A lézerek az optikai sávba eső, monokromatikus, koherens, éles szögben irányított, intenzív sugarat adnak ki. Az optikai sávon belül választott egyetlen csatornában tizedszázalékos sávszélességet használva, többször tízmillió telefoncsatorna volna elhelyezhető. Ilyenre forgalmi okokból belátható időn belül nem lesz igény. Az intenzitásra jellemző, hogy néhány szögperc nyílású nyalábban a folytonos üzemű gázlézerek néhány 100 W-os teljesítményt szolgáltatnak az infravörös és a látható sávban, a szilárdtestlézerek pedig 1 szögfoknál szűkebb nyílásszöggel 100 MW-ot megközelítő impulzus-, csúcs-teljesítményt az infravörös tartományban. Az éles irányítás előnye, hogy a nyaláb kevés zavart vesz fel, nem zavarja a szomszédos vételi helyeket és nehezen hallgatható le. Mindezek az előnyök azonban földfelszíni hírközlésben az atmoszféra igen erős csillapítása, diszperziós és reflexiós hatása miatt - amelyek az éles irányítású sugarat szétterjesztik és irányítását rontják - nem használhatók ki. Ezért a lézeres hírközlés helye valószínűleg az űrközlésben, az atmoszféra zavaraitól mentes térben lesz megtalálható. Földi hírközlésben a vezetett hullámú összeköttetések látszanak reményt keltőnek. Hullámvezetésre belül erősen visszaverő felületű hullámvezetőcsövek, konvergenciát helyreállító lencsék vagy tükrök sorozata és elsősorban az optikai szálvezetők látszanak perspektivikusnak. Ez utóbbiak előnye, hogy a szálak igen vékonyak, több szál vezethető kötegben és szétágaztatható, ugyanis igen kis görbületi sugarak engedhetők meg. Eltérő törésmutatójú műanyagból álló koaxiális burkolással ellátott elemi szálvezetők olcsó, nagy tömegű előállításra alkalmasak.