Igen, a feltett pentóda-karakterisztikán fel van tüntetve, hogy UG2=300V
Értelemszerűen ez csak a mérés idejére van így, a lehető legrövidebb ideig. A vezérlőrács feszültsége, és a segédrács (gyorsító)feszültsége határozza meg az anódáramot, az anódáram-változás pentódánál kevéssé függ az anódfeszültségtől. Ha már túl kicsi az anódfeszültség, nem képes "átszívni" az elektronokat a fékezőrács menetei között, azok visszafordulnak, és a segédrácsra csapódnak be. A megnövekedett áram hatására a segédrács túlmelegszik, felizzik. Ezt csak rövid idejű mérésekkel lehet kiküszöbölni.

Nem lehet két paraméter összefüggését vizsgálni, ha közben megváltozik egy harmadik, amelyik hatással van a másik kettőre. Mérés alatt ezért fontos a stabil Ug2, mert ha változtatunk rajta, a görbék máshova esnek a karakterisztikában (pl kisebb Ug2 adott előfeszültségre kisebb anódáramot eredményez).
Az ultralineár kapcsolástechnika jelentősége csak vezérelt állapotban jelentkezik, statikus (vezérlés nélküli) állapotban a cső "nem tudja", honnan kap feszültséget a segédrácsa. Megváltozik a helyzet, ha vezéreljük. A jóval kisebb segédrács-árammal szemben az anódáram hatása a domináns, vagyis a megcsapolásnál jelentkező váltakozófeszültséget kapja a segédrács.
A csőkarakterisztikákat, paramétereket kutató szakemberek már régen megvizsgálták mind a triódás, mind a pentódás végerősítőket. Mindkét csőtípusnak voltak előnyei-hátrányai. Az előnyöket próbálja a kompromisszumok árán az UL kapcsolástechnika egyesíteni.
Lássuk, mik ezek. Elsőként triódákat használtak végerősítőként is. A triódával egy baj van, az anódfeszültsége vezérlés hatására változik, de ez egyben a gyorsítófeszültség is. Ha pl. negatív feszültséget adunk a rácsra, a trióda zár, de ugyanakkor nő az anódfeszültsége, ami a zárás ellen hat. Tehát az anódnak lesz egy visszahatása, ami miatt kicsi lesz a feszültségerősítés.
Pentódánál - mint láttuk - a fix segédrács-feszültség leárnyékolja az anódot, nem dolgozik a vezérlés ellen. Szétválasztottuk az elektronok gyorsítófunkcióját a kimenő jeltől. Ez jóval nagyobb erősítést tesz lehetővé. Ugyanakkor hátrányként jelentkezik a 3. harmonikus nagyobb jelenléte (ezt nem szeretjük, disszonáns), valamint a nagy belső ellenállás (kimenő ellenállás) a pentóda nem "fogja meg" a hangszórót.
A pentóda - amennyiben az anód, és a segédrács össze van kötve, trióda jelleggörbéket mutat (összekötöttük a gyorsító elektródát, és az anódot). Ha ezt az összeköttetést - kimeneti jel szempontjából - valahol félúton valósítjuk meg, mindkettő pozitív tulajdonságaiból kapunk valamennyit.

Plachtovics György a Rádiótechnikában ezt a tervet ismertette.
Az áttétel a leglényegesebb adat illesztés szempontjából, gyári trafók viszonylag kis vasra készültek, ehhez nagyobb menetszám kellett, így csak vékonyabb huzal fért el. Ehhez nagyobb Ohm-os ellenállás tartozik. A 350 Ohm nem túl jó érték, de még elmegy, némi teljesítmény elveszik az amúgy sem acélos 3,5W-ból.

Hali,
Ha van valami olyan információd, amivel tudnal segíteni a kérdés megválaszolásában, kérlek ne tartsd magadban .

A megépiteni kívánt kapcsolást csatoltam.

Érdekességképpen csatolom egy visszacsatolás nélküli, pentódába kötött GU50SE és egy szintén pentódás üzemű, visszacsatolt el84PP THD mérési adatait, spektrumanalizátorral is illusztrálva. Mindkét erősítőt 1W-on és 8W maximális kimenőteljesítményen is mértem.
Természetesen teljesen más a két erősítő hangkaraktere.

Sziasztok!
Készítettem két képet, a módosított kis kütyümmel. Még nem túl szép, de a lényeg már talán látszik.
Gondoltam megosztom veletek, mert nagyon örültem, hogy hosszú munka után végre értékelhető eredményt is sikerült elérnem.

Sziasztok! Építettem egy csöves erősítőt használt alkatrészekből. Szól rendesen (kicsit brummos) ám használni mégsem merem. Mivel a katodkörön 250V-ot mértem. Olvasgattam (munkapon beállításról) de nem világos. Valaki kioktatna ezügyben?
Köszönöm!

Sziasztok!

Dicsértétek CHZ el84PP kapcsolását, amihez NYÁK terv is készült. Úgy döntöttem, kipróbálom. Lenne egy kérdésem, valami nem egyezik a NYÁK terven a kapcsolással. Ezt a kapcsolás nézve a 6N2P 1-es lába és az el84 2-es lába között csupán egy kondi van, míg a NYÁK terven egy 4,7kOhmos ellenállás is. Az ellenállás véletlen lett lehagyva a kapcsolásból?

Folytatva az előbbi gondolatmenetet:
Nemrég olyan kimenőt kelett tekernem, amit életemben már egyszer, kb 5 éve tekertem. Nem volt nagy dolog, el84-hez SE rendszerű transzformátort. Paramétereire már nem emlékszem, nem is fontos, a vele készült erősítő már kint van Német honban. A trafó egy átlagos kimenő volt, semmi különlegesség, gondoltam ilyet többet úgysem tekerek, nem is mértem átvitelt rajta, tkp. úgy tettem, mint sokan mások: 4 osztás, oszt jó napot, miért is lenne rossz?
Aztán nemrégen barátom megkeresett, hogy el84-el akar erősítőt építeni, kellene hozzá kimenő. SE rendszerű. Elővettem régi jegyzetem, s megtekertem 1 trafót. Megmértem a mostani eszközeimmel. Nos volt meglepetés. Ezen trafó elkészülte után még 3 félét tekertem. A negyedik lett a számomra elfogadható. Az első, és az utolsó verzió mérését egy diagrammon ábrázoltam. A zöld vonal az első verzió, a sárga értelemszerűen az utolsó. A zöld vonal nagyon hasonlít a Hammond trafók átvitelére. A sárga meg egy olyan trafóéra, amilyen egy légréses kimenő transzformátor. (az 50Hz-s púp a számítógéptől van de aki akar az poénkodhat rajta) Leírom: a két kimenő vasa, annak keresztmetszete, a huzal, annak vastagsága, a menetszámok, a szigetelő papír vastagsága, minősége mind mind megegyezik. Eltérés a felépítésben van csak. Tessék barátaim elgondolkodni ezen, s ezután értelmezni egy néhány kollega gunyoros megjegyzéseit. Például az olyat. hogy "egyesek mit szeretnének beállítani" No megyek tekerni!

Módositott ? Szerintem volt DC csatolt belőle ,de ha erre jár Zoli megmondja .
Anno ezt raktam össze kb 10 évvel ezelőtt több változatban .

0.2W/1kHz-en kell mérni BÚÉK!

Ennél a kapcsolásnál, hogyan tudnám az alapzajt csökkenteni, a trafó vagy a tápegység viheti be, mert ha lekapcsolom a hálózatról szép tiszta lesz a hangja. A tápegysége hid egyenírányitás után 100µF kondi, majd egy 33R/8W-os ellenállás, ismét egy 100µF kondi, aztán egy 47R/8W.-os ellenállás és innen kapja a +275V körüli feszültséget.Próbáltam a kondenzátorokra pár száz nF-os kondikat forrrasztani, de így se lett jobb. Ugyanezzel a táppal egy alap PCL86-os kapcsolással nincs ilyen probléma ill. vagy nagyon minimális az alapzaja, igaz ott a fütés külön trafóról megy, mert ezen csak 6,3V os van.Mit javasolnátok, mit tegyek.

Elkészült a második, ez már két csöves erősítőm "deszkamodelen" meglepően jó szól meg vagyok ezzel is elégedve. Ezuton megköszönöm "sutemenyx" segítségét.Bátran ajánlom minden kezdőnek.

Inkább ezt a jól bevált kapcsolást építsd meg, ha már ECL 86 csővel építesz:

A visszacsatolásban az 1,2k helyett 4,7k-10k ellenállást, a 4,7nF helyett 220pF-270pF-ot tegyél, és a pentóda katód ellenállását növeld meg 150 Ohmról 220-270Ohmra.

1. A "szakma" nem ismeri a hangerőszabályzó potméter működési elvét
2. Az elektroncsöves erősítő tervezés komplex, igen összetett feladat, mérlegelni kell, hogy egy megoldáson mennyit vesztünk, vagy mennyit nyerünk a végső hangzás tekintetében
3. Egy jelszint leosztás és utána felerősítés lényegesen kevesebb(!) problémát okoz, mint egy aszimmetrikus fázisfordító, vagy aszimmetrikus SE kimenet. Az ott keletkező frekvencia, impedancia és fázisproblémáknak bárki utána olvashat a "szakirodalomban"
TJ.

El kell ismernem igazad van. Bar nem esik jol
Elovettem az el84SE-t es megmertem mit mutat ha kihajtom a maximumig.
241V-os anodfeszt mellett 230V PP-t mertem, a maximum 356V-ra jott ki es ebbol vilagos, hogy megfeledkeztem arrol hogy mindez az anodfeszre ultetve ertendo.
Ez nagyjabol 1.47-es szorzo (147%)
En szinte biztos voltam benne hogy a kimenot nem lehet igy tultolni csak a fojtot, de jobbnak lattam megmerni.
Azoknak volt igazuk akik azt mondtak (vagy csak gondoltak) hogy nincs kulonbseg a ketto kozott.

Utána néztem ennek az infónak, szerintem egy PPP (Parallel Push Pull) kapcsolásról lehet szó, amit pl. a Radio und Fernsehen 1957- es számában közöltek. Ezt a PPP kapcsolást gondolom nálunk is leközölte a Rádiótechnika című újság, és ez lehetett az infó eredeti forrása.
A probléma csak az, hogy a PPP kapcsolásnál a katódban van a kimenőtrafó, ami persze a kisimpedanciás katód meghajtás miatt lehet akár egy hálózati trafó is. Szerintem az általad emlitett esetben is erről lehet szó.
TJ.

Tekintsd meg az el84 adatlapját. Találhatsz többféle A osztályú beállítást. Azokat az értékeket próbáld beállítani.

Bocsi és köszi!
Az első 2 cső a rajzon nincs testen/negatívon, tényleg.
Én ollóztam a rajzot egy régi RTÉK-ből és szerintem én radíroztam le, mivel eredendően ott kellett legyen.
Nem ez volt a kérdés, de ne vezessük félre a kezdőket...
Viszont itt a nyomtatás, hátha érdekel valakit.

A javaslatod alapján tegnap elszórakoztam 2 db 6p14p-vel és 2 db el84-gyel.
-14-től -8-ig 1 voltonként növeltem a rács-előfeszültséget és közben mértem
a katód, valamint a segédrács áramot.
A táblázat szerinti adatok alapján ezek a csövek elfogadhatóak párként?

Elég sokat kéne böngészni visszafelé, ezért felteszem:

Na, meg is találtam a rajzot, amire emlékeztem. Itt két EZ81-et kötnek párhuzamosan. RT68Ék.

Bádoglemez (csatorna) , hajlítva, forrasztva, gittelve, csiszolva, fújva. Satu kell hozzá meg egy kis türelem. Festés több meló mint a lakatolás.

Előfordul, hogy alkalmazzák, eredetileg TV-vevőkben volt leginkább. Elég mikrofóniás, ha megpöccinted, cseng rendesen.

Szia Kálmán!

Ez gyakorlatilag egy monó ECL/PCL86PP és egy el84PP. A rajzukat mellékelem. A használatát fent leírtam, igazából ezt azért építettem, hogy ne a mindennapos használatú erősítőimet füstöltessem le a hibás csövekkel. Bővítési lehetőség a fent leírt csövekre nem igazán van, ahhoz másik panel, táp, kimenő kellene.
Sok újat biztosan nem mondtam a tapasztalt fórumtársaknak, inkább a kezdő csövesek, akik talán újat tanulhattak belőle.
Persze egy uTracerrel nem veszi fel a versenyt, de arra, amire nekem kell, hogy párba válogassak és lemérjek csöveket, tökéletesen megteszi.

Itt a kép.
Ez minden lényegi részt tartalmaz, meg némi sallangot a bemeneten, de mivel a gyári rajzból vágtam ki úgy akartam kivágni hogy mindent láss ami kellhet.

Üdv!
Ha véletlenül az el84-es megoldás a szimpatikus, akkor kiszebra Kolléga tanácsa szerint ilyen is lehet. Az ECL86 kimenője működni tud vele.

Böngésztem a gépemen az évek alatt összegyűjtött el84-es PP sémák között.
Egyrészt azt látom, nem nagyon van új a csövek alatt de egy érdekességre lettem figyelmes.
A sztereó 4 végcsőnek - oldalanként 2-2 - egyetlen közös katód ellenállása van.
Gondolom, a 4 végcső együttfutására szolgált az ötlet...
Csak érdekességként kezelem, monoblokkos terveimmel amúgy sem egyeztethető.
Bővebben: Link
A másik dolog, a végcsövek csatoló kondenzátor értékeként 47-470nF között már mindenfélét találtam.
Az itteni rajzon is kicsinyeltem a 100nF-ot, de a cső bemenő ellenállásától eltekintve a 100nF és a 330k
-3 dB-es pontja 4.8 Hz-n van. Persze a kondenzátor kívánatos értéke a cső bemeneti ellenállásától is és a lezáró ellenállás értékétől is függ.

Avagy a rajz , DE természetesen meg van, egy kicsit homályos, de nagyjából ki lehet venni róla mindent.
Ezek valami 25W-ot emlegetnek oldalanként 8K vagy 12K illesztéssel, a szekunder oldali resz 4-8 ohm lehet.

Sziasztok!

Nekem is készül egy szerkezet. A mechanika még több-kevesebb igazításra szorul, de már üzemel a dolog. Mivel kezdő vagyok ebben a témában ( az eddigi hozzászólásokat olvasva kicsit félek is már kérdezni ), azt szeretném kérdezni, hogy amikor felfűtenek a csövek és a késleltetett anódtápok rákapcsolódnak a rendszerre, akkor az el84-es végcsöveken halvány kék derengést vettem észre (teljesen szedet-vetett használt csövekről beszélünk, amit majd természetesen párba válogatott, új garnitúrára szeretnék cserélni). Ez a jelenség valami problémáról árulkodik vagy természetes?
A segítséget előre is köszönöm!

Az a gond, hogy nem tudod mit akarsz.
Ha gitárerősítő a cél, (Visszaolvasgatva ide lyukadtam ki) próbálj meg egy BEVÁLT kapcsolást megépíteni.
Szerintem ez a saját tervezés dolog egyrészt felesleges idő/energiapazarlás, másrészt úgy látom nem is megy.
Csak pár példa, kezdésnek, amit érdemes lenne megépíteni: lásd rajzok
De tele a net jobbnál jobb designokkal.
Engedd el ezt a "gombhoz kabátot" ötletet, egyszerűbb egy bevált, többszörösen utánépitettel kezdeni.
Sajnos úgy látom semmi változás nem történt ezóta:Tanács