Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Aszinkron motor forgórészének tesztelése
 
Témaindító: bgsf, idő: Ápr 28, 2009
Témakörök:
Lapozás: OK   1 / 2
(#) bgsf hozzászólása Ápr 28, 2009 /
 
Üdv mindenkinek!
Az lenne a kérdésem hogy hogyan tudnám egyszerűen tesztelni egy rövidrezárt forgórészű aszinkron motor forgórészét? Mert az ugye lehet szakadt is, de lehet zárlatos is, ami az újra tekercselés után csak akkor derül ki ha megint leégett a motor... Ez a leégés cirka fél óra alatt be is következik.
Szóval ami konkrétum és segít 2840 RPM 1,4KW- os szivattyú motorok, rövidrezárt forgórésszel.
Kaptam egy tippet, hogy 3 fázisú 5V-os váltóárammal kell megforgatni és figyelni a fázisonkénti áramfelvételt. A szakadt vagy zárlatos résznél ugrál az áramfelvétel.
Hátránya ennek a dolognak a háromfázisú 5V, és a váltóáramú mérőműszer (3DB!)!
Ha van valakinek jobb ötlete akkor megoszthatná mindanyiunkkal!
(#) potyo válasza bgsf hozzászólására (») Ápr 28, 2009 /
 
A rövidrezárt forgórészt nem véletlenül hívják rövidrezártnak. Az nem lehet zárlatos, mert eleve rudakból áll az egész, amik a forgórész két oldalánál egy-egy gyűrűvel rövidre vannak zárva. Tehát eleve egyszál zárlat az egész.

Olyanról még sosem hallottam, hogy szakadt lenne a kalicka, de a forgórészen a két oldalsó gyűrűt szétfelé feszítve szerintem felismerhető a rudakban vagy a gyűrűkban a repedés. Bár egy-két repedt rúdtól meg biztosan nem ég le a motor.

Szerintem valami mástól égnek ezek le...
(#) VIM válasza bgsf hozzászólására (») Ápr 28, 2009 /
 
Helló! A "morgót" ismered? Abban szokták tesztelni a legegyszerűbben. Az egy 90fokban nyitott vasmagú törpefeszültséggel gerjesztett vasmagos tekercs, aminek a mértani közepébe szokták a vizsgálandó forgórészt felfogatni két csúcs közé és forgatják. A vasmag széle felől egy vaslemez vagy fűrészlap darabbal hozzáérintődnek a forgórészhez és ahol nem mágneseződik a fémlemez ott a szakadás a pálcánál. VIM
(#) VIM válasza potyo hozzászólására (») Ápr 28, 2009 /
 
Csatlakozom az előttem szólóhoz! VIM
(#) bgsf válasza potyo hozzászólására (») Ápr 28, 2009 /
 
Pedig van olyan! Mikor a forgórész megakad és a lemezek elcsúsznak és elnyírják a rövidzárat! ilyenkor megszakad a forgórész és baromi nagy áramot vesz fel és leég az állórész! Naponta javítok ilyen motorokat, de csak a forgórész tesztelése után lenne érdemes azokat össze rakni, mert amúgy leég az állórész. Ezért tettem fel a kérdést, hátha valaki tud valami jó megoldást!
Amúgy a rövidre zárt forgórész is lehet zárlatos. Nem tudom hogyan, de a tekercselő azt mondta hogy lehet szakadt, vagy zárlatos is! Mindkét esetben egyforma áramot mérek lakatfogóval fázisonként, de beépítve terhelés alatt egyszer csak füst és néma csend! Minimum két tekercs szakad meg...
(#) bgsf válasza VIM hozzászólására (») Ápr 28, 2009 /
 
Ezt ismerem, de csak tekercselt forgórésznél használtam általában dinamóknál vagy önindítóknál és komutátoros villanymotoroknál! De aszinkronnál nem! Hiszen ott a lemezek el vannak tolva egymástól! Így nem tudom azon mit lehetne vizsgálni! Ráadásul mivel a forgórész rövidrezárt így nem sok értelme van ennek a módszernek! Ezzel csak azt lehetet megnézni hogy menetzárlatos-e a tekercselt forgórész! Vagy nem?
(#) VIM válasza bgsf hozzászólására (») Ápr 28, 2009 /
 
A tekercselő is ember! A három fázis elég sok tekercsből áll. Elég egy külsőt egy belsővel elkötni, vagy néhány menetet a másik horonyba áttenni és kész a baj. A történtek meg nem is olyan feltűnőek amikor csinálják a tekercseket.
(#) VIM válasza bgsf hozzászólására (») Ápr 28, 2009 /
 
Ott is a kommutátort rövidre kellett zárni ahhoz, hogy azt megvizsgáld! Testre nem biztos, hogy észre lehet venni a különbséget, ha csak nem totál zárlatos.
(#) bgsf válasza potyo hozzászólására (») Ápr 28, 2009 /
 
Hibás forgórésszel kb két perc alatt tűzforró a motor... és a forgórész szakadt! Elég egy szakadás is és terhelés alatt megnő az áramfelvétel. Hidd el olyan üzemben dolgozom hogy hetente cserélek ilyen motorokat és tekercselés után tesztelem is, de csak terhelés alatt jön ki a hiba. Van amelyik fél- egy évig is bírja, de ha a forgórész hibás akkor fél óra alatt kész a motor és leég!
(#) bgsf válasza VIM hozzászólására (») Ápr 28, 2009 /
 
Akkor azt mondom hogy az egyik forgórésszel leég, a másikkal meg nem! A tekercselőnk meg profi, még rosszul nem csinált meg motort!

(#) VIM válasza bgsf hozzászólására (») Ápr 28, 2009 /
 
Jaj, jaj. Én nem a tekercselőt akartam szapulni, csak hát az is emberből van. Persze, hogy van olyan eset amiről írtál de nagyon ritka szokott lenni. Rossz minőségű az alu amiből öntik, salakzárványos. Olyan is van, hogy nincs meg a megfelelő keresztmetszete a pálcának e miatt. Kívülről nem is látszik a hiba, mert az esztergálás elnyalja a felületet a hiba meg ott a felszín alatt. Sajtolásnál is előfordulhatnak még balesetek.
(#) bgsf válasza VIM hozzászólására (») Ápr 29, 2009 /
 
Mégis! Hogy a csudába lehet ezt bemérni? Ha valamelyik rövidzár szakadt akkor terhelés alatt simán leég a motor, mivel nincs induktív ellenállás, csak a tekercs Ohmos és a tekercstest induktív ellenállása van! Ez pedig kevés! Sajnos ez a hiba csak terhelés alatt jön elő de akkor már késő, mert van mikor még a motor fel sem melegszik és már a tekercs elficcen!
Nekem a tekercselő azt mondta hogy 5V/3 fázis és kézzel kell forgatni a motort. Mindhárom fázison árammérő és figyelni kell az áramfelvételt. Csak az a gond hogy van vagy 20 ilyen motor és le kellene tesztelni a forgórészeket, mert lehet hogy amiatt égnek le a motorok. Azt hittem van egyszerűbb módja is, és nem kell mindig össze rakni a motort ahoz hogy kipróbáljam hogy a forgórész üzemképes-e.
Amúgy a rövidrezárt forgórész nem azt jelenti hogy az egéz egy nagy zárlat, hanem bizonyos fokonként az osztott vasmagban van egy rövidzár. Az ebben indukált feszültség hajtja a motort. Ha a lemezek eltekerednek és kajakra rövidre zárják a forgórészt akkor az olyan mint ha egy vastömbből lenne esztergálva! Ilyen esetben el sem tud indulni a motor. De előfordul hogy csak két szál között keletkezik a rövidzár és ilyenkor van az hogy megy a motor egy darabig és aztán némi füst és melegedés után leég.
Ezt a hibát kéne valahogy kiszűrni!
(#) llaci56 válasza bgsf hozzászólására (») Ápr 29, 2009 /
 
Magam nem dolgoztam a tekercselő szakmában, (bár, tekercselni tekercseltem,) de amit itt végigolvastam válaszokat, teljesen logikusak, és érthetőek, és az is világos, hogy a feladat nem egyszerű. De kaptál Te egy ötletet erre, mint írtad témaindító bejegyzésedben:

Idézet:
„3 fázisú 5V-os váltóárammal kell megforgatni és figyelni a fázisonkénti áramfelvételt”


Lehet, hogy vissza kéne térned ehhez a megoldáshoz! A 3 x 5 volt meoldható 3 db (nem is nagy! - cca.: 20W-os) trafóval. A 3 db mérőműszert pedig 3 db kisebb deprezből, spec. erre a célra sönttel ellátva, vagy ha ezt is egyszerűsíted, akkor 1 db árammérővel háromszor mérve. Azt, hogy melyiknél ugrál, így is látod.
(#) VIM válasza bgsf hozzászólására (») Ápr 29, 2009 /
 
Vannak már újabb méréstechnikák is csak az áruk nem tisztázott. Megéri-e ezt a módszert alkalmazni. A kis kép amit mutatnék a témához, az elrendezést szemléltetné. Ugyanis ha a pálcák valamelyike szakadt a forgórész nem fog egyenletesen forogni a nyitott mágneses térben. A segédletként használt lemezke pedig rá tud mutatni a szakadt rúdra. VIM
(#) FREDDI válasza bgsf hozzászólására (») Ápr 29, 2009 /
 
Üdv mindenkinek!

Nem dolgoztam a tekercselő szakmában, és motorokat sem javítgattam, úgy hogy aki gondolja, a kiátkozást már meg is kezdheti ! Írni fogok dolgogat, amivel lehet hogy vitatkoznak sokan.

A rövidre zárt forgórészü három fázisu motorban a forgórészben ugyan úgy kialakul egy háromfázisu mágneses tér, ahogy az állórészben is. Ebben elég nagy áramok folyhatnak a kis menetszámból adódóan. Ahhoz, hogy a motor menjen, a kalitkába szálain folyamatosan változó feszültségnek kell lennie, egyébként mitől folyna benne áram ? Egy darab vasat is tehetnénk forgórésznek, ha nem így lenne. Mivel a kalitka részei minden egyes ponton más feszültségüek, ezért zárlat is lehet benne. Itt a zárlat például a fogórész közepén pld. a 0 fokból (az egyik szálat kineveztem 0 foknak ) a 120 fokkal arrébb lévő kalitka vezetőre átfolyó áram a forgórész lemezein keresztül. Ez alapvetően deformálni fogja a forgórész mágneses terét, megváltoztatva az indukciós értéket, növelve a felvett áramot az állórészen. Mindamellett a forgórészben is plusz teljesítményvesztést és melegedést okoz. Egy ideális forgórészben a kalitkából sehol nem folyik áram át a kalitka vezetőiből a lemezelésen keresztül egymásba (értsd ezt úgy, hogy nem csak a végein vannak összekötve, hanem középen is átfolyik az áram az egyik szálból a másikba ! ).

Akkor nézzük más szemszögből az egészet. A vezetőben folyó áram mágneses teret gerjeszt a vezető körül, és erőhatások lépnek fel a vezetőn (a kalitkán és az állórész tekercsein is ) !!! Gyakorlatilag így működik minden motor. Ugyan így az állórész és a forgórész lemezein is. Ez az erő folyamatosan terheli mind a vezetőket, mind a lemezeket. Tulajdonképpen így működik.

Ez a folyamatos, és folyamatosan változó erő (igen, változó, mert egyszer húzó, máskor taszító erő) folyamatosan "fárasztja" pld a kalitkát. Minél nagyobb az igénybevétel, annál jobban. Egy idő után a sok mikromozgás a fém kifáradásához vezethet, és például megszakad egy szál a kalitkában. Más hiba: a lemez és a kalaitka öszzefeszüléseinek következtében (ez folyamatos milliószor és milliószor egymás után !) elkezd egyre nagyobb áram folyni a lemezen keresztül egy másik kalitka ág felé (rövidre zárt forgórész rövidzárlata ), és nem csak a kalitka végein, ahogy kéne "elméletileg".

Nézzünk egy kis hőtant is. Ugye a forgórész is melegszik, minél nagyobb a terhelés, annál jobban (kivétel a szupravezetős forgórészek ). A vas és az alu hőtágulása nagyon nagyon nem egyezik ! ! ! Tehát egy idő után létrehozhatja a kalitka hőtágulás + folyamatos impulzuserők miatt azt a nem is látható mikroteret, ahol mozog. És ezt nem láthatod, és nem mérheted ! Az anyag kifáradása és törése csak idő (szóval használat) kérdése. Minden motornak ez a sorsa, a kérdés csupán mikor, egy hét, egy év, száz év ? A maximális terhelhetőségen járatva van ennek igazán esélye. Ehhez jönnek még az anyag és gyártási hibák, mint szorzók, amik hatványozottan csökkentik az élettartamot.

Ezek mik is lehetnek ?Túl hideg volt a forgórész, vagy az alu fröcsöntéskor (rideg, törékegy a kalitka, nincs mindenhol meg a keresztmetszete mert hidegen nem olvadt össze). Hibás az alu összetétele, túl rideg. Szennyezett az alu, vagy salak maradt az aluban (ami most a kalitka része ). Akkor nézzük a vasat a fogórészen. A lemezeknek túl nagy az egymás közti átvezetése (örvényáramok nőnek a vasban). Nincs megfelelően egymás mellé szorítva a lemezelés fröcsöntéskor (belyolyik az alu, vagy hézag van, a folyamatos erők bemozdítják a lemezt, zárlatos lesz (majd egyszer, használat közben )) Nem elég szoros az illesztése a tengelyen, aztán idővel elkezd mozogni, jó kontaktot csinál a kalita vezetőn, és már jön is a forgórész zárlat, és a leégés. Na ez az amiről írtál, terhelésen nekifeszül a lemez a kalitka vezetőnek, a hőtágulás még jobban segít neki, elindulnak a kalitka vezetői között az áramok (és nem a végein ! ) az indukció lecsökken, pikk-pakk leég. És ez előszeretettel CSAK terhelés alatt, ráadaásul nagy terhelésre, mert akkor vannak nagy erők a kalitkán és a vason (valaminek forgatni kell azt a tengelyt, nem ? )

Jaj, elfelejtettem valamit. Mielőtt megtámadnának azzal, hogy a kalitkán fellépő erők nincsenek is, vagy azok "pitiánerek", lássunk egy bizonyítást. Minden vinyóban pld. a fejmozgatótekercs vas nélkül van, csak a vezetőkön ébredő erők mozgatják a fejet ! ! ! (Azon a gépen is, amit most használsz ). Egy másik szemléletes tény: egy villamos elosztóházban egy a hálózaton fellépő óriási rövidzár akkora erőket képes kifejteni a teljesen egyenes !!! bazira lecsavaroztt bazierős áramvezető sínekre, hogy azok leszakadnak !!! vagy össze vissza görbülnek (óriási erők lépnek fel) !!! Mindez olyan vezetőn, ami nem mágneses (a vezetők mágneses tulajdonságai elenyészők), és még csak tekercs formájuk sincs, teljesen egyenesek !!! De nézhetjük hálózati zárlatnál akár a nagyfeszültégü oszlopok között a vezetékek belengését is. Leszögezhetjük azt a tényt, hogy egy 10kW-os motor esetében a forgórész kalitkáján és a lemezelésen teljes terhelésen a 10kW ereje, mint folyamatosan ható állandóan változó irányú erő folyamatosan fennáll és fárasztja az anyagot. Elég csak mikronokban nézni a mozgást, amit a kalitka esetleg mozog, a hatása egy idő után meglesz (millió x millió mozgás).

Akkor nézzük, mit is lehet tenni diagnosztikára. A teljes terhelésre fellépő forgórész zárlatra csak a terheléses vizsgálat mond valamit. Minél nagyobb a terhelés, annál nagyobb a zárlat a kalitkára ható erő miatt (nekifeszíti a lemeznek = jobb érintkezés = még nagyobb zárlat), üresen lehet, hogy szépen is megy ! Ez van ! Több kW erőt nem tudsz 100W-al modellezni. Amit megtehetsz, motorvédő relével tesztelsz, és ha jól beállítottad, megmarad az állórészed, mert időben levált. Talán három módon javaslom. Először egy olyan relével tesztelj, ami az üresjárási maximális teljesítményre van állítva. Ha már üresen is gázos, nem füstöl el mindjárt az állórészed. Előny: ha rosz a tekercselés, arra is levált ! A másodikra egy 50%-os terhelésre állítsd a leváltást. Ha ezen is átmegy, jöhet a teljes terhelés szintén leváltó relével.

Ha egyformák a motorok, három pontosan beállított relé kéne. Egy jó motorra beállítod, hogy épp hogy le ne váltson a teszten. A rosz motorok fennakadnak, mert levált. Persze nem árt csillagban tesztelni, legalább az elején, akkor, is ha deltában jár majd.

Van más tippem is ! Veszel három frankó egyfázisu teljesítmény mérőt, ezt a dugaszost 230V-ra. Én vettem egyet (lidl-ben 1,5 éve). Meglepően jó ! 2W-tól már pontos !, és azt hiszem 4kW-ig mér. Na most csillagba teszed a motort, mindegyik fázisra egy (fázis-nulla) egyet beteszel, és teszt üresen, és akár terhelve is.

Miért is jó ez ? Azonnal látod az adott fázison lévő tekercsről ha zabál valamiért, mert hatásos teljesítményt mér. Tehát előbb le tudod állítani, mielőtt leégne. Ezzel a tekercselési hibákat már szűröd. Ha a forgórésszel van gáz, az minden fázison fel fogja venni a + teljesítményt (mivel a forgás miatt mind a három tekercsen jelentkezik a plusz). Ezt a három felvett teljesítmény együttes emelkedésén látod. Lehet, hogy csak 5% üresen, de terhelésre füst lesz a válasz ! Ha találsz fix, azonos terhelést a teszthez, terhelésre is meg tudod majd mondani, melyikkel van gond, az biztosan többet fog felvenni, és idővel a + lehet, hogy egyre nőni fog. Ez azért lehetséges, mert a melegedésre a forgórészen tágulás lép fel, az alu jobb kontaktba kerül a lemezzzel, a zárlati áram nőni fog, ami további tágulás, még jobb kontakt, és meg is öli saját magát. A jól beállított motorvédő relé megvédheti az állórészt. Ebből is millió fajta van, okosabb meg butább, procis meg sima bimetál-automatás.

Talán ennyi lenne, hogy minden lényeges benne legyen amit akartam mondani.

Találtam a napokban egy remek oktatóbázist motorok ügyben, véletlenül botlottam bele. Itt mindenki tanulmányozhatja a különböző motorok működését (nem ebből írtam ezt a postot ). Az oldalon bal oldalt alul vannak a gombok (zöld) az előre és hátra léptetéshez. Nagyon sok ábrában lehet játszadozni, el lehet indítani, leállítani. Remekül szemléteti a három fázisos motorokat is, és a három fázis lényegét, valamint a motorok működését. Akik nem ismerik, küldjétek oda őket.

Motor Control Tutorial

Van itt még egy érdekes oldal, ebbe is véletlenül botlottam bele. Az Infolytica Corporation-nak van mágneses és egyéb 2D/3D-s modellező programjai. Rengeteg kép és videoklip van a különböző dolgokról, amelyek bemutatják különböző gépek viselkedését pld 3D-ben, mint a mágneses terek folyamatos változását, hőigénybevételt, stb. Érdemes megnézni őket. Nagyon sok klipp Divx formátumot használ. A program letölthető free trial-ban, ha valakit érdekel. Nem ismerem, semmit nem tudok róla, mennyire működik.

Ez egy demo a programról

http://www.infolytica.com/

induction motor model AVI video (Ez nem DivX codec)

Induction Motor with Skewed Rotor (weboldal)
(#) frank tibor válasza FREDDI hozzászólására (») Ápr 30, 2009 /
 
Helló
Vitatkozni nem szeretnék ezért inkább beszkenneltem a villanymotor tekercselős könyv idetartozó részeit. Eltudok képzelni "használat után eldobandó" motorokat amibe még a rövidrezárt forgórész is tönkremegy, DE ennek annyi esélye van mint a csomagtartóban tartott pótkeréknek a defektre. A motor leég: 1 túlterhelésre, 2 beázásra, 3szigetelés öregedése. Ja, a mai motorok egy részénél a szándékosan be nem épített tekercsfej szigetelések hiányától!!!
(#) bgsf válasza frank tibor hozzászólására (») Ápr 30, 2009 /
 
Nagy segítség a szkennelt anyag, de ebből még nem derül ki hogy hogyan is lehet egy forgórészt bevizsgálni!
Nálunk a motorok nagy terhelés alatt indulnak, de utána csak annyi, hogy a szivattyú nyomja a vizet kb 6 méter magasra egy tartályba. Két nap alatt 3 motor ment tönkre.... A főnök már éppen a tűréshatáron van.
A tekercselő nagyon jól csinálja meg a motort, mert van amelyik több éve megy folyamatosan. A tekercselő jó! Az állórész jó! Akkor csak a forgórésszel lehet a hiba!
Ma kipróbáltam 24V/3F több állórészt vasgolyóval. Tökéletesen pörgött benne a golyó. Sajnos a vacak forgórészeket kidobtam így ezekkel nem tudtam tesztelni. Viszont! Jó forgórésszel 24V/3F-el is felpörgött a névleges fordulatra a motor terheletlenül.
Pedig ez egy csillagkapcsolású 230/400V-os motor.
(#) FREDDI válasza frank tibor hozzászólására (») Ápr 30, 2009 /
 
Eltudok képzelni "használat után eldobandó" motorokat amibe még a rövidrezárt forgórész is tönkremegy, DE ennek annyi esélye van mint a csomagtartóban tartott pótkeréknek a defektre.

Tudtam, hogy hasonló válaszokat fogok kapni. De nem mind lesz ilyen. Azért majd válaszolok rá, bár nem vitázom. Én érvekkel és tényekkel próbálom alátámasztani. Persze te is, ne érts félre, csak jobban át kéne gondolnod. Addig is, amíg egyszer megírom a választ, VIM hozott anyagából álljon itt egy idézet mindjárt az elejéről (előző oldalon a pdf-ből). Azt a tanulmányt csupán néhány egyetem villamosmérnök kara prezentálta. Hát aki nekik sem hisz, azt ő tudja. Én eddig is ezt mondtam, míg azt nem olvastam.

. . . A villamos gépeket általában 30 éves élettartamra tervezik, de nagyrészük már 5-10 év után meghibásodik. . . . .

. . . Így tehát vizsgálódásaink középpontjában a kalickás aszinkron gépek egyik leggyakoribb, és javíthatatlan meghibásodása állt, a forgórészi kalicka meghibásodása, illetve az ilyen típusú meghibásodások okozta aszimmetriák hatása a gép különböző paramétereire (a fázisáramra, a rudak áramára, stb.) . . . .


Annyit még hozzáfűznék a beszkennelt anyagodhoz, hogy alapvetően jó, viszont egy hatalmas baklövés van benne, amit majd ki is fogok igazítani.
(#) VIM válasza bgsf hozzászólására (») Ápr 30, 2009 /
 
Még most is fenntartom, hogy ha eddig jó volt minden csak most az utóbbi időben mentek tönkre a motorok akkor nem a forgórészekkel lesz a gond. Többek között megemlíteném a szigetelő lakk minőségét (feloldja a lakkot a tekercs huzalon) berakás közben arrébb kerül néhány menet a horonyban. A szivattyú, ha eddig is így működött csak most eszi a motorokat, akkor keresztmetszet szűkület van valahol a rendszerben, ami az áramfelvételt nagymértékben befolyásolja egy centrifugál többlépcsős szivattyúnál, vagy kicsi a motor a feladat ellátásához. De, hogy nem szakad ennyi pálca az biztos! 1400W nem nagy ügy. Még 2 ló sincs! VIM
(#) FREDDI válasza VIM hozzászólására (») Ápr 30, 2009 /
 
Bocs hogy szólok, de szerintem ezek a motorok már azért valószínű nem egy éve vannak meg, talán némelyik mögött évtized vagy évtizededek is vannak. Lehet hogy most sok jut rövid időn belül az élettartam végére. Ez az egyiknél hoszabb, másiknál rövidebb. Én a helyedben nem vonnák le kevés infoból messzemenő következtetéseket, szerintem részletesebb info kéne ehhez a motorpark életkoráról/futásidejéről.
(#) l48 hozzászólása Ápr 30, 2009 /
 
Nincs egy éve annak, hogy a magyar elektronika egyik kiadványában olvastam a rövidrezárt forgórészű motorok encoderként való alkalmazását. Sajnos csak átfutottam, hogy majd egy késöbbi időpontban alaposabban átnézem, ez még nem következett be. Igy ezt a cikket csak ötletadóként fogom fel. Ha a rövidrezáró rudakat, rudaknak a számát fel lehet egy körskálára rajzolni (képletesen) akkor azok részleges hiányát is lehet ábrázolni mondjuk oszcilloszkópos mérésel. Egy ilyen mérés összeállitása nem mérhető össze egy több kilóvattos motor tekercselésének költségével.
(#) bgsf válasza FREDDI hozzászólására (») Máj 1, 2009 /
 
Idézet:
„de szerintem ezek a motorok már azért valószínű nem egy éve vannak meg, talán némelyik mögött évtized vagy évtizededek is vannak.”

Kb 20-30 éves motorok ezek de van közöttük még '68-as gyártmány is. Az üzem ahol dolgozom egy galván üzem nagy vízfogyasztással, de a vizet tisztítani kell mielőtt a szennyvíz hálózatba kerül. Ezt végzik a szivattyúk, a derítő tartályba nyomják a vizet. A tartály 6-7m magas és 5m átmérőjű, mindig tele van tehát van mit dolgozzanak a szivattyúk.
(#) frank tibor válasza bgsf hozzászólására (») Máj 1, 2009 /
 
Átnéztem a motortekercselős könyveimet de a kérdésedre nem találtam bennük választ. Kellene keresni egy motor gyártót, a gyártás során valószínülag van tesztelési lehetőség. Még a volt cégemnél sem teszteltünk forgórészt, igaz a közel húsz év alatt sem cseréltünk forgórészt tekercselés után. régen hőkioldó védte a motorokat újabban a M3.03 motorvezérlő.

FREDDI Az szkennelt anyag a Villamos forgógépek tekercselése c. könyvből származik, a könyv lektora nem én voltam. Zárlattűztöl leégett bajszú öreg tekercselők örülnének neki ha a "egyik leggyakoribb hiba a forgorészkalicka meghibásodása" lenne. Mert ottlenne a forgórésztesztelő...
(#) VIM hozzászólása Máj 1, 2009 /
 
Én meg utánanéztem az áraknak: link.
(#) FREDDI válasza frank tibor hozzászólására (») Máj 1, 2009 /
 
Nem vádoltalak azzal, hogy a beszkennelt anyagban lévő félremagyarázás a te műved lenne. Nem lehet minden szakmai írás sem hibáktól mentes ! Emberek írják azokat is, tévedni pedig emberi dolog ! Más, nagyon komoly elekronikai világcégek adatlapjaiban is már láttam számtalanszor. Ha minden mindig fullra jó lenne pld. forgórészgyártáskor is, szinte tényleg nem lehetne tönkretenni sem. De sokszor nem így van !

Íme a kérdéses mondat. Még külön ki is emelte. A rövidrezárt forgórészekben semilyen külön "terhelő ellenállásként" kiemelhető rész nincs. A teljes kalitka egy tekercsrendszert képez a többpólusos forgó mágneses tér hatására. Ez pontosan látható is tanulmányban lévő képeken.

A rudakban a menetfeszültség indukálódik, amely rudakon és a rövidrezáró gyűrűkön - mint terhelő ellenálláson - áramot hajt át.

Ez így nem igaz, hamis képet kelt. A kalitka rudak és az összekötő gyűrűk együttesen alkotják a forgórész tekercseket, az összekötő gyűrűk csupán a tekercsek közös részei. Nincs külön munkaellenállás része a forgórésznek, az egész kalitka együttesen képezi azt. A fogórészben több tekercsről beszélhetünk, mivel a VIM általtal betett tanulmány képein is jól látható, hogy az állórész gerjesztése töbpólusos tekercsrendszer kialakulását eredményezi a forgórészben. A pólusszám és a fizikai kialakulása a tereknek az állórész tekercselésétől fog függni. Automatikusan illeszkedik a pólusszáma az állórészhez.

A gyanúm is beigazolódott, miszerint ezek a motorok már rengeteget mentek. Sok motor elérkezhet már az üzemideje végére, az anyag kifáradhat benne. Tehát a figyelmeztetésem igaznak bizonyult, sokkal több apró mozaik felhasználásával lehet csak helyes képet alkotni, nem lehet két szóval átszaladni a dolgokon, sokkal több szemszögből kell megközelíteni és újra megvizsgálni a dolgakat ! Példának okáért még én sem voltam teljesen körültekintő , mert a meghajtás hibái, mint pld. reléérinkező eszembe sem jutott, és atöbbi, amit simpi említett. Ha elég alaposak vagyunk, kiderül, mennyi apró dolog befolyásolhat amit mind nézni kell, és kizárni.
(#) l48 válasza FREDDI hozzászólására (») Máj 1, 2009 /
 
Úgy gondolom, hogy az ilyen érinkezős vagy mágneskapcsolós esetleg elkötés anomáliákat egy képzett villanyszerelő lakatfogós áram, ohm és feszültség mérésel viszonylag gyorsan behatárolja.
Azért már talalkoztam többször is hibás kalitkával de hozzáteszem, hogy az esetek többségében gyári hiba volt.(tehát új motorok voltak egészen rövid müködés után)
(#) FREDDI válasza bgsf hozzászólására (») Máj 1, 2009 /
 
Azért meggondolandó lenne hosszú távra motorvédőket használni. Ezek lehetnek hagyományos mechanikusak is, vagy elektronikusak.

Lehet ilyet készíteni is elektronikusat néhány komparátorral, időzítővel, áramváltó trafókkal.. Az elv a következő: minden fázisra kell egy áramváltó az áram érzékelésére a fázisokon. Az áramjeleket a következőképpen dolgozzuk fel ablakkomparátorokkal: az üresjárási áram alatti áramfelvételnél valamely fázison a motor leállítása, mivel valamilyen okból nem kap meghajtást azon a fázison, hiba, a motor leégne. A maximális áramfelvételnél nagyobb áramfelvétel valamely fázison X (beláálítás kérdése) másodpercnél hosszabban hiba, a motor leégne. Azonnali leváltás mondjuk a maximális áramnál 50%-ot meghaladó terhelésnél bármely, vagy az összes fázison. Bekapcsoláskor 5 mp-re (a felpörgési idő) minden áramfigyelés tiltása, vagy 5-7 -szeres túlterhelés engedélyezése.
(#) bgsf válasza FREDDI hozzászólására (») Máj 2, 2009 /
 
Mivel már több kérdés felmerült ezért letisztázom a dolgokat.
A motor mágneskapcsolón és hőkioldón keresztül kapja a feszültséget. Kb 40 éves a rendszer, de a mágneskapcsoló ki lett cserélve. Beépítés előtt és után is kimértem Ohm mérővel és csak a kábel ellenállását mértem! Mint utóbb észrevettem valaki a hőkioldó kapcsolóját rövidre zárta emiatt az nem funkcionált. Mindhárom fázist megkapta a motor és ez műszerrel és próbalámpával is ellenőrizve volt mind a fázisok között és a nulla vezetőhöz képest is. A motorok háromfázisú csillagkapcsolású 1,4kW-os 2880 RPM 1,1 A névleges áramú közel 30 éves motorok. A forgásirány jól lett bekötve hiszen a szivattyú nem működne, de egyébként a forgásirány a házon is fel van tüntetve.
Hétfőn kiszedem a motort abban valószinűleg hibás forgórész van. Van még gyári tekercselésű állórészem is azzal fogom valahogy a forgórészt megnézni.
(#) rrpisti válasza bgsf hozzászólására (») Máj 2, 2009 /
 
Üdv mindenkinek!
Tiz éve hogy tekercseléssel és háztartási gépekkel foglalkozok mint magánvállalkozó.Egyébként 25 év tapasztalat mint karbantartó.Nállam tapasztaltabb kollégákkal is jó pár egészséges vitát lefolytattunk a kalickás forgórészek eseteleges hibáiról.Ehhez hozzátéve személyes tapasztalatomat a következő a helyzet.Az szinkron motor értelmezhető mint hálózati transzformátor ahol az állórész a trafó primérje a forgórész a trafó rövidrezárt szekundere.A trafót is lehet úgy tervezni hogy rövidzár esetén az általunk kivánt áramot vegye fel és ne égjen le.Itt a lényeg HA A SZEKUNDER AZAZ A FORGÓRÉSZ SZAKADT AZ ÁRAMFELVÉTEL CSÖKKEN,vagyis a motor nem ég le hanem csökken vagy nincs nyomatéka.Ilyen motorral már találkoztam és a 7.5KW-os motor üresjáratban alig tudott megindulni,de terhelés alatt is jelentéktelen áramot húzott.A rövidzár kizárt mivel a vas fajlagos ellenálása számottevően nagyobb mint az aluminiumé.Megerősitésként Kovács János Villamos Gépek Tekercselése cimű könyvében állórészmeghibásodások megállapitására kalicka nélküli forgórészt ajánl vagy helyette a forgórész helyére berakott 5-6 mm átmérőjű vas pálcákat.Persze annyitt hogy az egész teret kitöltsék.Megállapitásként a forgórész szakadása nem vezet a motor leégéséhez.
(#) mex válasza rrpisti hozzászólására (») Máj 2, 2009 /
 
A kalicka nélküli forgórész nagyon jó ötletnek tűnik!
Gondolom ilyenkor is egyforma , de jóval kisebb áramokat lehet mérni.
Következő: »»   1 / 2
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem