Sziasztok!
Hogyan lehet AVR-ek teljes programmemóriáját felhasználni, a bootloadert kikapcsolva? Csa olyan beállítást találtam a fuse biteknél, hogy 256byte-ot foglal a bootloader, így most az első 256byte üresen áll, a programom pedig 32Kbyte-256byte méretű lehet. Le lehet nullázni a bootloader méretét? Köszi!

A legtöbb AVR-en a BOOTRST-vel kapcsolod be/ki. (gyárilag kikapcsolva).

Amint ígértem, elküldöm az általam korábban használt (azaz "néhai") Dragon panel jellemző kinézetét. Úgy látszik, hogy valamit módosított az Atmel 2010. 12.25-i gyártásnál. Vagy ez már a karácsonyi meglepi volt?
Mindegy, ez már hamvaiba esett. Talán a céláramkör nem sérült....

Szerintem ez lesz : NLAS2066USG .

Köszi!
Ránézek.

A furatgalvánok kinézete és minősége alapján menthetőnek tűnik, de hőlégfúvós páka és az alkatrészek ismerete nélkül nem szabad nekiállni. Én minden alkatrészt cserélnék amit füst ért, meg azért az IC kiforrasztása és egy alapos+kíméletes csutakolás után rámérnék a vezetékeire is hogy megvan-e a másik vége. Ezen felül a neten megtalálható(asszem TavIR-nél is van) leírás(ok)ból megcsinálnám a a "patch"-elést hogy hasonló később ne forduljon elő...

A kérdés, hogy baj-e, hogy nem ad tápot a céláramkörre?

Kezdőknek pont ezért szoktam ajánlani. Bár kakót nem ad, de az USB csatlakozódat sem tudod szétbarmolni vele. Én gyakran használok idegen feszültséget, ilyenkor megnyugtató, hogy lazán rádughatom, ettől még a port védve lesz.

Ha nincs tápfesz, az bizony kényelmetlen, ezért használok Arduino-t prototípus gyártáshoz. A kényelemnek persze áram van: gondolkozni kell.

Első próbánál egy konnektoros USB csatlakozóra dugom rá és ha nem robban fel, emellett látszólag működik is (világít az Arduino LED-je), utána rákötöm egy rövidzár-védett hubra. USB portra közvetlenül csak tuti biztos kütyüt kötök, kizárólag akkor, ha nincs se közel, se távol más feszültség 5V-on kívül.

Soha nem ertettem, hogy miert kell egy programozo kiadjon feszultseget ISP modban. Az aramkornek akkor is mukodnie kell, amikor nincs rakotve a programozo, ergo van sajat tapellatasa. Termeszetesen egy uj aramkor eseten eloszor merek es csak utana kotom ra a programozot. Ha valaki aramkoroket epit mikrokontrollerrel, akkor elvarhato, hogy legyen egy labortapja meg egy muszere.

Ahogy emlékszem a hozzászólásaid alapján, nem kifejezetten komálod az Arduino-t.

Szóval az élet errefelé úgy zajlik, hogy a labortápot, ami drága és sok helyet foglal el az asztalodon, az Arduino egyik pinje helyettesíti, ami max 40 mA-t ad le 4.5V mellett (szegény ember labortápja).

Ezután összeütöd a kapcsolást, kezdetben 40 mA-en és ha látszólag jó, akkor rákötöd az 5V-ra is.

Legutóbb megvettem az ebay-en WS2811-es RGB ledeket, eggyel kipróbáltam, ahhoz elég a 40 mA, ezután rádugtam az 5V-ra. Nem volt sok led, olyan 20 db lehetett, az USB csati ennyivel még elbírt. A kész könyvtárakat letöltögeted a netről és r=1 user módjára belegányolsz valamit a példaprogramokba.

Amikor a világot felfedezed, akkor semmi mást nem csinálsz, mint netről le, program-gányolás, Arduino-ra fel, ha működik, az elvi bizonyíték, hogy a kapcsolásod jó.

Nekem a labortáppal a fő bajom az, hogy drága és sok helyet foglal. Vettem itthon 4500 Ft-ért 4A-es notebook tápot, amivel 19V kiadható, vettem 1200 Ft-ért a kínaiaktól step-down panelt 7-szegmenses kijelzővel. Szóval ha mondjuk 7V kell, akkor trafó bedug, a breadboard-on csavarom a potit, amíg 7.0-t nem mutat, utána happy vagyok. Az áram lekorlátozása meg jelenleg 1k-s ellenállással történik, ha túl sok, akkor 470 ohm-ra váltok.

sziasztok

Vettem egy atmega 128-as mikrokontrollert, a portjaira kötöttem egy hétszegmenses kijelzőt,egy 4x4-es billentyűzetet, és egy HD 44780-as LCD kijelzőt. Az előbbi 2-t sikerült felélesztenem rajta és már használnom is, működik, de az LCD kijelzőt sehogysem, háttérvilágítás van, de a programom nem jelenik meg rajta.
Valaki tudna segíteni?
Előre is köszönöm.
Üdv.
Jani

POTMÉTER beállítása a 3-as lábon? - ez a leggyakoribb.
inicializálás, RS bekötése? R/W a földre? túl gyors az AVR?

úgy vettem hogy be van kötve az lcd, tehát elvileg ez jó

Az Arduinot inkabb nem ismerem, mint nem komalom. Nezopont kerdese, en biztos nem adnek erte penzt. A labortappal meg szerencsem volt, mert 1987-ben egy munka kapcsan kaptam egyet kolcson a megrendelotol, aztan valahogy azota is nalam van. FOK-GYEM tap, nagy, nehez, de szerencsere van hely az asztalomon. De a tetjere lehet pakolni, ugyhogy effektive nem is foglal sok helyet. Amikor en a vilagot felfedeztem, akkor elment az Apukam a Fovarosi Muszaki Konyvtarba es fenymasolt az EMO katalogusbol iNTEL 2716 EPROM adatlapot es hasonlokat. De mar akkor is epitettunk magunknak tapot, AD162-bol meg par AC125-bol. Aramkorlatosat

Ahogy zombee írta: az AVR valószínűleg gyors.

- LCD esetén vagy nincs világítás (poti csavargatása, ha nem látsz semmit)
- vagy gyors (nem megfelelő delay-ek)
- vagy hülyeséget adsz ki neki parancsban

Általában 1-2 nap kell, hogy beizzítsd, ha saját kódot írsz.

potit már csavargattam, először a saját programommal probálkoztam, majd betöltöttem egy elvileg jó, működő hex fájlt, ami másoknak működött, de annál is ugyanaz az eredmény

Probald meg a gtk fele LCD vezerlot, idoziteseket noveld szukseg eseten, ellenorizd labkiosztast, panel szakadast. Megjelenik egy fekete csik a kijelzon inditas utan? Ez esetben az inicilizalas sem tortent meg, na nem jelenik meg akkor csak a kiiratas hibas.

A nem inicializált kijelzőn(ami kap tápot de vezérlést nem) a felső sorban egy fekete csíkot kell hogy láss. Ha nincs akkor potit kell tekerni a 3-as lábon. Az R/W-t (5-ös láb asszem) földre kell kötni. A háttérvilágítás nem befolyásolja az eredményt, de egy kék vagy piros hátterű kijelzőnél jó fényviszonyok kellenek hogy nélküle is látható legyen az írás. Az RS és E illetve a 4/8 adatlábakat jó portra kell csatlakoztatni az AVR-en. A háttérvilágításnak MINDIG kell sönt ellenállás.

Sönt? Nem előtét?

ki hogy hívja.

A sönt az teljesen más, nem lehet az előtétet söntnek hívni. A sönt az párhuzamos ellenállás. A fogyasztóval párhuzamosan kötik, így a teljes áramnak csak egy része folyik át a fogyasztón a többi a söntön. Leginkabb árammérő műszerekben használják. Amit a LED-del sorbakötsz, az előtét.

> A háttérvilágításnak MINDIG kell sönt ellenállás.

Válasszunk szét két dolgot: háttérvilágítás és kontraszt. Ajánlatos mindkettőt bekapcsolni.

Alapból sehova nem kell ellenállás, mert valamit beforrasztottak a panelbe. Magyarul ha 0V, vagy 5V-ra kötöd bármelyiket, akkor sem lesz vele gáz, de én 220 ohm-ot azért be szoktam rakni.

A trimmer az ugye csak a második fázis. Legyen a háttérvilágítás maxon, a kontraszt maxon, ilyenkor 2x20 téglalapot fogsz látni a képen. Bár meglehetősen gusztustalan lesz és meg fogod érteni a trimmer lényegét, de attól még olvasható lesz a képe.

Két fekete csíkot látok, ami azt jelenti, ahogy leírtad te is, nincs inicializálva, vagyis az adatok amit küldök a kijelző felé nem jutnak el.
Tehát valószínűleg a bekötéssel van gondom? A probléma az, hogy úgy vettem gyárilag be van kötve az lcd kijelző, nekem csak egy szalagkábellel rá kellett dugnom az avr portjára.

Csak egy kósza gondolat: nem lehetséges, hogy tükörbe lett bekötve a kijelző?

Sziasztok! Otthoni platformommal áttértem Atmega644-re (32-ről), mivel célom, hogy oprendszert is használjak rajta. Egyelőre csak a 32-n használt kódszervezést használom - 1ms-es rendszer IT, amiből 5, 10, 100 és 1000 (meg amit akarok) ms-es gyakorisággal hívok függvényeket (hőmérő, óra, tiny, UART, CAN, stb). Bitmezőket definiáltam egy header fájlban az interruptok figyelésére (timerek, ExtIT-k, egyéb perifériák, stb) volatile uint8 típussal. Mindez a 32-n tökéletesen működik, viszont a 644-re migrálásnál belefutottam abba, hogy a volatile unsigned char (uint8) egyáltalán nem működik interruptból, csak az int (volatile unsigned), illetve hogy a bitmező kezelése egyáltalán nem működik interruptból. Kipróbáltam atmel studioval és avr studio 4.17-el mindkét projektet fordítva ugyanezeket kapom. 32 működik, 644 nem. Találkozott esetleg valaki ilyen parajelenséggel? Mit nem állítottam be rendesen? Optimization -Os re van állítva.

Ezek a: typedef unsigned char uint8_t;
az stdint.h-ban találhatóak!

És valószínűleg csak rosszul írtad!

Üdv!

Szeretnék Tcp kapcsolatot kialakítani egy mikrovezérlő és egy szervergép között. A Tcp használata C-ben nem gond számítógépen, de mindez hogyan fog megvalósulni egy AVR-en. A problémát továbbá tetézi, hogy ez egy GSM modulon keresztül kéne, hogy működjön, mobilnettel.

Hogyan kezdjek ennek neki? Hogyan fogok AT parancsok segítségével Tcp kapcsolatot varázsolni?

Előre is köszönöm!

Minden valamire való GSM modul már tud TCP-t, azaz nem kell foglalkoznod vele. Valószínűleg egyszerre csak egy TCP kapcsolatot fog támogatni ezért sokat ne várj tőle. Neked már csak az alkalmazási szintű (pl. http) parancsokat kell ismerned és sínen vagy. Illetve egy DNS-lekérdező rész sem ártana, csak szólok hogy ez is egy alkalmazás szintű protokoll, de UDP-t használ.

Ez nagyban leegyszerűsíti a problémát!

Üdv!
Ha erre a modulra 3.3V-ot kötök, akkor a TXD és RXD láb 0-3.3V között, ha 5V-ot kötök rá, akkor 0-5V között adja a jeleket?

Igen!