Lehet, hogy Arcam Alpha volt lehet, hogy nem. A nevét sem jegyeztem meg, de akkor is ez szólt ott a legjobban. Inkább arra próbáltam kilyukadni, hogy a HEED közepes volt, a Rotel pedig csapnivaló. Egy órát töltöttem el ott, nem ismerem a srácot. Először be se akart engedni, aztán visszahívott, hogy most esett le neki a tantusz és ha Soós Károly vagyok akkor vár szeretettel. (A HEED-at hirdette a másik fórumon, én meg kíváncsi voltam a hangjára mert még soha nem hallottam.)

Én meg viszonzásul rákerestem a HK-ra. Hát mit mondjak... különleges kapcsolás
De örülök, hogy neked tetszik a hangja. A címem ismered, ide küldd majd a tábla csokit : )

Lehet nem olvastad az a részt amikor 2 héten át 12 féle csatolókondi hangját teszteltem a Burgumban.

A mostani kísérlet legvégén most már ki fogom próbálni mindkét nyákon ugyanazt a kapcsolást (üvegszálason és ezen műgyantával átitatott papír (?) nyákon).
Abban vagyok biztos, hogy amikor legyártatom ugyanazt a nyákot amit előzőleg kézzel festettem, az ónozott, forrasztásgátlós mindig jobban szólt a kókánynál.

És egy kicsit vissza az alapokhoz...
Mit is hallgatunk, amivel szeretnénk, hogy jól szóljon a rendszerünk...
Mint írtam a füles sok mindent érzékel. Szóval a felvételek slamasztikájáról...
Kedves mentorom említette egy erősítő nem mindenható a szemétdombon. Miről is lenne szó? Az ember kiszolgáltatott, hogy a kedvenc zenéit milyen minőségben tudja elérni. Manapság rengeteg stúdió készít felvételeket. Ki ilyen, ki olyan szempontok szerint. A lényeg, hogy a termékeiket hogy lehet "háziasítani", azaz hallgathatóbbá tenni. Innentől kezdve ez persze egyéni dolog.
Tapasztalataim szerint, művészet szétválasztani egy egy hangzáshiba keletkezési helyét a hobbistának. Hálózati zavar, csatorna túlvezérlés, a visszacsatolás hiányossága, stb. Hangsúlyoznám, ezt úgy értem, hogy ez nem az erősítő alapvető hiányossága, hanem a felvételek milyensége, és az esetleges üzemi körülmények negatív háttere. Az teljesen mindegy, hogy a stúdiómunka mért olyan, amilyen. Az is világos, hogy audiofil szemléletből nem tudnák fenntartani magukat. Aki meg a led fényjátékra bukik, meg wireless párti, nem audifil párti.
Ennek kapcsán egy-két érdekesség...
Van úgy, hogy elkeserít a torzítása, annak amit épp hallok. Elkezdem figyelni, és az ének rendben, ám a háttérben hangszerelés helyett csatornatúlvezérléssel töltik ki a teret. Az emberben az ősi kétely, hogy a rendszere bakizik, nincs meg az erősítési tartalék a csúcsokhoz...
Ezt ki lehet buktatni, ha lehalkítja az ember, és ugyanazt hallja, akkor felejtse el a rendszerét, mint hibahely. Hasonló a helyzet a hálózati zavarokkal. Nem az egész hallható tartományban jelentkezik. Mondhatni helye van. A kettő közti különbség, hogy az egyik felvételfüggő, míg a másik elkísér. A legrosszabb a kettő együtt.
Összegzés: az erősítő úgy szólhat, ahogy lehet neki.

Jól látom, hogy itt a végfok visszacsatolásában van a hangszín szabályozás? (és amúgy ez is egy sima tankönyvi kapcsolás, nem?)

Nem mindig szólok hozzá, de feltételezem, hogy mivel sokan hallják, ti is halljátok a különbséget egy invertáló, és egy nem invertáló erősítő között (itt elsősorban nyilván visszacsatolt félvezetős erősítőről beszélek). Ennek igazából megvan a technikai magyarázata, szimulációban is kimutatható, és valós áramkörön is mérhető a különbség. Ennek ellenére azt látom, hogy "műveleti erősítő felépítésű" kapcsolásokat használtok, és hallotok jónak, amelyek neminvertáló erősítőként vannak megvalósítva (sokak szerint a "félvezetős hang" egyik oka). Ugyanakkor az interneten fellelhető, hogy az integrált megoldások közül viszonylag jónak tartott LM3886-ot is, többen próbálják neminvertáló módban használni pozitív tapasztalatokkal. Tehát még egy ilyen IC-s végfoknál is előjön ez a dolog. Nem gondolkoztál el még ezen? Ha igen, mire jutottál? (és a kérdés a többiekhez is szól)

Néhányan azt is említették hogy milyen ellenállásokkal szól jobban az erősítő. Nos én azt látom, hogy van mérhető különbség amikor ellenállást cserélünk pl. a visszacsatolásban. Nincs ebben semmi misztikus, van amelyik ellenállás kevesebb torzítást visz be, és van amelyik többet. Ezt megint csak gondolatébresztőnek szántam...

Bocsi, hogy belekotyogok...
Nem kell ahhoz nagyon érteni hozzá, hogy az embernek tapasztalatai legyenek.
Véleményem szerint minden elért hangzásnak van megépítési háttere is.
Én megtapasztaltam, hogy mit jelent egy visszacsatolás elemeinek milyensége. Főleg a kapacitív része. A visszacsatolás línearítását nem árt komolyan venni.
Az LM3886 véleményem szerint úgy jó, ahogy van. Volt vele dolgom. De én a gyári ajánlás szerint spéci feszültséggel építettem meg, duál-monóban csillagpontos földhálózattal, árnyékolt vezeték nélkül, tömörvezetékes huzalozással, négy darab pufferrel, dekadikus értékekkel. Kifogástalanul szólt.