Nem csúszik. Ha megnézed a képet, látható hogy a kőzlö kerék nem éri el a meghajtó tengelyt, ezért áll a lendkerék. Egyébként úgy tűnik minden rendben van.

Ezeknek kapcsolódni kellene hogy a lendkerék állandóan forogjon.

Már nagyon régi emlék, de azt hiszem ez a magno volt a Sony egyik agymenése. Itt valoban a lendkerék csak akkor indult amikor megnyomtad a PLAY gombot. Ez uj korában is nyávogással járt (semilyen lendkereket nem lehet ilyen gyorsan felpörgetni). Ezért kellett a PAUSE gombot használni és azzal inditani a szalagot ( ilyenkor a lendkerék már forgott).

Ha ez igaz, erre voltam kíváncsi, mert én is erre az eredményre jutottam, csak valahogy nem tudtam elképzelni hogy a SONY ilyen blödséget csinál.

Azt hiszem a másik kortársa ( a srég elölapu - már nem tudom a tipusát) is ilyesmiben szenvedett.

Lehet, hogy a terelö kulisszát modifikálni lehet ( az a lemez amiben olyan idomtalan nyilás van) hogy legalább egy sebességnél mindig forogjon a lendkerék.

Kösz ezt már próbáltam, de ha már egy sebességes lesz, talán egyszerűbb rugóval behúzatni. De mivel ez már múzeumi darab, és már tudom hogy ez ilyen, és egyébként most már kiválóan működik lehet hogy nem bántom.
Köszönöm a segítséget.

Szerintem, más hibája nincs, így érdemes használni, ez közvetítőkerekes megoldások általános jellemzője, a többszörösséges gépek esetében.
A Sony nem véletlen, hogy a nagyobb gépein, már kerülte ezt a megoldást.

Sziasztok. Beazonoításban kérnék egy kis segítséget. A képeken látható készülékkel kapcsolatosan. Cseppet rossz állapotban van az nem kifejezés, sőt odáig eljutott a dolog hogy Mechlabor alkatrészekkel van teli, de a kérdés, hogy vajon létezhetett e ez gyárilag, vagy egy egyedileg barkácsolt készülékről volna szó, ez nyitott kérdés maradt. Előre is köszönöm a tippeket hozzászólásokat.

Innen szép nyerni.

Innen szép nyerni? A kérdés nem ok nélkül merül fel, mivel egy ősrégi 1930-as évekbeli Orion 7026 rádiósasszival együtt került a birtokomba, ami már megy egy gyűjtőhöz ajándék áron szó szerint fillérért. Amennyiben még ha ilyen rossz állapotban van de eredeti akkor ez az orsós magnó bizony érték és netalán méltó helyén egy gyűjteményben lenne a helye. Én nem bajlódom a rendbeszedésével hisz se időm se kedvem, ha kiderül értékes akkor bizony magnómúzeumba van helye. Ellenkező esetben szétbontom könyörtelen. Az ilyen régi cuccoknál nehéz eldönteni mi eredeti mi nem. Például a rádiónál is felmerüt a kérdés a benne lévő kimenőtrafó viszonylatában. A gyűjtő szerint nem eredeti a trafó hisz trafó nélküli a rádió lengőnyelves hangszóróval, miközben a trafó felfogatása gyárilag van rejtve...

Szvsz vidd el Terénybe, majd Vilmos mester megmondja.

Orion 7026 rádiósasszival gyűjtő szerint nem eredeti a trafó

Nehéz megítélni, mert gyárilag többször módosíthattak, akár dokumentálás nélkül is, valamint egyéb hiteles egyértelmű bizonyítékok, nem igazán maradtak .

Az orsós magnó esetében érmes megkeresni a múzeumot is, de lehet hogy egy aprón feltéve vevőt is találsz rá, vagy sikerül az azonosítása.
Én javasolnám, a beépített alkatrészek, nagy felbontású képeinek elkészítését, hogy a feliratok is látszódjanak.

Üdv mindenkinek!
Nemrég sikerült hozzájutnom egy Akai ds4000 mk2-höz és a következő problémám lenne vele. A lejátszás hibátlanul működik viszont a felvétel nem igazán. Hiába állítom be a megfelelő bemeneti jelszintet, a szalagra csak nagyon halkan vesz fel de az is inkább csak sistergés. Ahhoz hogy halható hangerőt érjek el a szalagon durván túl kell vezérelni a bemenetet. Ilyenkor viszont a felvétel nagyon torz lesz. Próbáltam a hátlapi és a mikrofonbemeneteket is. A hiba minden bemeneten, mono és sztereo módban egyaránt jelentkezik.
Előre is köszönöm a segítséget!

Elég feszes a szalag? Kezd a fejek megtakarításával. Ellenőrizd a felek kopottságát. A középső a felvevő fej. Szkóppal a törlőfejre mérve van e törlés? Szkóppal a felvevőfejen, van e előmágnesezés? Ha ez mind jó, (szerintem ezek közül hibás valami) akkor a felvevő áramköröket nézd végig a bemenettől kezdve. Persze, hogy szkóppal. Esetleg mérő erősítővel. Akkor hallod is hol vész el a jel.

Köszönöm a választ. Sajnos szkópom nincs csak multiméterem. Elfelejtettem mondani hogy törlés van csak felvétel nincs. A fejeket és a szalagfeszességet én is néztem de nem láttam hogy gond lenne vele. A felvevőfejre próbáltam rámérni hogy megvan-e a manuál által ajánlott 11v ac feszültség de csak 3v körüli értéket mértem.

Multiméterrel nem tudod megmérni a törlőfeszültséget, mert az 105KHz-es. Ehhez tényleg szkóp kéne. A leírtak alapján szerintem az előmágnesezésed lehet kicsi. Azt azzal a két trimmerrel tudod beállítani, ami a törlőoszcillátortól megy a felvevőfejekre. Szkóp nélkül is be tudod lőni. 1 KHz-es és 10KHz-es mérőjelekkel -20dB-es szinten nézd a műszereket. 10KHz-en +1dB kiemelést kell beállítsál 1KHz-hez képest. A nemrég vett GX4000D-mnek is ugyanez volt a baja. Bár szerintem valaki piszkálhatta, nem állítódik el csak úgy magától.

Köszi megpróbálom. Ha ez sem segít megpróbálom bevinni a suliba hátha ott megmérhetem a laborban. Amúgy pedig biztosan piszkálták mert valaki beleszerkesztett egy garnitúra GX fejet.

Sajnos az állítgatás nem segített, úgyhogy megpróbálok szkópot szerezni és kimérni. Azért köszönöm a tanácsokat.

De nagy kár volt. A GX fej nem kopik, cserébe nem szól olyan jól.

De bizony kopik az is. Ezeket a képeket én csináltam mikroszkóppal egy Akai GX fejről. Jól látszik, hogy ki van szépen töredezve az üvegferrit felület.

Tudom. Kipattogzik, de nem kopik.

Látható, mérhető kopása nincsen.

Volt már olyan GX fejem, ami annyira el volt kopva, hogy ha porolósabb szalagot tettem rá, akkor pár perc alatt telerakódott a fejtükör vasoxidporral és eltűntek a magasak. A fő baj az, hogy a GX fejeket polírozott szalaggal szabad csak etetni, pl. Akai WR, LN. Sokan persze rátették a rádióból leselejtezett polírozatlan stúdiószalagokat, ami szépen lecsiszolta őket.

Nekem a GX-ből nagyon sok volt legtöbb , általam újonnan vásárolt.
Rendeltetésszerű használat, mellett mint írtam, nem tapasztaltam kopást.
Jó állapotú stúdiószalagok, is voltak rajta.

Megjegyzem, kipattogzott fejet is, csak más készülékeiben elvétve láttam.
A gyártó, ha jól emlékszem 150 ezer üzemórát garantált, szerény véleményem szerint, a főleg az egymotoros gépek mechanikája, biztos, hogy ennyit nem bírnak ki, komolyabb felújítás nélkül.

Ez így van, a gyártó 150 ezer üzemórát garantált 9,53-on, Akai SRT szalag használatával. Azért ez enyhén marketingszagú...

Már hogy miért nem szól olyan jól?
Kéne egy kis magyarázat ,ez így sovány!

Mert a ferrit (üveg) fejeknek más a mágneses tulajdonságuk és erre már nem volt idö, hogy kikisérletezzék a jobb korrekciokat.

Azt a kijelentést cáfolnám, hogy a GX fejek rosszabbul szólnak, mint a hagyományos permalloy fejek. Direkt emiatt pár éve vettem az Akai GX4000D mellé egy 4000DS-t is. A hagyományos fejjel fátyolosabbak a magas hangok, az átvitel is szerényebb, műszerrel mérhető. Inkább a túloldali "szembe jövő" sávok áthallása erősebb a GX fejjel, ami a zene szüneteiben hallható "hub-hub, dub-dub" hangok erősebb jelenlétét jelenti, ami kicsit zavaróbb. Ez viszont a Revox B77-nél is jelen van, ez a negyed sávos technika hátulütője.

Annak idején végigmértünk rengeteg (studio) meg magnofejet, egyöntetüen a ferritfejek hangja volt rosszabb, mérési adatokkal is alátámasztva. Már nem emlékszem (>30 éve) a pontos eredményekre - néhány gyárto is jelen volt, mert ilyen fejeket akartak szállitani a régi megszokottak helyett ( pedig sokat sporoltunk volna kemény fejekkel). Elég hosszu idejü tesztfázis volt (>1 év) mert nem babra ment a játék.
Végül átálltunk digitális rögzitésre igy nem folytattuk tovább a mérecsgélést.