Abszorpciós tényező

(elnyelési tényező). Viszonyító szám, amely megadja, hogy valamely felület a merőlegesen ráeső hangenergia hányad részét nyeli el, ill. alakítja hővé. Pl. az =0.4 azt jelenti, hogy a beeső hangenergia 40 -a hő alakjában vész el. Általában, ha a hangenergia szilárd felületnek ütközik, az energia egy része visszaverődik, egy része pedig az anyagban hangvezetés útján halad tovább, s végül egy részét az anyag elnyeli. Az elnyelt energia az anyag kis járatait kitöltő levegőrészecskéket rezgésbe hozza és a falakkal való súrlódás következtében hővé alakul. Az abszorpciós tényező értéke függ az anyag minőségétől és általában függ a hangrezgés frekvenciájától is. Maximális értéke 1, ami a "nyitott ablak" egység elnyelési mértékével azonos.