Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Arduino
A klónok CH340 Soros-USB illesztőjének drivere (Letöltés)
Lapozás: OK   640 / 839
(#) attika válasza tbarath hozzászólására (») Júl 8, 2020 /
 
Annyit szeretnék csak hogy 10-15 Voltos tartományba mérjen és ezt távolról neten meg tudjam nézni.
Semmi mást nem szeretnék csak az akkumulator feszültséget távolról ellenőrizni.
A felbontás tizedes legyen és ennyi.
Nanom van, esp-m van.
Ha ezekből össze lehetne hozni az csodás lenne..
(#) pipi válasza attika hozzászólására (») Júl 8, 2020 / 2
 
Ez megvolt?
https://www.google.com/search?client=aff-maxthon-maxthon4&chann...onitor
Az hogy nodemcu, vagy csupasz esp tök mindegy.
Ha nanót akarsz, kell mellé egy háló interfész, és máris 2* annyiba kerül mint az esp.
Arduino alól programozhatod az esp-et, az AT parancsos módi+még egy proci kombó nekem nem jött be
(#) sargarigo válasza attika hozzászólására (») Júl 8, 2020 / 1
 
A nodemcu rendelkezik azzal a nem elhanyagolható előnnyel, hogy amit leírtál azt már megoldották, publikálták, ellenőrízték. Nem kell újra feltalálni a meleg vizet, hanem csuklóból megcsinálja neked. Nano, esp mind sokkal bonyolultabb lesz.
Itt az internetes elérés az ami skill, ezt leprogramozni azért nem kezdő feladat. Ebben villant nagyot a nodemcu, hogy készen eléd rakja. Maga a feszültség mérése pár soros mutatvány, igazából bármilyen vezérlővel.
A hozzászólás módosítva: Júl 8, 2020
(#) attika válasza sargarigo hozzászólására (») Júl 8, 2020 /
 
Köszi mindenkinek.
Akkor marad a nodemcu, már rendelem is

pipi:Igen ez meg volt már köszönöm.

Nodemcu-val baromi sok kapcsolás található, így várok vele egy kicsit és marad az a megoldás.
(#) sargarigo válasza attika hozzászólására (») Júl 8, 2020 /
 
Én játékból rendeltem ötöt, és ha majd kell, akkor nem kell várnom rá
(#) Jonni hozzászólása Júl 9, 2020 /
 
Üdv

Találtam otthon egy PIC16LF877-04/P mikrovezérlőt. Tudom hogy ez nem AVR de kíváncsi volnék ,hogy mik a különbségek pl ez a pic meg egy atmega 328p között. Azt tudom, hogy ezt másképp kell programozni ... nehezebb az avr-nél? Ennek is van digital/analog lábai? Ugyanarra jó mint az avr?
Találtam hozzá adatlapot de nem tudom mire gondol a zárójelbe
"Program Memory Size:14KB (8K x 14)" ? Kell hozzá saját programozó? Láttam régebben 1-2 pic programot és az hogy lehet hogy a pic gond nékűl kiírja a magyar ékezetes betűket? Gyorsaságban megbízhatóságban vannak különbségek? Igaz, hogy a pic jobban elviseli a "balesetet" ?
(#) GPeti1977 válasza Jonni hozzászólására (») Júl 9, 2020 / 1
 
Nem nehezebb programozni bár belső működésben teljesen más de ez magas programnyelven nem észrevehető; bár ahhoz nincs egy egyszerűsített fordító (arduino) minta 328p-hez, illetve van de azok fizetősök sőt hardverkulcsosak, ilyen a ProtonIde de az basic nyelvű, persze a 328p hez is van basic nyelvű fordító ez a bascom. Még a mikrelektronika Bővebben: Link által forgalmazott fordító is van mindenféle nyelven de azt hiszem elég bugosak, a Microchip gyártójának is van fordítója úgy mint az atmelekhez az avr stúdió, de ennek nem csak ingyenes változata van, az ingyenes azt hiszem butított, talán ezért nem is pic-cel készült az első arduino rendszer. Amúgy ugyanúgy vannak analóg és digitális portjai, igaz csak egy megszakítás lába van nem kettő, analóg komparátor viszont kettő van benne. Bootloader is rátölthető, így úgy is programozható soros porton mint az arduino panelben a 328p. Van hozzá programozó, lehet is venni meg házilag is elkészíthető változat is van. Volt hogy kiolvadt a forrasztásból de újraprogramozás után működött ezt csak hallottam de biztos igaz.
(#) vargaf válasza Jonni hozzászólására (») Júl 9, 2020 /
 
Van elég PIC téma, kezdőknek is, miért nem ott teszed fel a kérdésedet? Az ékezetes betűk kiírása nem a PIC tulajdonsága, a megfelelő program nélkül ez sem írja ki. Az AVR is kiírja megfelelő programmal az ékezetes betűket. A PIC sem viseli el jobban a "balesetet". Kell hozzá programozó készülék. A PIC-ről és az Arduino-ról is van elegendő leírás kezdőknek, tanulmányozd át.
(#) Jonni válasza vargaf hozzászólására (») Júl 9, 2020 /
 
Utólag már megtaláltam de én a személyes véleményekre lettem volna kíváncsi.
(#) Jonni válasza GPeti1977 hozzászólására (») Júl 9, 2020 /
 
Kicsit úgy érzem a szavaidból, hogy a pic macerásabb.
(#) Frankye válasza Jonni hozzászólására (») Júl 9, 2020 /
 
Ha személyes véleményre vagy kíváncsi, akkor elmondom, hogy programoztam mind a kettőt.
A PIC-et Flowcode-dal, az AVR-t Arduino-val. Személy szerint nekem az AVR jobban bejött, de ez nem kis részben a környezetnek (Adduino) köszönhető.
A "baleseteket" minden uC-nél kerülni kell. Olyan összehasonlítás nem létezik, hogy "jobban bírja/kevésbé bírja", ugyan attól a "balesettől" jó eséllyel mind kétféle chip elpusztul , vagy épp túléli, ez nem típusfüggő.
Az Arduino felület programozása számomra emberközelibb, igaz, hogy a Flowcode-dal előbb szereztem ismeretséget, és tapasztalatot.
A program feltöltése a Flowcode alól macerásabb, mint az Arduino esetében.
Amint az előttem szólók elmondták, az ékezetes karakterek nem chip-, hanem elsődlegesen megjelenítő-hardware függőek. Mind a kétféle tudja kezelni - megfelelő program esetén - az ékezetes karaktereket, de arra figyelni kell, hogy - mint mindennek - ennek is megvannak a korlátai!
A többit a kollégák leírták.
(#) Jonni válasza Frankye hozzászólására (») Júl 9, 2020 /
 
Köszi. Jól látom hogy a pic-nél nem olyan egyértelműek a parancsok és sok a rövidítés?
(#) Jonni válasza Jonni hozzászólására (») Júl 9, 2020 /
 
Topi itt leírta hogy mik a különbségek de ez a cikk 10 éve volt frissítve és azóta változtak a dolgok.
(#) benjami válasza Jonni hozzászólására (») Júl 9, 2020 / 1
 
Én elsősorban a szándékosan butított ingyenes C fordítók miatt fordítottam hátat a PIC-nek. Az egy másik kérdés, hogy nem az AVR felé, hanem az ARM felé fordultam (jelenleg konkrétan az stm32 család).
(#) GPeti1977 válasza Jonni hozzászólására (») Júl 9, 2020 /
 
Nem az, csak nem terjedt el annyira, bár a 90 es években már lehetett kapni basic bélyeget:
Bővebben: Link
Bővebben: Bélyeg
A hozzászólás módosítva: Júl 9, 2020
(#) Jonni válasza benjami hozzászólására (») Júl 9, 2020 /
 
ARM bizonyos fajtája mobilokban is van ha jól tudom. Jónak tűnik ez a csip.
(#) vargaf válasza GPeti1977 hozzászólására (») Júl 9, 2020 /
 
Az elsők között használtam bélyeget. Ma is megvan a fejlesztő panelem és két STAMP is. Szerettem ezzel áramköröket építeni.

27130-L.jpg
    
(#) icserny válasza Jonni hozzászólására (») Júl 9, 2020 /
 
Van, de az már nem mikrovezérlő, hanem alkalmazásprocesszor. Nagyon különböző súlycsoport...
(#) vargham válasza Jonni hozzászólására (») Júl 9, 2020 /
 
Sőt, szerverekben és laptopokban is. De azok nem mikrokontrollerek, csak a CPU mag ugyanaz (ARM).
(#) shield81 hozzászólása Júl 9, 2020 /
 
Üdv Mindenkinek!
Ez az öntözőrendszert szeretném után építeni kezdőként https://create.arduino.cc/projecthub/PRosenb/automatic-watering-sys...160d90
ha fel akarom tölteni mindig ez a hibaüzenet jelenik meg:
compilation terminated.
exit status 1
DS3231RTC.h: No such file or directory
Azt értem hogy ezt hiányolja csak hova honnan szedjem elő neki hogy ne keresse illetve hova tegyem hogy ne keressen?
(#) pipi válasza shield81 hozzászólására (») Júl 9, 2020 /
 
Onnan amit linkeltél gugli fordító segít, ha nem tudsz angolul
Required libraries:

EnableInterrupt
DeepSleepScheduler
EEPROMWearLevel
DS3232RTC (see its instructions on how to install it)
(#) Bell hozzászólása Júl 9, 2020 /
 
Sziasztok!
Próbálom a Blink-et egy. LGT8F328P-vel szerelt Arduino-va, de az 1000msec 1 másodperc helyett kb. 5 másodperc körül van az időzítés.
Talán a frekvenciát kéne beállítani, vagy valamilyen paramétert megváltoztatni.
Hogyan lehet ezt megtenni, hol találok ehhez egyszerű és használható leírást?
Köszönöm!
(#) BI-AMP hozzászólása Júl 10, 2020 /
 
Sziasztok kérnék tőletek egy kis segítséget! Kezdő vagyok arduino terén. Naszóval hazakisérő fény funkciót szeretnék az autómba ami úgy működik, hogy amikkor lezárom vagy felnyitom az autót távírányítóval felkapcsoljon a világítás az autón ami egy x ideig világít aztán el alszik (pl. 30másodper). Illetve ez az egész nappal ne működjön tehát kellene hozzá valami fény érzékelő. Tudnátok nekem ebben segíteni, hogy és mint kéne? Illetve arduino nano val megoldható lenne?
A válaszokat előre is köszönöm! Üdv Zsolty!
(#) shield81 válasza pipi hozzászólására (») Júl 10, 2020 /
 
Azt mar megtettem es letoltottem mindegyiket hozzáadtam a konyvtar is latszik. Ha csak idot allitok az rtc modulon azt megcsinalja a konyvtarbol is rendesen.
(#) Kera_Will válasza BI-AMP hozzászólására (») Júl 10, 2020 / 1
 
Arduinon:
1 digitális bemenet amit a távirányító jele kapcsolgat (optocsatolóval érdemes bevezetni)
1 analóg bemenet erre kell egy bármilyen fényre változó ellenállást adó eszköz (fototranzisztor(bármilyen kis jelű fémtokos levágott tetejű plexivel lefedve / fényellenállás)
Ezzel sorban egy 10-100k ellenállás ami így egy fényerő függő feszfeszültség osztót képez.
Ennek a feszülség osztónak a jelét kell mérni az analóg bemeneten.
(A bekötése arduino 5V - ellenállás(10-100k) - közös pont -(ez megy a AD lábra) - fényérzékelő alkatrész - arduino test (GND) vagy felcserélve, attól függően , hogy fényre/árnyékra legyen több/kisebb az AD bemenetén a mért érték amivel eldöntöd világos/sötét az állapot)

1 digitális kimenet ami világítást kapcsolja a nagy teljesítményt tűrő (fet / relé) eszközzel

Néhány soros program ami figyeli a bemenetet és méri a fényerőt ennek függvényében változtatja a kimenetet.

Az AD-t érdemes átlagolni 5-10 mérés értékét gyűjteni majd átlagot számolni.

Ha ügyesebben csinálod akkor megszakítással kezeled le a digitális bemenet állapotát és nem pollingozod folyamatosan a főprogramban az állapotát.

Röviden ennyi.
(#) Jonni válasza BI-AMP hozzászólására (») Júl 10, 2020 / 1
 
Szia. Az összes lámpára gondoltál vagy csak a belső világításra? A nanó sokkal bonyolultabb feladatra való de ha mégis ezt választod akkor is kellenek még kiegészítő áramkörök pl ez a light sensor meg egy ilyen relay modul. Vagy lehet egy ilyen fényérzékelő modul ami a nappali kikapcsolást vezérelné + egy ilyen idözitő modul ami tud 999 mp-t kapcsolni és a 2-ik verzióhoz nem kell nano, de laptop se ha meg akarod változtatni az idő intervallumot.
(#) Kera_Will válasza Jonni hozzászólására (») Júl 10, 2020 /
 
Ha már felmerült az időzítés akkor azt is belehet vinni a projektbe.
Második AD-port ami egy potenciométert olvas be annak arányában már csak programozás kérdése, hogy mekkora intervallumot lehet beállítani vele.
A hozzászólás módosítva: Júl 10, 2020
(#) Kera_Will válasza Jonni hozzászólására (») Júl 10, 2020 /
 
Valóban ... ezekkel az "analóg" eszközökkel is megoldható a feladat.
(#) Jonni válasza Kera_Will hozzászólására (») Júl 10, 2020 /
 
OK. De akkor már jó lenne egy kijelző is ahol látja, hogy mennyi értéket állít be (mp) és ez tovább bonyolítja a kódot is meg a kapcsolást is.
(#) Kera_Will válasza Jonni hozzászólására (») Júl 10, 2020 /
 
Felesleges kijelző .... elfordulás arányában sejthető lesz az időzítés.
Program kérdése "csak" .Van "arányos függvény " amivel tudsz konvertálni X-Y közti értéket Z-U közé. Ez a map() függvénnyel megoldható.
A hozzászólás módosítva: Júl 10, 2020
Következő: »»   640 / 839
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem