Korszerűsítened kell! Rajzolhatod elölről, hátulról. gyuszó le is fotózta a kedvedért, milyennek kellene lennie. Nem lehet más. Más szakember évtizedekkel ezelőtt végzett szerelése nem mentesíthet a hatályos szabványok alól. Ha nem jön ki a plombált területről a zöldsárgád, ez csak annyit jelenthet, hogy 1974 előtt készült az óra kialakítás. Azóta 2 alkalommal kellett volna felújítani lassan, ha a 25 éves ciklusokat nézed. Szabványossági felülvizsgálaton már megbukna. ..és igen a helyszínen kell kialakítani a földelőszondát, a mérődobozt a földeléshez és a teljes mérőhelyet úgy ahogyan leírtuk. Ha ez megvan a szolgáltató villanyszerelője köti be a zöldsárgát a kéket és a feketét úgy, hogy az óra alól kijöjjön az első fogyasztási pontig. Kíváncsi lennék, ha 4 vezetékkel meg lehetne oldani a bekötést, akkor hogyan alakítana ki hegman 1db 5p 3 fázisú csatlakozót első fogyasztóként?

Ezért nem értem én, mert nálam ilyen nincs.

Ezért írtam, hogy más trehánysága nem mentesít. A szolgáltató villanyszerelője egy javításnál elfelejtette a nullát is bekötni. 10mFt lett a kár. A többi ment válaszként privátban.

Az off-ként jelölt megjegyzésem arra vonatkozott, hogy lehet kialakítani 4 vezetékes azaz TN-C mért rendszert, ha feltételei adottak.
Gyanítom levaitamas esetében a szerelő célja is hasonló volt. DE, egyrészt a vezetékek keresztmetszete szabványosan nem teszi lehetővé a védővezető PEN vezetőként történő alkalmazását. Másrészt a nem lehet pontosan tudni honnan jön ez a vezeték (átmegy az órán vagy közvetlenül a PEN csomópontból jön. Harmadrészt kék.Így mindenképpen normálisan meg kell csinálni.

Első fogyasztóként 3F+N+PE kialakítása kétféle képen történhet meg ha a bejövő TN-C és az órától továbbmenő szintén TN-C.
Első verzió: A méretlen részen kialakított PEN csomópontból akár 2,5mm2 keresztmetszető kék és z/s vezetéket hozok az óra mellett elhelyezett dugaljhoz a fázis természetesen óra után ágaztatom le egy kismegszakítóra és ÁVK-ra. Ez a gyakorlati megoldás. Ennek a szemléletes megoldása az, hogy egy 16mm2 z/s vezetékkel a méretlen PEN pontból ráállok egy dupla sorkapocsra és onnan viszem el a 2,5mm2 kék és z/s vezetéket. (ettől még PEN-t vihetem tovább a ház kiselosztójához)
Második verzió: a mért részen tisztán hozzáférek a PEN vezetőhöz (a PEN továbbmegy a ház kiselosztójához) erről leállok egy dupla sorkapocsba és innen viszem el a 2,5mm-es kék és z/s vezetéket. De szabvány szerint itt szétválasztottam a PEN-t N-re és PE-re ezért ezt a pontot földelnem kell. Ez persze nem életszerű, hogy ~60cm-en belül kétszer földeljek.

Rosszul írtam, természetesen a N először az ÁVK-ra megy.

Nem is teheted meg az óra után, mert áramlopást követhetsz el, ha a nulla gyengélkedik az óra alatt. Ezt próbáltam eddig elmondani. Azaz nemcsak életveszélyes helyzetet okozhat a nem megfelelő földelési rendszer, de még büntetést is vonhat maga után. A földelést ugyanis a szondától, a PEN szétválasztáson át az első fogyasztóig nem szabad megszakítani. Ehhez kell az óra alatt hozzákötni a nullát is. Mert ha a nulla megszakad, az bár okozhat kárt, de a folytonos védővezető megvédi az emberi életet. De ha a földelőszondától feljövő zöldsárga szakad meg - az emberéletbe kerülhet egy műszaki hiba során.

Igen látjuk, hogy nem érted, mivel mindkét rajzodból hiányzik a szolgáltató része a bejövő vezeték. Csak a mérőhelyeket rajzoltad be és ami utána van.
Rajzold le magadnak a helyeset, utána meg fogod érteni. Amit én küldtem rajzot és fotót valamint Bakman is , azon látszik a bejövő oldal is . Szerintem a fotón jól látszik mi van a leplombált óra előtti részen, amit átvesz a szolgáltató .

Mint írtam, a PEN 4 vezetős esetben nem megy át az órán, hanem az óra kap egy nulla szálat a PEN földelési pontból, ez kell a feszültségtekercséhez. Az áram mérése persze a fázisvezetőkön történik. A PEN a földelési ponttól megy a mért részbe át. A PE és/vagy PEN vezetőt óra után bármikor földelhetem.
Áramlopást nem követek el, ha az E-on nullája gyengélkedi az az ő felelőssége mivel a méretlen részen történik, ugyan ez az eset amikor az órája meghibásodik, akkor sem én lopom az áramot hanem bejelentési kötelességem van, hogy nem működik.
Az alábbi csatolt file-ban egy E-on által elfogadott, jóváhagyott a mérési terv részlete látható, amit 2014-ben kiviteleztek Komlón. Műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, ÉV mérős jóváhagyta, elfogadta.

Igen hiányzik és azért rajzoltam csak annyit, mert annyi van. A te fotódon egyértelmű minden, de nálam ezek szerint a szolgáltató nem hozott ki zöldsárgát a mérő alól.
Amit én rajzoltam akkor abban hibádzik, hogy nem nekem, hanem a szolgáltatónak kellene kialakítani a földelést(amit nekem kell előkészíttetni)?
De akkor milyen megoldás lenne szabályos és hivatalos és hogyan lesz földelésem?

A szolgáltató nem ad földelést ( zöld-sárgát ) soha, de ezt már többen is leírtuk.
Az a vezeték a mérőhelyen áthaladhat , de ki is kerülheti egy külön csőben.
Azt a helyszínen kell létrehozni , ha nincs ezt kell pótolni a mai előírásoknak megfelelően.

Már megbocsáss - de a rajzon az van amit írtam. A méretlen plombált részen ott a földelőszonda. A PEN vezető folyamatosan halad ki a méretlen részről. Azt mondjuk külön csodálom, hogy a nullázás nem mért területen van - mert nem szokás kívül rakni. Persze a szolgáltatónak mindent lehet. Hozzá kell tegyem - érdekelne a konkrét kivitelezésnél - milyen színű vezetővel vitték tovább a PEN-t? Mert ha a földelőszondától folyamatos, akkor zöldsárgának kellene lennie - az meg kicsit érdekes, mert a szabványosságot erősen üti, ha a méretlen alól nem jön ki kék. Azaz ez a megoldás is legalább olyan rossz, mintha csak kék jön ki. Ugyanis egyértelműen a kék csak nulla lehet. A zöldsárga pedig csak védővezető. Namármost, ha a zöldsárgán üzemi áram folyik, az megint nem szabványos. Márpedig ha PEN vezető - kell, hogy üzemi áram follyon rajta.

Nem akarok vitát generálni. ÉMÁSZ terület, de a kártya mindenhová jó...
Kifejezetten ajánlják, hogy NE a pecsétzárazott térben legyen a földelőszonda csatlakozása, azért, hogy esetlges ellenőrzés esetén ne keljen plombát bontani. Ez van írva a MEEVET kézikönyvében is. Én is ezt favorizálom, ahol lehetséges. Külön kitérnek a könyvben arra a környékünkön gyakori esetre, amikor a szerelő a felhasználói mért főelosztó PE sínjére csatlakoztatja a földelőszondát-itt történik a szétválasztás. Nem mondják, hogy nem lehet, de említik, hogy előírásszerűen a fogyasztásmérőhelynél kell lennie a potenciálrögzítő földelésnek.

ERGO - ha nekem 4 illetve két vezetős hálózatom van a szolgáltatótól, akkor nem követek el hibát, ha megcsinálom a potenciálrögzítést, hiszen a mérők feszültségtekercsének a nullája pecsétzárazott térben, hozzáférhetetlen helyen van, kellő keresztmetszettel. Ez nem áramlopás.

Annyit még hozzátennék, hogy hiába a regisztrált szerelői rendszer, nem következetesek a döntések. Sem a regisztrált szerelők sem a hálózati megbízottak részéről. ELMÜ ÉMÁSZ fronton úgy nézem kezd tisztulni a kép (van pár megkötés, amit már régen be kellett volna tartatni...), E-ON-t nem ismerem. Sajna az emberek is nehezen értik meg, hogy az eltelt 30-40 év alatt már kiszolgálta magát az épület fogyasztásmérő berendezése. Nem kicseszésből jobb, ha meg van csinálva újabb 25-30 évre.

Maradtam tisztelettel!

Én sem a vita kedvéért írtam, amit írtam. Azonban ha úgy van elkészítve a mérőhely, ahogyan írtuk - nem pecsétzáras területre kerül a földelőszonda. Ugyanis... A szondát ha leütöd és felhajlítod a vasat, az 1m magasságban (hóhatár miatt) véget ér egy dobozban ahol oldható, hangsúlyozom oldható kötéssel kötöd rá a zöldsárgát és úgy viszed tovább a szolgáltatói doboz felé, hiszen érintésvédelmi felülvizsgálatkor szét kell tudnod választani a referencia mérésekhez. Még mindig kíváncsi lennék, ha tartani akarom a szabványos színezést, az én leírásomon kívül melyik megoldás az ami ezt képes biztosítani? Szép ez a 4 vezetős megoldás. létezik is ilyen kábel. Fel is használták egyszer a villanyszerelőim a XII. kerületben. Meg is bukott a szabványossági felülvizsgálaton. Igaz, hogy a műszaki ellenőr attól a cégtől volt, aki ellenérdekelt - de sajnos - igaza volt. Kádár Abától hozott egy állásfoglalást. Ezt nehéz lett volna überelni. Amúgy a pecsétzárakhoz... Nálunk napon van kint a Hensel tokozat. fél évente hívom ki plombát cserélni a szolgáltatót, mert a műanyag plombákat a nap megeszi. Még én érzem magam kényelmetlenül, hogy mikor perelnek be miatta. Ezt én sem szeretem.

Áramlopás témához... Ha egy olyan tehetséges villanyszerelő köti az órát mint a mi területünkön pár helyen és lazán húzza meg a nullát - igenis megvalósulhat az áramlopás, ha nem plombált területen fut keresztül a szonda. ugyanis az órát megkerülve kap a rendszer bár földet a nulla helyett, ami nem szabályos, sőt veszélyes szintén - de működnek a gépek róla.

A rajzból csináltam jobb felbontásút. A méretlen részből mivel PEN jön ki ezért ez z/s a 1-es leágazásban a főelosztóhoz menő kábel 4x120 NAYY-J azaz 3 fázisvezető és –J z/s ér. A PEN szétválasztása a főelosztóban történt ahol ezt a pontot helyileg földelték. Nem tudok olyan szabványról amit megsértenék azzal, hogy kék nem jön ki a méretlen részből.

Az hogy plombált részen trehányúl szerelnek az nem a fogyasztó felelőssége hanem az szolgáltatóé. Nekem volt olyan esetem mikor a hensel doboz tetejét csavarbehajtóval szedtet le a szolgáltató villanyszerelője és csodálkozott, hogy nem tudja visszarakni a helyére.

Szerintem a Bakman által feltett rajzon is egyértelműen látszik, hogy a földelőszonda csatlakozása nincs leplombálva.
A plombált terület az, amelyik szaggatott vonallal van körberajzolva, az a szolgáltatóé. Abból méretlen N ( kék) nem jön ki, csak PE ( zöld-sárga ).
A földelő szondát így ki lehet alakítani , erről a fogyasztói elosztószekrénybe elvezetni.
A PEN szétválasztás és a földelőszonda közötti vezetékszakaszt köti be a szolgáltató megbízott szerelője , akár egy időszakos kért felülvizsgálat alkalmával.

A zöldsárga mindig és kizárólag védővezető lehet. Ennyi. Nem folyhat rajta üzemi áram. Ergo szabványt sért, ha PEN vezetőként folyik rajta üzemi áram. Vagy tévedek?

Szerintem nem ugyan arról beszéltek, a lakossági mérőhelyet úgy kell kialakítani ahogy Te mondod. De az ipari létesítményeknél, ahol bőven megvan a 16mm2 feletti keresztmetszet, ott gyakori, hogy a mérő az a porta közelében vagy a trafónál van és innen akár több száz méterre 4 szálon viszik, és a felhasználás helyén alakítanak ki 5 vezetékest, földeléssel stb. Kizárásos alapon ilyenkor a zöld/sárga az PEN.

„A zöldsárga mindig és kizárólag védővezető lehet.” Ez így igaz.
A PEN arra van kitalálva, hogy üzemi áram is folyhasson rajta. (lásd szolgáltatói hálózat)
A PEN jelölése z/s. Vagyis a PEN lehet védővezető is.
Ennek az a magyarázata, hogy a védővezetőt a nullától az különbözteti meg, hogy mindig rögzítve van a potenciálja a földhöz, vagyis földelt. A PEN és a nulla közt a különbség, hogy a PEN-t lehet és szabvány szerint előírt módokon és helyeken kell is földelni, vagyis a potenciálja 0. A N potenciálja meg gyakorlatilag az egész hálózaton „valami” a földhöz képest, a PEN szétválasztási pontjától távolodva és a terhelő áram függvényében a nulláról nő.
Lakossági mérőhelyet is lehet így kialakítani, legalábbis itt Pécs környékén. Több villamos kollégám köztük én is így csináltuk. Nekem a ház a mérőhelytől ~35m-re van nyomvonalon. Olcsóbb volt a lakás elosztóba bevinni egy földet földelő szondáról a fal túlsó oldalán vezetve, mint 5x25-ös kábelt venni.

Ha véletlenül megszakad az óra alól kijövő nulla (akár szándékosan), a mérő attól még megkapja, így a mérést továbbra is a fázis árama és a fázis-nulla közötti feszültség alapján, azaz pontosan méri. Attól függetlenül, hogy az áram a továbbiakban a földelés felé folyik és ennek az ellenállása miatt éppen a felhasználó veszít a dolgon.
Éppen tavaly szerelgettem olyan helyen, ahol több, egymástól 15-20 m-re álló épületbe kötötték be az áramot (családi ház, gazdasági épület, istálló, ...). Minden épülethez külön földelést alakítottak ki, nagyon helyesen. Igaz, volt olyan köztük, ahova csak 4 szál ment a levegőben. Most már ott is megvan az 5.
A házigazda mesélte, hogy a FI relé nem állta a dolgot, valamit kötözgettek rajta, azóta nincs gond vele. Még lenne ott munka.

Itt találtam némi információt.

Üdv.
Nálunk nincs is földelő szonda, se föld vezeték. Nálunk, úgy van megcsinálva, hogy a föld (ami a házból megy az óraláda felé) az óraládába a nullára van kötve. Senki-t nem vágott agyon, szolgáltató se szóltak semmit. Akkoriban nem raktak földelő szondát, így most sem. Bár a házunk előtt van az oszlop és az le van földelve. Jövőhéten teszek fel Fi relét.

Szia! "Értem én, hogy villanymotor, de mitől forog?" Szerintem ezen nem lehet többet ragozni. Nálam 5x16mm2-es földkábel van 27m hosszon. Az nem lehet szempont, hogy olcsóbb vagy drágább-e egy megoldás, ha az emberi élet a tét. Ezt a véleményemet továbbra is fenntartom. Tőlem nem vették át a 4 vezetékes megoldást a XII. kerületben. Ott 95-ös kábel volt berángatva 60m hosszon egy nyavalyás autólift miatt (családi ház!!!) .

Azért kíváncsi lennék, hogy pontosan hogyan volt bekötve a kezdő és végpont annál a 95 ös kábelnél amit nem vettek át Tőletek. Ugyanis ilyen keresztmetszetben hidd el, hogy oda megyek négy vezetéken ahová jólesik, ha utána előírásszerű a szétválasztás. Akár épületszekciónként is lehet így vinni a betápot, minden szekciónak külön fő földelősínnel és földeléssel.

Ezt nem gondoltad komolyan. Hiába húzza meg lazán a nullát, épeszű ember tuti észreveszi, hogy baj van és inkább nem nyírja ki a berendezéseit, hanem szól a szolgáltatónak. Ráadásul, ha az elmenő nulla a laza, akkor a fesz. tekercs még mindíg kap nullát, csak a fogyasztó nem, tehát mérni fog. Ragozhatnánk, de fölösleges. Egy egyszerű nappali + vezérelt mérés esetén is több ponton lehet rossz kötés a nullában.

Szerintem ez így nem jó, egy hasonló esetemet nem vették át. Akkor most kinek van igaza? Csinálsz egy legalább 16 mm2-es MKH zöld/sárga átkötést a plombált PEN kapocsról a dobozon kívül elhelyezett fő földelőkapocsra (PEN sínre), amire a földelés érkezik? Gyanús, hogy szerelője fogja válogatni. Ráadásul le van írva a kézikönyvben, hogy a nulla vezetőt a fogyasztásmérő kapcsain tilos megszakítani, tehát a rajz ebből a szempontból is hibás lehet. Elvileg csak egy feszültség "jelet" kell adni min. 6 mm2 keresztmetszettel a fogyasztásmérőnek. Nyílván, ha csak egy nappali mérés van, akkor célszerű használni a fogyasztásmérő N kapcsait, nem lesz több így a kötési pont. (Bakman remélem nem haragszik, de berajzoltam a rajzára, hogy mire gondolok)

Persze csak szerintem.

Az már nem PEN-sín hanem csak PE.-ami a földelőszondánál van. Ezért helyes megoldás.
A módosított rajz már nem jó. Az eredeti volt a jó.
Az órába bemegy a N és nem megy sehova ? Szerinted ez helyes ?

A valóságban (ha már láttál villanyórát közelről), a mérő alatt a bekötési pontok fázisonként Be-ki kötéspontok, a Nulla közösített kötéspont. Azaz a mért Nulla a mérő alól jön hozzád, nem a PEN kötéspontról. Persze ez nem kőbevésett parancs (Mózes), villanyszerelője vál(t)ogatja.

Én elhiszem csak a műszaki ellenőr nem vette át. Behúzatott velünk külön védőcsőben egy zöldsárgát plusszban. Azt mondta akkor nem kell a teljes kábelt cserélnünk. De a tényeken hiába vitatkozunk - azok megtörténtek.