Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Házilag építhető fémkereső
Lapozás: OK   213 / 269
(#) mateatek hozzászólása Júl 9, 2016 / 2
 
Összehoztam egy új gépet, amiben egy Arduino Nano végzi a dolgát.
LCD kijelzőn láthatóak a talajkiegyenlítés, és a diszkrimináció fázisszögei, az akku feszültség, és a VDI szerűség megjegyzése. A hőmérséklet változása kompenzálva van, így nem érzékelhető.
Nyomógombok helyett potmétert használok az állításhoz, mert gyorsabban állítom, mint a nyomógombbal. A VDI-szerűség kikapcsolható, és a háttér világítás is. Bekapcsolt háttérvilágításnál választható folyamatos, illetve automata világítás.
A gép két hangú, és 13.2 kHz-en megy. 5 voltról üzemel benne minden. Az akku beépített li-po.
A detektor használata sajnos le lett szabályozva. Ezért három fokozatú a védelmi vonalam. Az első az odafigyelés. A második a nyúlcipő. A harmadik pedig az, hogy ez nem is fémdetektor. Hanem egy E-book olvasó. Rejtő Jenő legjobb idézeteit olvasgathatom rajta, kint a szabadban. Sajnos a szöveg görgetését nem tudtam leprogramozni, ezért azt manuálisan kell scrollozni, lengetéssel. A gombot lenyomom 5 másodpercig, és csak olvasok, és olvasok. Ez után ezzel semmit sem lehet találni. Ahhoz, hogy vissza lehessen állítani az eredeti programot, ahhoz egy másik szükséges, nem az, ami a kontrollerre föl van töltve.

arduinos.JPG
    
(#) mateatek válasza mateatek hozzászólására (») Júl 9, 2016 /
 
Alacsony feszültségen működő detektort nem egyszerű csinálni. A tapasztalataim szerint a rail-to-rail OPA-k valóban azok, és tudnak rail-to-rail működni. Itt ki is fújtak. De olyan csuda dolgokat tudnak művelni, hogy csak nézek közben, és tenyérrel csapkodom a szkópot, mint régen a fekete-fehér Oriont, hogy azt mutassa, amit kellene. Vevőerősítő pozícióban satnyák, a fázistolásuk erősen függ attól, hogy mekkora jelszintet kell erősíteni. Kipróbáltam 4 típust is, de siralmas volt. Egy 5534-nek a nyomába sem jön egyik sem. (Arról nem is szólva, hogy 5-10-szer olcsóbb) Sávszűrő erősítőnél is tudnak fura dolgot művelni. Az még rendben van, hogy 12 hertzen erősít. De minek kell közben 3-4 MHz-en gerjedni 3 tized voltos amplitúdóval? Egy szutyok tl08x jobban teljesít.
Ennek ellenére precíziósak(nak csúfolják őket), drágák. Ha valaki megtervezné az 5534 rail-to-rail változatát, akkor talán nem is kellene mást gyártani.
(#) Ge Lee válasza mateatek hozzászólására (») Júl 10, 2016 /
 
Idézet:
„De minek kell közben 3-4 MHz-en gerjedni 3 tized voltos amplitúdóval?”
Azért hogy nehogy jól érezd magad. Az is azért van, hogy beteszel a komparátor helyére egy 65Ft-os OPA-t, és jobban produkál mint a komparátor.
Egyébként az 5534 is a gerjedős fajtából való, hangfrekis erősítőkbe egyáltalán nem is használom, mert agyon kell kompenzálni hogy ne gerjedjen, míg mondjuk egy TL-t egyáltalán nem kell.
Próbáltam az SMW-met könnyíteni, hogy 1db cella, meg DC-DC konverter. Akárhogy szűrtem meg hidegítettem a tápot, amellett hogy eltűnt 30% érzékenység, összevissza brekegett a gép, szóval cipelem inkább tovább a 3 cellát.
(#) mateatek válasza Ge Lee hozzászólására (») Júl 10, 2016 /
 
Hagyományos feszültségkonvertert használok egy keresőmben. Diódás-kondis feszültségháromszorozó konvertert. Semmi gondom sincsen vele. A gép 5 voltról megy, és a negatív 5 voltot csinálja feszültség konverter. Frankó vele.
Az arduinós gépemben 2 darab 1200mAh-s cella van, darabja 29 gramm. 63mm x 30mm x7.3mm a mérete. Sem súlyra, sem méretre nem nagy. 650 kredit volt íbéjen darabja.
(#) mateatek válasza mateatek hozzászólására (») Júl 12, 2016 /
 
Ilyenre sikerült a kijelzés. A két sor elején látni a talaj, és a diszkrimináció beállítását. Az első sor közepén az aktuális találatra vonatkozó megjegyzést, majd az akkufeszültséget látom. A második sorban a diszk után lévő szám a hőmérséklet korrekcióhoz tartozik. Ez majd le fog onnan kerülni. Ezután pedig a fej offset feszültségét látom.

IMG_0547.JPG
    
(#) Bu13 válasza mateatek hozzászólására (») Júl 15, 2016 /
 
Sajnálom, hogy ilyen rossz véleményed van az új áramkörökről, amivel természetesen nem értek egyet. Egy 8-10 KHz frekire ( ez még egyenáram ) nem kell 10 MHz IC. Bőven elég egy
2-3 MHz-s rail-to-rail példány kis zajjal és alacsony offszettel. Itt van egy rövid összehasonlítás, amiben nincs 5-10 szeres difi.

TL082 3MHz 15mV offset 0-70 fok HQ elektronika 133Ft

TLV272 3MHz 05mV offset!! -40-125 fok HQ elektronika 272Ft

NE5534 10MHz 4mV offset 0-70 fok HQ elektronika 165-249 Ft

Bár a Ge Lee vel sok vitám volt, most egyet értek vele amit az 5534-ről írt.
A hozzászólás módosítva: Júl 15, 2016
(#) mateatek válasza Bu13 hozzászólására (») Júl 15, 2016 /
 
A készüléket TLV típusú IC-kkel építettem. Nem igazán volt olyan, mint amilyennek elképzeltem, de azért működött. Ezután jött a második pofon. A műhelyem egy padlástérben kialakított 6 négyzetméteres helység. Hőszigetelés ide-oda, délutánra odabent az elmúlt hét időjárása miatt 38-40 fok meleg volt. Ilyenkor bekapcsolva a készüléket csak zaj, csipogás, meg miegymás jött ki a gépből. 20 fok körül jó volt. A vevőerősítőben használt TLV272-t (ami neminvertáló sávszűrő erősítőként működik) kicseréltem egy 5532-re. A hibajelenség megszűnt. A gép rögtön teljesen csöndben volt, max érzékenységen is. Mikor a többi TLV-t is kidobáltam, már tetszett is a gép működése.
Nem tehetek róla, ha a precíziós TLV, TLC, MC33202, LT1013, stb IC-k nem tudnak olyan normálisan működni, mint a régi 5532, vagy a 4558.
(#) Bu13 válasza mateatek hozzászólására (») Júl 16, 2016 /
 
Bár nekem csak jó tapasztalataim vannak, mégis elvégeztem egy kis tesztelést az ominózus
rail-to-rail IC-k ről. A mérést 2x2.5 és 2x5 volttal végeztem. Az IC-k TLV272-MCP602
TL82-MC5532 voltak. Az első mérés a bemeneti és kimeneti offset volt +20 és +70 fokon.
A második mérést 40dB erősítés mellett 8v kimeneti szinusszal végeztem. Egyik mérésnél sem volt szemmel látható eltérés. A TL és MC IC-k max 7.5 voltig voltak lineárisak, a TLV és MCP
pedig 9.5 voltig. A kétszer 2.5 mellett a railokat 4.8 voltig tudtam kihajtani. A TL82 gyengébb.
Egy friss és értelmes rajzot FORTUNE_M (2014) ajánlok a figyelmedbe, bár tudom, hogy ismered. Én ezt az utat látom követhetőnek, de az IC fejlesztők is.
(#) mateatek válasza Bu13 hozzászólására (») Júl 17, 2016 /
 
Idézet:
„Egyik mérésnél sem volt szemmel látható eltérés.”


Én sem láttam szemmel különbséget. Tisztában vagyok azzal, hogy meddig lehet egy ilyen, és egy olyan IC-t kivezérelni. Mint említettem, én is r-t-r IC-ket használtam az elején, de gyakorlatban nem váltak be. Van belőlük egy zacskóval. Tesztelni őket, meg örülni, hogy milyen frankó adatlapokkal rendelkeznek, oda jók az én részemről. Kimenni velük terepre nem valók.
De egy nagyon egyszerű tesztet elvégezhetsz. Cseréljed ki a fémdetektorodban a vevőerősítő IC-ket az ominózus IC-kre, és azokat a tapasztalatokat írjad le, amiket a készülékkel tapasztaltál, különböző IC-kkel.
Megnéztem a Fortune-M rajzot. Konkrétan mit ajánlasz a figyelmemben belőle?

Részemről ezt az OPA vitát lezárom ebben a topikban. Ha nem teszem, akkor előbb-utóbb a moderátor teszi meg.
(#) mateatek válasza Bu13 hozzászólására (») Júl 17, 2016 /
 
Ha már fémdetektor, akkor egy érdekes mérés.
Adott a vevőerősítő, tetszőleges kapcsolásban. A bemenetére szignálgenerátor, ami a variálható amplitúdójú szinuszjelet szolgáltatja. Az erősítő kimenetén fázisdetektor, ami 90 foknál detektál. Akárhogyan változtatom a bemeneten a szinusz amplitúdóját, a detektoron nem lehet feszültségváltozás. Ideális esetben. De sok vevőerősítő nem ideális. Más a fázistolása kis és nagy jelű meghajtásnál. Ha nagyon kicsi a kivezérlés, akkor a fázisdetektoron nincsen jel. Ha egy, vagy két nagyságrenddel nagyobb, akkor már van. Vagy fordítva. Az ilyen vevőerősítő nem jó. Csak az jó, amelyiknek a fázistolása nem változik akkor sem, ha nagyon kis jelszinten működik, akkor sem, ha a kivezérlés határán.
Egy fémdetektor alkalmas az ilyen mérésekre. Sajnos, ha a saját hibáját is méri, akkor nem jó a gép.
Érdemes az adatlapokat átböngészni. Említik sok helyen azt is, hogy az OPA kimeneti impedanciája hogyan változik a frekvencia, a kivezérlés, stb hatására. Ha változik az OPA kimeneti impedanciája, akkor ez már egyéb tulajdonságokat is megváltoztathat. Erősítést az adott frekvencián, fázistolást, horoszkópot, és idegállapotot.
Ilyen esetben hiába mutatkozik sok paraméterben jobbnak egy OPA, ha éppen más paramétere rosszabb, és ez miatt nem alkalmazható az adott pozícióban.
Tehát, ez az OPA választás is olyan Bruce Willis-es kérdés. Fej, vagy gyomor? Hová kéred?
De már tényleg nagyon off.

Fej, vagy gyomor?
A hozzászólás módosítva: Júl 17, 2016
(#) mateatek válasza mateatek hozzászólására (») Júl 22, 2016 /
 
Méregettem kissé a különböző OPA-kat. Ezzel esélyt adva magamnak, hogy a régi, pukkant tokot lecseréljem egy modernebb, esetleg r-t-r tokra.
A bemenetre ment a jel, aminek az amplitúdóját növelem és figyeltem, hogy a kimenetén a jel fázisa miképpen változik, ahogyan nő a kivezérlés. 5 voltos tápról, 2.5 vpp-ig vezérelve.
A legbrutálisabbnak a TLC272-es mutatkozott. kb 10 fok eltérést is produkált. Ilyennel fémdetekort építeni nem lehet. Vagy, ha mégis, akkor csodálkozunk, hogy bármit csinálunk, cörcög a talajra, meg a szelekció kissé gyenge.
Maradt a gépben az 5532.
Szerintem az IC-knél a precíziós megjelölés azt takarja, hogy majdnem üti a 709-et.
(#) adri986 válasza mateatek hozzászólására (») Júl 22, 2016 /
 
Az MCP6021 illetve 6022-est próbáltad?
én nem is próbálkoztam rail to rail opa-val nekem tökéletesen megfelel az 5534 és LF347 nekem ezek váltak be.
(#) mateatek válasza adri986 hozzászólására (») Júl 23, 2016 /
 
Nem próbáltam még őket, de megtenném, ha volna. Ami eltántorít attól, hogy vásároljak belőle, az az adatlapon lévő "Phase Margin vs. Output Voltage" nevű ábra.
Most inkább azon agyalok, hogy a VDI-t tökéletesítsem. Mármint a programját. Sokan csináltak már mindenféle kontrollerrel VDI-t, de forrást senki nem publikált sajna.
Most a program valami olyasmi, hogy ha a talaj csatorna feszültsége elkezd emelkedni, miközben a diszk nem túl alacsony feszültségű, akkor mintát vesz mindkettőből. A talajból kivonja a diszk értékét. Majd ezt megismétli sokszor, és összeadja az eredményeket. Az eredményt elosztom annyival, ahányszor mintát vettem. A kapott eredmény eléggé pontosan mutatja, hogy milyen fémet lóbálok.
De nem tudom, hogy a fázisszög mérésének ez-e a korrekt módja.
(#) mateatek válasza mateatek hozzászólására (») Júl 23, 2016 / 1
 
Visszavonom, hogy nincsen forrás.
Itt van!
(#) Bender hozzászólása Júl 29, 2016 /
 
Valaki épített már ilyen White's TM808 szerű 2box felépítésű gépezetet? Macerásabb pontosan belőni, mint egy sima DD tekercset? Arra gondoltam, hogy a vázat karboncsőből meg lehetne csinálni szétszedhetősre.
A hozzászólás módosítva: Júl 29, 2016
(#) mateatek válasza Bender hozzászólására (») Júl 29, 2016 /
 
Nem építettem ilyent, de módomban volt kipróbálni.
A gép vázán a tekercsek egyike fixen lett rögzítve, a másik a helyén egy csavarral kissé elmozdítható volt. A gépen lévő műszer segítségével, a csavarral kellett kiegyenlíteni a gépet.
A 2015-ös RT évkönyvében, Chrenkó-Nagymáté cikkében lehet erről, ilyesmiről olvasni.
De a kérdésre a konkrét válasz szerintem az, hogy nem nehéz a két tekercset belőni. De a szerkezetnek, a tekercseknek kellően masszívnak kell lennie.
(#) mateatek válasza mateatek hozzászólására (») Júl 29, 2016 /
 
A linken található kódban azért van némi kivetni való. Nem méri a fázisszöget mínuszban. Azaz, ha vasas találat van, arról nem ad infót. Pedig az is kell. Nagyon.
(#) Bu13 hozzászólása Júl 31, 2016 /
 
Ha van valakinek egy olvasható változat a Fisher 1210 ről kérem, hogy segítsen. Javításra van nálam, de hiányzik néhány alkatrész.
Köszönöm.
(#) csavarkulcs hozzászólása Aug 16, 2016 /
 
Sziasztok!

Milyen kapcsolást ajánlotok hobbi célú fémkeresőre?
"Megrendeltek" tőlem egy fémkeresőt szülinapi ajándék gyanánt, arra gondoltam hogy megépítem, mert elég drágák a mostaniak.Milyen spéci, nehezen beszerezhető alkatrészek kellenek egy ilyenhez?

Üdv!
(#) Ge Lee válasza csavarkulcs hozzászólására (») Aug 17, 2016 /
 
Csak akkor éri meg építeni ha a fejet is meg tudod csinálni magad. Az az egyetlen spéci alkatrésze, nem egyszerű házilag jóra megcsinálni. Nem az elektromos része (ami 2db tekercs plusz árnyékolás) a gond, hanem a mechanikai, öntősablon, műgyantázás, kivezetés, kábel, stb. Ha meg száradáskor elmászik az ofszet, mehet az egész a kukába.
Gyengébb tudású kínaiak vannak olcsón használtan.
(#) vandorbot válasza mateatek hozzászólására (») Aug 27, 2016 /
 
Volt VDI-s gépem. Két gondom volt vele. Azontúl, hogy nem vitatom plusz infót ad, de néhány esetben jól átvert. A rezet 35-38 -al, az alut 37-el, a bádogot 17-el, az alufóliát halál biztosan kiszúrta. És itt a pozitívuma ki is fújt. Nagyobb vasakat lazán pozitív számmal jelezte. Az aranyat negatívnak. A söröskupakot, a sörös húzókát megásatta. Bosszantó tud lenni egyes terepeken. Ezért kattantam rá a fortuna-M szignográfos megoldására.
(#) vandorbot válasza Bender hozzászólására (») Aug 27, 2016 /
 
Nem macerás. Bár én nem tudom mire tudnám használni. Egyik ismerősöm hozott egyszer terepre egy ilyet, nem sok hasznát vettük. Tenyér nagyságúnál nagyobb vasakat ásott ki fél méter mélyről. Persze van terep, ahol van létjogosultsága.
(#) mateatek válasza vandorbot hozzászólására (») Aug 27, 2016 /
 
Most készülök egy gépet építeni. Egy Megára rádugok egy minimál analóg részt, plusz egy 20x4-es LCD panelt. Ott módom lesz kipróbálni mindenféle megoldást.
(#) mateatek válasza vandorbot hozzászólására (») Aug 27, 2016 /
 
Gyakorlatilag a klasszikus VDI, és a Fortuna-M megoldása hardveresen teljesen ugyanaz. Hacsak az nem szól bele a diszkriminálásába, hogy a vevőerősítő jele is feldolgozásra kerül ilyen szempontból. Programban biztosan másként valósulhat meg a feladat. De egyiknek a forráskódjába sem tudunk belenézni.
Az enyémet meg én programozom(gatom), és az jó érzés, hogy bárhol bele tudok nyúlni.
A szelekció javítása miatt nem 2, hanem 3 fázisdetektort tervezek, és a hozzájuk való erősítőt. Talán valamelyest javulhat a szelekció, és ezen felül lyukszűrőként is funkcionálhat.
A VDI-t meg sokféle módon le lehet programozni, és akár menüből váltogatni, hogy melyiket használom, tesztelem.
Bárcsak jönne már meg a Mega Kínából. Egy hatalmas matrica már érkezett helyette.
(#) mulderx hozzászólása Aug 27, 2016 /
 
Holnap készítek nektek a fortuna-m keresorol egy teszt videot... Diszkrimináció elképesztő, fel milliós gepekbe nincs ilyen jó szelektalas.
A hozzászólás módosítva: Aug 27, 2016
(#) Ge Lee válasza mulderx hozzászólására (») Aug 28, 2016 / 1
 
Oké, de ne olyat készíts ahol az asztalon lóbálsz előtte dolgokat, hanem olyat ahol a dolgok le vannak ásva, meg ott vannak közvetlenül egymás mellett vagy alatt, úgy mindjárt másképp fest a dolog.
(#) mateatek válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 28, 2016 /
 
Kíváncsi lennék egy után-számításra a fortuna vevőerősítőjét illetően. Én mintha azt látnám, hogy az 1kHz-re lenne hangolva. A működési frekvencián kb 30-szoros az erősítése.
Miért jó ez a megoldás?
(#) mulderx válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 28, 2016 /
 
Mindegy hogy földbe vagy levegőbe lesz a teszt, mert ugyan azt fogja mutatni. Deus Xp vagy F75 LTD gépekkel voltam eddig együtt terepen és engem hívtak azonositani ha azok a gépek fals jelet adtak. Ok se hitték de mindig jól mutatta az értékeket...
(#) mateatek válasza mulderx hozzászólására (») Aug 28, 2016 /
 
Idézet:
„Mindegy hogy földbe vagy levegőbe lesz a teszt, mert ugyan azt fogja mutatni.”


Idézet:
„Глубина обнаружения монет 5 коп СССР (с катушкой 25 см DD) – до 40 см по воздуху и уверенные 30 см в грунте.”


Nem vág egybe a két kijelentés.
(#) mateatek válasza vandorbot hozzászólására (») Aug 28, 2016 /
 
Idézet:
„Ezért kattantam rá a fortuna-M szignográfos megoldására.”


Megköszönném, ha erről tudnál valamit írni, mert nem nagyon találok semmi érdemlegeset róla, és érdekelne az elv.
Következő: »»   213 / 269
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem