Annak elvileg fix frekin is illene rezegni, nem valamelyik harmonikusén. Nekem pl. az LCM2 sosem csinált ilyet, pedig ez a része elvileg ugyanaz, azaz ugyanúgy működik. Lehet hogy a mérőkör, vagy a nyák kialakítás okozza. Nálam ez teljesen minimalizálva van, nincs mérőzsinór csipeszekkel, csak egy mérőlap közvetlenül a nyák fölött, amire rányomom a mérendő tekercset vagy kondit.

Sziasztok!
tothbela és Ge Lee!
Akkor szerintetek, ha szekunder nélkül a primer tekercs induktivitása megfelelő, majd feltekerem az áttételnek megfelelő szekundert, akkor a trafó beépítésre kész?

Nekem egy kínai LC100a modulom van. A funkció gombot benyomva kiírja a rezonanciafrekvenciát. Rezonáns tápegységhez készült transzformátor szórási induktivitását mértem, és ha "Hi L" állásban mérek, akkor stabil. Nem mellékesen ilyenkor 50kHz körüli frekvencián rezeg a kör, ami éppen optimális, mert hiszen nagyjából ez lesz az üzemi frekvencia. Viszont a kiírt érték "0,039 mH".
Ekkora induktivitást nagyobb felbontással csak a "lo L" állásban mér, viszont itt már 500kHz körül rezeg. Na itt szokott össze-vissza mérni. Egy kritikus menetszám felett akkora a tekercs önkapacitása, hogy inkább azon a frekin szeret rezonálni, mintsem azt mi gondolnánk. Visszarajzoltam a bemeneti fokozatot, és a lényegi rész így néz ki. Ebben benne van a mérendő induktivitás parazita kapacitása is. Na ennek nem csak egy rezonanciapontja van sajnos.

Habár nem engem kérdeztél, azért "válaszolok"..
Megcsináltad azt a tesztet?
1., Ha nem nyűgös és nem 50 menetről van szó ( gondolom, a 38 uH-ből.. ), akkor csináld meg..
2., mérd meg CSAK a szekundert is primer nélkül - habár a teszt után lehet, hogy szükségtelen is lesz.
Hozzátenném még, hogy a fő kérdés legfeljebb a 38 uH igazsága az előzőeket is figyelembe véve.
Mi lenne, ha egy 4-5 tekercses rendszert nem lehetne mérni külön-külön, mert elhúzzák valahová a többit?

Szia!
A szekunder 25mH akkor is ha van primer és akkor is ha nincs.

MIk a menetszámok?

Ha igaz a 38 uH és a 25 mH, akkor a menetszám áttételed 26-szoros.

Annak a szekundernek már jelentős kapacitása lehet. Az már megtéveszti a mérést.

A módosítás már nem ment át, de a lényeg, hogy meg kellene mérni a primer impedanciamenetét. Ebből lehet kiszámítani a valós primer induktivitást. Egy komolyabb műszer ezt tudja, de az nem hobbista zsebéhez van optimalizálva.

Szia!
Primer=5,szekunder=125
Al=1530nH

Igen az áttétel 25.

Stimmel...
Így már világos, miért lett volna nyűgös leszedegetni a szekunderből, de felesleges is.
Ha a célodnak megfelel, akkor jó lesz az.
A "csak" primer mérés is jó, a szekunder mérés + az áttétel ismeretében rendben van minden.

Sziasztok!
Egy ilyesmi műszerrel mértem egy ismeretlen nagyságú induktivitást.
0,96mH (ez az érték egyébként nagyjából jó is lehet a tekercs mérete alapján) , 44 Ohm.
De multiméterrel mérve csak 0,8 Ohm (ha jól emlékszek, kb. annyi )

A kis teszter az ohmos ellenállást, kapacitást, tranzisztor nyitó feszt stb... elég pontosan méri. Lehet pont az induktivitást nem mérné jól?
Vagy a rezonancia frekvencián mért ellenállást(impedanciát?) írja ki?

Szia!
Ha tudod, milyen frekin mér, számolj vissza, hogy az XL vagy Z mennyi lehet.
Nagy esély van arra, hogy a 44 ohm ezt jelenti... vagy nem jó valami.
Elvileg 7.5 kHz-en mérne?

Itt folytatnám a multiméteres topikban tárgyalt problémát, miszerint az olcsó induktivitásmérőkkel nem tudtam nagyobb értékű (nxH) induktivitást mérni, mert vagy meg sem mérték, vagy lényegesen kisebb értéket mutattak a valósnál, pl. egy kimenőtrafó esetén.
Most kipróbáltam egy egyszerű dolgot, és ez egész jól közelíti a valós értéket. Adott egy fűtőtekercs 6-7V AC körüli feszültséggel, ezzel sorba kötöttem egy ismert értékű ellenállást és az induktivitást (kimenőtrafót) aminek előtte megmértem az ohmos ellenállását.
A két ellenállás (R ismert és R kimenő ohmos + Xl) mint feszültségosztók feszültségeit megmértem, ebből pedig kiszámoltam az Xl-t abból pedig az l értékét.
A képen látszik hogy a szimulátor és a számolt érték között van 3,5% eltérés ami adódhat a feszültségértékek kerekítéséből, abból hogy nem stabil a mérőfeszültség, illetve nem tudom hogy a true RMS multiméter illetve a szimulátor hogy mér illetve számol jelen fázisviszonyok között.
Mit gondoltok?

Reaktancia esetén négyzet/négyzetgyök műveleteken keresztül kell számolni, nem sima Ohm törvénnyel... Ebből eredhet inkább a hiba.

Ehhez annyit tennék hozzá, hogy csináltam már méréssorozatot egy kis hálózati trafó primerrel, egészen kicsi, 36 voltos mérőfesztől 220 voltig, 50 Hz-en, 8 pontban és 130 volt körül jött ki az L max.
Tehát túlgerjesztés kizárva.
Természetesen két méréssel, Z ( váltófesz/váltóáram ) és dc ohm ( R ), ebből a "négyzet/négyzetgyökös" megfelelő képlettel számolva és az XL-t, majd L-t kifejezve az jött le, hogy erősen függ a "tekercsen" lévő feszültségtől.
Az a helyzet, hogy az alkalmazástól is függ, milyen eredményt kapunk és ez teszt kérdése.

4.62 az a 4.658 ha a tekercs ellenállást jó helyre számolod be, és akkor máris csak 2.7% az eltérés.
Valószinüleg ha beleszámolnánk fázissszöget is, akkor még kevesebb lenne...

Én is találkoztam ezzel, bárki kipróbálhatja , nekem egy ccfl trafónál(többnél is) csinálja.

Az induktivitáson kialakuló fesz elvileg lineárisan függ a tápláló feszültségtől!
Ha ez nem így lenne, akkor az induktivitás feszültség/áram függő lenne....

Jó, akkor tesztelj te is.... pontosabban: éppen a beírásodra reagálva: az R értéke nincs megszabva pl. 1 ohmban. Lehet az 200 is.

Nem néztem meg (nem emlékszem már ezekre a számításokra) de ha az összeadandó elemeket négyzetre emelem, majd az eredményből vonok gyököt akkor szerintem még ennél is nagyobb eltérés lesz. Itt most az elsődleges kérdés az, hogy mennyire számol jól a szimulátor, illetve mennyire valós egy true RMS multiméter mérése egy ilyen alkalmazásban, ahol bent van az L tag.
Van egy másik megoldás is (a híd), ezzel csak az a baj, hogy kell hozzá etalon tekercs is, illetve méréshatáronként kell 1db.
Itt a felső potival van kinullázva az etalon és a mérendő tekercs ohmos ellenállása, az érték pedig az alsó poti skálájáról olvasható le. Csak hát elég nehéz úgy etalon induktivitást csinálni ha nincs mivel megmérni. Ezért szimpatikusabb nekem (meg egyszerűbb is) az előző megoldás.

Illetve van még az az elv amiről nemrég beszéltem amikor az induktivitás feszültségéből van átlagérték képezve és az műszeren megjelenítve, ez is tetszik.

Ha sin feszültséggel táplálod az egészet, akkor biztosan pontosan mér a műszer(?), bár a true rms azt jelenti, mindegy milyen a jelalak....
A szimulátor rendszerint nem szokott tévedni, pláne nem pár %-osan. Ha mégis téved, akkor ott markáns eltérés van a valóság és a szimuláció között(mert valami hiba van a szimulációban). Inkább az van, hogy olyan paraméterekkel is számol, amivel te nem!

Direkt azért választottam az 50Hz-et mert a gyári hidak is 100Hz-cel mérnek ekkora induktivitásokat, és nem kell előállítani sem mert jön a malac orrából, sőt ha olyan a híd és az utána lévő mérőerősítő akkor még földfüggetlenül be is lehet csatolni. Ezen a frekin már a trafó járulékos kapacitásai semmit nem számítanak, kipróbáltam, szinte semmit nem változott az érték 100 nanótól se, de ott attól jóval kevesebb van.

A parazita kapacitás ilyen kis frekin szerintem sem szól már bele számottevően ebbe a mérésbe!
Le kellene valahogy ellenőrizned, jól mér e a műszered?! Ha igen, akkor érdemes lehet másik induktivitással is lefolytatni a mérést...
Mégis, mekkora pontosságot szeretnél? Az induktivitás, vasmagtól függően eléggé frekvencia függő paraméter alapban is! Ha beviszel a mérésbe egyenáramú komponenst is, az is megváltoztatja az értékét, valamint a mag nonlinearitása is okozhat %-os szintű hibákat!

Nem, itt most nincs DC komponens, ha mégis jön a trafóból akkor az elenyésző. Közben kaptam számolókát, abba behelyettesítve most tökéletes az eredmény. A szimulátor 4,75H-t számolt, a számolóka pedig 4,759-et úgyhogy ez már messze jobb mint vártam. Viszont múltkor meg hülyeséget számolt.
Lehet hogy az is beleszól hogy hogyan van mérve az áram. Múltkor áramot mértem, most fesz osztóból feszt, ráadásul akkora fix ellenállást tettem be, hogy ne legyen túl nagy az R ismert és a Z ismeretlen aránya, így jó lett a kapott végeredmény. Na majd ráfekszek erre a kérdésre és megnézem jobban.
Egyébként nekem tökéletesen megfelel az 5%-os pontosság is. A bajom azzal volt, hogy ne írjon már ki egy műszer a 4H-re 1,3-at meg 1,7-et mert az nagyon gáz, körülményektől függetlenül is.

Sziasztok!

Nagyjából elkészült életem egyik álma, a nagyáramú induktivitásmérő.
Kb 2 éve porosodnak a nyákok a fiókba, csak arra várt, hogy a pic-be program kerüljön. Ez képes kb 2uH-től 20mH-ig mérni, 0-130A terhelőárammal.
Működéséről röviden: A tekercsre egy fet rákapcsolja a feszültséget, és a pic megméri az áramváltozásnak a meredekségét, ebből számolható az induktivitás.

Sajnos a PIC az egy ipari hulladék (már többször megfogadtam, hogy soha többé nem PICezek, de ugyebár amikor ezt terveztem még 2019-ben, akkor még nem ismertem az stm32-t. Sajnos valami miatt a pic nagyon lassan "megy", nem tudok 0,7Msample-nél gyorsabban mintavételezni, ráadásul a 12 bites a/d is nagyon nagy hibával dolgozik, kb 7 bitem van. Így több mint 200x mérem le a tekercset és a mintákat átlagolva tudok egész elfogadható méréseket készíteni. Csatolok egy mérést, ez egy zárt fazékvasmagos 10uH-s tekercs, látszik, hogy 34A fölött telít.

A műszer webfelületen böngészőben vezérelhető (az esp-ről fut), és ilyen grafikont rajzol, ami letölthető egy kattintásra. Sajnos a PIC miatt újra kell majd terveznem egy sokkal gyorsab processzorral és gyorsabb és pontosabb a/d-vel, remélem úgy már nem kell 200-at mérnem, hogy jó legyen Épített valaki már hasonló jellegű műszert?

Itt van egy egyszerű ami a szkópot használja megjelenítőnek. Régebben össze akartam dobni, de aztán elmaradt mert nem igazán van rá szükségem, az adott frekin mért értékre annál inkább így vettem egy DE-5000-et.

Igen, ezt találtam én is, ez volt az ötletadó annak idején.