Sziasztok! Szerintetek érdemes foglalkozni ezzel a szkóppal http://elektronika.vatera.hu/muszerek_alkatreszek/merestechnika/ham...5.html ?

Ha találsz hozzá rajzot megérhet egy misét. Nem mai darab, de a belseje alapján nem bonyolult. Ha nincsenek a mozgó alkatrészek szétkopva akkor egy pár évig még jó szolgálatot tehet.

Boldog karácsonyt Mindenkinek!Azt szeretném kérdezni hogy a vaterán van egy philips pm 3217 oszcilloszkóp 15200 Ft -ért ,tesztelt részben működik .A táp brummos ez látszik aképernyőn.Foglalkozni kell vele-ezt írja az eladó.Érdemes-e megvenni a licitbe meddig menjek el?Hobbi célokra használnám.Válaszotokat köszönöm és ehhez fogom tartani magam

BB Ünnepeket!
Én biztosan nem vennék (ennyiért, ami még több is lehet) egy részben működő szkópot.
Bizonytalan a javítás és az azutáni hitelesség meg kérdéses.
20-as körül meg lehet jót is találni, érdemes kicsit többet áldozni rá, ha hosszabb távon számítani szeretnél rá. Egyszemélye véleményem nekem nem kell a kihívás, mennyire lesz jó, ha én javítanám, vagy mibe kerül, ha szakember...
Ha veszek egy műszert (szerszámot) azt használni szeretném, nem pedig bogarászva aggódni...

Ha nem tudod magad megjavítani akkor ne vedd meg. A kettős időalap ritkán kell, de ha van az jó. Nekem 3215 van amiben ez nincs, egyébként szerintem megegyezik a belsejük. Ha nekem kellene és nem menne 20 fölé a licit akkor megvenném. Nem a brummal van baj mert ezeket ennyi idősen már át kell kondizni (de legalábbis nézni), nekem inkább a fényerő a gyanús ha az valóban teljesen fel van tekerve, mert a poti arra enged következtetni.
Nincs benne spec alkatrész, nem bonyolult javítani, de ez ránézésre működik.

Az észrevételeim a következők:
- Az hogy "Tesztelt, részben működik" elég sovány és homályos leírás. Ha a tesztelés során kiderült, hogy részben működik akkor miért nem lehet leírni, hogy mi az ami nem működik rendesen? Vagy csupán a táp zajosságát érti részben működés alatt? Nem egyértelmű a megfogalmazás. Mi a helyzet a késleltetett időalappal? A trigger minden csatolásban működik? Az első csatornán ugyanúgy megjelenik a jel ha oda köti ugyanazt mint amit a másodikra kötött a teszt alatt? És így tovább...
- Az első képen, ahol a működését lehet megfigyelni, látszik, hogy az "INTENS" poti szinte maximumra van tekerve. Ennek ellenére a fényerő meg igencsak gyenge. Ez nem jó jel. Nincs benne "fényerő tartalék" (azt most feltételezzük, hogy a nagyfesz része rendben van és ennek ellenére gyenge a fényerő).
- Hogy meddig menj el vagy, hogy egyáltalán megvedd-e azt neked kell eldöntened. Ha azonnal használható műszert szeretnél akkor ne vedd meg. Egy kicsivel többért tényleg kifoghatóak működő (analóg) szkópok. Ha az a célod, hogy ismerkedj a szkóp lelki világával és érdekes időtöltés számodra megjavítani akkor licitálj ameddig jónak érzed. Bár a jelenlegi ártól tovább menni szerintem már nem nagyon éri meg. Ha csak a táp brummja a baja és egyszerű elkócserével orvosolható (és ha nem zavar az alcson fényerő) akkor talán még egy-két ezret rá lehet "tolni". Azonban ez nem derül ki a leírásból ezért kicsit zsákbamacska jellege van.

Köszönöm a tanácsaitokat!Sokat segítettetek.Ehhez tartom magam!Kellemes ünnepeket.

Mi a véleményetek az IWATSU SS 5710 oszcilloszkópról .A vaterán 50ezerért már lejárt de vissza lehetne tetetni?60MH-es.

Átnéztem az előbb nullától 65ezerig bezárólag az összeset, de azt nem találtam. Az összes között kettő volt olyan amit egyáltalán érdemes megnézni, a már tegnap emlegetett Philips, de azt többen is nézegetik úgyhogy fel fogják verni annyira az árát hogy már ne érje meg megvenni. A másik a Trio-Kenwood de az meg drága, nem meglepően mert azt elvileg az Urbán árulja.
Az Iwatsu jó masina, bár az a típus már régebbi darab.
Nekem az a véleményem hogy ne kapkodd el. Használt analóg esetén olyan 30-40000 az ameddig érdemes elmenni árban. Ha ennél drágább akkor rá kell szánni inkább többet, és venni újan egy DSO-t 2-3 év garanciával, ami sokkal többet tud mint ezek a szkópok. Én Siglent-et vettem újan és nem bántam meg, persze van mellette egy analóg Philips is, nyúzósabb munkákra, meg 1-2 perces mérésekre főleg ha nem kell tárolni, számolni, meg pontosan mérni akkor inkább azt szoktam bekapcsolni.
Nagy ritkán itt az apróban is van olyan 20-30 között amit érdemes megvenni.

Kösz a tanácsot!

A "lejárt"-ak között ott van, onnan írhatsz az eladónak üzenetet (netán hajlandó kevesebbért is újra fix árral feltenni?).

Kösz a jóságotokat!

Sziasztok! Tektronix 2235-ról mi a véleményetek?

Jó kis 100 megás analóg szkóp. Ha nincs valami nagy hibája, akkor vigyed.

Lenne egy laikus kérdésem,digitális szkóppal lehet-e ugyanúgy analóg jeleket mérni mint analóggal és ha igen miért gyártanak analóg-digitális szkópokat?

Igen, digitális oszcilloszkóppal is lehet analóg jeleket mérni de mindkét típusnak megvannak az előnyei és a hátrányai.

A digitális szkóp nem folyamatosan mér mint az analóg, hanem időnként mintát vesz a jelből, feldolgozza és kijelzi. A mintavétel sűrűségét általában a GS/s értékkel adják meg (Giga Sample / secundum, másodpercenkénti mintavételek száma). Ha a mérendő jelben van egy igen rövid tüske ami a két mintavétel közé esik, akkor az nem látszik a digitális oszcilloszkópon de lehet, hogy az analógon igen. Mindezek mellett a digitális tud egy csomó olyat, amit az analóg nem.

Igen. Digitális szkóp alapvetően ugyanarra való, mint az analóg, és ugyanazokat is lehet vele megfigyelni. Természetesen a működési módból adódóan vannak különbségek és mindkét típusnál igen nagy csapdákba lehet beleesni, ha nem valaki nem tudja a korlátokat vagy az adott méréshez szükséges beállításokat valamint az, hogy hogyan kell értelmezni, amit látunk. A szkóp nagyon összetett műszer és erre hatványozottan igaz, hogy tudni kell használni.
Nem tudom mit értesz analóg-digitális szkóp alatt, de azért próbálok válaszolni. Ha azt kérdezted, hogy miért van külön analóg meg digit szkóp, arra a válasz a technika fejlődése. Korábban csak analóg áramkörökkel lehetett megvalósítani a szkópot. A digitális technika fejlődése lehetővé tette, a digitális megvalósítást, ami rengeteg előnnyel járt, többek között rendkívül sok szoftverből megvalósítható funkció. Méretcsökkenés a a LCD kijelzőkkel. És a legnyilvánvalóbb, a digitális tárolás egyszeri lefutású jelek vizsgálatára, ami régebben csak nagyon bonyolult tárolócsöves szkópokkal, vagy elvileg nagyon egyszerű módon, a képernyő fényképezésével volt lehetséges. Egyébként erre nagyon sok esetben nincs szükség, ezért egy analóg szkóppal is nagyon jól lehet dolgozni, sőt azzal szerintem jobban meg lehet tanulni, hogy hogyan kell használni.
Ha viszont analóg-digitális (kötőjellel) kérdezed, akkor megint két dologra gondolhatsz, az egyik a MSO (mixed signal oscilloscope), ami nem más, mint egy szkóp és egy logikai analizátor egyben. Ez nagyon kényelmes, ha egyszerre kell analóg és digitális jelekkel dolgozni, mivel a LA-nak rendszerint sok 8-16-32 stb. csatornája van, ígya 2-4 analóg jel mellé még egy csomó digitális jelet is megfigyelhetsz és a két fajta jel időben korrelálva van. Külön LA-val és szkóppal nehéz bizonyos dolgokat megfigyelni, pl. analóg jeleket feldolgozó digitális áramkörök esetében.
Ha arra gondlosz, hogy hibrid analóg-digit szkóp, amely mondjuk alapvetően analóg, de van benne digitális tároló, akkor ilyet manapság már nem gyártanak, az átmeneti időszakban volt pár példán, de ezeken túllépett a idő.

Előző helyemen volt egy Philips szkóp.
Azon volt egy gomb, hogy analóg vagy digitális.
Az még abban az időben volt, amikor nem volt még annyira triviális 100 Megás jelet egy az egyben digitalizálni, műszer pontossággal. Inkább csináltak egy CCD (szerű) cél IC-t, ahová betárolták a az eredeti jelfolyamot, majd utána lehetett kényelmesen kiértékelni.
Nagyon szerettem (bár csúnyán mellé tudott vinni, ha nem ismerte az ember a működési elvét).
És mondom, gombnyomásra tiszta analóg üzemben is ment

Igen, sok ilyen megoldás volt. Pl. a Tek 2440-es 500MS/s mintavételezést tud, de a AD konverter mégis csak 4MHz-en megy benne. Az is egy CCD-ben léptette a jelet. Az akkori technika ezt tudta, persze ezek alkatrésztemetők voltak. Manapság már vannak sokkal gyorsabb ADC-k, nem kell ez a bonyolult megoldás. A fenti Philips valószínűleg úgy működött, hogy egy teljes analóg szkóp volt és az analóg állásban úgvy is működött. Digit állásban meg digitálisan tárolt. Egyébként nem voltak ezek rossz szkópok, csak tudni kellett használni. Legnagyobb hátrányuk a maiakhoz képest, hogy nagyon kicsi volt a memóriájuk (amekkor a CCD hossza), gyakran csak egy-két képernyőnyi mintát tudtak tárolni. Ráadásul a frissítési idejük is nagyon hosszú volt, mivel lassan doglozták fel két triggr között a tárolt jelet. Így keskeny vagy ritkábban ismétlődő impulzusokat el lehetett veszíteni pl. meg hasonló problémák. Ezek egy részét analóg módon látod. És ahogy az előbb írtam, meglepően kevés méréshez van igazából elengedhetetlenül szükség a tároló funkcióra, szóval azt is simán el tudom képzeni, hogy analóg üzemben valójában nagyobb teljesítményű és a digit mód igazából csak egy kényszermegoldás, az egyedi lefutású jelek vizsgálatához.
A mai digit szkópok persze fényévekkel jobbak ezeknél, de kétségkívül abban az időben mérnöki csúcsteljesítménynek számítottak. Nem véletlen, hogy manapság talán már senki sem gyárt analóg szkópot. (Bár ennek elég jelentősen pénzügyi oka is van, meg az, hogy talán szkópcsövet sem gyárt senki, analóg szkóp pedig anélkül nincs.)

Egy lényeges dologgal kiegészíteném kollégák válaszát, a digi szkópok legtöbbje 8 bites, azaz 256 fokozatra bontja a bejövő jelet, emiatt az lépcsősnek látszik. Az analóg függőleges felbontása elvileg végtelen, gyakorlatilag is sokkal részletesebb mint a digiszkóp 8 bites lépcsős jele.
Valójában a 8 bit felbontás sincs meg legtöbbször, ha fél képernyőméretú a kép, akkor csak pld. 6 bites, illetve a teljes képernyő magasság legtöbb szkópnál 200 pont, itt sem látni sosem teljes 8 bites felbontásban.

De ehhez azért hozzátenném, hogy a gyakorlatban ez ritkán zavaró. A szkóp nem precíziós mérőeszköz, egy analóg szkópról sem lehet multiméter pontossággal értéket leolvasni. Inkább csak meglepő lehet annak, aki még nem látott ilyet, illetve annak, aki azt gondolja, hogy a tárolt jelet büntetlenül lehet függőlegesen zoomolni a részletek megnézése érdekében, ahelyett, hogy eleve rendesen kapná el.
Ha mégis nagyobb felbontás kell, akkor különböző átlagolásos illetve túlmintavételezéses módon lehet növelni a felbontást, illetve természetesen vannak valódi 8 bitesnél nagyobb felbontású ADC-vel rendelkező szkópok. De nem kell kétségbe esni a 8 bit láttán, nagyon kevés eset az, amikor ez gondot jelent. Akinek meg baj, mert olyanokat kell mérnie az valószínűleg úgysem ezen a fórumon tájékozódik a szkóp kezelés alapjairól

GS/sec és fel is mondja neked mit lát
Igen, ez így van.

Nem vitatom messze használhatóbb ma a digiszkóp, akik apró jelrészletekre vadásznak - itt sokan hangechnikában zaj, kis szintű gerjedés- azoknak lehet probléma, ahol a digi zaja, felbontása nem tesz ilyet láthatóvá.

A digit nem zajosabb, csak zajosabbnak látszik. Az analóg szkópon a szemed kiátlagolja a zajt. A digit meg szőrösnek látszik. A gerjedés valóban elveszhet, ha mondjuk egy HF erősítő 20MHz-en gerjed, de a HF jelet nézed, akkor a mintavételezés miatt lehet, hogy nem látod a gerjedést. Gyorsabb időalapnál viszont természetesen igen. Meg ha van rendes peak-detect mód akkor is. De amúgy ezen az modernebb, nagy memória mélységű szkópok már túlteszik magukat.
Abban viszont egyetértünk, hogy még ma is jól jön egy analóg szkóp, mivel kevesebb lehetőség van ara, hogy becsapjon és néha gyorsabban észre lehet vele venni dolgokat. De megint oda lyukadunk ki, hogy tudni kell használni és érteni. Sajnos sokan azt hiszik, hogy a szkóp olyan mint egy multiméter, hogy bekapcsolod, odadugod és leolvasod, a ... mit is?

Köszönöm !Szinte mindenre választ kaptam.Azért is kérdeztem mert a jófogáson van 59900-ért HP54200 digitális oszcilloszkóp AGILENT tipusú .Nem lenne -e érdemes inkább megvenni mint egy analóg két sugaras 100MH-est 40000Ft -ért.

Digitálist lenne érdemesebb venni, de ez a HP54200 függőleges felbontása csak 6 bit, még 8 bit sincs, ami azért minimum lenne. Jelfelvételi hossz csak 1000 pont, egy mai olcsóbb kínai szkópnál ez nagyságrendekkel több.

Mennyi lenne az azösszeg amennyiért már egy elfogadhatóbbat adnának?

Régi digitálist, hacsak nem valami nagyon szuper és/vagy nagyon olcsó, nem érdemes venni. Nagyon összetett eszközök, rengeteg speciális alkatrésszel. Ráadásul eléggé túl vannak árazva, főleg itthon. Alig valamivel többért kapsz egy új Rigol, vagy Siglent, vagy hasonló cuccot, ami sokkal többet tud, egyszerűen mert annyit fejlődött a technika. Ez a HP szkóp 50Mhz sávszélességű, és 200MS/s mintavételezésű és csak 1001 mintát tárol. Főleg ez utóbbi a mai szemmel nézve nulla.
Ha savszélesség kell, akkor a 100 megás analóggal többre mész, hacsak nincs valami, amiért digitális tárolós kell, pl. egyszeri lefutású jelek vizsgálata. Különben egy késleltetett kettős időalapú analóg szkóppal szinte bármit meg tudsz mérni.
Persze kérdés, hogy az az analóg milyen állapotban van, meg milyen típusú, hogy megér-e 40-et.
Ha munkához kell, akkor csak újat, ha hobbira és néha nem zavar, hogy a szkópot kell babusgatni, akkor más a helyzet, de akkor legalább legyen két szkóp otthon. Állítólag amíg nincs 7-nél több szkópod otthon, addig még nem vagy orvosi eset úgysem

Kösz a válaszodat,nagyon tanulságos volt.ezek után rá teszem a célt egy legalább kétsugaras 100Mz-es japán szkópra.ami késleltetett és kettős időalapú.

Nem értem, hogy gondolod. Ha egyszeres lefutás van "single" akkor is ugyanaz a vékony vonal látszik, itt nincs miből átlagolni. Ha fényképezem, ott sem látszik zaj, szemjellemzők itt kizárva. Volt zajos szkópom, típusjellemzője a bemeneti fokozat zaja, az látszott vastagabb, szőrös vonalként.

Másik, a felbontás. Analóg szkóp kurzoros mérése 800 pontra bontja a függőleges 8 rasztert, 100 pont/raszter, digitálisnál ugyanez 200pont, 25pont/raszter. A jel bizonyos kis részletei elvesznek a 200 pont felbontásban, a 800 pont felbontásnál viszont láthatók lehetnek.