Lenne egy olyan kérdésem, hogy ha 2db 4A-es egyenirányító hidat párhuzamosan egymáshoz kapcsolok, akkor összeadódik a teljesétményük, uye?

Az SB560-as diódát lehet valamien másikkal helyettesíteni? Mondjuk BYC8-600? Vagy esetleg egyCTB-34 DUAL SCHOTTKY Egyik felét felhasználni? Ez utóbi nemtudom mennyire működőképes dolog, és ne haragudjatok, ha iró nagy hülyeségeket kérdezek

Egyébként nagyon szépen köszönöm az eddigi segítséget mindenkinel!

Az SB560 egy elég jó Schottky-dióda. Ha valahova ilyet rajzoltak be, akkor nem javaslom helyette 2x-3x ekkora nyitófeszültségű "sima" dióda beépítését.
Az MBRxx széria tagjai (pl. MBR20100CT) hasonlóan jó Schottky-diódák, azokkal lehet helyettesíteni. A CTB34-et nem ismerem, lehet, hogy az is jó.
Ár szempontjából az SB560 elég jó, ha a hűtése elég, akkor annyi pénzért nemigen kapsz nála jobbat.

Diszkrét diódát, egyenirányítót alapvetően nem kötünk párhuzamosan, ha az egy darabra megengedett áramnál nagyobbat akarunk átengedni. Kell nézni nagyobb áramot elviselőt, esetleg egyenirányító helyett nagyobb diszkrét diódákat használni (lehetőleg Schottky-diódákat). A 4A nem akkora áram, hogy ne lehetne könnyűszerrel nagyobbat találni.

Ezeket azért kérdeztem, mert van itthon sok bontott alkatrész, és próbálom maximálisan minimalizálni a költségeket... Még talán a diódahíd lenne a leg kisebb gondom, de kell beszerezni több másmien alkatrészt is Zéner dióda, shottkey, meg azthiszem ellenállásbol sem lessz itthon mindegyik fajta. Szóval habár nem túl drága alkatrészekröl van szó, de mégiscsak kell költenem rá.

Nalam az egesz tap anyagigenye cirka 4e volt. plusz a muszerek es a hutesvezerles anyaga.

Nálam most a 2000HUF is sok...kicsit x@rban a haza... Ha más nem lessz akkor kicsit eltolódik az összerakás...A travó meg a pufferkondi a leg drágább talán, azok megvannak A Tranzisztorokat kell beszereznem még meg amiket írtam előzőleg...
To220-as tokozásu tranzisztort nem tudna ajánlani valaki az eredetiek helyett? Azokat sokkal egyszerűbb felszerelni részemröl...

Megertelek. Nalam is szukos /volt/ a dolog.
Oly sokszor leirtuk, hogy
A To3 helyett, mas tokozas alkalmazasa rejt nemi veszelyt magaban. homegfutas
Volt aki BD249-el oldotta meg, ez SOT-93-as. 445ft
T218as a TIP3055 237Ft

Csak teljesítményben nem tudnak annyit, mint a TO-3-asok. Azért is kerülnek kevesebbe.
A trafón és a pufferkondin kívül a teljesítménytranzisztorok lesznek még a legdrágább tétel.
Hány V és hány A-ben gondolkodsz?

Alkotó tápját építem meg...Egyenlőre csak egyet, de kettő van tervben( szimmetrikus táp miatt) Kicsit magasabb a tápfeszültségem mint kéne, de elméletileg ennél a kapcsolásnál nem gond...azaz meg lehet oldani a működését. 3.5V a többlet..(38.5V) 5A-t tud a trafó ha jól számoltam...(160VA)

Helló!

Van egy 300VA-es trafóm, ami 24V-ot ad le. Ezt egy labortápba szeretném építeni, ehhez kérnék egy kis segítséget.
Kéne egy olyan kapcsolás, ami 30-35V-tól 0-ig lehessen szabályozni. Az áram az lehetne 10A? Azt még elbírná a trafó? Illetve ilyen kapcsolást nem is találok, ami kb 35V és 10A. Tudnátok segíteni?

Hello!
24V-os trafóból semmiképpen nem lesz 30..35V, mert egyenirányítás után, is legfeljebb 32V feszültséget fogsz mérni. A tápnak is kell maradék feszültség, és a szűrés miatt is. (Van brumm feszültség is) De 35V/10A maga 350W, a trafó, meg 300VA?
üdv! proli007

Akkor azt hiszem elég lenne a 30v 7,5A is, a lehető legtöbbet szeretném kihozni belőle. Tudnál egy ilyesmi kapcs. rajzot linkelni? Nagyon megköszönném!

Hello!
Egy 24V-os tekercshez, előszabályzó is kell. Attila előszabályzós tápja pld. ilyen.
üdv! proli007

Kösz a segítséget.
Lenne egy amatőr kérdésem.
Mi az a előszabályzó? :pirul:

Hello!
Az analóg disszipatív tápok a bemenetük és kimenetük közötti különbözeti teljesítményt, hővé alakítják. 300W-nál ez már gáz, ezért valamilyen előszabályzót alkalmaznak. Reléset, vagy kapcsolóüzeműt, vagy tirisztorosat.. stb. Ezzel jelentősen csökkentve a végtranyók terhelését, vagy is a hőtermelést.
De miért is nem olvasod el Attila cikkét?
üdv! proli007

Ha nem lenne ekkora trafó és megelégednék a kisebbel akkor ez elhagyható? Mert van még egy trafóm ami 3,3A/24V. Ez sokkal kisebb/könnyebb. Ezzel a trafóval meg lehetne építeni az Alkotós labortápot?

Hello!
Természetesen meg lehet építeni. Ha elolvasod Alkotó a teljesítménnyel-hűtéssel kapcsolatos gondolatait, akkor tiszta képet fogsz látni és dönteni tudsz, mit szeretnél, és mik a lehetőségeid. Pontosabban az igényeidet a lehetőségeidhez tudod igazítani..
üdv! proli007

Sziasztok!

Csináltam egy egyszerű tápegysgéget. Működik is szépen, de van egy hibája. Hogyha a multiméterrel rövidrezárom a kimenetet és állítom az áramkorlátot, akkor egy ideig szépen szabályoz. Viszont ha elér egy bizonyos értéket akkor a kimenete begerjed és onnantól nem lehet az áramot szabályozni. Ha a műszerrel kötök sorba egy 0,1Ohm-os ellenállást akkor ez a jelenség nem tapasztalható. Szerintetek mi lehet a hiba?

Köszönettel Petjaa

Szia!
A rövidzárral, ha nem lenne veszteséges a huzalozás és az áramkör a trafótól a kimenetig, akkor nem tudnál szabályozni semmit, mert tiltásban lenne .
Ha nagyobb veszteséget okozol (soros tag), akkor már szépen szabályozható, az áramköröd belső ellenállásához mérten, szóval ez a dolga .

Üdv m.
Elkészült az új rajz.24V-os lesz betáp illetve az Ic-ét 23V táplálva Zéner stabbal.Maga az lm324 csak 21Volt alatt vezérel.Stabilizált kimenő vesz így nem esik a feszültség mindaddig míg az 5 Ampert meg nem haladná az áramfelvétel.Vagyis akkor sem esne ha az áram szabályzó nem szabályozná le a kimenő feszt.Ha van még észrevétel tőled vagy bárkitől szívesen veszem.
Sajnos képminőség elég silány azon nem tudok javítani.De azért remélem van még egy két ötlet, min csiszolhatok még.

Először is megköszönném Alkotónak, Pioneernak és Proli007-nek, hogy elkészítettek egy olyan tervet, amit még én is meg tudtam csinálni.
Elkészítettem a 2.7.4 változatot, egyenlőre csak egy példányban, és első bekapcsolásra tökéletesen működik. Az egyetlen módosításom, hogy 4 db. áteresztő végzi a munkát. A hűtőborda így lett szimmetrikus.
Sajnos a Graetz már 30V, 2 A-nál eléggé melegszik, ezért kénytelen leszek a hátfalra átszerelni.
Két kérdésem van mindössze:
- milyen műszereket javasoltok, van-e bevált darab?
- a trafóm tekercsenként 150VA-es, szeretném kihasználni mind az 5 Ampert. Elég-e az R10-et módosítani és mi a gyári ajánlás?

- A graetznek inkább tegyél saját hűtést (olyat mint a képeden van, csak esetleg nagyobbat). Ha elvileg 0,7V esik diódánként -kettőn már 1,4V-, és ezt szorzzuk a 2A-el, az akkor is csak 1,4x2=2,8W. Ez nem sok, nem kell hozzá intenzív hűtés.
- Bármilyen 200mV-os érzékenységű műszert használhatsz.
- A beállítási maximumokhoz írtam egy részletes útmutatót, abban megtalálod mit kell módosítani, és milyenre. Egyébként is javaslom elolvasni, mert a működésről is próbáltam Pioneer és Proli007 gondolatai visszaadni.

Hello, van egy szimmetrikus tápom (egy öskori lelet, de még szépen muködik). Áganként (secunder) 18V-ot mértem rajtuk, Ha egyenirányitanám graetz hiddal akkor mekkora feszultséget kapnák??

Szia!
Az én számításom szerint, 18 x 1,4142 = 25,3 volt, ami egyenirányítás és kondenzátoros pufferelés után mérhető lesz.
Üdv.

Köszönöm

A gyök2-vel való szorzás elvileg helyes, de gyakorlatilag nem ilyen egyértelmű a válasz.
1. A graetzen is esik feszültség, ami nagyjából diódánként 0,7V, és mivel ebből egyszerre kettő "működik" mindig, ezért 1,4V-al szokás számolni. Egyébként az adatlapon ez az érték megnézhető, és függ az áramerősségtől is, ahogy nő az áram, a feszültségesés is növekszik.
2. A puffer "kitöltési képessége" is áramfüggő, nagyobb terhelésnél már nem tudja korrektül gyök2 szeresére kitölteni az effektív értéket (csúcsértékig), csak attól kisebb mértékben, ezért általában 1,35-ös szorzóval közelítik a valóságot.
3. A trafó feszültsége sem állandó, sőt nagyon is ingatag. Már a méretezésnél fölé mennek, mert névleges terhelésnél szokás neki elérnie a névleges feszültséget, tehát ez is áramfüggő. Végül ide tartozik a hálózati feszültség üzemszerű ingadozása, ami akár nagymértékű is lehet.

Helló.
Pár héttel ezelőtt írtam, hogy van egy kis problémám a v2.7.2-es verziójú labortápegységgel. Elolvastam a határértékek beállításához készült dokumentációt ami alapján beállítottam a kimeneti max feszültséget és áramot. Még egy aprócska gondom van a tápegységgel amit nem tudok miért csinálhat. Ha az áramkorlát poti teljesen le van tekerve és fel akarom tekerni a feszültséget akkor 2V-nál kivilágít az áramkorlát jelző led és nem is megy feljebb a feszültség amíg egy kicsit nem tekerek a kimeneti áramon. Ekkor nincs terhelés a tápegységen. (Csak ha teljesen le van tekerve az áramkorlát beállító poti csak akkor csinálja.)
A másik érdekesség pedig az, hogy ha beállítok egy tetszőleges értéket amikor nem világít az áramkorlát jelző led és kikapcsolom a tápegységet a led elkezd világítani és világít is kb 6-8 másodpercig majd szépen elhalványulva kialszik. (Mintha egy kondi szépen kisülne szintél terhelés nélkül megy a tápegység. terheléssel még nem próbáltam ki ezeket a jelenségeket, de az alapfunkciók működnek tudom változtatni a feszültséget és a kimeneti áramot multiméterrel rövidre zárva mérek és minden stimmel csak ez a 2 apró furcsaság zavar.)

Köszönöm az "Alkotó" jellegű hozzászólást.
Tényleg benne volt, most már mindkét panel tudja az elvártakat.
Egy pici problémám még volna: Az egyik panel az áramkorlát megközelítésekor elkezd fütyülni, majd annak aktivizálódásakor elhallgat. Konkrétan még nem tudom melyik alkatrész.
Meg tudja ismételni bármennyiszer és 1 Ampernál ugyanúgy előjön, mint 5 A-nál.
Van ötleted?

STK végfokot hallottam már zenélni is nem lehet hogy a tranzisztorból jön?

Nálam ugyanezt műveli, mindkét "hiba" előjön. Nem annyira zavaróak, de érdekelne engem is, hogy van-e rá megoldás, vagy ez normális-e!

Nem tudom meghatározni. Hozok egy másik garnitúra tranzisztort és IC-t, aztán egyenként kicserélgetem.
Már ha Alkotónak nincs más javaslata.