnal? Akkor ugye hozzánk képest nincs mozgása, tehát nem érzékelünk semmiféle statikus mágneses teret az elektron körül. Valami mégis mozog. Hát a statikus mágneses erőtér, amiben együtt mozgunk az elektronnal. Most az mozog hozzánk képest. És mit eredményez egy változó (mozgó) mágneses tér? Elektromos erőteret! Mely igen meglepő módon elmozdítja az elektront balról jobbra...
Referencia frame kérdése, hogy az elektromágneses jelenségből mit érzékelünk. Valójában sem elektromos sem mágneses tér önmagában nem létezik, csak elektromágnesesség. Az, hogy éppen melyik aspektusát "látjuk", viszonyítás kérdése. Pont mint a részecske-hullám kettős természet.
Tehát Lenz törvény is csak egy van, aminek oka az elektron természete. A mozgási indukció során mechanikus erővel bírjuk mozgásra az elektronokat, az önindukció esetén egy rákapcsolt elektromos erőtér hatásával, de a lényeg ugyanaz, mint ahogy a hatás is.
Idézet:
„"...a gyakorlati próbálkozások folyamatban vannak..."”
Hát,... sok sikert!... |
|
|
| Rendben, igazad van, de azért a srácok mégis csak valami olyasmit produkáltak végzettség nélkül, amilyenre azelőtt nem volt példa, pedig motorok már voltak itt-ott. A rájuk való hivatkozással próbáltam jelezni, hogy az amatőrök is lendíthetnek néha a technika fejlődésén, és ez bizony akár ebben a "mi témánkban" is előfordulhat, bár túlzottan nem bízom benne. |
|
|
Idézet:
„Ez azt jelenti, hogy mozgási indukciónál /generátorok/ a forgatást gátolja, nyugalmi indukciónál /pl. transzformátorok/ pedig lerontja azt a fluxust /adott felületen áthaladó indukcióvonalak száma/, amely létrehozta. Én érdekesnek találtam, hogy miben különbözik egymástól a kétféle indukálási mód, merthogy különbözik.”
Hogy miben különbözik? Abban, hogy mindkettőnél a kimenetet adó tekercsben (generátor-tekercs vagy szekunder tekercs) létrejövő fluxusváltozás hatására feszültség indukálódik. Abban különbözik, hogy mindkettőnél a kivett áramnak megfelelően terheli a létrehozó hatást.
Idézet:
„Mivel én itt most nem mérnök vagyok, hanem tudatlan filozófus, jogom van feltenni a kérdést, mert a filozófust a "tudva-nemtudás" állapota jellemzi.”
Filozófusként számoltad ki és tervezted meg a gépedet?
Filozofikus vitát folytatsz arról, hogy át lehet-e hágni egy fizikai törvényt? Miért nem ezzel kezdted? Akkor nem vettük volna komolyan a berendezésed létezését, hiszen az csak egy filozófiai feltevés...
Idézet:
„... éppenséggel jól jönne valami olyan új megoldás, ami változtathatna a jelenlegi villamos energiatermelés módján. Kérdés, hogy ez lehetséges-e valamilyen módon?”
Igazad van, jól jönne valami új megoldás. Ezzel szerintem senki sem vitatkozik.
Abban is biztos vagyok, hogy lehetséges valamilyen módon. Az emberiség meg fogja találni? Remélem. Sőt, valószínűnek tartom. De lehet, hogy ez csak 500 év múlva történik meg.
Ha minderre filozófusként vagy kíváncsi, akkor arról lehetne jókat beszélgetni, de azt nem ebben a topicban kellene, mert itt a konkrét készülékekről, és elvekről vitázunk.
A személyes véleményem, hogy a polihisztorok kora már régen letűnt. A reneszánsz idején még könnyen megtörténhetett, hogy valaki "mindenhez" magas szinten értett. Művész, tudós, politikus egy személyben lehetett és mindegyikben alkothatott kimagaslót (pl. da Vinchi). De a 20 század elejére már minden területen olyan mértékű tudás, ismeretanyag halmozódott fel, hogy igen ritka kivételes esetnek kellett lennie, hogy valaki mindent magas szinten műveljen. Ma már az is ritka, hogy valaki két tudomány-területen legyen szaktekintély. Úgy gondolom, hogy ha ma valaki "mindenhez ért", akkor semmihez sem ért igazán.
Az utóbbi években olvastam egy cikket egy havonta megjelenő (régi-új) folyóiratban egy neves (eredetileg) csillagásztól. A gondom csak annyi volt, hogy olyan dolgot fejtegetett, amihez nem igazán értett: tele volt a cikke hibával. Ő is, mint filozófus, felhatalmazást érzett arra, hogy a valóságtól elrugaszkodjon és belekontárkodjon más szakterületekbe (biológia, fizika)... Inkább maradt volna meg csillagásznak... |
|
|
Wright bros:
"...Orville Wright was born on August 19, 1871 in Dayton, Ohio and his older brother, Wilbur Wright, was born on April 16, 1867 in a farm near Millville, Indiana..."
"...The family moved to Richmond, India and back to Dayton, Ohio. It was the same month when Wilbur graduated from high school. So Wilbur didn't receive his diploma and returned to Central high School for further studies in Greek and trigonometry..."
"...In 1888 Orville left high school to start a printing business since his big enthusiasm was printing. Orville didn't receive his diploma either..."
Tehát egyikőjüknek sem volt diplomája, ez színigaz. Wilbur nem tehet róla, mert pont abban a hónapban költözött a család, amikor végzett volna, Orville-t meg láthatóan jobban érdekelte a nyomdászat, mint az iskola. 
De azért két ilyen művelt (mert attól, hogy nem végezték el, még jártak iskolába) és tudós koponyát, akik koruk elméleteire alapozva (azokat finomítva, javítva) TUDOMÁNYOS módszerekkel és kísérletekkel megalapozták a légi közlekedést, szerintem tiszteletlenség amatőrnek nevezni...  |
|
|
Idézet:
„... most, a finisben mindent kibeszéljek.”
Ez (és a korábbi jelzéseid) alapján feltételezhetjük, hogy a készüléked működik? Már csak arra vársz, hogy a szabadalmi hivatal elbírálja?
Hol tart a dolog? |
|
|
Idézet:
„Én egyszerűen csak szeretem ezt a/és még néhány más/ témát feszegetni, sok időt töltöttem vele, sok munkám van benne, ”
Idézet:
„Jó volna egy kis /ingyen/energia, de egyelőre nincs.”
Magyarul: rengeteget foglalkoztál vele, teljesen eredménytelenül. Először akkor be kéne ezt a gépet üzemelni, a Lenz törvény kapcsolót KI állásba tenni, és mérni. Ennek így kellene működnie szerintem. |
|
|
| És ha van áttétel, akkor mi van? Valamivel valahogy csak meg kellett hajtanom a generátort, nem ? Mi van az autótrafókkal, inkább arról beszélj. |
|
|
| Nincs Lenz-törvény kapcsoló, de ha volna se lenne jó, hiszen ehhez az induktanciát kellene "kikapcsolni", mert abban az esetben nem lenne ugyan visszahatás. Azonban van egy rossz hírem, semmiféle kivehető teljesítmény sem. A Lenz-törvény általában megjelenik, de nem minden esetben, ahol nem jelenik meg, ott nem elekromágneses indukció hozza létre az elektromotoros erőt. |
|
|
| Az első észrevételed értelmet ellenmondás. A másodikra annyi tudok mondani, hogy nem kell komolyan venni, demokráciában élünk. A filozófia egyébként ott kezdődik, ahol a tudomány ezért vagy azért megáll /nem kívánt törlendő/. Aztán olyanokat írsz, hogy itt konkrét készülékekről és elvekről beszélünk. Légyszíve mondj egy konkrét ingyenenergia készüléket, megnézném, meg egy-két elvet is szeretnék hallani /itt a topkban/. |
|
|
| Az mit jelent: "csökkentett irányú"? Honnan vetted ezt a meghatározást? A menetszámokon meg gondolkodj el magadban, aztán ha rájössz valamire, mondd el mindenkinek, aki eléggé értelmesnek tűnik számodra. Éppen eleget írtam már, de úgy látom, semmi hatása, minek erőltessem? |
|
|
| Megint igazad van. Hiszen a pigmeus sem különbözik egy svédtől, világ csak egy van és emberi faj is csak egy van, viszont vannak különféle rasszok, emberi fajták. Vagy megint tévednék? |
|
|
| Sok a konkoly, kevés a rozs. De valamit kellene csinálni. Vaktában nem érdemes, ezért először a fejtörés és azután az elmélet, végül a gyakorlat. Na mit kapok ezért megint! |
|
|
Idézet:
„"És ha van áttétel, akkor mi van?"”
Az van, hogy a generátor nem 50Hz es feszültséget állít elő, hanem mondjuk 150Hz-eset, ha az áttétel 1:3-as. És ha egy olyan Deprez rendszerű műszerrel mérsz feszt v. áramot, mint ami a képen látszik, akkor már értem hogy jön ki több száz extra Watt.
De ezt már írtam egyszer.
Az autotranszformátorok köszönik szépen, jól vannak. Pl. a gépjárművemben is működik egy, úgy hívják, hogy gyújtótranszformátor.
Remek hatásfokúak, mert a primer és szekunder tekercselés egy része közös. Kisebbek a veszteségek, jobb a mágneses csatolás a két kör között.
De ne használja senki ott, ahol védőleválasztás a cél. ;) |
|
|
| Örom volt veled társalogni, soha ilyen jól nem mulattam. |
|
|
Viszont.
Mindig örülök, ha nagyon különböző gondolkodású emberrel sikerül eszmét cserélnem. Nagyon sok dolog átgondolására késztet. Perspektívát tágít. |
|
|
Hírek.rss
