Sziasztok!
Wi-Fi kapcsolattal vezérelt órát szeretnék készíteni, de a kapcsolóüzemű táp bezavar a vevő modul működésébe. Hogy tudnám a kapcsitápot megszűrni?

Sziasztok!

Egy ismeretlen fotoellenállásról hogy tudom meg a hivatalos értékét, milyen fényviszonyok mellet kell mérni hogy annak a gyári értékét tudjam meg?

Köszönöm

Üdv!
Szeretnék segítséget kérni abban a kérdésben, hogy elektronikai alapismeretek megszerzéséhez melyik a legjobb szakkönyv, kiadvány, letölthető tartalom, stb. Az elméleti tudás érdekelne (tudom nem egy-két nap lehet elsajátítani közel a 0-ról), mert későbbi terveim között szerepel egy Digitál/Analóg konverter (DAC) megépítése. A neten rengeteg digitális elektronika, ill. egyéb elektronikával foglalkozó anyag található, ill. könyvtárból, könyvesboltból sok minden beszerezhető. Számomra ez okozza a gondot, mert a bőség zavarában nem tudom, hogy mivel kezdjem, milyen könyvet olvassak el először. Több kiadvány tartalmát megtekintve, mondhatni hasonló tartalommal rendelkeznek, de más tudásszintet igényelnek, ahogy látom (beleolvastam néhányba, de csak pislogtam). Engem a DAC építéshez szükséges elmélet érdekelne, amihez keresem e megfelelő tananyagot, ill. először az alapismeretek elsajátításához szükséges kiadványt, amit érdemes egy teljesen kezdőnek elsajátítani. Úgy vélem az ismereteket itt is egymásra építve kellene halmozni csak a sorrendet nem ismerem.
A válaszokat előre is köszönöm!

Szerintem olyan, hogy jó sorrend nincs. Fogj egy könyvet és kezd el olvasni. Ha valamit nem értesz, akkor az ne zavarjon, írd fel egy papírra és nézz utána. Ha már érted mi az akkor olvasd tovább. Minden kezdet nehéz, de így lesz egy vezérfonal amit végigkövetsz.
Pl. ha DAC-al akarsz foglalkozni akkor kezd el olvasni az azzal foglalkozó szakirodalmat és ha valahol megakadsz (pl. ha még nem hallottál kvantálásról) akkor utánaolvasol. Más módszerrel szerintem sok "felesleges" tudást is beszerzel. Persze az sem lesz felesleges, de a célodhoz szükségtelen.
De az is jó kérdés, hogy milyen szinten vagy, honnan kell kezdeni.

U.i.: Én például így csinálom. Mindig azt tanulom ami aktuálisan kell.

Sziasztok!

Próbálok utána járni, hogy az országban mely cégek foglalkoznak elektromos eszköz gyártással. Olyasmire gondolok, mint például konnektorok, villanykapcsolók. Tudom, egy kicsit furcsa kérdés, de ha bárki tud tippet adni, örülnék neki.

Nekem valami olyan rémlik, hogy a LEGRAND-nak van gyára Magyarországon.

Hello! Nem igazán fogod megtudni. Mert az adatlap 10 lux mellet adja meg az ellenállását, de a hullámhossz is számít. Vagy is fénymérő és spektrométer is szükség lenne hozzá. Vagy 10 gyertya 1m távolságból, mert a nappali fény, akár 100 000 lux si lehet.. De egy adatlapon is láthatod 8k..20k-ig akármi is lehet. Viszont ahol használnád, viszonylag könnyen illeszthető egyszerű dolgokhoz. Így nem érdemes "görcsölni" az értékén..

A legegyszerűbb a külső tápegység használata, pl.: Bővebben: Link.

Próbáld meg átkötni a resetet a Q3-as lábra.

A sötétben mérhető ellenállást egyszerűbb megmérni. Ebből talán meg lehet tippelni a konkrét típust is. Bővebben: Link

Kotorásztam az oldalukon. Egy rebranding marketing gépezetet találtam. Termelői / termékfejlesztői tevékenységet nem

Pedig van: Szentes, Ipartelepi út 14
Lánykori nevén: Kontakta

Üdv Elektroncso!

Először is köszönöm a választ, sejtettem, hogy konkrét "könyv" ajánlás nem lesz . Van egy Elektrotechnikai szakismeretek című könyvem, melyet anno vásároltam, amikor egy félévet jártam villamosmérnöki szakon a Miskolci egyetemre. Sajnos az utam más irányba vitt, így nem maradtam ezen a pályán. Jelenleg már van rá időm, így hobbi szinten szeretnék az elektronikával foglalkozni . Az ismereteim eléggé hiányosak, de alapvető fogalmakra, pl. Ohm, Kirchhoff, stb. törvény, feszültség, ellenállás ,áramerősség, töltés, IC, kondenzátor, műveleti erősítők, stb. emlékszem, de igazából az összefüggések, mit miért, milyen alkatrészeket használjak, hogyan mérjek jellegű infók érdekelnének. Valószínűleg hosszú, rögös úton össze tudom szedni az infókat, úgyhogy megpróbálkozom vele. Kezdésnek az említett könyvet (500 oldal) fogom áttanulmányozni, amit meg nem értek utánanézek vagy kérdezek tőletek .

A léptetőjeled úgy néz ki szinte tökéletes. Viszont a 3 -as pontban az a tüske nekem nem tetszik...

Az én elméletem.:
Tegyük fel, a Q2 kimenet alapból L szinten van.
Bekapcsoláskor a C3 kondenzátor az R3 ellenálláson keresztül töltődik, és a 3 -as mérőponton valamilyen feszültség lesz, ezért az pozitívabb mint a Q2 kimenet, ezért a D1 elvileg zárva van,
így a RESET bemeneten valamilyen feszültségszint van, ami nem biztos, hogy szerencsés
(ezért is mondtam, hogy oda a 100K sok, nem húzza teljesen L szintre a RESET lábat).
Megmérheted feszültségmérővel az R3 ellenálláson milyen feszültség van.

(Ha a szkópábrán a bal alsó sarokban lévő nyíl a 0 feszültségszintet jelzi, akkor eleve rossz a helyzet, mert ha jól látom a harmadik ábrán 1V/Div a rácsosztás, szóval ha maximum 6V a RESET bemeneten a "tüske", az nem elég a RESET aktiválásához, mivel adatlap szerint 15V tápfesz esetén a bemeneti H szintnek minimum 11V -nak kell lennie. Ráadásul lehet a tüske szélessége is kevés.)

Ha eljutunk oda, hogy a Q2 H szinten legyen, akkor a D1 kinyit, és a C3 lévő feszültség kisül mivel mindkét kivezetése kb tápfeszen lesz, ez a tüske látható a szkóp 3-as képén.

Namár most, ha a RESET esemény nem következik be, akkor a számlálónak elvileg tovább kell(ene) mennie, aztán kezdődik előről a számlálás...

Egyébként ha C3 nélkül működik, akkor használd úgy, ne agyalj rajta többet...

Esetleg próbáld meg beszerezni U. Tietze - Ch. Schenk Analóg és digitális áramkörök című könyvét. Ez szerintem elég jó alap volna ahhoz amivel foglalkozni akarsz. Még én sem olvastam, jelenleg nincs rá időm, de ha jövő héten túl leszek az érettségin végre akkor ennek fogok nekiállni.
Esetleg a B+V Kiadó Elektrotechnikai szakismeretek 1 illetve 2 című műve is jó. Sőt talán ezt tudnám elsőre ajánlani, mert ez inkább alap összefoglaló, tájékoztató.

Nem gondolnam, hogy a 10 millisec nagysagrendu felfuto el az tokeletes lenne. Sokkal inkabb maga a hiba oka. Elvezerelt eszkozoknel meg szokas adni a maximum felfutasi idot. Ennel a chip-nel 139ns/V (!) az NXP adatlap szerint. Ez azt jelenti, hogy ennel lassabban nem valthat a jel L-bol H-ba (vagy forditva). Tehat a 12V-ot max. 1.66ms alatt teheti meg. Ehhez kepest a szkopon ~25ms a felfuto el. Gyakori jelenseg, hogy a lassu felfutasu orajel miatt a szamlalok, shift-regiszterek tobbet lepnek. En kivennem a C2-t es ez elotte levo 100k-t is. Magasabb tapfesznel meg gyorsabb kell legyen. 6V tapnal mar csak 83ns/V.

A reset tuske meg abbol adodik, hogy amikor eleri az MR H szintjet a feszultseg (nem feltetlenul kell az adatlapban megadott minimum jelszint ehhez), a szamlalo 0-ra all, es ezzel meg is szunik az MR jel.

Konkretan milyen tipusu IC van benne, es mekkora a tapfesz? Mert a 74HC4017 az csak max. 6V-ig mukodik, a szkopos mereseken meg 12V kornyeki tapfesz lathato.

Talán ez is érdekelhet: Bővebben: Link

Ha mindenképpen könyvet akarsz, ezt tudnám ajánlani neked.

Én anno ezzel kezdtem, mikor az internet még nemnagyon létezett,
vagy legalábbis csak a felső 10000 kiváltsága volt maximum az egyetemeken.
Ebben kb benne van majdnem minden...

Ezen kívül a rádiótechnika, és Hobbyelektronika folyóiratait vásároltam.

Előbbi kicsit komolyabb, és szakmaibb formátumú és nyelvezetű,
az utóbbi való inkább a hobbistáknak, bár úgy tudom, az már megszűnt.

Ha esetleg nagyon rákattannál, fel tudok ajánlani néhány "1000 éves" példányt,
szinte kifogástalan állapotban, "majd megiszunk rá valamit" opcióval.
Ha érdekel szólj, és felteszem az ingyen elvihető topikba...

Rendben, de ha van reset, akkor mennie kellene, mégsem megy, azt írja...
Akkor lehet többet lépne mint amennyit kell egy impulzusra, nem tudom.

A HobbyElektronika már megszűnt és a Rádióvilág a Rádiótechnika újságot is lehet megszünteti papírformában (csak digitálisan fogják kiadni). Egyedül a Évkönyv az amit mindenképp papírformában is szeretnének kiadni. Most nem tudom, hogy melyik számban jelent meg erről felhívás, de az olvasók véleményét kérték róla.
A U. Tietze - Ch. Schenk Analóg és digitális áramkörök könyv 3. kiadását láttam a Vaterán, egy budapesti antikvárium hirdeti.

Mondjuk nekem ez az "egy órajelre kettőt lép" kicsit még érdekes. Én abban a tudatban vagyok,
hogy egy impulzus egy művelet, legalábbis ezeknél az egyszerű logikai hálózatoknál.
Maximum még azt ismerem, hogy élvezérlésnél felfutó és lefutó élre is változik valami...

Írd be privátban az e-mail címedet és küldök neked egy marék doksit.

Szuper, a U. Tietze - Ch. Schenk Analóg és digitális áramkörök című kiadvány megvan nekem is .
Bell köszönöm a küldeményt. A Rádiótechnika kiadványai szerintem. meglesznek, mert apósom anno gyűjtötte őket elég sokáig, de kutatnom kellesz utánuk .
Jelenleg semmi hasonló szakmai folyóirat nem létezik?
A B+V Kiadó Elektrotechnikai szakismeretek 1 illetve 2 című művét megnézem antikváriumokban esetleg könyvtárban.

Amikor a bemeneten a feszultseg eleri a billenesi kuszobot, akkor a tarolo elkezd atvaltani. Ennek hatasara pl. a tap par mV-ot megmozdul es ez visszahat az orajel bemenetre. Ilyenkor eleg par mV valtozas az orajelen, azt mar a tarolo ellenkezo iranyu élnek erzekelheti, aztan ujbol felfutonak, ahogy mocorog a tap. Elvezerelt tarolok orajelet mindig stabil, nagy meredeksegu jellel kell meghajtani. Ha valami olyan helyrol jon a jel, aminek kicsi a meredeksege (R-C tag, hosszu kabel, nagy erteku felhuzo ellenallas, stb.), akkor Schmitt-triggeres kapu kozbeiktatasaval lehet a legegyszerubben a dolgot megoldani.

A CD4017 adatlapjaban azt irjak, hogy a felfuto el nem lehet hosszabb, mint 15 us.

A Rádiótechnika létezik, illetve az újságot toronymagasan veri a Rádiótechnika évkönyv (elsősorban azért mert az utóbbiban nincs annyi reklám). Magyar nyelven más elektronikai újság nincs tudtommal.
Csehül van az Amatérske Radio, illetve most már Praktická Elektronika. Jó újság ez is, évkönyvet tudtommal nem adnak ki.
Angol és német nyelven is biztosan van folyóirat, de azokat nem ismerem.
Úgy hallottam, hogy Rádióvilág jelenleg dolgozik a korábbi kiadások digitalizálásán és meg lehet majd venni az összes eddig kiadott számot digitálisan, vagyis nagy reménnyel vége lesz a rossz minőségű illegálisan terjedő RT-knek.

Köszönöm, proli007 és Bell!

Na ilyenkor mi van?

Nincs kedved bővebben leírni mi is a gond?
Annyit feltételezek, hogy hülyeségnek tartod a mérési eredményeket (de mihez képest?). Ha ez igaz akkor cserélj elemet a DMM-ben, mert ha le van benne merülve akkor hülyeségeket mér.

Biztos voltam benne hogy akad egy gondolat olvasó. Olyat még nem láttam hogy egy táp ac és dc egyszerre.