Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
  2. A forrasztott / rossz a wago / jó a wago kötés témakörök többször kitárgyalásra kerültek, ezért arról kérjük ne nyissatok új vitákat. Műszaki tény, hogy gyári vezetékösszekötők (pl. rugós/csavaros kapcsok, stb) a szabvány megfelelősség miatt kerülnek alkalmazásra (MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza, illetve MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 526.2. pontjának 1. megjegyzésében felsorolt követelmények/indokok a forrasztott kötés elkerülésére épületvillamosság esetében) mert tanusítottak, míg a forrasztott kötés alapesetben nem tanusított, csak és kizárólag akkor ha külön bevizsgáltatod az adott forrasztott kötést. Ide kapcsolódó általatok írt hozzászólások: #1, #2, #3, #4, #5
Lapozás: OK   478 / 958
(#) sany válasza kadarist hozzászólására (») Okt 10, 2016 /
 
Én meglepődtem, hogy így csinálta meg. Az eddigi tanulmányaim során, legalább is eddig nem találkoztam ilyen kapcsolás technikájával. Igaz attól létezhet ...
Azon már gondolkoztam, hogy nem lenne jobb egy B típusút rakni a második 16C kismegszakító helyett?
(#) elektroton válasza sany hozzászólására (») Okt 10, 2016 / 2
 
Sany!
Ha zárlat lenne, akkor úgy is leold a B20A-es is, mert gyors. Tulajdonképpen így is jó, ha már problémás a főelosztóig elkábelezni a mellék épület táplálását. Mellesleg Kadaristnak is igaza van, az az ideálisabb megoldás.
A 2. C16A-esnek itt inkább csupán "leválasztó" kapcsoló szerepe van.
Gondolj bele, nézz utána mennyibe is kerül egy 16A-es kapcsoló. Jóval drágább annak ellenére, hogy egy pl. moduláris kapcsoló csupán csak kapcsolni tud, a kismegszakító ennél jóval bonyolultabb szerkezet, van benne bimetálos túlterhelés figyelő meg zárlati kioldó mágnes tekercs, mégis olcsóbb, mert tömegtermék.
Egyébként bármennyi biztosíték sorba köthető, kérdés, hogy van-e gyakorlati értelme. Inkább többszörös védelem mint egy sem.
(#) sany válasza elektroton hozzászólására (») Okt 10, 2016 /
 
Köszi. Így már világos.
(#) Gombszem válasza tibistor hozzászólására (») Okt 11, 2016 /
 
Ezt a vezetéket dobd ki. Kezdődő törés már máshol is lehet benne. Legfeljebb olyan helyen lehet használni, ahol nem mozog többet.
(#) VIM válasza sany hozzászólására (») Okt 11, 2016 /
 
Szia!
Idézet:
„ebből a kötődobozból leágazott a melléképületbe és ide a leágazásba egy szintén C16-os típusú kismegszakítót kötött be”
Ezt úgy kellet volna megoldani, hogy a kötődobozból vissza kellett volna menni az 1. kismegszakítóig mind a három szállal és annak a bejövő oldalára kötni a fázist. A "nulla" és védőföld pontjait ugyanitt kell kialakítani a megfelelő pontokon és nem egy távolabbi kötődobozban ahonnan más áramkörök is működnek így a melléképület is azonos feltételekkel lenne védve. Tehát ha a melléképület fogyasztói és a lakás fogyasztói is "egy szálról" működnek az áramköri kialakítás szempontjából és terhelés szempontjából is helytelen.
(#) Marty McFly hozzászólása Okt 11, 2016 /
 
Üdv a szakember uraknak!
Munkám során 120kV os távvezeték oszlopok földelési ellenállását mérjük. Első lépésben lebontjuk mind a 4 lábon a földelést majd egyenként megmérjük mind a 4 et egy GEO416 os műszerrel. Ez után a 4 láb eredőjét mérjük, ami jellemzően 1 ohm alatt van. Ami a zavarbaejtő számomra hogy miután vissza csavarozzuk a földeléseket újra mérjük az eredőt, de rendre több lesz az értéke. Miért lehetséges ez? Nem úgy van hogy bármilyen rossz ellenállást mellé rakunk az csak javíthat az értéken?
(#) hegman válasza Marty McFly hozzászólására (») Okt 11, 2016 /
 
Én arra tippelek, hogy a földelési ellenállás mérési metódusából fakadóan, mérésnél, a földben, a segéd szondákhoz közel lévő fém tárgyak bezavarhatnak. Vagyis a többi éppen nem mért földelő viszonylagos közelsége a segéd szondákhoz, hamisítja meg a mérést.
(#) marty válasza Marty McFly hozzászólására (») Okt 11, 2016 /
 
szia
Ha visszarakjátok a földelést, konkrétan az alállomástól számított egész hálózat földelési érteke beleszámít.
(#) pont válasza Marty McFly hozzászólására (») Okt 11, 2016 /
 
Az attól függ, hogy sorosan vagy párhuzamosan rakjátok mellé, ha párhuzamosan akkor valóban bármi csak csökkenheti, de ehhez a méréshez nem kell a tetején is lekötni, mennyi is 30 méter ?
(#) Bakman válasza Marty McFly hozzászólására (») Okt 11, 2016 /
 
Ilyen oszlopokon néhol vannak mobiltelefon bázisállomások és némelyiknél az ÉV műszer bizonyos méréseknél egyszerűen megbolondul. Ha tízszer mérek, tíz, egymástól igen eltérő eredményt produkál. Én valószínűnek tartom, hogy a vasszerkezetben (amihez földelve van kb. minden) indukálódik annyi áram, ami megzavarja a műszert.
(#) Marty McFly hozzászólása Okt 11, 2016 /
 
Az történik ugyebár hogy ha egy földelést mérek akkor egy földelésre megy két vezeték, másik kettő a két szondára! Mondok egy példát: Kisköre - Heves 120kV távvezeték 69. számú oszlop ABCD láb együtt (itt ugye a műszerbe bedugok még két vezetéket, és mind a 4 láb 1-1 csipesszel csatlakozik, 2-2 láb össze fogva mivel a műszeren két bemenet van) tehát ABCD láb együtt mérve 0,32 Ohm. A következő mérésnél annyi történik hogy minden földelést újra rögzítünk 1-1 db m12 es csavarral körmös alátét stb ahogy kell. Ilyenkor gondolom az oszlop a beton talpon ár is földel valahogy, és ugye ott a villám védő szál ami összeköti az egész vonalat. Tehát földelések helyre állítva mind a 4 földelésen újra 1-1 csipesz, mérek és kijön 1,15 Ohm. A földelések egyedi értéke 3 és 5 Ohm között alakul, a földelő szondák ugyanott vannak ugyanarra a lábra ugyanaz a vezeték kerül, mégis valahogy több lesz. Sima villámvédő szál van nincs benne optika, nincs telefon állomás se. Ez a vonal Hevestől kisköréig 83 oszlopból áll, ebből 78 at már megmértünk és mindenhol egytől egyig nagyobb az eredő mint az ABCD.
(#) Bakman válasza Marty McFly hozzászólására (») Okt 11, 2016 /
 
A mérővezetékeken is indukálódhat némi feszültség, ez is zavarhatja a mérést, nem releváns, hogy van-e telefonállomás vagy nincs. Csak mint példát hoztam fel, hogy az ilyen helyeken (120 kV közelében) bizony képes viccelni a műszer.
(#) ötfelezős válasza Marty McFly hozzászólására (») Okt 11, 2016 /
 
itt ugye a műszerbe bedugok még két vezetéket, és mind a 4 láb 1-1 csipesszel csatlakozik, 2-2 láb össze fogva mivel a műszeren két bemenet van) tehát ABCD láb együtt mérve 0,32 Ohm
No, ezt én nem értem. Ez a műszer alkalmas 4 külön pontra kötött vezetékkel fajlagos talajellenállás mérésre, 4 vezetékkel, amiből kettő egy helyre csatlakozik, "szokásos" földelési ellenállás mérésre, és a kétpólusú mérésre, ami nem jó semmire jelen esetben.
Te egy oszlop négy földeléséből használsz szondának és ellenföldelőnek is? Akár leválasztva, akár összekötve?
(#) erbe válasza Marty McFly hozzászólására (») Okt 11, 2016 /
 
Ebben a mérésben az volt a meggondolatlan (eszetlen?), aki előírta, hogy megbontva kell méregetni őket. A felszín alatt a betonban a lábak ugyanúgy össze vannak kötve, mint a magasban, tehát egy összefüggő darabnak tekintendők. Ne is csodálkozz rajta, hogy esetleg nincs változás a szétválasztott vagy összekötött állapot között. Ha mégis, az mérési hiba.
(#) Alkotó válasza papus51 hozzászólására (») Okt 11, 2016 /
 
Egyenfeszültség esetén is van ilyen hatás?
(#) ötfelezős válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 11, 2016 /
 
Állandósult üzemben nincs.
(#) ötfelezős válasza erbe hozzászólására (») Okt 11, 2016 /
 
120-nál? Az inkább 4 külön betontömb.
(#) Marty McFly hozzászólása Okt 12, 2016 /
 
A szondák 2 vezetékkel be vannak kötve a műszerbe a másik két pontra viszont a négy földelő csatlakozik. 2-2 db. Így mérhető egyben az egész.
(#) ötfelezős válasza Marty McFly hozzászólására (») Okt 12, 2016 /
 
Akkor 2 földelésen bemegy az áram, az ellenföldelőn kimegy, feszültséget meg a másik két földelő és a szonda között mértek, ami csak egy része annak, ami kéne. Ez a valóságot úgy hamisítja meg, hogy kisebb ellenállást mutat a műszer (R=U/I összefüggésnél egy másik, kisebb U-t használ a műszer).
Ábrán a bal oldali a kívánt, a jobb oldali a leírt elrendezés.
A hozzászólás módosítva: Okt 12, 2016
(#) sany válasza sany hozzászólására (») Okt 12, 2016 /
 
Még ezzel a bekötéssel kapcsolatban lenne egy kérdésem.
A második kismegszakító kapott egy kisméretű elosztó dobozt. A dobozban két sín van. Mivel földkábel megy a mellék épületbe a fázis a kismegszakítóhoz, a nulla és a védő vezető pedig egy-egy sínre megy, amin össze van kötve a szobából jövő vezetékekkel. Na most ez a két sín össze lett kötve, tehát a nulla és a védővezető is. Ilyenkor ezt össze kell kötni?
Csatoltam egy elég rosszt rajzot az elosztóról, de ha kell lefényképezem.

elosztó.jpg
    
(#) levaitamas válasza sany hozzászólására (») Okt 12, 2016 /
 
Tilos összekötni a nullát és a védővezetőt még egyszer.
(#) elektroton válasza sany hozzászólására (») Okt 12, 2016 /
 
Idézet:
„Ilyenkor ezt össze kell kötni?”

NEM.
Ha már egyszer szét lett választva a bejövő PEN PE-re és N-re (földre és nullára) tilos újból közösíteni.
Ilyet a mérő utáni első (fő)elosztóban kell csinálni ahol a földelő szonda is be kell kötve lennie.A két sín itt csupán sorkapocsként funkcionál.
A hozzászólás módosítva: Okt 12, 2016
(#) gyuszo válasza sany hozzászólására (») Okt 12, 2016 /
 
Nem. Ha földkábelen megy tovább, akkor a N vezetéket viszed tovább a földkábel zöld-sárga vezetékén. Ott helyi földelést kell létesíteni, de összekötni nem szabad a védővezetőt a N vezetékkel.
(#) sany válasza elektroton hozzászólására (») Okt 12, 2016 /
 
Igen szét lett választva a villanyóránál, igaz már lassan 35 éve lett kiépítve a mérőszekrény , de a földelést már akkor megcsinálták.
(#) sany válasza gyuszo hozzászólására (») Okt 12, 2016 /
 
Akkor most jelenleg nincs érintésvédelem a melléképületben.
A hozzászólás módosítva: Okt 12, 2016
(#) elektroton válasza gyuszo hozzászólására (») Okt 12, 2016 /
 
NEM!
A zöld/sárgán csak földelés funkciót használhatunk!
Három vezetékkelé kel elvinni a mellék épületbe a megtáplálást. Újabb helyi megerősítő földelést persze csinálhatunk, de ha legfeljebb 20 m-re van, akkor nem fontos.
Mivel szétválasztott N, PE pontról visszük tovább, három eres kábelt kell használni. Itt már nem PEN van.
(#) sany válasza elektroton hozzászólására (») Okt 12, 2016 /
 
Jól emlékeztem, én hogy nem szabad közösíteni, de én még igazából nem vagyok biztos magamban. Még ...
(#) gyuszo válasza elektroton hozzászólására (») Okt 12, 2016 /
 
Ha mérőhelytől 20 m-re viszel 4x16 Alu földkábelen hova kötöd a mérő N vezetékét ?
És ha 3 fázisra át kell kötni ? Akkor is bizony a zöld-sárgára.
Földkábelnek ezért érdemes 4 eres vezetéket használni, nem 3-at.
Cserélni sem kell. Ez ELMÚ-ÉMÁSZ területen elfogadott.
A hozzászólás módosítva: Okt 12, 2016
(#) gyuszo válasza gyuszo hozzászólására (») Okt 12, 2016 /
 
A 4 eres Alu földkábel 3 fekete és 1 zöld-sárga vezetékből áll.
(#) elektroton válasza gyuszo hozzászólására (») Okt 12, 2016 /
 
Arról egyenlőre nem volt szó, hogy milyen nyomvonalon is fut a melléképület(rész) megtáplálása. Lehet, hogy levegőben illetve falon, ezt majd Sany megválaszolja. Nem szükséges 16A-hoz 16mm2 alu kábel. De ha ilyet is használnánk, létezik 5x16-os is, és már nincs is színezési és bővítési lehetőség probléma.
De ha négyeres földkábel is van használva, akkor is el kell illetve lehet együtt vinni a L, N, PE-t. Legfeljebb nem lesz alkalmas a kábel három fázisú tápláláshoz.
Gondolom nem ipari célú a melléképület, nem vállalkozásra vagy hasonlóra használják.
Arról sem volt szó, hogy a főelosztó betáplálási pontjáról van a leágazás.
A kiinduló kérdés az volt, hogy a közbenső biztosítékos moduláris dobozban lévő PE és N síneket itt össze kell-e kötni.
Következő: »»   478 / 958
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem