Sziasztok
Kérdésem az lenne, hogy hogyan lehet analóg jelből digitális jelet csinálni. Nem az eszköz neve kell, hanem inkább az eljárás lényege, amivel ezt megoldják. Hallottam olyanról hogy időközönként mintavételeznek a zenéből és az ennél kapott értékeket doolgozzák fel... aztán utánna visszakonvertálják és kész is a hang. Csak enek egy baja van, mégpedig, hogy álllati nagy a lejátszási sebessége, és ezért a 80as évektől már nem is hasaználták mert kifejlesztettek egy új eljárást ami töredékére tömöríti össze a jelet, de telljesen más eljárással csinálja. Előnye pediig hogy bármilyen analóg bemenő rezgést fel lehet vele dolgozni. Hátránya hogy nem ismerem
Szal ha ebben tud vlki segíteni, akkor megköszönném , met digitálisan akarok hangot elemezni, meg feldolgozni, de ilyen mélységben az alapoktól kéne kezdeni, ami pedig nincs meg

Érdekes dolgokat irtál...


Így van, ezt a módszert használja a mai CD lejátszó. Egy cd-re másodpercenkét 44100 szor van minta felvéve a hangból,egy-egy minta 16 bitből áll azaz 65536 (2 a 16odikon) féle "erősségű" jelet tartalmaz. (mivel a cd stereo ezért minden dupla annyi)
A lejátszó beolvassa azt a 16 bitet és egy digitális jelből analóg jelet előállító elektronikával (röviden: DAC) csinál a 16 bitben rögzített digitális jelekből (0 és 1) egy a 16 bitben tárolt adatnak megfelelő erőségű jelet.
cd működése


Na pl ez egy érdekes mondat. Gondolom az mp3-ra gondoltál. Egyébként nem nagyon lehet mivel az analóg jelből digitális jelet nem hiszem, hogy lehet pl. mintavételezés nélkül előállítani.

Hi!

Szerintem ez a kérdésed eléggé meghaladja a fórum kereteit. Inkább egy komplett könyvbe férne el. De azért megpróbálok leírni pár dolgot. Általában az analógból digitális jel előállítása mintavételezéssel és utána kvantálással történik.
Mintavételezés: bizonyos ikdőközönként az analóg jel pillanatértékét vesszük. Később majd részletezem még ezt.
Kvantálás: A diszkrét idejű folytonos értékkészletű jelet, diszkrét értékkészletűre alakítjuk. Például ha 8 bites az átalakító, akkor az analóg amplitudót 256 szintre bontjuk és egy számértéket kapunk így minden diszkrét időpillanatban.

A mintavételezés frekvenciája legalább a sávszélesség duplája kel hogy legyen, különben átlapolódás történik, de kétszeres mintavételezésnél már ELVILEG vissza lehet állítani a jelet tökéletesen.. Azaz ha pl 20Khz-es hang, akkor 40Khz-en kell legalább mintavételezni. Ezt egy rajzzal tudnám illusztrálni, de találsz a neten elég dolgot erről. Az átlapolódás olyasmi mint amikor a filmen a kocsi kereke hátrafelé forog, aztán meg előre. A film is mintavételezi a történéseket, csak túl kis frekvenciával, ezért a képen a kerék pont olyan pillanatokban van lefényképezve hogy hátrafelé forogni látszik.

A kvantálásnál a hang esetén a kisebb amplitudójú jelekhez általában több szintet hagynak, tehát nem lineáris hanem logaritmikus inkább, mert a fül a halk hangoknál a hangerő változást jobban érzékeli. Ezzel szemben ha üvöltök nem érzékeled annyira hogy most picit hangosabban üvöltök vagy sem.

Ha a digitálisból újra analóggá alakítás nem érdekel, akkor nagyjából ennyi. A visszaalakítás az macerás.
Ezen kívül a hangot a gyakorlatban nem kétszeresen hanem nagyon sokszorosan túlmintavételezik, mert nem lehet elég meredek karakterisztikájú sávszűrőt gyártani gazdaságosan, hogy 20 KHz-nél mindent átvigyen, felette meg semmit. A googli segít majd továbbmenni, de ez eléggé nagy terjedelmű téma. Ha érdekel keress valami szakkönyvet.

Én lassan most fejezem be a D/A, A/D átalakítókról szóló szakdolgozatomat, de nem nagyon tudom mire is gondolsz. Az hogy a 80-as évektől nem használják, azt sem tudom mire is értetted. A Philips (BitStream) és a Technics (MASH) is PDM elvű átalakítókat használ(lehet, hogy erre gondoltál?) D/A átalakításra.

Amúgy véletlenül nem számítógépen akarsz elemezni? Mert ha igen, akkor egy sima szoftver is megoldja azt, amit akarsz. Amúgy meg nem tudom, hogyan is lehet digitálisan hangot elemezni, mivel időben folyamatosan változó jelről beszélünk, ha hangról van szó.

Az alapokat megtalálod ebben a könyvben: U.Tietze Ch.Schenk Analóg és digitális áramkörök.
Beszéd elemzéséhez:Magyar beszédhangok atlasza
:yes:

nos ebben nem az mp3ra gondoltam, mert az audió cd is ezt használja... valamilyen szakkönyvben meg googleben kutatok utánna...
pontosan még nem tudom hogy mi is az eljárás neve, viszont eléggé torzításmentes annyit tudok róla..

Meg a kérdéses eljárás mintavételez és vlmilyen rezgések összegére bontja fel a cuccost és azt rögzíti...
Viszont köszi a hozzászólásokat...

Te nem a PCM-re gondolsz?

Pulse Code Modulation = Impulzus Kód Moduláció

Mert ezeket a mintákat használják a szintetizátornak hitt billentyűs hangszerekben. Azért hitt, mert a szintetizátor olyat csinál, mint ha (zongora, hegedű, hitár) lenne, a PCM meg pont arról szól, hogy valamilyen eljárással (de nem szemplerrel) az eredeti hangszerre jellemző adathalmazt rögzítenek, és a billentyű lenyomásakor (vagy MIDI vezérlésre) dekódólja az adathalmazt a hangszer, és MIDI információnak megfelelő magasságban, erősséggel, burkológörbével, és ideig megszólal.

hello
nos álati jó az a könyv...
most vettem ki a könyvtárból és nem bírok betelni vele!!!

Sziasztok!
Ismer valaki egy olyan IC-t (analóg-digitál konvertert), amivel feszültséget lehet mérni -50 - 200 mV tartományban, és 7 szegmenses közös anódos LED kijelzőn kiírja a mért feszültség értékét? Csináltam egy áramkört, amin két pont között mV-ban mért feszültség a C°-ban mérhető hőmérséklettel egyenlő, és a multimétert szeretném kiváltani. Előre is kösz!

Biztos, hogy 7 szegmensesre gondoltál? Akkor most tízezred fokos pontossággal akarod kijelezni a hőmérsékletet? Szerintem ezt felejtsd el. Az utolsó 3 szám folyamatossan ugrálna, nem lenne értelme. csökkentsd a kijelző méretét 3,5-4,5 tizedesre, már az is elég pontos lesz. Szerintem nézz körül ITT ezeket a ledes kijelzőmeghajtókat ajánlom.

Szerintem ő 7 szegmenses kijelzőre gondolt és nem 7 digitesre. Tehát a kijelző egy száma 7 pöcökből(szegmensből) áll.

A 7 szegmenses azt jelenti, hogy hét vonalkával lehet kijelezni egy számot. Ha belevesszük a tizedes pontot is, akkor 8 szegmenses. Te 7 digitre gondoltál, ami a mérés pontossága szempontjából tényleg felesleges. Multiméterrel is 1 tizedes pontossággal (3 és fél digit) használtam a hőmérőt, így az utolsó jegy még nem ugrál, hanem trend szerint változik vagy állandó érték, de pontosság szempotjából valószínűleg az sem tökéletes, mert csak két hőmérsékleten kalibráltam, és feltételeztem, hogy a hőérzékelő dióda nyitóirányú feszültségének hőmérsékletfüggése lineáris az adott tartományban. (A gyártó szerint az...)
Kösz a választ! A Maxim IC-it majd megnézem, bár már rendeltem tőlük egy hőmérőhöz használható IC-t, de nem küldték el...

Oké, igatzatok van tényleg félreértettem. 7 szegmens- 7 digit. A 7 szegmenset értelemszerűnek vettem, mert minek ide 16-os vagy betűs lcd, és itt verhetett át az agyam.

Egyébként van ilyen IC ha jól tudom akkor 7107 a típusa.

ÜDV
Gondoltam nem nyitok nekiúj topicot,
Van egy DA konverterem a típusa DAC0800LCN
És hiába Kapja meg a digitális jelet mégsem ad ki semmit a kimenetén. A negatív kimenetet a testre kötöttem, mert nem kell differenciális kimenet.
Mi lehet a probléma?
Mire jó a referencia bemenet ?
Tudna valaki adni egy Kapcsolásirajzot hozzá
Mert ami az adatlapban van ez nem teljesen 1 értelmű .
Előre is köszi a segítséget.

Az analóg-digitális átalakító fél lelke a referenciapont meghatározása.

Ez nem más, mint ami megmutatja, hogy a 256 (mert ugye 2 a nyolcadikon=256) kimeneti lehetőséget milyen feszültségek között ossza fel az átalakító.

Ez azt jelenti, hogy ha van pl. egy 5V-os feszültségforrásod, amiről az IC üzemel, ezen kívül a negatív referenciapontot rákötöd a testre (GND), a pozitív ref. pontot pedig a tápfeszre (jelen esetben 5V), akkor a kimenet ezen határok közötti értéket vesz majd fel...mivel 256 lépésben jut el minimumtól a maximumig, így könnyen ki lehet számolni, hogy egyetlen digitális lépéssel (eggyel fölfelé léptetjük), hány analóg lépés (mekkora fesz.) fog bekövetkezni. Ez számszerűen annyit jelent, hogy 5V osztva 256-tal=0,0195V, azaz 19,5mV egy lépés

Tegyük fel, hogy megmarad ez az eset:

- ha minden digitális bemenetre "0"-t kötünk (0000 0000), akkor a kimeneten 0V lesz mérhető
- ha a legkisebb helyiértékre "1"-est kapcsolunk (0000 0001), akkor a kimeneten 19,5mV lesz mérhető
- ha még egyet léptetünk fölfelé (0000 0010), akkor már 2*19,5mV lesz mérhető, azaz 39mV
.
.
.
- ha pedig mondjuk az utolsó előtti esetet nézzük, akkor ugye minden digitális bemeneten "1" van jelen, kivéve! a legkisebb helyiértéket (1111 1110); ez azt jelenti, hogy a kimeneten 5V mínusz 19,5mV lesz mérhető (mert ugye ez csak az utolsó ELŐTTI bemeneti állapot)
- legvégül minden bemenet logikai "1"-es állapotú (1111 1111), tehát a kimeneten 5V lesz mérhető, azaz a teljes tápfeszültség

Tehát láthatod, hogy a referenciapontok meghatározása nagyon fontos feladat...gondolom, ezek után érthető, hogy ha nem kötötted be a pozitív referenciát, akkor ugye azt is 0V-nak vette...és ugye 0V és 0V között 0 lesz a különbség, TEHÁT nincs olyan tartomány, amit 256-felé lehetne osztani

Nagyon köszi az átfogó infót
Sokat segítettél.
Majd holnap bírkozok még vele

Hello
Nem sokalla lett jobb hogy bekötöttem a + referenciapontot (a tápra)
most a kimeneten olyan 20 mv mérhető ha dolgozik és 15 amikor nem
Mi lehet még a probléma?
Mire jó a compensation?
Aztmeg 10pf-os kondival kellett a testre kötnöm, de minek?

Az adatlap szerint ennek az IC-nek nem is direkt feszültség kimenete van, hanem áramot szabályoz...

Magyarul a kimenetre kell tenned egy (vagy 2) ellenállást, ahogy az az adatlapban több helyen látható.

Ide irom, mert ebben nincs nagy gyakorlatom

Adott egy ADC, 3.3V táppal, amire ugy kell audio jelet pakolni, hogy 1.65V -hoz kepest legyen +-(max 1.25V) a jel...
namost akinek a projectjet lattam, csak egy szimpla 1µF-os kondival csatolta, hogy nem menjen at a DC komponens,
( kapcsolas itt: a 4. oldalon http://www.xilinx.com/products/boards/s3estarter/files/s3esk_picobl...ol.pdf )
ez engem kicsit aggaszt, nem tehetem ezzel tonkre az ADC-t???
hogyan kellene bolondbiztosan illeszteni?
---
ugyanez a helyzet a DAC-al, arra hogyha rapakolok pl egy LM386-N1-et koritessel + arra egy fulest az ugy eleg sztetek?

Itt az A es a B kivezetest hasznalnam:
( szinten 4. oldal:
http://www.xilinx.com/products/boards/s3estarter/files/s3esk_picobl...ol.pdf
)

---
plussz az egesz kapcsrajza:
http://www.xilinx.com/bvdocs/ipcenter/block_diagram/S3E_Starter_D_E...ch.pdf
ennek a 11. oldalan

Hello

Sajnos van ami nekem se világos ezekkel az átalakítókkal kapcsolatban.

Elvileg ha az analóg jelet a jel maximális frekvenciájának a kétszeresével tapogatjuk le akkor az analóg jel tökéletesen visszaálítható.

Szóval periódusonként minimálisan két mintára van szükségünk, vegyük azt az esetet, hogy van egy 2Khz-es színusz jelünk 4Khz-el tapogatjuk le(1.ábra), szóval periódusonként van 2mintánk piros szín, ezt ha visszalakítjuk(2.ábra) és megfelelő szűrőre kapcsoljuk akkor szerintem a sárga rész nem lesz ott, ami viszont beletartozott az eredeti jelbe, mert ugye a digitális-analóg átalakító végén a piros pöttynek megfelelő jel jelenik meg és így ez lesz a maximális amplitúdó. Így végülis nem kapjuk vissza az eredeti jelet, csak esetleg a frekvenciáját.

Szóval hogy is van ez?

Nem tartozhatott az eredeti jelbe, mert az már feltételezi hogy az eredeti jeledben volt magasabb rendű harmónikus. Így pedig nem teljesül a feltétel.
Egyébkén a mintavételi tétel azt mondja ki, hogy a mintavételi frekvenciának nagyobbnak kell lennie, mint a legmagasabb frekvencia kétszerese, tehát nem lehet egyenlő. Így pedig a mintavétel helye "csúszik" a színusz hullámon, és előbb utóbb minden amplitúdóból veszünk mintát, minél nagyobb a frekvencia eltérés, annál hamarább.

Aha értem.

Akkor feltételezzük, hogy a letapogatási frekvenciánk csak egy kicsit nagyobb mint az eredeti jel frekvenciájának kétszerese, szóval egy periódusra valamivel több mint 2minta jut, szóval lesz amikor a maximális amplitúdóból veszünk mintát lesz amikor a háromnegyedéből lesz amikor a 0ból, ahogy ezen ábrán elképzelem, a fenti eset mutatja, hogy a szinuszjelből hol veszünk mintát az alsó pedig a digitális analóg átalakító kimeneti feszültségszintjeit mutatja, amit ha megfelelő szűrőre kapcsolnánk vissza kéne kapnunk az eredeti jelet, de szerintem ebből mi nem tudnánk azt visszakapni. Hol rontom el?

Legalább két helyen rontottad el: a mintavevő impulzusok "követési ideje" (egymásutánisága) kötött! Nem innen-onnan veszünk mintát, hanem szigorúan megszabott időközönként, attól függetlenül, hogy a vizsgálandó jel éppen milyen periódusban van. A másik hiba, hogy önkénesen összekötötted egy egyenessel a vizsgált időpillanatokat, nem így történik. Ezekben a pillanatokban - egy nagyon rövid időtartam alatt - megmérjük a vizsgált jel nagyságát, és ezt eltároljuk, pl egy 255-ös felbontású skálán. Aztán amikor vissza akarjuk állítani az analóg értéket, elővesszük ezt a számot (illetve a mintavételek sorozatát), nagyon rövid ideig a szűrőre kapcsoljuk. Ebből az impulzussorozatból majd a szűrő szépen visszaállítja az erdeti(hez közelálló) jelet. Nagy-nagy egyszerűsítésekkel így történik a folyamat.

önkénesen=önkényesen

Igen, de ha elővesszük azt az eltárolt számot és nagyon rövid ideig szűrőre kapcsoljuk, és tegyük fel hogy az a mintánk nem a szinuszjel csúcsából volt és a következő mintánk már a szinuszjel csúcsa utáni minta, akkor a szinuszjel csúcsa elveszik nekünk nem? Mert akkor a szűrőnek nagyobb feszültséget kéne kiadnia, mint amit mi rákapcsolunk.

elnézést ha ilyen érthetetlen vagyok

Sziasztok,

Két analóg érzékelő jelével szeretnék két motort vezérelni. A feladat az lenne hogy ha két bemenő fójel A és B a két kimenő vezérlő jelek X és Y:

ha A=B akkor X=1, Y=1
ha A>B akkor X=1, Y=0
ha A
Mit javasoltok?

Gacserus