|
|
| Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006 |
|
|
|
|
|
Sziasztok!
Valaki el tudná magyarázni, miért van korlátozva csöves egyenirányításnál a puffer mérete? |
|
|
A pufferkondi a bekapcsolás pillanatában üres, a töltőáramot csak a transzformátor tekercsének Ωos ellenállása korlátozza. Minél nagyobb a pufferkondenzátor, annál nagyobb áramot képes felvenni. Minden egyenirányítónak adott a maximális csúcsárama, amire igénybe lehet venni. Az egyenirányítás folyamata alatt a pufferkondenzátorok töltögetésénél hálózati frekvenciával igen nagy csúcs áramok lépnek fel rövid időre, amelyek átlaga megfelel a fogyasztott egyenáramnak. Ezt az áramot csöveknél közvetve a pufferkondi méretének korlátozásával szokták megadni, mert nincs olyan nagy különbség az átlagáram, és a csúcsáram között, mint a félvezetőknél. Ez a katód emittálóanyaga, és a cső viszonylag magas belső ellenállása miatt van.
Félvezetős egyenirányítóknál szokás megadni a max. csúcsáramokat különböző esetekre. Érdemes ezeket figyelembe venni a tervezéskor, mert enélkül az egyenirányítók károsodhatnak. |
|
|
| Hogyha az egyenirányítás és a kondenzátor köze bekerül egy fojtó, akkor végülis lehetne nagyobb kapacitást is rátenni, nem??? |
|
|
| A pufferkondi az egyenirányítás, az azt követő induktivitás és kondenzátor már nem az egyenirányítás, hanem az LC szűrőkör része. |
|
|
Próbáltam csöves rádió kimenőjével is, annak azt hiszem 80 hz alsó és kb 6 khz a felső határfrekvenciája (nincs szétosztva a primer) és ezzel borzasztóan gyengén szóltak a magasabb hangok ezért osztottam 3 felé a primert, mindenesetre kipróbálom a kétfelé osztást!is, hátha  |
|
|
| Csövesnél nem mindegy gitár vagy basszgitár erősítőt csinálsz. A kimenőtrafóval szembeni elvárások teljesen mások. De létezik itt erre külön topic. |
|
|
| Köszi a válaszokat.....:-p... |
|
|
| Építenem kell majd egyet, hogy a végére járjak a dolognak. |
|
|
| A 6,3V a névleges fűtőfeszültség. Ha egy trafóról - váltófeszültséggel - fűtöd, nyilván ezt a hálózati feszültség is befolyásolja, ami ellen ebben a formában nem tud mit tenni az ember. Vagy az egyik üzemeltetési helyről másikra viszi. Az Orosz adatlapok ezt szépen meghatározzák, általában 5% körül tartják elfogadhatónak az eltérést. Ez 6,3V esetében 6 - 6,6V-ig terjedő tartomány. De találkozni 10%-os eltéréssel is, ekkor 5,7 - 7V a tartomány. |
|
|
| Pucuka már korábban is felhívta a figyelmedet, hogy nem elég pusztán a megfigyelés. Sajnos itt azért ismerni kell az alkotóelemek tulajdonságait, és az elméletet is, mert enélkül nem minden lesz megérthető. (Mennyivel egyszerűbb egy mechanikus szerkezet, pl. egy óramű. Szépen látjuk, mi, miért van benne, és az is nyilvánvaló, hogyan működik, ha látjuk mozogni a fogaskerekeket. Persze más megérteni, megint más javítani, és gyártani, de megtervezni is.) Attól, hogy megépíted, nem hiszem, hogy közelebb lennél a megértéséhez. A kész áramkör éppen úgy nem fedi fel a titkait, mintha csak az elvi rajzot néznéd. Persze, lehet vallatóra fogni, de ahhoz már nem elegendőek érzékszerveink, műszer, jelgenerátor, oszcilloszkóp szükséges. Egy árva multiméterrel csak beállítani lehet, a működését elemezni nem. Mondhatnám, elég felesleges is lenne, hiszen ezt már igen régen megtették azok, akiknek ez volt a hivatása valaha. Nem hiszem, hogy sok új lenne még a csöves erősítéstechnikában. Tudom, hogy nehéz szakirodalmat szerezni, mert ez már elavult technika, de ott van pl. a JLH könyv, abból is sokat lehet tanulni. |
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
Az elektroncsöves egyenirányítók adatlapján megtalálható a transzformátor szekunder tekercsének belső ellenállása, valamint a puffer kondenzátor kapacitása - ezt BE KELL TARTANI!
Kisebb belső ellenállású tekercs, vagy a megengedettnél nagyobb pufferkondi miatt kialakuló csúcsáramok tönkre teszik az egyenirányító csövet.
Azt már csak mellékesen említem meg, hogy van olyan tapasztalat is, hogy a trafó tekercs + egyenirányító + puffer kondi hármasának van egy komplex, a hangzást igen jól támogató optimuma is...
Üdv: TJ. |
|
|
Töltöttem le a netről még régebben sok irodalmat, megvan ez is.
Amúgy szerintem az építők 99 %-a csak az alap dolgokkal van tisztában. Ami elég is amúgy. |
|
|
| Azért egyszerűbb az élet, ha némi rálátás van a mélyebb összefüggésekre is. Ha bármi komplikáció előadja magát, sokkal egyszerűbb "házon belül megoldani", mint órákon át várni más - estlegesen nem is elsősorban a kérdésre válaszoló - hozzászólására. |
|
|
| Megmondanád mi ez az optimum? Hátha tanulunk valamit. |
|
|
Üdv!
Egyik gitárerősítőmben mikrofóniásak lettek a végcsövek, ezért elhatároztam, hogy kicserélem őket. 2 db EL34 vég van bennük. Ismerősömtől kaptam két darabot, mindkettő azonos feliratú, japán lámpa. Ahogy betettem őket, az egyik teteje 5-10 percen belül befeketedett és rögtön lekapcsoltam az erősítőt, de működni működött vele. Valamit lehet kezdeni ezzel a csővel, vagy kuka? Illetve mi okozhatta ezt a hibát?
Köszönöm! |
|
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
Ez így igaz meg nem is. Nekem szerencsém van mert több segítőkész emberkével ismerkedtem össze. Így már merek pénzt beleölni a dologba. Amíg fogalmam sem volt róla, nem léptem túl a GU50SE-n (ami szubjktív módon hívható olcsónak is). Ha összeraksz mondjuk KT88-asokból egy sztereó PP-t, amihez drágán veszel trafókat, alkatrészeket, de mondjuk élesztésnél valamiért torz és a kossuth szól belőle. Ilyenkor ha nem értesz hozzá, az elég gáz helyzet szerintem, akár csak egy pici apróságon múlik a dolog. Ez a része már elég drága ahhoz, hogy ne csak pakolgassam a drága alkatrészeket egy bizonytalan eredménybe.
 |
|
|
| Valószínűleg nullpercesek, így a getter még nem csapódott le az üvegen. Ez teljesen normális, minden csőben van getter. Ahogy a cső öregszik, úgy fog egyre nagyobb placc kiválni az üvegen - 4P1L-nél az új csöveknél is némelyiknél teljesen ezüst színű az üveg. |
|
|
| Igen, ezek vaci újak. De a másikon érdekes módon nem feketedett be a búra teteje.... Akkor ezekszerint ez teljesen jó? |
|
|
Abban biztos kevesebb levegő volt... Néhány érdekes "kopasz" ismert cső a mellékletben
(Ha rákeresel a 6CA7-re neten, mindegyiken van lecsapódás, majd a másikon is lesz...) |
|
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
| Ezeken jól látszik a cirkónium getter tányérja, akárcsak a 6sz19-en. Korszerű, drága, sokat bír. Annak idején (hidegháború) az anyagár nem számított. Nem lesz látható kicsapódás. |
|
|
| Szerintem egyszerűen öregek a csövek. Meg kell mérni! Van úgy , hogy a látható barnára elszínezédő getter mellet is jó még a cső, de illúzióid ne legyenek. ( A forditottja sokkal bosszantóbb, az újabb gyártású csövek nem mutatnak semmi esztétikai hibát, mégsem teljesítik az elvárt paramétereket.) |
|
|
| Mondjuk az is igaz, hogy a 6S19P és az EM87 örök életében "csupasz"... |
|
|
| Nemrégiben azt írtam, hogy - szerintem - az EF22 beszerezhetetlen. Nos, a Puskásban tegnap volt fellelhető példány, nem is kevés, ráadásul dobozos, újak. Néha-néha felbukkannak érdekes készletek. |
|
|
| Üdv.Éppen ezt az erősítőt bütykölöm.Lecsupaszítottam és simán csak a 6n2p 2. lábára adom a bemenjőlelet.Az a probléma,hogy nagy többségben PC-ről lesz hajtva és mindig letiltja a hangkarit.Gondolom kéne egy becsatoló kondi ti, mekkorát javasoltok?Én 470nF/400V-os wima MKP-t tettem ez maradhat? |
|
|
A rácson nemigen kéne olyan feszültségnek lenni, ami miatt a hangkártya "háboroghatna". A kondinak elviekben semmilyen szerepe nem lehetne, mert a rács potenciál is 0V. Innentől az R2 300k-s ellenállás sem igazán kell (csak feleslegesen osztódik a jel, bár lehet, hogy ez éppen nem baj).
A 2. lábon legyen egy ellenállás testre, a 680K jó. A kondi "marha nagy", elég egy 47-100nF, feszültségre meg a 63-160V-os is jó.
Elképzelhető, hogy elegendő lenne egy fokozat is a végcső elé. Akkor viszont a végcsőre "járna" egy legalább 470 µF -es min 16V-os katódkondi, és a cső "kímélése" érdekében 150 Ω a 120 helyett, bár valamelyest csökkenne a kimenőteljesítmény. A visszacsatolás ugyanúgy a katódra (8. láb), de meg kell a kimenőn a vezetéket cserélni. |
|
|
| Köszönöm a 680k-s ellenállás teljesen megoldotta a problémát a kondit elhagytam. |
|
|
| Hehe... nem raktál rácslevezetőt. |
|
|
| Viszont az érdekelne, hogy tudja-e valaki, hogy ilyenkor mi történik? Miért tiltott le a kártya? A cső nagyon beterheli a kártya kimenetét? |
|
|
| Ezen én is gondolkodtam. Elvileg - ha kondenzátor nélkül csatol - akkor a kimeneten nem illik egyen-szintnek lennie, tehát nem is lenne az alaphelyzethez változás. A kondenzátor az egyenáramú komponenseket leválasztja (oda-vissza), így a cső munkapontja megváltozhat, ez a kártyakimenetre nem lehet hatással. Valami gerjedést tudok elképzelni. De ez csak találgatás. |
|
|
Hírek.rss
