Sziasztok
12V-os Akku aktivátorról szeretnék többet megtudni, valójában hogy működik? valóban hatásos-e? esetleg kapcsolási rajza van-e valakinek róla.
Valamikor egyszer régen a terminálon volt róla szó. Abból áll, hogy egy feszültségnövelő konverter egy kondenzátort feltölt az akku feszültségénél magasabb feszültségre, majd ezt rásüti egy tirisztorral az akkura. Volt egy led is az áramkörben, ami akkor villant fel, amikor a kondenzátor rásült az akksira, úgy emlékszem, 10-15 másodpercenként. A lényege az lenne, hogy a nagyáramú impulzusok mintegy széttörögetik a lemezekre rakódott szulfátréteget, így az elektrolit eléri ismét a lemezeket.
Megnéztem az oldalt, a kapcsolási rajz már valóban nincs meg, de azért elég sokat tudtam meg róla. Megépíteni valóban nem igazán érdemes ha 5 ezer Ft-ba kerül mivel 2,5 ezerért lehet kapni. Kiváncsi voltam hogy valóban kinek mi a véleménye erről az eszközről, és a működéséről.
Üdv! Az akkumulátoromat szeretném kicsit rendbehozni egy ilyen kütyüvel. Szeretnék építeni egy ilyet, csak sehol nem találtam róla valami irodalmat vagy kapcsolást. Várom az ötleteiteket.
Volt egy ilyen fórum "Akku aktivátor" néven szerintem nézd meg ott megtalálod hol lehet kapni, mivel az ára 2400Ft. Szerintem nem érdemes csinálni ha ennyiért lehet kapni.
Egy 10µF os kondenzátort hány voltra töltsek fel?, amit majd beálított időközönként rásütök egy 12V 7Ah aksira? Minden megvan, már csak a fesznövelőt kéne beállítani.
Hali! Ebben a szulfátoldóban azok a tekercsek vajon PC tápból valóak, tehát található ott ilyen induktivitás, vagy saccoljam meg a menetszámot és az átmérőt, és magam tekerjek?
Fet-nek milyen konkrét típust használhatnék?
Krisz
Hogy is megy ez a kütyü? Az akksiból meríti a tápfeszt és azt pumpálja vissza rá egy kapcsitáppal?
pl. hogy tom akkor használni ha az adott akksi má egy éve nem volt használva és már scak pár volt van benne?
Sehogy... Azt az akksit viheted a MÉH-telepre, használható darab már nem lesz belőle.
Ennek a kütyünek akkor van értelme, amikor már észlelhető, de még nem végzetes a tárolókapacitás csökkenése. Ha pár V az üresjárási feszültség 6 cellán, azaz egy 12 V-os akksiban, az már végzetes.
Én teszteltem jónéhány típust, amit kereskedelmi forgalomban lehet kapni, áruk kb. 2000-6000Ft. Ezek többsége egy dc-dc táp segítségével megnöveli az elkón a feszültséget, majd ezt egy kapcsolóelemen (tirisztor, mosfet) rásüti az akksira. Egy típus azonban ötletesen ezt a nagy áramimpulzust úgy állítja elő, hogy egy kapcsolóelemmel rövidrezárja az akksit.
A teszteket már halálraítélt szünetmentes táp akksijain végeztem (7-7,5Ah). Feltöltöttem az akksikat a gyártó által előírt karakterisztikának megfelelően, majd egy óra alatt kisütöttem. A desulfátor a kisütés és pihentetés alatt volt csak az akksikra kötve.
Volt olyan akksi, amelyik az első töltés kisütés ciklus alatt elszenvedett 120A-es impulzusok után megadta magát, azaz megszakadt. A többség azonban néhány ilyen ciklus után helyrerázódott, és a névleges kapacitását ki tudtam venni belőle. Nemrég a fent leírt ciklust próbáltam ki úgy, hogy szintén már kidobásra ítélt akksikat teszteltem, de desulfátor nélkül. Az eredmény hasonló volt, tehát a kapacitás visszanyerését valószínűleg a kondicionálás okozta, nem a desulfátor!?!?
A tesztelés már több, mint egy éve zajlik komolyabb következtetést még nem sikerült levonni, de egy biztos néhány ezek közül az akksik közül már újból a kollégáim szünetmentesében üzemel megbízhatóan. (némelyik akksi már elmúlt hét éves is!)
Ha valakinek van értékelhető eredménye, akkor azt szívesen veszem, ha közzéteszi.
Köszi a választ. Remélem néhány héten belül nekem is lesznek tapasztalataim. Az Alastair Couper féle kapcsolási rajz alapján építek egyet,melyet egy ismerősöm fog tesztelni. Az eredményekről majd beszámolok!
Torlódtak a munkáim,ezért még nem került sor a megépítésére. A web lapomra feltettem a rajzot,amelyet meg akarok építeni.
Most úgy néz ki,hogy erre két héten belül sor kerül.
Ha csak 10V körül mérsz, és a cella nem kezd pezsegni, akkor zárlatos a cella. Ez ellen nem túl sokat lehet tenni, hacsak nem a cella aljára rakódott lemezhulladék miatt zárlatos. A szulfátosodás már csak következmény a cella töltetlensége miatt. Ha mondjuk a cella aljáról ki tudod takarítani a hulladékot, akkor meg lehet próbálni a szulfátosodást visszafordítani.
Sok esélyt nem látok rá, hogy használható lesz, de kísérletezni lehet vele. Inkább nagy és rövid idejű áramimpulzusokkal kellene próbálkozni, hátha ér valamit a szulfátosodás ellen.
Beszereztem néhány hiányzó alkatrészt (IC, foglalat, zener, induktivitás), de valami nem tiszta nekem. A boltos 10mH-s fiókból adott alkatrészt, viszont a színkódja barna-fekete-fekete-ezüst. Ez ha jól tudom 10uH 10%-os tűréssel. Nekem viszont pont az 1000-szerese kellene barna-fekete-narancs színkóddal. Jól gondolom?
Hiába is mennék vissza, nem kapnék ilyet szerintem. Mit gondoltok, induktivitásmérő hiányában hogyan kereshetnék/készíthetnék ilyet? Van itthon rakat panel, benne színkódos horizontális, és zsugorcsöves vertikális példányok, előbbiek értékét még megtudom állapítani, de utóbbiak felirata nem sokat árul el.
Esetleg készíteni, csak a huzalátmérő és a mag kérdéses. Az ellenállásának 130 Ω-ot tüntetnek fel a PDF-ben.
Illetve az oszcillátor résznél lévő C4 pozíciójelű kondi értéke is kérdéses, mert nincs feltüntetve a rajzon.
10nH elég nagy érték. Nincs fazékmagod amin fel van tüntetve az AL értéke? De jó az E-I mag is ha az AL szerepel rajta. Enélkül marad a hanggenerátor,és/vagy szkóp. A használni kivánt magra rátekersz 100 menetet,és párhuzamosan kötsz vele pl 1µF-ot,ezután a frekit változtatva feszültségmaximumot keresel a tekercsen mérve. A frekiből és a kondi értékéből számolható az induktivitás,ebből,és a menetszámból pedig az AL. Innentől már sima ügy.
Hírek.rss
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «