|
|
| Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006 |
|
|
|
|
|
Az UL kapcsolástechnika lényegében átmenet (kompromisszum) a trióda, és pentóda üzem között.
Történelmileg áttekintve a trióda volt előbb, ezt kellett használni oda is, ahova ez kevéssé volt alkalmas (pl. RF fokozatok, HF végerősítő [ itt most nem a minőségre kell gondolni, hanem a hatásfokra]). A pentóda megjelenése a hatásfokot lényegesen megemelte, viszont a minőség romlott, megemelkedett a 3. harmonikus, ami ellen akkoriban úgy védekeztek, hogy a kimenő primerrel párhuzamosítottak egy kisebb kondenzátort [pár nF-ot], ami ezt nagyjából vágta, a magas hangokkal együtt.
A tervezők később rájöttek, hogy a kimenőn készített megcsapolás lokális negatív visszacsatolásként hat, és mértéke függ a megcsapolás helyétől. A tápfeszültségre kötött segédrács tisztán pentódás, míg az anódra kötött megoldás triódás jelleget eredményez. A 2 pont között bárhova kötött segédrács valamilyen kompromisszum eredménye. Azt a pontot szokták favorizálni, amelyik a jó hatásfok megtartása mellett, már a minőségen is számottevően javít. Sokan emlegetik pl. a 43%-ot (az EL84-essel kapcsolatban).
A meghajtó fokozatnál - pusztán műszaki szempontból vizsgálva - a szolgáltatott jel nagyságában van eltérés. Minél inkább közeledünk a triódához, annál nagyobb jel szükséges. Valamelyest emelkedik (kisebb mértékben, mintha tényleg triódát hajtanánk) a bemenő kapacitás is. |
|
|
Egyes igénytelenebb áramköröknél (pl. a rádióvevők helyi LC oszcillátora EC(H)81-es csővel) szokásos, hogy a rezgés pozitív félperiódusának hegye már rácsáramot indít meg, és ezzel áll elő a jellemzően 47k-100pF R-C tagól álló szűrőn egy adott előfesz, ami limitálja a rezgés nagyságát.
Ez a rácsáramba vezérlés dolog meg nyilván nem üzemszerűen áll elő a megbeszélt kérdéskörben (kivéve, mikor ezt szándékosan beletervezik), hanem egy esetleges (akár véletlenszerű) túlvezérlés eredménye. Pontosan azért is ilyen a végeredménye, mert a meghajtó kör nem ehhez lett kialakítva, és nem is tud megfelelni a követelményeknek. |
|
|
Helló !
A PP erősítők poweramp szekciója az miért csak a bemenő jel egyik félhullámát (mármint a végerősítő egyik oldala) erősíti ?
Nem bírtam rájönni...  |
|
|
| Szia! Akkor ha jól értelmezem: A rácsáramos üzemnél már ugye nem elég pusztán feszültségvezérelt meghajtás, mert ez esetben már meghajtóteljesítmény is szükséges (csőtől föggően kisebb vagy nagyobb) a meginduló rácsáram miatt Tehát akkor azért tesznek a kifejezetten rácsáramos üzemre tervezett végfokozatok elé katódkövetőt, hogy az ez esetben fellépő vezérlőteljesítményt is szolgáltatni tudja alacsony impedancián a meghajtás. És ha katódkövető hajt, akkor a meginduló rácsáram nem hat vissza a fázisfordítóra és nem alakul ki a már tárgyalt asszimmetria. |
|
|
| Az asszimetria akkor alakul ki, ha a fázisfordító fokozat eltérő impedanciáról hajtja a végfok két oldalát. Nem is annyira a kis impedanciás meghajtás a lényeg (katódkövető) hanem az egyforma amplitudó, és forrásimpedancia. Teljesítmény erősítőt nemcsak katódkövetővel lehet csinálni, de katódkövetővel egyszerűbb. Az alacsony forrásimpedancia miatt a feszültséggenerátoros meghajtás kevésbé érzékeny a terhelés változására. A földelt katódú fokozattal is lehet teljesítmény erősítőt csinálni, csak az illesztés változik a terhelés függvényében folyamatosan,és ezt elég nehéz úgy méretezni, hogy ne okozzon plusz torzítást. |
|
|
| Pont ez a lényege az ellenütemű végfokozatnak. Mivel a csövek mindíg csak az egyik félperiódusban dolgoznak, a kivezérelhetőségük, és a terhelhetőségük is megnő, magyarul javul a hatásfokuk. A hatásfoka az erősítőnek még attól is nő, hogy a nyugalmi áramuk jelentősen lecsökkenthető, így egy ellenütemű erősítő hatásfoka elérheti az 50 % -ot is, szemben az A osztályú végfok 10 - 20 % -val. |
|
|
Kösz !
Ezt amúgy értem, a fizikájára nem jöttem rá. 
Szóval bemegy az egész hullám az erősítőbe (az egyik oldalába), de az csak a felét erősíti.
Ezt nem értem, hogy miért van ez. |
|
|
Inkább úgy mondanám egyik fele az egyik, a másik fele a másik oldalába, majd a kimenő trafó úgyis összeadja őket, és a végén meglesz mindkét fele egyben. Mivel az egyik oldal csak fele teljesítményre van igénybe véve, a terhelést duplájára emelheted.
Azért van, hogy egy adott csőtípusból nőjjön a kivehető teljesítmény, javuljon a hatásfok. |
|
|
Kösz !
Nem értem.
Az anódról bemegy az egész szinusz a végerősítő egyik felébe, nem ? Miért csak a fele megy be ?
Egy SE végfoknál bemegy az egész. Itt meg ugyanaz van, ha az anódról vesszük le a jelet.
Meg itt is egész hullámok vannak. |
|
|
| A kimenőtrafót úgy képzeld el, mint egy felakasztott vállfát. A két végén ott húzza - kis erővel - a két cső. Ha a két végét - ellentétes fázisban - elkezdik rángatni, akkor az ide-oda mozog. Ha belegondolsz, nem tudod egy madzaggal a felfelé mozduló oldalt feltolni, elég meghúzni a másik oldalt, ezt meg csak engedni, és szépen, szimmetrikusan billeg. Így van a csövekkel is, az egyik meghúzza a trafó egyik felét, a közepe tápfeszhez rögzített, ehhez képest a másik fele a tápfesz fölé emelkedik. Ezt a másik csőnek csak "hagynia" kell. |
|
|
Ha bele is megy az egész színusz a végfokozat egyik felébe, akkor is csak az egyik fele lesz hatásos, mert csak a pozitív félhullám tudja a csövet vezérelni, ami nyitogatja a csövet. A negatív félhullám nem tud csinálni semmit, mert csak jobban lezárja a csövet. A "másik oldalon" is ugyanez a helyzet, csak a fázisfordítás miatt a színusz másik félperiódusa kerül a pozitív irányba. Aztán a kimenőtrafó fázishelyesen összegzi, ahogy az Imi írta.
Egyébként ez a hasonlat írja le a különbséget az ellen fázisú, és az ellen ütemű között. Az ellenfázisú húz is, tol is, az ellenütemű mindíg csak húz, vagy csak tol. |
|
|
| Én azt hiszem értem a kérdést! Ez úgy van, hogy a végcsövek csak a pozitív félperiódust képesek "erősíteni" az az a szinuszhullám pozitív oldala nyitja ki őket. A negatív nem, de viszont a fázisfordítós meghajtás miatt a másik végcsőnek az lesz a pozitív meghajtás ami az előző csőnek a negatív volt, így ekkor már a másik cső nyit ki a félhullám "alsó" felére. Ez lenne a kérdés tárgya? Ugye az SE kapcsolásban a végcsövet a nyugalmi árammal "valamennyire kinyitjuk" és ott a negatív hullámoldal zárás felé viszi a csövet! |
|
|
| Nem valamennyire, hanem nagy kivezérlés esetén (végcsöveknél) az egyenes szakasz felére kell beállítani. |
|
|
| Igen, szerintem is ezt tudja nehezen maga elé képzelni marone kolléga! Neked könnyű, már láttál egy-két ellenütemű végfokot (pl. EL34-el) |
|
|
Sziasztok.
ECL 86 PP-ből mennyi a max kivehető teljesítmény ahol még nem torzít, szépen szól? |
|
|
| 8 Watt ami még tökéletes . |
|
|
Sziasztok!
A csőfűtés esetében a 6,3V mennyire szentírás?
Van valamekkora tolerancia?
Pl egy 6V AC szekunder feszből,nyilván több lesz mint 6,3V DC.... |
|
|
Tökéletes.
Kihez kell fordulni kimenőtrafó tekercselés kapcsán? |
|
|
Na jó de SE-ben dolgozik a negatív félhullám is.
És ha PP-ben viszonylag magas nyugalmi áramot állítok be ?
Akkor már dolgozik a negatív is ? Vagy akkor már részben SE-ként is működnek a végfokcsövek ?
Mert a PP-ken is szoktak folyni nyugalmi áramok, vagy nem ? |
|
|
Megint csak mondom. Vedd elő egy tipikus végcső, mondjuk az EL84 adatlapját. Tanulmányozd a rács előfeszültség, anódáram karakterisztikáját. Láthatod, hogy egy olyan görbe, amely az alapvonalról indul, nulla anódáram egy viszonylag nagy negatív rács előfeszültség esetén, ekkor a cső le van zárva. Ha a munkapontot ide helyezed, akkor csak a meghajtó feszültség pozitív fele fogja a csövet nyitogatni, ill. vezérelni. Ez az a bizonyos "B" osztályú beállítás, nyugalmi állapotban anódáram nem folyik. Azt is láthatod, hogy a torzítás igen nagy, mert hiányzik a vezérlő jel egyik fele. Ezért ez a beállítás nem használható SE végfokokban.
Ezután a nulla rácsfeszültség felé haladva kis görbület után a jelleggörbe szinte kiegyenesedik, a rácsfeszültség változása arányos lesz az anódáram változásával. Ha a rács előfeszültséggel a munkapontot ide, a görbület végére állítod be, akkor már nyugalomban is folyik némi anódáram, de még ezesetben is nagy a torzítás. Ezt a beállítást nevezik "AB" osztálynak. Ez sem alkalmas SE erősítőnek, a torzítás miatt.
Mindkét beállítás csak ellenütemű PP erősítőnek alkalmas, annak viszont az AB osztály esetében kitűnően, mert a könyök környezetében ellenfázisú üzem van, aminek a hatására a torzítások kiegyenlítődnek.
Ha az egyenesnek tekinthető szakasz közepére választod a munkapontot a hozzá tartozó rácselőfeszültséggel, akkor a csövön már jelentős nyugalmi áram folyik, és kivezérelheted majdnem a nulla rácselőfeszültségig, ill. a könyök végéig. Ez az "A" osztályú beállítás, ebben működnek az SE végfokok. Túl nagy kivezérlés esetén megnőnek a torzítások, nulla rács előfeszültségnél nagyobb esetén a rácsáram, (nem minden cső alkalmas egyáltalán a rácsáramos üzemre), és kisebb feszültség esetén benyúlik az erősen görbült szakaszra, ahol már nincs lineáris kapcsolat a rácsfeszültség, és az anódáram között. |
|
|
Hello!
Azt tudom, hogy nemcsak katódkövetős meghajtással lehet építeni teljesítményerősítőt. A többi részletes ismertetést köszönöm. Mostmár minden részlet világos. |
|
|
| Igen türelmes vagy. Manapság ritkaság... |
|
|
Sziasztok!
Most készítek éppen egy EL84 SE gitárerősítőt. Találtam megfelelő vasmagot, egy jó magas szilíciumtartalmúnak látszó régi csöves tv hangkimenőjét (~6VA). Áttekertem 5k2/16 Ωra. 1350 primer menetet (0,18 mm huzal) osztottam fel 3 részre és közéjük ment 2x90 szekunder(0,45 mm) párhuzamosan kapcsolva. A primer és szekunder között 2x0,15mm prespán, a sorok között 1 réteg zsírpapír. A baj csak az hogy a gitár legmélyebb E hangja 80 Hz körül van, viszont ekkora menetszámmal biztos hogy nem érem el csak max a 150 Hz-et. Viszont a csévét épphogy rá lehetett paszírozni a vasmagra. Tudja esetleg valaki hogy tényleg 80 Hz-re tekerik-e a gyártók a kis SE gitárerősítők kimenőit? (mert azokban az erősítőkben sincs nagyobb vasmag!) |
|
|
Idézet:
„És ha PP-ben viszonylag magas nyugalmi áramot állítok be ? Akkor már dolgozik a negatív is ? Vagy akkor már részben SE-ként is működnek a végfokcsövek ?”
Megteheted, hogy nagyobb áramot állítasz be. Igen, akkor részben, vagy egészben dolgozik mindkét oldal. Vállfás hasonlatnál maradva: Ha egyforma - de nagyobb - erővel húzod mindkét oldalát, akkor is nyugalomban marad. A kimozdításához az egyik oldalon gyengíteni kell, míg a másik oldalon erősíteni a húzást. Így azonban az egyik erő valamelyest fékezi a másik hatását, és romlik a hatásfok. Ezért nem szokták ezt a beállítást nagyon erőltetni.
Attól, hogy a végerősítő elem végigdolgozza, vagy sem a teljes periódusidőt, a kapcsolástechnika nem változik, csak - ahogy pucuka is leírta - az osztálya (A, AB, B, D). |
|
|
Kösz , mindenkinek !
Igazából egy problémám volt, amire választ kaptam. Azt nem értettem hogy PP-nél hová állítják a munkapontot.
Mert ha oda, ahol nem folyik nyugalmi helyzetben áram (A) akkor ugye ott a "könyök" - vacakul szól kivezérlésnél.
Ha feljebb (AB), akkor megint ott a könyök - megintcsak vacakul szól. (ha a torzítások nem egyenlítődnek ki)
Szóval akkor ezért van az hogy az SE erősítőknek szebb a hangjuk mint a PP-knek ?
Mert hogy én eddig csak ilyet olvastam. (külföldi fórumon is) Olyat sohasem hogy a PP szebben szólna mint az SE.
 |
|
|
Azért a világon egy kicsit minden relatív. A SE-knek is van egyféle hangzásvilága, meg a PP-knek is egy másmilyen, persze aztán itt is lehetne parttalan vitát indítani, mert sok minden függvénye a végeredménynek. Mindenesetre azért nem kell "leírni" a PP-t sem, mert azért itt meg van bőven kraft.
Én azt javasolnám, hogy mérj, fülelj, és úgy mondj véleményt, amit olvasol, az nem a Te véleményed, hanem másé. Nem kell mindent elhinni, néha (vagy sűrűn) a marketing is benne van egy készülék, vagy technológia magasztalásában. |
|
|
SE - PP kérdésre érdekes válasz volt mikor először meghallottam a 2W-os ECC82 PP-met pedig ott nincs kraft. Teljesítményre még alúl is marad a PCL86 illetve az EBL21 SE-im mellett, de nem lennék őszinte magamhoz ha azt mondanám rosszabb, csak olyan más..., ami sokszor kellemesebb a zene és a hangulat függvényében.
De mint tudjuk ez az "olyan más" vélemény vetett már véget tartósnak hitt kapcsolatoknak is:  |
|
|
| Ez is egyfajta összehasonlítás, de azért közelebb lennénk a realitáshoz, ha mondjuk egy EL84-et hallgatunk, mindkét felállásban. Ebben az esetben azért közel 4x-es teljesítményt kapunk. Azt meg nem lehet már elhanyagolni. |
|
|
Ha mindkét végcsövet ellenfázisban vezérled, de a beállítása "A" osztályú, akkor egy nagylinearitású (kistorzítású) bár elég rossz hatásfokú erősítőhöz jutsz. Ez a szó szoros értelmében nem PP, (mert nem ellenütemű), de nem is SE, mert nem egy cső a végfok. Mondjuk a párhuzamosan kapcsolt két csőből álló végfokot lehet SE -nek nevezni annak ellenére hogy két cső van benne, de egy ütemben, és egy fázisban dolgoznak. Az AB osztályt ont azért találték ki, hogy ott ellenfázisos vezérlés van, és ha a munkapontot, és a csöveket ügyesen választod ki, akkor a könyök torzítás jelentősen csökkenthető, ha lenne teljesen egyforma karakterisztikájú cső, akkor ki is ejthető lenne.
A lényeg a vezérlés ütem, és a fázis különbözőségében van, ahogy az Imi vállfás hasonlatából is látszik. |
|
|
| Ekkora vasra - szerintem - 2000 feletti menetszám lenne igazán jó. Nem is szoktuk ilyen kis vason ennyi felé osztani, inkább csak 2 anód, közte a teljes szekunder. Ez sem ad rossz eredményt (és inkább felül korlátoz). |
|
|
Hírek.rss
