Azért nyitottamezt a témát,mert emrég találtam a neten elektrolizáló készüléket amit , be lehet kötni a kocsiba.
A készüléket az akksira kell rákötni és a keletkező durranógázt kell a motor szívó részéhez bekötni.
Én is valami hasonlót szeretnék építeni és ebben szeretném a segítségeteket kérni.
Na ezt felejtsd el mert annyi gázt te az akkumlátorból nem fogsz kiszedni,hogy a sarokig elmenj. Nem beszélve ez már nem BENZIN ami robbanásszerűen ég. Ez viszont ROBBAN, nem beszélve a gáznak a hegerbejuttatásárról. Az elejére vissza térve számold ki mennyi az akksiban tárolt energia.Mellesleg még ha menne is akkor honnat szerzel KATALIZÁTOROS vízbontót aminél már egy deci gázhoz nem kell félóra... Ez már egy örökösen visszatérő téma
Én ezzel már foglalkoztam még pedig úgy hogy nem az aksi 12 voltos feszültségét használtam volna mert az keveset gerjeszt ,építeni kell egy DC/DC invertert ami a 12v-ból csinál kb 400-800 voltot ezt bele vezetni egy saválló tartályba saválló lemezekkel. de az a baj ,hogy a belső égésű motor többet kérne mint amennyit a rendszer termelni tudna.
Mert ha ez működne minden autó ezt használná. Csak annyi energiát lehet kivenni mint amit belepakoltál illetve a veszteség miatt kevesebbet.Energiamegmaradás törvénye... A témát a Fénykapuból meritetted?
Ha jól tudom, a GM készít egy ilyen járgányt ,amiben egy benzinmotor jár a legoptimálisabb beállításban és az tölti az akkukat, amik hajtják a járgányt.
Szó nincs persze semmi másról, mint hatamas nyomatékról a DC motorok miatt és egyszerű a fordulatszám változtatás, magyarán elhagyható a mechanikus váltó szerkezet.
Az akkuk még drágák ilyen berendezésekhez, ezért pár évet még tuti kell várni a széleskörű elterjedésre.
A benzin motoros aggregát meg pont annyit fogyaszt, mint amennyi energiát felemészt az autó az akkuból plussz a saját veszteségei. Energiamegmaradás..
Valamikor az "átkosban" egy pártkádernek jutott eszébe az a remek ötlet, hogy egy villanymotorra generátort kötve, a generált áram egy részét a villanymotorba visszavezetve, a többi részét pedig valami hasznos dologra felhasználva milyen jól lehetne ingyen működtetni a dolgokat.
A melósok hosszan magyarázták neki, hogy ez nem fog működni, de hajthatatlan volt, meg kellett építeni a szerkezetet, hogy a saját szemével lássa hogy tényleg nem megy.
Na szóval itt mi most megspórolnánk neked a gép megépítése okozta fáradtságot ha elfogadod a magyarázatot (lásd fentebb). Ha nem, akkor sok szerencsét.
Igen, ez így van, a mai világunk sajnos nagyon kőolaj "orientált".
De azért örömmel látom, hogy egyre nagyobb mértékben nőnek pl a szélkerekek is errefelé, az M1 esen haladva Komárom környékén már meg sem tudjuk kollégával számolni, de még mindig épülnek. De gyanítom, ez sem a magyar államnak csöngeti az arany forintokat, hanem valami külföldi cégnek..
De a tendencia jó, lám, megéri..
Volt főnököm csinált vízbontó-készüléket, hidrogénes hegesztőhöz. Maga a vízbontó 42 cellás volt, 5 kW-ot zabált, és annyi hidrogént termelt csak, hogy 1-1.5 mm-es vaslemezt tudtak csak vele hegeszteni, vastagabbat már nem. Amit hegesztettek, az is csapnivalóan trágya lett. Szóval, nem olyan egyszerű. Plusz a vízbontó melegedett, mint az állat, hiába volt rajta aktív hűtés.
A környékünkön már létezik maszek szélkerék valami 160KW teljesítménnyel ami gyakorlatilag nem csak ellát egy gazdaságot hanem még el is ad az ÉMÁSZ-nak
Nem tudom, miért "lőttétek le" Swat -ot ilyen gyorsan. Ő nem hidrogént akart fejleszteni, hanem durranógázt. A hidrogén fejlesztéséhez egyenáram kell, a durranógázt pedig váltóval is lehet. Ráadásul ha a váltó frekije megegyezik a víz molekulák önrezgésével, (vagy valamilyen felharmonikusa,) akkor igen gazdaságosan lehet a vizet bontani.
Elhiszem amit irtál te biztos a Mol-nak dolgozol.Valahogy a kocsimnak is elkéne magyarázní hogy benzinnel is ugy menjen mint a"robbanó anyaggal"!www.h2extreme.com na ezek tök hülyék mi?
Azért nem baj. ha egy kicst visszaveszel!
Akik itt vannak, azok sem "tök hülyék", még ha nem is foglalkoztak a vízbontás korszerűbb eszközeivel.
Amit időnként a neten lehet látni, azt azért illik ám több esetben kétkedéssel fogadni, de tény, hogy az általad belinkelt oldalon, működő berendezések vannak. Már csak a "belinkelést" kellene jól csinálnod.
Nem a fórumozókra irtam hanem a szerkezet készítőíre! Tudjátok ha nem müködne nem üldöznék,tiltanák.Nem a linkelésből élek csak segítení akartam,különben nézted?
Persze, én is vágtam, hogy durranógázt akar, csak a példa miatt hoztam fel a hidrogén/oxigén-bontást, mert nekem arról van testközeli tapasztalatom. Mondjuk egyszer azzal is majdnem felrobbantunk, nagyon veszélyes, és nem egyszerű, ezt akartam érzékeltetni...
Viszont tökéletes égő keveréket alkot, nagyon szép szúrólángot tudna, ha a ketyere bírná a termelést. De 10-15 kW-tal hegeszteni naphosszat, nem valami olcsó. Plusz még annál a gépnél a pára kiszűrése sem volt megoldott, néha az is kijutott a pisztolyra, és attól lett ronda a hegesztési varrat...
Idézet: „Tudjátok ha nem működne nem üldöznék,tiltanák.”
Ez igaz! Amikor rájöttek, hogy sütőolajjal is lehet hajtani autót, akkor azt is azonnal betiltották, mivel az olcsóbb lett volna az adómentesség miatt.
Itt nem az örökmozgó építése a kérdés, hanem a motor hatásfokának növelése. A keverékhez adagolt hidrogén ugyanazt a hatást kelti mint például a plazmagyujtás. Hirtelenebb begyúl a benzin, jobban elég, és több munkát végez kevesebb hőfejlesztéssel. Mert legjobb tudomásom szerint a motor möködésének lelke nem a keletkezett hőmenyiségben, hanem az égés során létrejött térfogatváltozásban van.
Szóval a levegő benzin keverékhez adagolt durranógáz növeli a motor hatásfokát, vagyis csökkenti a fogyasztást. Nekem gyakorlati fentarttásaim vannak egyenlőre. Felénk elég rosszak az utak, ami azt jelenti hogy komoly lötyögés jön létre a bontóba, víz kerül a gázkimeneti csőbe, ami addig ottvan amíg a motor át nem szívja> nem jut hidrogén a motorba > kevesebb erő, ami egyenletlen müködést eredményez.
Akkor egyszerűbb vizet permetezni, mivel az égés során vízgőzzé alakul, és ugyanúgy segíti a térfogatváltozást. Kipróbálták egy sima S100 Skodán, megdöbbentő volt a teljesítménynövekedés. Csak ugye alfától-omegáig a nagyobb korroziós terheléshez kellene igazítani az egész autót....
Szerk.: Régebbi S4-es Audikban is van vízbefecskendezés...
De az nem a térfogatváltozással segít, hanem a vízgőz az égéskor a hő és nagy nyomás hatására bomlik hidrogén és oxigénre, és a hidrogén részt vesz az égésben. Ezt már Bánki vagy Csonka (nem tudom már melyik, de valamelyik kísérletezett vele,) is tudta.
A cikkben úgy adták elő, hogy térfogatváltozással segít, amikor a fejlődő gőz kitágul. Szerintem ha szét is bomlik az égés során, ami számomra kérdéses, mert nincs ott akkora hő és nyomás, ugyanabban az égésben már nem tudna részt venni szerintem, mint ami őt szétbontotta. Mire lebomlik, vége az égésnek.
Szerk.: Egy cikkből idézek, ez egy mai vízbefecskendezés:
Idézet: „A fejlesztő Aquamist további hatásként említi, hogy a vízből képződött vízgőz térfogattágulása plusz energiaként jelentkezik – a befecskendezett víz térfogatához képest a térfogattágulás 1200-szoros! Azaz a befecskendezett és gőzzé hevülő víz is részt vesz a dugattyú lökésében, így a normális esetben a kipufogón át távozó hőenergia egy hányadát hasznos munkává alakítja, nő a motor hatásfoka. ”
Azért további hatásként említi, mivel a vízbefecskendezést az ő rendszerük elsősorban a túltöltött turbómotorok hűtésére használja.
A négyütemű Otto-motorban a sűrítési ütem végén a hőmérséklet 400 celsius és a nyomás 16 bar körüli. Az ideális benzin-levegő keveréket ekkor meggyújtva az elég (nem robban, mint ahogyan sokan helytelenül mondják), és az égéskor felszabaduló hő a gázokat terjeszkedésre készteti. A probléma akkor áll elő, ha túl magas a sűrítési ütem végén a hőmérséklet, mivel ekkor a keverék nem a gyújtószikra hatására, hanem önmagától gyullad meg. A lángfront sebessége jóval nagyobb, mint normál esetben, ez a kopogásos égés, amit előbb már említettem.
Ha a hengerbe víz kerül, akkor az a sűrítési ütemben gőzzé fog alakulni. Ehhez azonban hőt von el a környezetéből, vagyis a benzin-levegő keveréktől és a dugattyú-hengerfej-henger egységtől. Az eredmény: a gőzzé válás hűtő hatása miatt a keverék nem éri el az öngyulladási pontot, az égés csak a gyújtószikra hatására indul meg. További előny, hogy a víz a gőzzé válás pillanatában az esetleg még nem tökéletesen porlasztott benzingömböcskéket is szétpukkantja. Ez azért érdekes, mert a benzin tökéletesen csak gőzeiben ég el, ami a gömböcskék felületén van. Minél kisebbek a gömböcskék, annál jobb az égés. A hevített gőz 12-szer akkorára tágul, mint az ugyanannyi hővel hevített száraz levegő, tehát nő a nyomaték. A kiáramló gőz a motorban és a kipufogórendszerben lévő kokszlerakódást pucolja.
További előny, hogy az égési folyamat lassításával az effektív középnyomás (amitől a nyomaték függ) úgy növelhető, hogy közben a csúcsnyomás csökken! Ez csökkentett terhelést jelent a hajtókarcsapágyaknak. (Ez egyébként hallható is, a motor elcsendesedik, amikor megkapja a vizet). Ha a vizet nem becsorgatjuk, hanem nagy nyomáson beporlasztjuk a szívócsőbe, akkor a víz már a beszívott levegőt is hűti, amivel nyári hőségben javíthatjuk a töltési viszonyt (a hidegebb levegő sűrűbb).
A vízbefecskendezés hátrányaként jelentkezik, hogy az Otto-körfolyamat csúcshőmérséklete csökken, ezért az ideálisan működő motor csúcsteljesítménye elméletileg szintén csökken, azonban a vízgőz nagyobb tágulása miatt ez nem lép fel, ráadásul az égést lassító és hűtő hatása miatt az előgyújtás biztonsággal növelhető, így a teljesítmény nemhogy csökken, hanem nő. ”
Ezzel kísérletezett Bánki Donát is. Forrás:Bővebben: Link
Az Otto-motorban sosem lesz akkora nyomás és hő, hogy atomjaira bontsa a vizet. Ezért a hidrogén-égés sem fog bekövetkezni.
Amúgy huba kommentjére reagáltam, abból lett ez az egész. Ő is arról beszélt, hogy hatásfoknövelésről van szó, tehát nem tisztán durranógázzal vagy hidrogén/oxigén keverékkel akarjuk hajtani a verdát, hanem csak hozzáadagolni a hagyományos üzemanyaghoz, növelve a hatásfokot. Ezért írtam a vízbefecskendezést, mert ez hatásfoknövelőként már régóta alkalmazásban van, mint a belinkelt oldalak is mutatják. huba kommentje
De megtaláltam a butító oldalt is, ahol le van írva, hogy a hengerben bontsunk vizet...szánalmas. Ez így sosem működne, az biztos. Már arról beszélnek, hogy hőközlés nélkül növelhetjük a víz hőmérsékletét, meg hasonlók...merthogy magas hőmérsékleten a fajhő már 0, tehát 0 fok közlésével emeljük a hőfokot...miről beszélnek ezek...?Bővebben: Link