Hellosztok, a segítségeteket szeretném kérni, egy 1-2 Mhz
tartományban működő egyszerű oszcillátor építésében.
Nem vagyok valami nagy spíler az oszcillátorok terén
Szóval aki konyít egy kicsikét ezekhez a dolgokhoz, az plz. segítsen egy kicsit.
Amúgy köszi a gyors reagálást, inkább négyszögre lenne szükségem, egy nagyfesz generátor lesz fele vezérelve.
Elkezdtem vízbontással kísérletezgetni és ahhoz kell.
Köszi a rajzot, úgy látom a poti 90% on van, tehát ak fel lehet ezzel menni akár 1.6 Mhz ig? Mert igazából pont 1.6 Mhz kell, de fontos a szabályozhatóság.
Na most én kavarodtam meg, de hagyjuk, ott a "papír", annyi. Ha nagyfesz célra lesz, akkor a kitöltés sem lehet mindegy, az alábbi módszerrel az is állítható, de ez csak alapelv, nincs "belőve".
A frekitartományt a kondi állítja be, ha csökkented az értékét, a freki nől. Elméletileg 30MHz-ig. Számít a szerelés szórt kapacitása. A végleges beállításhoz ajánlott egy frekimérő.
hát nem tudom hogy jól gondolom-e de általánosban kémia órán vízbontáshoz egy egyszerű 4,5V-os laposelemet használtunk ami rá volt kötve két elektródára (asszem réz és alu) és ezek voltak desztillált vízben és már bontotta is a vizet! váltó árammal nem lehet vizet bontani mert az egyik fél periódusban szétbontaná a molekulákat és a másik félben pedig egyesítené.
Szia, én is így tanultam általánosban
Csak én kitaláltam egy más fajta vízbontási eljárást.
Röviden annyi a lényege, h kondenzátor lapok között van a víz és ha a kondenzátorra kapcsolt magas feszültségű freki eléri a vízmolekulák sajátrezgését a rezonancia miatt szétesik a molekula. (Legalábbis remélem ) lenne ha sikerülne:
Magas feszültségű váltóárammal értelmetlen és életveszélyes vizet bontani! Váltóárammal durranógáz válik le az elektródáknál, ami az esetleges nagyfeszültségű kisülésektől berobbanhat. Szóval kizárólag saját felelősségre mindent!
Magas feszültséggel egyébként is gazdaságtalan vizet bontani, a H2 és O2 leválásához szükséges pár volton felül a többi fesz az elektrolitot közel Ωikusan fűti. Másrészt a kondenzátor lemezei között a legnagyobb árammennyiség kapacitívan fog átfolyni, tehát a jó hatásfoknak mindenképpen lőttek.
A víznek elég sok rotációs és vibrációs sajátfrekvenciája van, de ezt elektromágneses sugárzással, és nem elektromos térrel lehet gerjeszteni (mikrohullám).
Megjegyzem, hogy ha működne a jelenség, akkor nagy sz*rban lennénk, ugyanis az elko is vízalapú elektrolitot tartalmaz a fegyverzetek között, tehát egy megfelelően kialakított oszcillátorban a kondenzátor szabályos üzemi körülmények között is felrobbanhatna (normál polaritás, feszültség a tolerancia alatt).
Így van. 2 volt felett pocséklás vizet bontani mert a többi hővé alakul. De például a meleg vizet kevesebb energiával lehet bontani. Bőven elég 12 volt. Én is ennyivel bontottam a vizet és szépen melegedett, de azért nem gyulladtam meg mellette.
Hello!
Való igaz, így van amit elmondtál, tisztában is vagyok ezekkel a dolgokkal, csak azzal a különbséggel, h nekem szigetelve lesznek a kondenzátor lemezek, elég erősen.
És a magas feszültséget nem a kémiai értelemben vett vízbontásra használja a kütyü, hanem a változó elektromos tér létrehozására, és az bontja a vizet.
Már próbáltam úgy h magasfeszt nyomtam vízbe, az eredménye a flyback leégése és iszonyat kevés durranógáz. Pedig nekem hidrogén kell nem durranógáz, mert az robban.
Magyarul a vizet a rezonanciaponton változó elektromos tér bonja. (bontaná )
Ha jól tudom volt valami ehhez hasonlóan működő találmány pár 10 évvel ezelőtt. Valami Meyer a feltaláló neve.
Hello
Ez is egy rezonancia pont nem tudom melyik, (más frekvenciák más irányba rezegtetik, forgatják ilyesmi)
de vannak táblázatok, amikben ezek az értékek benne vannak. Sajnos ezek kiszámolásához kvantummechanikai ismeretek szükségesek, ami hát így nincs
Az alap asszem 1.6 MHz, mondjuk a 2.4 giga az pont 1500 szorosa.
A 2.4 giga az a Wifi és a Bluetooth szabvány frekije is, nyílván azért, h ne legyen akkora a hatótávolsága.
(a levegőben lévő páratartalom eléggé megfogja, ezért nem megy a wifi télen normálisan)
Majdnem jó a vízbontási elmélet, amit kémia órán tanultatok, de ott az egyenáram polaritásán volt a hangsúly.
Anód és katód, az egyiknél az oxigén, a másiknál a hidrogén válik ki.
Ha váltóáramot használsz, akkor hol az egyik, hol a másik válik ki, és bár szétbontod a vizet, de ahogy lgyk is írja, kellemes kis durranógás (hidrogén) és a hozzá szükséges oxigén keveredik, és berobbanhat.
Ezért csinálják egy U alkú tartályban a bontást, ahol az egyik szárban az oxigén, a másik szárban a hidrogén válik ki tisztán.
(kicsit sós vízben nagyobb hatásfokkal)
Így van. Ezért használok (majd ) én is lüktető magas feszültségű egyenáramot.
Így nem durranógázt kapok hanem hidrogént. Meg persze oxigént.
De nem kicsit OFF már a téma?
Vissza kéne térni erre az oszcillátor témára.
Vagy nem is arra, hanem inkább a negyfesz generátorhoz való illesztéshez.
Hogy lenne érdemes kötni? Én egy ilyen elrendezésre gondoltam. Vélemény? Eni rieksön?
Elektrotechnikai Batmanek várom a reakciótokat.
Hírek.rss
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
Helyzet ugyanaz, a kondi 68nF
)
lenne ha sikerülne: 
Tudod azok a hosszú téli éjszakák...
) én is lüktető magas feszültségű egyenáramot.