Kellenének PIC-es voltmérő kapcsolás rajzok, és valami magyarázat ha tudtok... Én láttam párat, de nem tudtam rájönni hogyan működnek, ha valaki volna olyan kegyes és elmagyarázná nekem azt nagyon megköszöném!
ezekkel a módszereket szerintem nem alkalmazzák a PIC-es voltmérőkben:
-Közös konpenzálás lépcsőfeszültséggel (ICL7107)
-Fokozatos közelítés
-Változó frekvencia moduláció
-Delta impulzusmodulációs rendszer
Ezek azért nem jöhetnek szóba, mert eggyik általam látott PIC-es voltmérőben sem láttam D/A átalakítót, ezekhez pedig szügséges!
Ami szóba jöhet a kettős (Dual Slope) integrálás, de ez is nagyon bonyolult lenne.
Szerintem tutira eggyszerű ezeknek a működése, csak én nem jöttem még rá, ezért lenne jó ha valaki elmagyarázná!
Előre is köszönöm a segítségetket, és türelmeteket!
De ez elvileg nem csak annyi, hogy ugye van a pic-ben adc....arra rákötöd a feszt és mérsz???
Ok az csak a tápfeszig tud mérni.....
De ha a bemenő jelnél csinálsz egy ötös osztót, akkor máris a tápfesz szer 5-ig tudsz mérni....ok ez rontja kicsit a felbontást....se szerintem nem vészesen....
Annyi hogy akkor ugye az lsb az nem 4mv lesz (10bitnél) hanem 20mv...tehát olyan mintha 8 bittel digiznél...
Ok ez negatív feszt nem mér...de azt ki lehet küszöbölni úgy, hogy ugye most a mérést a föld és az adc bemenete közt végezted, akkor most a mérést a táp és az adc között végzed el...tehát a teszter egyik lábát az adc-re a másikat meg egyik i/o lábra, és mérésnél az adc egyszeri futása utánn megfordítod, megnézed a két eredényt és ha nagyobbat mutatod meg.
(és ugye egy adc művelet max usec..szóval nem kell tovább ott tartaod..a két méréshez...)
Beépített ADC nélkül a "kettős meredekségű" elven működő módszerrel találkozhattál (mint a 7106 és társai).
Egy integráló voltmérő elvét a mellékelt képeken láthatód. Egy teljesen kisűtött, ismert kapacitású kondenzátort töltök. Ha a kondenzátor feszültsége elér egy meghatározott értéket, akkor kisűtöm. Adott R és C esetén a töltési görbe meredeksége a mérendő feszültségtől függ (nagyobb fesz. esetén hamarabb eléri -a korábban említett- meghatározott feszültséget). Most már csak a töltési időt kell mérnek egy számlálóval. Az úgynevezett meghatározott feszültséget egy komparátorral tudod meghatározni. A PIC16f628-ban van komparátor, ref. fesz. és számláló is.
Köszönöm a válaszodat!
Ez nagy pontosságó műszer?
El tudnád magyarázni elektronikai szempontból a működését? Küldted a kapcsolasirajz.gif-et, ez érdekelne!
Itt vannakl a kérdések:
Mire valóak az ellenállások ebben az esetben?
Hogy kell méretezni ezt az áramkört?
Csak a referencia feszültségtől függ a maximális méréshatár?
Az áramkör méretezésénél igazából a kondenzátor időben való feltöltése érdekelne. Hogyan függ össze az idő, és a töltődés! Meg hogyan kell az ellenállásokat méretezni...
Tanulmányoztam egy kicsit a kapcsolást...
ha jól értem a következőről van szó:
-Indul az áramkör
-A C kondenzátor elkezd töltődni, mikor feltöltődik, a komparátor kimeneti szintje megváltozik. ezt programból érzékeljük...
-A rajzon jelzett "analóg" kapcsolón keresztül kisütjük a C kondenzátort, ezt ismét a programból vezéreljük.
-A mérés ismételten elkezdődik...
Mivel nekem nem lesz ilyen speckós PIC em, ezért a kapcsolót kihelyettesíthetem tranzisztorral? Hiszen a kondenzátort pozitív oldalát egyszerűen csak földre kell kapcsolni. És szerintem ere a célra tökéletesen megfelel mondjuk 2SC1815, BC182, BC222 stb!
Remélem helyes az általam vélt működési algoritmus!
Már csak az érdekelne, hogy hogy méretezzem ezt az áramkört a saját igényeimnek megfelelően. Milyen szempontokat vegyek figyelembe? Mire való az a kék, és piros ellenállás? Hogy kell kiszámolni hogy mennyi idő alatt töltődik föl a kondenzátor egy rákapcsolt fezsültség szintre?
Előre is köszönöm a segítségedet, és a türelmedet!
Valamilyen szinten minden PIC speciális, de a PIC16f628 (amelyet példának írtam) már annyira elterjedt, hogy nem nevezném spécinek.
A "kapcsolót" helyettesítheted tranzisztorral, de ha relatív kis értékű kapacitást és relatív nagy értékű ellenállást használsz, akkor a PIC egyik I/O lába (mint kimenet) képes kisütni a kondenzátort (az áramra kell odafigyelni...mint a kiválasztott tranzisztornál).
Hogy hogyan kell kiszámolni?
Ez annyira nem egyszerű, mint ahogyan az áramkör kinéz...több ismeretlenes "egyenleteket" lehet felírni. Egy-két dolgot tapasztalat, illetve hasraütésre kell meghatározni.
- a mérési időt célszerű 20ms-ra választani (ez a hálózati fesz. frekvenciájának periódusideje) => a hálózatból eredő periódikus zajokat is integrálja, az eredmény nulla lesz
- a töltési karakterisztika nem lineáris! Olyan időállandót kell meghatározni, hogy a komparálás idejéig (20ms a példában ez 2,5V-nál van, legyen) a karakterisztika közel lineáris legyen.
- a kondi feszültség(időben) = U*(1-e^(-1/R*C)) ahol U a mért fesz. Ez az alap egyenlet ebből és ide vezetsz le mindent!
- a bemeneti ell.áll. nemcsak az időállandót, hanem a bemeneti imp.-át is meghatározza.
- belső órajel, megszakítás..............stb.
- referencia feszültség........................stb.
Ez így hosszú!
Szerintem építs meg egy kész kapcsolást és azt tanulmányozd, aból sokat lehet tanulni (ha gondolod a pl. kapcsolás programját elküldöm).
Ezt egy nagyon szép feladat megoldani (analóg, digitáli technika + matematika), de mint feszültségmérő nem sokat ér! Inkább csak feszültség indikátornak nevezném! A kapcsolás integrátora egy RC tag. Nem lineáris (1-e^(-x))!
Mivel pic-ről van szó te választod ki melyik lábakat használod...
Csinálsz egy ellenállás osztót, mondjuk egy 1:4 arányút az az osztónak az egyik vége lesz a mérőműszered egyik szára a másik lábát pedig egy i/o lábra kötöd.
Az ellenállás osztó kimenetét pedig az adc-be vezeted be.
A mérőd pedig másik szála pedig egy másik i/o lábra megy.
A mérés menete:
Rárakod a két próbát ahol mérni akarsz.
1.: lépés
Az ellenálás osztó i/o lába legyen föld.
A próba másik vége is legyen föld.
Ekkor az adc-n a jel 5-e jelenik meg, amid bedigizel.
2.: lépés
Az ellenálás osztó i/o lába legyen táp.
A próba másik vége is legyen táp.
Ekkor az adc-n a jel 5-e jelenik meg, amid bedigizel.
Azért kell a két lépés mert az elsőnél pozitív feszt mérünk. A másodiknál negatívat.
Így nem kell figyelni a mérő vezeték polaritására...
A két adc belolvasása között pedig az eltelt idő max pár usec szóval észre sem veszed hogy két mérést csinált.
A pic-ben pedig összehasonlítod a két jelet amelyik a nagyobb az a reális érték, vagy úgy is mondhatnám, hogy a nullától különböző.
tehát elvileg kell egy pic...és két ellenállás...és pontosan tudnod kell hogy hogy milyen arányban osztanak, ezért 1%-os ellenállást javaslok, vagy pedig, egy egyszeri kalibrációt. Ami arról szól hogy ráérsz egy atomstabil 5 voltra és visszaszámolod az osztás arányt a mérés hibájából. Utána nagyon stabilan fog mérni...
És persze a két ellenállásnak jó nagy értékűnek kell lennie hogy ne terheljen be, lehet egy 1 és egy 4 mega Ωos mondjuk... de persze attól függ mekkora tartományban akarsz mérni...
Odáig eljutottam, hogy van egy 12V-os trafóm és egy 40K/10K feszültségosztóm. Ezután egy diódahíd, amin elég sok esik.
Íme az adatok:
227VAC = 14,08VAC = 12,66VDC = 2,32V
220, trafó, diódahíd, feszültségosztó.
Azt is olvastam, hogy akkor most a voltméréshez a formula ez lenne: volt = ADCérték / 1024 x 16.51
Cakhogy, a 16,51V max értéket úgy számoltam ki, hogy nem vettem figyelembe a diódahíd veszteségét.
Kérdésem az lenne, hogyan kéne pontosan megcsinálnom a voltmérést. Ha esetleg a diódahíd helyett más alkatrész kell, az se gond, jelenleg a pontosság a lényeg.
Szia!
Nem nagyon látom át a levezetésedet, de a PIC AD -l való mérésnél max 5V -t tudsz mérni, 10 bit segítségével 1024 lépésben. Tehát, 5/1024 = 0.0048828125 volt a legkisebb egység, amit mérni tudsz. Már most, az AD -el mért éréket szorzod a 0.0048828125 -el, ekkor megkapod mennyi a feszültség az osztón. Innen már csak szoroznod kell az leosztás mértékével, és megkapod a tényleges feszültséget. Hát kb. ennnyi........
Hírek.rss
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
