Olyanról olvastam, hogy az STM magnókban egy ideig használt Philips ferritfejek nem voltak valami jók. Utána átálltak Recovac alapanyagúra.

A mondat első fele igen, a másodiknál azért bőven lett volna rá idő,inkább anyag és gyártás technológia problémák, álltak az útban.

Ettől függetlenül mindegyik anyagszerkezetű fejjel, építettek minőségi magnókat.

A lényeg, hogy ismereteim szerint stúdiókban nem használtak GX-fejes magnókat.

A studiomagnokon nem, ( de azokra is erösködtek a gyárak ferritfejekkel - látod az STM-n is ilyen volt), de nekünk volt egy sereg minöségi magnonk is, föleg Revox, de voltak mások is (Tandberg, Technics, Sony stb. Akai nem volt egy sem - valahogyan sosem esett rá a választás).
Érdekes, hogy ezen minöségi készülékek között (akkoriban házi használatra szinte elérhetetlen gépek) is igen nagy különbségek, voltak nemcsak hangminöségben, de használatban is. Innen emlékszem a korábban tárgyalt SONY-ra, mert az egyik szinházat ilyenekkel szerelték fel és kin szenvedés volt bejátszani egy háttérzajt vagy playbacket a nyávogás nélkül. Az egyik ( a nagyobbik) Revox is többnyire a sarokban állt mert senkinek nem tetszett sem a hangja sem az ergonomiája...

Hát ez bizony egy légbőlkapott teória...
TEAC : Normal
pro : pretty good frequency response
con : wear, not long lasting

SONY: Ferrite/ferrite heads :

Akai : Glass/Xtal ferrite

Revox : Revodur and their butterfly version

Technics : HPF (hot pressed Ferrite)
A legtöbb fej ,ferrit és valamilyen más kopásálló anyagból készül Az Akai pedig Üveg és ferritből,vagyis vasból készül a mag az ferrit a többi üveg,hogy alacsony kopású legyen. A ferrit kerámia szerű vas, maga is kemény. üveg ferrit fejet csak az Akai gyártott. A studió magnók más sebességgel mentek nem kellett a preciz üvegferrit a fókuszált mezővel, akkor cserélte fejet amikor akartak , és a szalag vezetés preciz volt Az áthallás csak mese, aki buherálta a fejbeállitást az elérte hogy legyen Az üvegfejes Kazettás akaik sem voltak áthallásosak. Be kellett esetleg állitani az egyenes futást a görgőknél. ennyi . birtokomban van 4000D jó harminc négyéves,,most is kiváló, originál fej javitott gumigörgő szijak és kuplung filcezés, valamint hajtó görgők. Van még sonocolor szalag is ,igaz a többi akai Maxell agfa és basf Ha a szalagvezetés jó nem mászkál a szalag a fej előtt honnan az áthallás? Lássuk be ha a fele olyan széles kazetta müködik ,hogyan áthallásos a szalag?

Ja és a studió magnók kétsávosak voltak ráadásul 12, 7 széles szalaggal..
Vagy nem?

Szegény akai mérnökök, ...

Attól függ. A teljessáv mono és a két sáv sztereó gépek 1/4"; a 4 sávosok 0,5"; a 8 sávosok 1", a 16 és 24 sávosok 2" széles szalagot használtak általában. Persze ettől eltérő egyedi igények lehettek.

A normális studiomagnok 1/4 collos szalagot használtak (rádio, mastering stb és minimum 38 cm/s sebességet. Mono és stereo.
A többsávos studiomagnok használtak 1/2, 1 és 2 collos szalagot.

Szomorú, amikor laikusok választanak ki nem megfelelő eszközt, egy adott célra.
Korábban, már irtam a Sonynak /is/ volt van olyan készüléke/ hárommotoros, szervovezérlés/ , ami megoldás lehetett volna, esetleg a Revoxot, a sarokból kivéve abovo, beállitva szintén megoldható lett volna véleményem szerint a probléma.
Halkan megjegyzem valószinűleg, ezért ennyire sikeres a digitális technika.



Mindegyik márkának voltak, jól sikerült minőségi magnóik,sokszor nagyon érdekes rész megoldásokkal, és ha valaki a belsejét is látta, megdöbbentő, vagy talán mégsem, egymás alkatrészeinek felhasználásával.

Az természetesen más kérdés, hogy anno valutáért, egyedi kis megrendelésbe melyiket sikerült beszerezni, és milyen háttérrel.

Megjegyzem a stúdiómagnó, lényege pontosan az lenne, hogy a megadott paramétereket, tartósan/ folyamatosan / teljesíteni tudja. / természetesen megfelelő karbantartás mellett /.

Gondolom voltatok többen is a tesztfázisos mérésben.. Termékeny időszak lehetett ez a néhány kiválasztottnak...Éven keresztül..

Igen, EGYIRÁNYÚ FELVÉTELRE! és lejátszásra!

Europa több helyén vagy 2 tucat ember foglalkozott a kérdéssel. Több neves zenész is volt a csoportban. Egyesek a hangot minösitették mások a gépek beállitásait a gyárakkal konzultálva változtatták, 2-3 ember a tapasztalatokat gyüjtötte, és probálta összegezni. (Ezt ne ugy vedd, hogy mindennap ezzel voltak elfoglalva, de kb havonta egyszer - néha gyakrabban - jöttek az adatok, a gépek természetesen rendes üzemben voltak, csak a karbantartás és a felvételek voltak külön jelezve és követve.)
Az ilyen dolgokhoz sajnos mindig idö kell, mire kihallod a jobb vagy rosszabb hangot. S mindig vannak olyan izoterikus dolgok, amikor sok egyforma, egyidös, egy csapat által karbantartott gép közül az egyik másik kilog a sorbol és észreveszed, hogy a felhasználo kollégák elkezdik mellözni. Nem mindig sikerült megfejteni a hiba (népszerütlenség okát).

Ezek nem egyszerü dolgok ( az akkori korban - internet sem volt - meg különösen nehéz volt) kiválasztani egy megfizethetö és elérhetö berendezést. Még ma is többnyire csak katalogusban, vagy kiállitásokon látod a legujabb gépet és ott kell döntened. Valoszinüleg a Revox tul drága volt ( akkoriban a szinházakban azok voltak elterjedve) igy mást kellett keresni és nem sok gyárnak volt olyan gyártási szokása, hogy egy adott tipus több éven át elérhetö volt igy lehetett volna tapasztalatokat gyüjteni.
Az elödöm feladata volt egy quadrofonia studio felszerelése. Nyár végén megrendelte a berendezéseket, novemberben szolt az odavágo - impex cég - hogy az év végéig nem tudnak mindent megrendelni, de januárban az uj költségvetésböl megveszik a maradékot. Februárban szolt a hangszoro gyártoja, hogy az a tipus már nem szállithato... igy indulhatott az egész ringlispil elölröl, mert az import engedély tipusra szolt. Szerencsére mire lefutott az engedélyezés a quadrofonia meghalt....

Igen tudom, már éltem abban a korban is dolgoztam is.
Mondhatom azt, hogy van némi összehasonlítás alapom./ sajnos/

Még ma is többnyire csak katalogusban, vagy kiállitásokon látod a legujabb gépet és ott kell döntened
A nagy/ több/ gép megrendelők azért egyedi módon kezelték, szinte mindenhol.
Ezenkívül a lényeg, ott kezdődik, hogy a legtöbb esetben, a márkavédelem keretében biztosították a szükséges dokumentációt, alkatrészt, sok esetben ingyen, természetesen ehhez kapcsolatba kellett lépni velük, és azért rendszert ők sem csináltak belőle.

A gyártoknak sem volt egyszerü, mert azért az ilyen beruházások nem voltak rendszeresek, igy pl egy szinház stb felszerelése nem jelenti azt, hogy mint vevö megtarthato. ( mikor vesznek ott ujra magnot stb). Igy sokszor az ilyen üzemek a nagyokhoz ( rádio, TV, hangstudiok ) csatlakoztak mert azok jobb kapcsolatban voltak a gyártokkal.

Ez abban a korban volt ,már én is felnőtt voltam, Mikor a rendelők ajándékot kaptak vissza, vagy utazást a céghez.. Többdarabos céges rendelés.. A Studer volt a legjobb .. Övé a revox..
Amerikában a z Ampex ,Tascam Japánoknál több is, de a Sony vezetett.. Üvegfejjel mindet mosta az Akai ( nem gyártott studiót)Canadában éltem húsz évet volt szerencsém a legtöbbet kipróbálni. Barátomnak volt akai 747 ,legjobb pioner és technics. Meg Tascam. Na, volt hogy ott aludtam nem egyszer szombaton.. Nekem akai gx 4000 még akkor tökéletes állapotban..
19- versenyben volt..Ha nem is nyert... Áthallás egyiknél sem...
Szalagok: maxell UD XL, ampex többségében.

Nekem 7 évig Ampex, Studer meg néhány STM magnohoz volt szerencsém ( a profi sorban - azután váltottam a digitális világba)
Az Ampex meg Studer vezetett hangban, de az Ampex gyakorlatban használhatatlan volt. Ök kimondottan a spulnis szalagokra tettek, Europában viszont a dobra tekert szalagok voltak, amivel az Ampex (AG sorozat) nem tudott mit kezdeni (a szalag kezelése csapnivalo volt), és sok kezdö technikus azzal volt szekirozva, hogy az Ampexen szétszort szalagot tekerje vissza valahogy a dobra. Évekbe került, mig sikerült a kis Ampexeket kisorozni és studerekkel helyettesiteni.
A soksávos Ampex jo volt, azzal nem volt semmi gond.
Azokon az utakon sok mindent látott a vevö/rendelö, azonban ilyen tapasztalatokra aligha tehetett szert. Ráadásul az is gyakori probléma volt, hogy a tengerentuli gépek más mágneses modulácios szintet használtak és erre voltak kalibrálva a müszereik is, igy gyakori volt az elvétett beállitás ( az ottani 0dB 2 dB-vel kevesebb, ami a zajszintben is hallhato). A japánok késöbb átálltak az europai szokásokra.
Sok évig vita volt a modulácios szint mérése is - az angolszász országokban a VU-ra esküdtek, a kontinensen meg a csucsindikátorokra.
Akkor jelentek meg a privát rádiok, igy megjelent a káosz az éterben is ( a privát rádiok gyakran az olcsobb amerikai cuccokat vették, müszaki személyzet alig volt a környékükön, igy ahány ado annyi szint meg modulácio volt.)
Amugy manapság megint gond ez. Már készülnek a Loudness törvények a digitális világra is ( egyes országokban már érvényben vannak) igaz, hogy ma már nem a müszaki okok miatt, hanem a reklámok szeretik tulbömbülni a beállitott szinteket.

Izoterikus= ezoterikus

Már meg vannak a törvények ,paraméterek a reklámokra...
Nem tartják be őket , fizetik az adók a büntit ... Aztán megint fizetik...

Nem volt aki megcáfolja?!

Már programozom a "villanyzsarut",

https://youtu.be/T0PklSA1JW4

Remélem müködik..

https://youtu.be/T0PklSA1JW4
Van még...

akai 747 DBX
https://youtu.be/UVuf2-msLqc

Pioneer
https://youtu.be/ltpG2cdML_Q

Technics RS 1800
https://youtu.be/y5uGdTwnaUc

Vegyes..https://youtu.be/ggv2MU44Fts

Sony
https://youtu.be/BBSWlt8Ua4I

Ezek a Sonyk elég jók.
Nekem a negyedsávos 755 , jobban szólt, mint a felújított elektronikájú félsávos Revox, mindkettő a sajátom,ugyanazon a rendszeren.

http://www.ebay.com/gds/Top-5-Professional-grade-Reel-to-Reel-Tape-...g.html
Top Of 5 reel to reel..
Kinek hogy ,nálam Nálam az akai 747 DBX !