Általában nikkelezett acél szalagot árul mindenki, a jobbak oda is írják... A tiszta nikkelt nem fogja a mágnes.

Úgy tudom a nikkel is elég jól mágnesezhető.

Valóban, elnézést kérek, csak eszelek hogy miként lehet megállapítani hogy melyik vas, talán szikra próba, vagy lecsiszolva sósavba mártva, ha bezöldül... Holnap kipróbálom.

Relével sehogy, nem is értem, hogy merült fel ez az ötlet.

A nikkelezett vasszalagot ha nagyítóval megnézed a vágási felületét, eltérő színű lesz.
Persze nagy nagyítás kell hozzá. Mondhatnám a mikroszkópot is, de ugye az nem akad mindenhol.
Ha pár napra vízbe teszed, a rozsdásodás miatt feltűnőbb lesz a vágásnál a szín eltérés.

Nekem vörösréz szalagom van, de mint írtam, még nem hegesztettem vele, csak nikkelezettet.
Nem akartam a vörösrezen próbálgatni, azt majd akkor, ha rendesen működik.
Ahhoz viszont állítólag érdemesebb wolfram elektródát használni, hogy ne ragadjon.
Mindenképp kipróbálom. Persze a beállítást ahhoz is ki kell majd kísérletezni.

A sárgaréz szalagot szerintem felejtsd el...

Ui.: Sajnos már nem találtam meg azokat a teszt hegesztéseket amiket csináltam,
így nem tudok képet mutatni róla.

Az 50 forintost nem vonzza a mágnes (25% nikkel). Vas és nikkel között fajlagos ellenállásban kicsi a különbség, ha a vastagságban van egy kis szórás, akkor ezt is nehéz lenne megállapítani méréssel.
Talán erőt lehetne mérni egy maghatározott elrendezésben, de ehhez is kellene referencia, két szalag egy biztosan acél és biztosan nikkel azonos méretekkel. De még így is probléma más szalag pl. a kétsoros vagy Z alakú mérése.
Esetleg egy rezgőkörös cuccal lehetne a különböző mértékű elhangolódást jelezni.

Nekem nem jön be ez a trafós cucc, nem mertem az új cellákon használni mert vagy gyenge a kötés vagy megég. Áramra körülbelül ennyit tud, szerintem ez kevés és az idő pedig túl nagy. Jobb lehet a mosfetes vezérlés (vagyis akkus vagy szuperkondenzátoros) aminek az ideje 3-20ms közötti és csúcsban 3-4-5kA nem ártana (az áram négyzetével nő az energiatartalom). A magasabb feszültség miatt meg nem akkora probléma a vékonyabb munkakábel ami korlátozná az áramot meg a fejek ellenállása.
Ahogy elnézem kontroll nélkül rakják fel a youtube videókat, szinte az összesben csak megégett hegesztések vannak. Hiába tart ha belül felforrósodik, az egyik tesztakkum folyamatosan forrósodott majd kipukkant.

Gyártottam egy másik munkakábelt és megmértem az áramokat összehasonlításként (kicsit torz szinusz a kimenő áram, nem tudtam jól beállítani a szkópot, ezért az effektívnek lehet hogy csak az első félperiódust számította ami keskenyebb és torzabb):

Munkakábel 16mm2 / 2x0,553m
Végén rövidzár: Ip=2041A (kb. 1111A eff)
Pontozó fejjel: Ip=1328A (kb. 674A eff)

Munkakábel 35mm2 / 2x0,56m
Végén rövidzár: Ip=2870A (kb. 1530A eff)
Pontozó fejjel: Ip=1820A (kb. 924A eff)

Próbáltam a képen látható fejjel, 10mm2 vezetékkel érkezett. Kicseréltem a vezetéket 20mm2-re, krimpeltem, forrasztottam, beleforrasztottam az elektródafoglalatot is, de érezhetően csökkent a ponthegesztő áram ennél a típusnál.

Kipróbáltam wolfram elektródával, de a vége megolvad és beleragad az anyagba, aztán meg letörik a felületéből, sokkal jobban deformálódik a csúcs néhány használat után mint vörösréz esetén. Egyébként rézhez állítólag jobb, lehet kapni 2,4 és 3,2mm-es hegesztő elektródát darabra, a zöld a tiszta.

Tipp:
Autó hangtechnika boltban lehet kapni erősítő tápkábelt, ez extra hajlékony finom sodrású. Ezekkel sokkal rövidebb munkakábel is elég hogy kezelhető legyen. A sárga 35-ös, a fekete 20-as.

Kipróbáltam, sajnos az összes szalagom szikrázik ha köszörülöm, pedig a legtöbb tiszta nikkelként lett eladva...
Idézet: "A tiszta nikkel nem szikrázik. A nikkel egy kemény, képlékeny, ferromágneses fém, amely rendkívül polírozható és korrózióálló. Nikkelötvözetekben sem szikrázik, mivel a szikrázás a fémek elektromos tulajdonságaival összefügg, és a nikkelnek nincs erre jellemző tulajdonsága. " Hát ez van...

Na most már nem tudom követni, mire fel ez a sok fajta kábel próba.
De ha kimondottan hajlékonyat akarsz, akkor alin árulnak szintén sok eres kis elemi szálból álló szilikon szigetelésű kábelt is. Persze borsosabb áron, min a sima villszer kábel.

A wolfram elektródát kimondottan a réz szalaghoz ajánlottam, nikkel vagy futtatott nikkel szalaghoz semmi értelme, ahhoz a réz elektróda kell.

Körbejárom a témát ha már nem működik. Az mkh ingyen van, ki akartam próbálni mennyit számít a munkakábel keresztmetszete, a hajlékonnyal meg próbáltam javítani azon ami van de csak rosszabb lett az eredmény.

A rézhez irtó nagy energia kellhet. Van már valami pozitív tapasztalat a trafóssal?

Nem lehet hogy sokat számít az áram hullámformája (az energiatartalmon kívül)? Például egy saját akkus mosfetesnek közel négyszög, a trafósnál meg nő-csökken a szinusz.
Ezt a csattanás-ütést amúgy mi okozhatja? Sokkal erőteljesebbnek tűnik. (Nincs kapcsoló és pedál, érintésre automatikusan hegeszt.) Beépített akkus ponthegesztő

Mint írtam jelenleg más projektekkel kell foglalkoznom, így a ponthegesztő egyenlőre jegelve van.

Hullámformát nem tudom mennyire számítana, de mivel az egyenáramú gépek egyenáramról mennek, teljesen egyértelmű, hogy felesleges szinuszhullámúra készíteni egy egyenárammal táplált gépet. A trafósnál meg alaphelyzetben szinusz van. Annál meg az egyenirányítást mondanám feleslegesnek, mert jó nagy terhelhetőségű diódák kellenének hozzá. Max akkor is 100Hz impulzus lenne, nem tiszta DC.

A videóban hanghatás szerintem az áramimpulzus miatt kialakuló mechanikus összerántás,
amit a rendkívül nagy elektromágneses hatás vált ki.

Most rendeltem egy S216S01 SSR-t, az nem nullátmenet kapcsolós, így akár fázishasításos teljesítményszabályozásra is lehetőség nyílik majd a gépemen. A szkóp képeidet elnézve, a legelső impulzust kell "gyengíteni" hogy ne lője ki a kisebb biztosítékot, legalább is ez a feltételezés. Így ha jól gondolom, sokkal szabályozhatóbb lesz a trafós gép is, nem lesz annyira megégve a lemez, ha kisebb teljesítményen is üzemeltethető lenne. Ez az elmélet, aztán majd meglátom a gyakorlat mennyire támasztja alá.

Home made saruprés

Nem tudom melyik topikba ígértem, hogy teszek fel csináld magad saruprést,
mert van aki csak satuval nyomja össze, az meg nem olyan elegáns.
Én egy (vagyis kettő) laposvasból készítettem saruprést.
A laposvasat kifúrtam a sarunak megfelelő átmérővel, majd keresztbe vágtam, hogy fél furatot kapjak.
Ezt a rövidebb részt (alsó fél) satuba fogva bele kell ültetni a sarut.

A felső fele szintén úgy készült, csak két fele akkora furatot fúrtam egymás mellé, mint az alsó felén található furat. Szintén keresztbe vágtam, hogy kapjak két fél furatot, ez a felső pofa az ütő szerszám.

Ez a szerszám nyitott saru préselésre tökéletes. Zárt saruhoz kb ugyanezzel a módszerrel lehet készíteni szerszámot, csak ott az alsó és felső szerszámot is egyforma átmérőjű furattal kell kifúrni, majd a két fél lyukat kireszelni úgy, hogy ha összeillesztjük őket, akkor egy hatszög formát adjon ki.
Ott viszont fontos, hogy a kezdő furat méret kisebb legyen, mint a préselni kívánt saru átmérője.