Igen azokat már én is végignéztem. Csak épp pont olyat nem találtam, amiben ilyen profilokat hegesztenek. Egy darab lemez közepére én is tudok hernyóvarratot húzni. Meg jellemzően ezekben a videókba vastagabb anyaggal dolgoznak. Titkon azt remélem, hogy van valaki aki ilyen profilokat hegeszt, és pontos beállítási értékeket tud adni, amit már kitapasztalt...

Arra már rájöttem, hogy hézagot kitölteni nem igazán lehet,
szóval a vágásnak és az illesztésnek precíznek kell lenni.

Annyira azért nem rettenetes. Egy pár mm-es hézagot simán át lehet hidalni. Több irányból támadj. Meg az első összeheftelésnél valahogy a testet mindkét részre át kell adni. Legjobb erre valami fémes fogó. Három rollervázat is csináltam ilyen 2mm-es falú zártszelvényből és bár nem lett a legszebb, de tart. Mióta próbálgatod? A képek egyáltalán nem rosszak, nekem az első két hét kb. abból állt, hogy véletlenül belemártottam, robbant, fekete izét drótkefézni, elektródát köszörülni.
A kis darab alu nagyon hamar felmelegszik, ilyenkor gyorsítani kell vagy leállni és hagyni visszahűlni. Automata pajzsod van? Érdemes kisebb fokozaton hagyni és olyan közel nézni, ahogy csak lehet, akkor látod jól az olvadt tócsát.

Persze automata fejpajzs. A nélkül nem tudom, hogy lehet a pisztolyt fogni, a pajzsot tartani,
meg pótanyagot is adagolni. Szóval a látással nincs is gond. Ez az első alu hegesztésem,
annak idején tanműhelyben lánggal gyakoroltam lakatos szakmámból kifolyólag,
persze ott is csak sima lágyvas volt, alut nem is láttunk sose. Csak ragadt rám valami a koszon kívül is.
Az is feltűnt, hogy ha a test nincs mindkét anyagon, akkor valóban szinte alig lehet a nem letestelt részt megkezdeni.

Ez a két végén valóban csak egy hulladék amit próbáltam odahegeszteni, a hegye gondolom azért csöppent el, meg az illesztés se volt épp tökéletes.

Még azt ötlöttem ki, hogy teszek alá valami alátét anyagot, pl vas zártszelvényt ahol lehet,
mondjuk ha majd a 20x20x2 -es szögalut akarom összehegeszteni, hogy azon feküdjön fel...

Úgy mint a képen, csak hát az új derékszöget nem akarom beáldozni ezért ugye...

Ja meg még a végén keletkező kráterrel nem vagyok igazán kibékülve.

Ötletes! Ha azok erős mágnesek, akkor csak ideiglenesen érdemes használni, mert a Curie-pontjuk eléggé alacsony, az alu meg nagyon gyorsan viszi a hőt.
A másik az alu nagy hőtágulása. Pontos derékszöget nehéz összehozni, nagyot tágul, tehát lehűléskor nagyon maga felé húzza. Úgy szoktam, hogy pici pötty a közepére, utána igazítás, várakozás, másik oldalra kis pötty, stb. Persze, nem haladós így. Talán ha erős vassablon van, az segíthet.
Szerintem a krátert el kell engedni
Automata pajzs mellett én arra a kis szemüvegre gondoltam, ami pici ívhegesztésekhez elég.

Tényleg, ez valami olyasmihez kell, ahol fontos az esztétika? Pl. képkeret?

Hát ha képkeret nem is, de amolyan portable napelemkeret az egyik projekt, amihez sík keret kell.
A másik meg egy peltier félvezetős mini hűtőgép lenne, alulemez oldalfallal,
benne lépésálló hungarocell szigetelés. Ahhoz meg ugye egy 3D téglatest kell.
Mondjuk ha hegesztés után esetleg síkba kell csiszolni majd a varratot, azt se bánom...

Ha ninics az áramforrásodon végáram(kráterfeltöltés) poti akkor a hegesztés befejezésekor a volframot (és az ívet ) vissza kell húzni a már meghegesztett felületre, és ott felengedni a gombot. Kráter akkor is fog maradni de nem lesz lyuk a közepén.

Fene se tudja, van ezen "minden" csak tudja az ember rendesen beállítani...
Használati utasítás az természetesen nem sok mindent mond. A felhasználónak kell rájönni,
azért kérdeztem, hátha van valaki aki jártasabb alumínium hegesztésben mint én...

Programozásnál az "end current"(végáram) pontra kell menni, amikor ott világít a jelző led akkor a beállító gombbal a végáram beállítható. A végáramot akkorára kell állítani hogy a hegfürdőt kellően melegen tartsa ahhoz hogy a kráter feltölthető legyen, de újabb felületet már ne tudjon előmelegíteni. Alatta van a "post flow" led, ha arra lépsz a program gombbal, akkor a gáz utánfolyást állítod be. Ezt célszerű legalább 5-10s-ra állítani(áramtól függően) megrt a volframnak védőgázban kell kihűlni hogy ne oxidálódjon be a felizzott felülete. Ha be oxidálódik, akkor a következő ívgyújtás nehézkes lesz. Az alsó kis állítógomb a balansz. Alu hegesztésnél tapasztalati úton kell beállítani azért, hogy hegesztés közben fényes(oxidmentes) legyen a megfolyt fém. A balansznak jellemzően pozitív túlsúlyban kell lenni, azaz pozitív feszültség többlettel kell hegeszteni. DC üzemmódban ennek nincs funkciója.

Nálam be lehet állítani a clean depth-et, szerintem ez lesz a balansz. Viszont van egy clean width is, ez mire szolgálhat? Jelenleg mindkettőt 32-n használom és jó.

Ok a nagyjával én is tisztában vagyok már, ezzel az end current -el babrálok még egy kicsit akkor...

Sziasztok!
Hozzám került egy AWI modul javításra. A tulajdonos szerint, aki már használtan vette, nála már nem működött. Állítólag a fojtótekercs, a képen a panel jobb szélén a fekete szigetelőszalag alatt, le volt égve, amit egy tekercselővel újratekercseltetett, az eredetivel azonos menetszámban és huzal átmérővel. A tekercselés után viszont mindig kiolvadt a 2A-es biztosíték, ekkor került hozzám a gép.
A tirisztor zárlatos volt és az őt meghajtó UJT sem működött, ezeket cseréltem.
A kérdéseim a következők:
A nagyfeszültséget becsatoló tekercs a trafóba létezik hogy csak fél menet? A tekercs végei le voltak csípve a panelről, de lehet hogy mást is csináltak vele.
Az újratekert tekercs 10-15mp után már 40-50°C, tovább nem mertem bekapcsolva hagyni, szerintem ez nem normális.
A modul kimenetén 4KVpp impulzusok jelennek meg, maga a hegesztő TR nincs nálam, a hegesztő helyét rövidre zárva a kimeneten szkóppal mértem, ez az érték jó lehet?

Sajnos semmit nem tudok az AWI hegesztőkről, ez a panel nekem házi barkácsnak tűnik. A fólia oldalon sok az utólagos átvágás, átpatkolás.
Esetleg látott már valaki hasonlót vagy netán van valakinek ilyen működő példánya?

Szia! Hátha ez segít ! Kevisz-Modul

Szia!
Fél menet nem létezik az a fél menet egy menet,még akkor is, ha fél menetnek látszik. Ez a HF gyújtó egy az egyben a KEVISZ TW200-400 awi gép gyújtója. A tirisztora trükkös, oda nem lehet akármilyen tirisztort tenni, mert agyonvágja a gyújtókört. Emlékezetem szerint valamilyen Siemens tirisztor van benne eredetileg, a típusát meg kell néznem. Az a ferritrudas szórótranszformátor eléggé trükkös, nem mindegy hogy van tekerve, mennyi az a menetszám, ami az alsó tekercsrész felett van. Már én is próbálkoztam a tekercselésével korábban, többször meg kellett ismételni amire jó lett. Azt a hűtőbordát meg ne fogd feszültség alatt mert lehet hogy az lesz az utolsó tapintásod,ugyanis működő gyújtásnál közel 900V van rajta. A nyákon gyárilag nem gondolom hogy átvágások lennének, a kialakítás nem nagyon hasonlít az eredetire, ugyanis az eredetin nincs segédtrafó, direkt 230V -ról működik a gyújtókör.

Szia!
Azért gondoltam hogy a nyák nem gyári, mert eléggé hajmeresztő dolgok vannak rajta.
Az utólagos átvágások és kötések mellett, amit nem is értek mert nem egy bonyolult áramkör, a tirisztor anódja és katódja közötti kb 0,5mm vezetősáv távolság is erre utal számomra. Ezt át is alakítottam. A 24V-os trafó csak a relék behúzótekercseit táplálja. A tirisztor a 230V-ot szakítja meg, a meghajtását biztosító UJT-nek pedig saját zener diódás tápja van. A benne lévő tirisztorról le volt köszörülve a típus, ahogy a kondenzátorokról is el van távolítva minden adat.

Sziasztok! Hegesztéshez melyik ponyva a legjobb? Van lényeges különbség köztük? A karosszériát akarom megvédeni a szikráktól. https://www.mastroweld.hu/termekek/hegeszto-takaro-ponyva-fuggony/c/54

Szia
Awi hegesztőt épitek, szerintetek egy mikró trafóra ha tekerek 15V -os 50A-s szekundert, az elég lessz awi-hoz? Ez 750 Watt, azt simán birja a mikrótrafó. Tudom, ez váltóáram de azzal is lehet awi hegeszteni.

Rozsdamenteshez elég lenne, de ahhoz meg jó lenne a DC. No meg eső karakterisztika, 15 V-nál jóval magasabb induló feszültséggel. A mágneses söntöt ne vedd ki belőle. Folyamatosan hűteni kell. HF gyújtást tervezel hozzá?

Kössz a tippeket, 1mm max 1.5 mm vaslemezekhez kellene( karosszéria). Egyenirányitásra is gondoltam, négy nagyáramu diódát greatzben bekötök, + fojtó. A szekunderen 10 v tól leágazásokat rakok, hogy be lehessen állitani az áramot, hütés a mikro ventillátorával.
Igen HF gyujtásra gondoltam.

Az üresjárati feszültségnek 40 V felett kellene lennie.

Argont hogy lehetne kinyerni a levegőből? 0.94 % argon van a levegőben, és 1.4 szer nehezebb a levegőnél, ezért leülepszik. Valahogy fel lehetne fogni egy tartály alján, és összegyüjteni?

Persze, csak kb -180°C -ra kell lehűteni, hogy cseppfolyósodjon. Úgy lehet szétválasztani a gázokat. A folyamat neve levegőbontás.
Van valami technológiai neve is, de most nem jut eszembe...

Egyszóval, felejtsd el...

A CO2 még nehezebb, mégse ülepszik ki. Ellenben az oxigén tulajdonságai nagyon közel állnak az argonéhoz. Emiatt sokkal nehezebb a szétválasztás.

Ezt találtam a wikipedián, ezért gondoltam.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Argon

Az argon nem mérgező, mégis – a nitrogénhez hasonlóan – kiszorítja a levegőből a légzéshez szükséges oxigént, és fulladást okozhat. Mivel nehezebb, mint a levegő, a talaj közelében és mélyedésekben koncentrálódhat.

Fizikai tulajdonságai
Moláris tömeg (g/mol): 39,95
Állapot 20 °C-on: gáz halmazállapotú
Levegőre vonatkoztatott sűrűség / Relatív sűrűség gázfázisban (levegő = 1): 1,38

Előállítása
Cseppfolyósított levegő ismételt frakcionált lepárlásával állítják elő. Az így kapott gázban még kb. 4% oxigén és 1% nitrogén van, valamint nemesgázok. Az oxigént hidrogénnel való elégetéssel vagy folyékony kénnel távolítják el.

Oxigén: 1,429 g/l, forráspont: 90,2 K
Argon: 1,724 g/l, forráspont: 83,80 K
Ezek az értékek olyan közel vannak, hogy mint te is idézted, a többszöri frakcionált lepárlás után is még van benne 4 % oxigén.
Persze ha otthon akarsz szórakozni -200 fokos levegő többszöri cseppfolyósításával és elpárologtatásával, sok sikert kívánok. De először építs hozzá egy erőművet!

Frakcionált lepárlás, na ezt a szót kerestem...
Ez mind igaz is, de a légkör nem úgy működik, mint azok a folyadékok, amik maguktól különválnak eltérő fajsúlyuk miatt. Ha ez működne gázoknál is, nem lenne szükség az említett technológiára a szétválasztásukhoz. A légkörben ez alapból nem történhet meg, mert az időjárási körülmények miatt állandó légmozgás van. Ha beteszed ezt az egészet egy hatalmas tartályba, hogy kizárd a légmozgást, akkor sem fog úgy leülepedni, hogy te azt a tartály alján kinyerhesd. Mégpedig azért nem, mert ugyan nem vagyok atomfizikus, de úgy tudom, a gázatomok örök mozgásban vannak, még zárt térben is.

A fulladást egyébként az okozza, hogy lecsökken az oxigénszint, de nem azt jelenti, hogy ott már nem lesz oxigén. Éppen ezért pincében, aknában, csatornában vagy ilyen mélyebb helyek közvetlen közelében tilos is olyan hegesztési munkát végezni, amihez a levegőnél nehezebb gázt használnak...