Az érdekelne, hogy ha van 2 darab soros gerjesztésű kefés-kommutátoros egyenáramú motorom, melynek max teljesítménye 4,4kW P^=9kW ... csúcsteljesítményi adatai: U=72V I=125A
... és 2db 36V-os 455Ah savas akkumulátorom.
és erre szeretnék 2 sönt fokozatot ... hogy tudnám kiszámolni, hogy mekkora söntölést bír a motor, illetve, hogy (a jelenleg 4. fokozatban a 4tonnás járműnek a max 15km/h), mekkora ellenállás kell a 20-25 km/h eléréséhez?
Mivel a cím, nem szűkíti milyen sönt ellenállásokról van szó, és mivel szerepük az áramkörökben gyakorlatilag megegyezik, és az áramosztó képleten alapszik, ezért írtam ide, de ha megmondod, hogy hol kell jelezni, átkérem egy másik témába! (A bejegyzésnél jobboldalt felül a moderálás kérése gomb lenne?)
Hello!
Én mindössze azért írtam, mert itt nem biztos, hogy választ kapsz. Én erre a topikra tippelnék, de egy Modi sokkal jobban tudhatja, mert figyelemmel kíséri a témákat. Egyébként igen, a kérdőjelre gondoltam.
üdv! proli007
Én nem kinlódnék söntökkel, meg nagyáramú mágneskapcsolók sokaságával.
A mellékelt főáramköri rajz 2 db 24 VDC 2.2kW-os motorral 48 Voltról működik.
Egy pédaként említett vezérlő 400 $ körül van.
Egy irányváltó kettősrelével és annak gyengeáramú vezérlésével leegyszerűsödik a kapcsolás.
Meg lehet próbálni párhuzamosan kötni a gerjesztő tekercseket és az armatúrákat, a vezérlő úgy is leszabályoz.
Egyenáramú soros motor fordulatszámának változtatása a kapocsfeszültségének változtatásával lehetséges. A leírásod szerint kihasználtad mind a négy lehetséges változatot, ami veszteségmentes. További fordulatszám változtatást csak veszteséges módon lehet elérni, pl. soros ellenállásokkal, de ezek a nagy veszteségük mellett, még rontják a motor jelleggörbéjét is.
Lehet még a fordulatszámot elektronikus vezérléssel is szabályozni, de ez ekkora áramoknál elég drága dolog, de ha szükséges, akkor szinte az egyedül járható út. (PWM szabályzás)
Lehetne még pólusszám változtatással is, ha a motorok többpólusú kivitelűek lennének. A sönt ellenállásokkal fordulatszabályozást nem tudsz csinálni, annak csak a fékezésben van szerepe. (lásd villamos vontatás)
Hmm .. tetszik az ötlet, csak az a baj, hogy a max sebességem, az marad 15km/h :-/
mindenesetre, a sönt fokozat mellé is megfontolandó, hogy a két sönt alá ezt a megoldást teszem be, árban irányváltóval ugyanott van, mint a kontaktoros megoldás, és fokozatmentes ... még alszok rá egyet!
Köszönöm a tippet!
a kérdés viszont maradt :-/ , hogy a 20-25km/h-s max sebességet hogy tudnám elérni :-/ ... most ez lenne a legfőbb cél
"További fordulatszám változtatást csak veszteséges módon lehet elérni, pl. soros ellenállásokkal, de ezek a nagy veszteségük mellett, még rontják a motor jelleggörbéjét is. "
Azthiszem engem ez a rész érdekelne ... az mit jelent pontosan, hogy rontják a jelleggörbéjét? :-S bocsánat, sajnos ennyire még nem értek az elektronikához :-/ ... ez miben jelentkezik?
illetve ... hogy tudom kiszámolni ezt, hogy a 20-25km/h-s sebesség eléréséhez mekkora ellenállásra van szükségem? ... meg hogy meddig birja a motor, ... nem szeretném szétégetni :-S
Szia.
Nekem egy pár oldallal visszább (3) azt mondták a szakik hogy egy külső gerjesztésű motornál biztonságban lemehetek a tényleges gerjesztőáram 70%-ig.És igy kb 50% fordulatszámnövekedést kapok.Persze ilyenkor az armatúraáram megemelkedik és erre kell odafigyelni.
Sajnos még nem tudtam kipróbálni egyéb más okok miatt de az Ekocsi elektronikája föl van készitve az első ilyesfajta próbára.
Szia!
hmm ... igen akkor esetemben a 20-25km/h az reálisnak tűnik!
de haaa nem megyek ez a ~70% alá, akkor nem fenyeget az armatúraáram végzetes mértékű növekedése nem?
... meg ... hogy tudom kiszámolni, hogy mekkora ellenállásokra van szükségem? mondjuk ha a jelenlegi max 15km/h után szeretnék egy olyan fokozatot, ami kb 20 és egy olyan fokozatot, ami 25km/h-ra viszi?
Nekem a legfőbb problémám, hogy nemtudom, hogy mekkora ellenállásokat kéne tervezni hozzá, vagyis főként az, hogy nemtudom, hogy hogy tudnám ezt kiszámolni! :-/
Ha valaki egy... akár csak egy képlettel ki tudna segiteni, mit mivel osszak szorozzak, replusszoljak, az óriási segítség lenne!
Egy DC 230V-os darálómotort kellene mikrokontrollerrel vezérelnem.
Semmi kapcsolást amúgy nem találtam a neten erre, mindenhol a változtatható fordulatszámú kapcsolások vannak, nekem csak ki be kell kapcsolnom a motort.
A mikrokontroller rész okés de 230 egyenáramot még nem vezéreltem.
Úgy gondoltam, hogy egyenirányítom a 230 váltót, egy B80C4000SIL diódahíddal, majd az AVR-el egy optót, azzal pedig egy FET-et (IRF 740) vezérelve kapcsolom ki be a motort.
FET gateje lehúzva földre 10k-val hogy zárjon ha nincs vezérlő fesz, ami 10 Ωon keresztül megy gate-re az optótól.
Legyetek szívesek segíteni, hogy jó-e az így vagy nem, ha nem akkor miképp oldható ez meg egyszerűen...
Nem írtam az előzőben: DC 230-ról több dolog is menne. Ezért gondoltam arra hogy előbb egyenirányítom aztán jöhet a FET-es kapcsolás.
Van egy daráló, és két behúzótekercs ami mechanikát mozgat. 330 Ωos sima tekercsek kis maggal a közepükben.
Aztán AC 230-ról megy fűtőszál, szivattyú stb. ezeket szilárdtest relével hajtanám meg, de gondoltam az egyenáramú részt, felesleges ha FET is elég oda.
Szóval akkor egyenirányított 230 után 3 FET, mindegyik optoval leválasztva az AVR-től és kész?
Esetleg szoktak tenni zajszűrésnek valamilyen tekercset, kondit az egyenáramú részbe??
Az IRF740 ide eleg karcsu lehet. Valami combosabb FET kellene ide. Nem tudom mekkora teljesitmenyu a motor, de azt viszont tudom hogy inditaskor az uzemi aram sokszorosat szota felvenni. A masik problema meg a FET meghajtas. Nagyon fontos a Gate jo meghajtasa, mert az egy kapacitiv tehernek szamit, es a ki-be kapcsolas alatt jelentos aramot kell belepumpalni, kulonben az atkapcsolas ideje alatt a disszipacio az egig fog noni. En csinaltam 180 voltos 1/3 HP motorhoz a mellekelt kapcsolast. A IRF740 az elso bekapcsolasnal atment zarlatba. Az IRF640 a mai napig birja. Viszont a tap az 150-160 V korul van csak (110 VAC). Neked inkabb IRFP460 tipusu FET kellene, vagy valami hasonlo.
Sziasztok.
Ismét akadájba ütköztem a témával kapcsolatban.
A Cimó féle táprol van szó ami a motor gerjesztését táplálja.
Összerraktam a mellékletben lévő rajzot aminek a lényege az volna hogy menet közben tudnám kapcsolni a táp kimeneti áramát.Elsősorban ki szeretném próbálni a mezőgyengitést.
Nincs is vele semmi gond amig nem akarom elinditani a motort.De kis gázadásra csúnyán elkezd rángatni a szerkezet.Érdekes hogy kövérebb gázra meg abbamarad a rángatás.Ez nem amolyan picit érezhető hanem majdnem szétszakitja a váltót,rángatás.
A táp és a kis kapcsoklós panel között van kb 1.5m vezeték.Arra jutottam hogy csúnya zavarokat szed össze és ezért rángat.A táp kimenetén szóppal nézve nem látszik hogy leállna de nagyon rángatózik a feszültség.Az UC Vfb lábán viszont nagyon csúnya jelek vannak.Szerintem ott sima egyenfeszültségnek kellene lennie.Bár ezt is a kivezetett panelen mértem és nem közvetlen a tápban.Tuti ez a ludas mert amig nem raktam be a kapcsolót addig semmi baj nem volt.
Azt szeretném megkérdezni hogy hova és milyen szűrőelemeket tegyek hogy ismét jól működjön?
Szia!
Ez az 1,5m vezeték valóban nem szerencsés. Elvileg a panelon kellett volna egy relé vagy optócsatoló, aminek a vezérlő jelét kellett volna elvinni a kapcsolóhoz, nem pedig az IC lábait direktbe. Ha mindenképpen így akarod, akkor előszöris árnyékolt vezetékkel kellene. Mivel az IC-t csak áramszabályozásra használod, és az áram változásának sebessége nem túl kritikus, mind a Vref, mind a Vfb lábakra egy-egy 100nF-os kerámiát a földhöz be kéne tenni. A Vref-hez egyébként is kellene, de nem látom a rajzon. A Cmpen-re is kellene egy 470pF-1nF kondi elvileg. Az áramváltó helye pedig nem a source, hanem a drain körben lenne elvileg, hogy a gate köri áramok ne zavarják az árammérést.
Jó ez a rajz? Amikor a C1 és C2 pontokat összekötöd a kapcsolóval, akkor az ic nem kap referenciát, így nem lesz kimeneti áram, vagyis, nem lesz gerjesztése a motornak. Ettől aztán persze, hogy rángat és nagyjából annyi áramot vesz fel, amennyit akar.
Tedd be a 100 nF-okat.
A második rjazhoz: a GND és a plusz 48 V közé, közel a motorral párhuzamos diódákhoz, meg az áramváltó alsó végéhez be kell tenni egy néhány 1000 µF-os kondit, mert így szép nagy túlfeszek lehetnek a betápon.
Szia.
Ez a relés megoldás okos lehet.Tényleg elég buta dolog volt az IC lábait megtoldani 1.5m vezetékkel.
Lehet hogy nem ez a legaktuálisabb rajz mert innen a fórumrol bányásztam és nem a gépemröl szedtem de a Vref lábon tuti van kerámiakondi.A bemeneten is van két hatalmas pufferkondi ami hiányzik erröl a rajzrol.
Átépiteni nem fogom a tápot mert jól dolgozott eddig.Pótolom a hiányzó kerámiákat és megcsinálom relésre amit a táp mellé teszek.
Katt.:
Ha zárom a C1,C2 pontot akkor 0V jut a Vfb lábra és ilyenkor 20A jön ki a tápbol.Ha a Vfb lábon 2.5V van akkor kb 8A szolgáltat.Hogy ez jó vagy nem azt nemtudom de igy működik és eddig megbizhatónak is mondahó.
De hajt a kiváncsiság és ezt tűnt a legegyszerűbb módjának hogy kipróbáljam a mezőgyengitést.
Itt a jóidő,használni kell a gépet.
Belezavarodtam.
Megcsináltam a gerjesztés tápjának kapcsolóját optocsatolósra és csodák csodájára ugyanolyan csúnya jeleket mértem a tápban.Nekem gyanus hogy méréshiba.Kapott egy 10000µF kondit is a kimenete de a rángatás nem szünt meg.Még akkor sem ha külső akksirol kapta a gerjesztést.
Aztán rájőttem hogy az integrátormicsonátor visszacsatoló potija csavargatásra furán viselkedik.Csak egy bizonyos értéknél szűnik meg a rángatás.Hiába tekerem magasabb értékre hogy kisebb legyen a hiszterézis,ugyanúgy rángat.
Mindenesetre sikerült úgy beállitani hogy pici gáznál minimálisan rángasson és egy óra villanyautózás után alig birtam kiszálni belőle.És a kapcsoló is teszi a dolgát.Gyorsulásban nagy külömbség van 18 és 25A-os gerjesztés között.
Úgyhogy most boldog vagyok.
Sajna a km óra nem múkodik.Valószinűleg az irányváltón lévő jeladó a kuka.30e-ért adnak is egyet.
Saccra,csak egy pár km-er lehetett mert elindultam-megáltam...Ki a sarokig,megfordul,vissza...Egyszer nem forgattam ki végsebességig.Pedig a mezőgyengitést ki akarom próbálni.
Szerintem ez megterhelőbb volt mintha átmentem volna vele a szomszéd faluba de érzésre semmit nem gyengültek az akksik.Annyi eszem nem volt hogy rá is mérjek a végén de kezdésnél 12.4V-rol indultak az akksik.Már vagy három hónapja töltve sem voltak.
Lassan napi használatba lessz véve.
Alakulóban van a töltés problémája is és szép lassan készülget a battery monitor is.
A gyorsulás is egész jó lett neki igy hogy meglett piszkálva a gerjesztés.Főleg ha fölkapcsolom 25A-ra.És mindez úgy hogy 290A volt az áramkorlát.
Nem tudom, hogy hol van az a "integrátormicsonátor visszacsatoló potija", de ha ez a fordulatszám szabályzó körhöz tartozik, akkor érthető, mert a gerjesztés változtatása valamelyest megváltoztatja a motor átviteli függvényét, és ezzel együtt a stabilitási viszonyokat.
Ezt igazán Katt tudná kifejteni mi az az integrátormicsonátor.
A lényeg hogy van egy komparátor aminek a visszacsatoló elemével lehet beállitani az áram hullámosságát.Tahát a gázpotival beállitok 100A-ert.Ha a motor árama elérte ezt az értéket akkor kikapcsolja a félvezetőket.Ha lecsökken X értékre akkor ismét bekapcsol,és igy tovább.Végeredményben kaptam egy válltozó frekvenciájú áramgenerátort.Ha a komparálási küszöb túl magas akkor kissebb a kapcsolófrekvencia és kisgáznál előfordul hogy rángat.Mert például beállitok 40A-ert de a komparálási küszöb 50A-er akkor gyakorlatilag engedi leállni a motort és rángatás a végeredmény.
Valami nem stimmel, mert a komparálási küszöböt a gázpedállal állítod. A komparátor hiszterézisével az áram hullámosságát állítod. Ha a hiszterézis kisebb lesz, akkor feljebb megy a kapcsolási frekvencia és már egész kis áramoknál is folyamatos lehet a motor árama, vagyis nem csökken nullára, remélhetőleg nem fog rángatni sem.
Csak azt nem értem, hogy ez a rángatás korábban nem volt? Vagy hozzányúltál a mérőfojtóhoz is? Ha annak megváltozott a mechanikus felépítése, akkor megváltozott az induktivitása is, vagyis minden megváltozik benne, lehet újra "hangolni".
Persze-persze.Azzal stimmel minden csak nekem vannak fogalmazászavaraim.
Viszont az nem stimmel hogy a visszacsatoló poti csak egy bizonyos állásánál nem vagy minimálisan rángat kisgáznál.Tehát jelen pillanatban 46K nál nem rángat.Viszont fölötte és alatta is rángat.
Régebben is érezhető volt minimálisan de betudtam a dolgot az áramhullámosságnak.Viszont most nem tudom mi válltozott meg.A mérőfolytó sem volt piszkálva.
pl: Az armatúra árama és vagy a gerjesztés árama nem folytonos, és a szaggatási frekvencia nem azonos,
akkor lehetnek a következő üzemállapotok:
Armatúraáram van gerjesztés nincs, fordítva, és mindkettő van.
Első két esetben a nyomaték nulla, harmadik esetben van nyomaték.
Az összelengés/frekvencia üttetés kiadhat nagyon alacsony eredő frekvenciát amiben az előző üzemállapotok váltakoznak.
Szia.
Milyen jó hogy egyböl rámtalálnak a régi segitők ha valami gondom van.Ezt köszönöm mindenkinek.
A mellékletben feltettem a jelenlegi méretezett kapcsolási rajzot.A gerjesztés kilehet zárni mert próbáltam külön akksirol is és a rángatás akkor is ugyanúgy megvolt.Viszont érdekesség képpen leirom hogy a gerjesztés tápjának teljesitménye most három lépcsőben kapcsolható.És külömböző gerjesztésnél más ütemben rángat.Bár talán ez betudható a válltó fogaskerekeinek hézagjába is.Tehát mikor ránt egyet akkor a fogaskerekek utolérik egymást és miután leállt a hajtás akkor elkezd visszafele forogni.Mikor ismét ránt egyet akkor a motor tud egy kicsit forogni üresen előre a holtjátékbol adódóan és a végeredmény piszkos nagy csattogás.
Mérni kellene hogy mi tilt és miért.
Hírek.rss
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
