Egyébként a szerződési feltételeket érdemes átbogarászni, mert vannak érdekes részek! Például csak akkor kérheted vissza a pénzed, ha a futártól kapott nyugtát megtartottad, a termék _bontatlan_, és kizárólag egy általuk nem részletezett módon juttatod vissza hozzájuk.

Nem. Van itthon kondi.

Ez a kütyü az áramfogyasztást csökkenti, de nálunk magánszemélyeknél nem lesz olcsóbb így se a villanyszámla. Induktív fogyasztók esetén (transzformátorok, motorok, fénycső fojtók) esetén van valamekkora meddő áram. Ez fázisban késik a feszültséghez képest, de a hálózat vezetékét ugyanúgy terheli. Vannak országok ahol a meddő áramot is figyelembe veszik a fogyasztásmérők, de hazánkban nem. Tehát nálunk nem lesz alacsonyabb a számla ha használjuk.

Működése azon alapul, hogy a készülék figyeli a feszültség/áram fázisát, és annyi kondenzátort kapcsol párhuzamosan a hálózattal, hogy a fogyasztók induktivitását kihangolja 50Hz-re. Így a meddő áram a kondenzátorokon keresztül folyik csak, a hálózat felé/felől nem. Régebben a fénycső armatúrákban eleve volt egy kondenzátor, amivel kihangolták a folytó induktív terhelését. Nálunk a trafóházban eleve ott van fixen telepítve egy jó nagy háromfázisú fázisjavító kondenzátor. Ez legalább a trafó saját induktív viselkedéséből eredő meddő fogyasztást csökkenti. Állítólag nagy energiavételezők (gyárak, sportlétesítmények, irodaházak) esetében ki is számlázzák a meddő fogyasztást, bár ennek ára töredéke a valós fogyasztásnak. Viszont így is mérlegelendő egy nagyobb létesítmény esetében hogy beruházzon egy használható (nem parasztvakítós piacos) berendezésbe.

Nagyobb baj hogy a legtöbb kapcsolóüzemű tápból hiányzik a PFC áramkör, így nagy áramcsúcsokat vesz fel a hálózatból a szinuszjel csúcsán, ha csak egy soros jól méretezett induktivitás van a táppal sorban akkor az áramcsúcs fele akkora de 2x annyi ideig folyik, ez a legegyszerűbb passzív PFC amit PC tápokba most már raknak is, az aktív PFC meg még jobb lenne csak helyet foglal, költség stb.

Csak érdekesség képen.
Most csináltunk egy kicsi irodaházra hálózatanalizátoros mérést. Mert mint kiderült fizetnek meddő büntit.
A vártakkal ellentétben a ház termelte a meddő energiát. Kisebb fogyasztások esetén egyértelműen kapacitívba ment át a fogyasztói jellege. Ez az elektronikus előtétes lámpatesteknek köszönhető. Havi szinten ~12eft büntit fizettek. Raktunk nekik vegyes kompenzációt. Azaz fázisjavító kondi és tekercs párhuzamosan (nem soros fojtás) felváltva és fokozatokba kapcsolhatóan. Ez a probléma megszűnt.
Most egy másik helyen ugyan ez, meddőt termel az épület és nincs más benne mint elektronikus előtétes lámpatestek. Más nagy fogyasztó nincs. Itt éves szinten ~180eft bünti meddő miatt, főként termelés.

A szolnoki BSM-ben láttam is ilyet terhelés függvényében automatikusan változott a fázisjavítás...

A Posta/MATÁV-nál 25 év áramellátó(+stb-k) szolgálat. Már '77-ben (mikor odamentem) automata fázisjavítás volt, mert nagyon komoly meddő-fogyasztási büntetést kellett (volna) fizetniük. Minden nap min. egyszer kellett ellenőrizni, hogy rendben vált-e. Ha 97 % alá ment a cos-fi, manuálisan beavatkoztunk. Mérték az induktív és a kapacitív meddőt is.Kb. 20 kg-os kondik voltak a szekrény aljában. Ott a gépek miatt az induktív volt a jelentős.

Van az több mint fél milliomod is (87³), a súly így ~140 g lenne; de több. Sajnos nincs már a kezem ügyében, hogy lemérjem.

Ez is érdekesség képen.

Én biztos tévedésben vagyok, de ha Te tudod a tutit, megírhatnád.
Az 1:87 (H0 méretarány) bizony azt jelenti, hogy a modell valós mérete az eredetinek hányad része. A méretek nagyjából stimmelnek is, kivéve a súlyát. Ezért írtam, az érdekességekbe.
A nyomtáv 1435 mm --> /87 = 16.494, azaz 16,5 mm. A V43 hossza 15700 mm, /87 = 201,149 mm, azaz kb 20 cm. A szolgálati tömege ugyanezzel az aránnyal számolva 80 t, /87 = 0,919 t, azaz majdnem 1 t.
Az más kérdés, hogy ekkora térfogatba talán bele sem lehetne tenni ekkora súlyt. De ha megnézed a modell vasutakat, igencsak furcsán tudnak "ficánkolni", hogy valamelyest hasonlítson a mozgásuk az eredetire, vagy elektromos vezérléssel, vagy lendkerékkel imitálják a hiányzó tömeget.
De nem gondoltam rá, hogy szükség lesz részletes magyarázatra, feltételeztem, hogy akit érdekel a téma, utána is néz, és nem csípőből tüzel.

Vegyünk egy kockát 1cm élhosszal, térfogata:1x1x1=1köbcenti. 2cm élhosszal térfogata:8 köbcenti. Méretarány 1 élt nézve, mivel mozdonynál is 1 élen van nézve: 1:2. Térfogat azaz súlyarány: 1:8. Méretarány 1 dimenziós jelölés, térfogatarány 3 dimenzióban számít.

Akkor is ~30 kg-nak kéne lennie...

De, elvileg az NMHH-nál a hivatalos oldalukon van mód a bejelentésre. Bár csak lelőni tudják az adott weboldalt.

Nemcsak állítólag számlázzák, ki hanem ténylegesen kiszámlázzák, és nem elhanyagolható mértékben, elég vastagon fog a ceruzájuk. Komoly bünti jár érte.
Addig örüljetek, amíg Magyarországon nem számlázzák ki. Szlovákiában a ZSE szolgáltató már olyan fogyasztásmérőket szerel fel a családi házakra ami megméri a meddőt, sőt akinek van magánvállalkozása az ahhoz tartozó mérőre már a büntit is fizetni kell, akkor is ha csak kisfogyasztó.

Hossz arányosítása : 80 t / 87 = 0.919 t = 919 kg
Szélesség arányosítása: 919 kg / 87 = 10.57 kg
Magasság arányosítása: 10.57 kg / 87 = 0.121 kg = 121 g

A 30 kg hogyan jött ki?

Terepasztallal, trafóval.

Traxxas építette meg egy modellautóját 1:1 méretarányban, keresfem róla videót, nem találtam, csak ezt: Bővebben: Link, de érdemes megnézni, főleg 25mp környékén

A tömeg nem lineárisan csökken hanem a köbével, azaz 1/87³

Az sem jó, mert akkor 0,12 kg -ra jön ki, ennél pedig a működő modell súlya is nagyobb. De meg kéne kérdezni egy modellezésben járatos gépészmérnököt.
Egyébként ezt az infót egy a modell vasutakkal foglalkozó könyvből szedtem, a szerzőpáros egyike gépész, a másik villamosmérnök. Én csak feltétel nélkül átvettem, és érdekességeknél tálaltam.
Jó kis perpatvar lett belőle, de legalább többen számoltunk.

Ehhez nem kell gépészmérnök, könnyen belátható, hogy egy ilyen méretarány számolással nem képezhető le egy az egyben a modell minden egyes részlete. Sokszor méretbeli torzulàsokat szenved a modell, a müködőképesség, a kinézet, vagy egyéb okok miatt. (Lásd pl. egy gőzmozdony rudazatát). Mint ahogy a valóságnak megfelelő állomás, térköz, jelzők távolsàgàt sem lehetséges (ésszerű keretek közt) visszaadni, méretarányosan. A modell súlya pedig általában nem témàja a méretarànyosításnak.

Valahogy mégis megteszik, hiszen a modell kísérletek a járműtervezések fontos részei.

Minden egyes mérete a tér három irányában azonos méretarányú, minden porcikája a méretaránnyal átszámolva pontosan arányos mozdonyt ad. A kicsinyítés pld.: 1:87 méretarányra annyi, hogy minden méretet osztunk 87-el, és tökéletes kicsinyített mását kapjuk, lásd "transzformáció" 3D geometriában. Itt visszább granpa, mateatek, Massawa és lazsi írták a jó megoldást, és én visszább a kocka példával.
Tehát 80 tonna osztva 87 köbével azaz 80000 / 658503 = 0.121 kilogramm.

Ezt már én is írtam.

Bocs, tényleg, javítottam.

Félreértetted, én egy valós, működőképes terepasztali modellról írtam. Az, hogy a méretarány mit jelent, pontosan tudom. Azonban, ha átmész a szomszéd oldalra, a valóság mást mutat. Igaz, az is csak egy hobbi oldal. A felhozott V43 esetében én ezekre a modellekre gondoltam, van jópár készítőtől, azonban egy sem tizedmiliméter pontos az általam elöbb felsorolt dolgok miatt. A vasútmodellezésben az adott méretarány általában a pontos nyomtávot jelenti, de aztán a modell többi részére nem mindig igaz, már ha erről a fajta modellezésről beszélgetünk.

@pucuka: te hoztad fel példának a V43-at. Szerinted a tervezésekor voltak méretarányos modellkisérletek? Esetleg formatervileg, de ki kinematikailag biztos nem. Megnéznèm azt a kicsinyített főtrafót, vontatómotort, stb.

Igazad van, valóban félreértettem, az idézetet írtad torzulás okának. Bocs.

Természetesen nem lehet mindent 1/87 arányban csökkenteni, meg nem is kell. A hosszúság-felület-tömeg arány azonnal borul. Viszont a látvány elegendő élmény. Az életszerű hatás miatt a sebességet is csökkentjük 1/87 arányban. Na itt már nem tudom hogy a mozgási energia hogy alakul, de egy ilyen kis vonatocska nem törik foszlányokká ha ütközik.

Repülő model esetében viszont van egyéb probléma is. 1/10 arány esetén (szigorúan véve) a tömeg1/1000 arányban csökken, a szárnyak felülete 1/100 arányban. A felhajtóerő 1/10 arányú sebességen éppen 1/10-ed lenne, ami az 1/100-ad felülettel szorozva kiadná az 1/1000-ed tömeghez szükséges emelőerőt, ha nem szólna bele még valami. A levegő ugyanis kisebb sebességen nem tud olyan mértékben tehetetlen lenni, hogy azt meglovagolni tudja egy kisebb, lassabb szárny. Szépen kicsusszan alóla. Így vagy gyorsabban kell repülni az 1/10-től, vagy nagyobb szárnyak kellenek, vagy a tömeget kell lejjebb vinni. A végeredmény egy könnyű, idétlenül nagyobb szárnyú, vagy kezelhetetlenül virgonc model, ami egy pillanat alatt összetörik. De szép.

Valoban igy van, mert a modellben igyekeznek minél nehezebbé épiteni a vontatojármüveket, mert különben nem birnák leküzdeni azokat a hatalmas veszteségeket amik a modellekkel járnak. A surlodás akár 1000x nagyobb, a kis ivek miatt a vagonok szorulnak stb. Ha a vagon tömegét is hasonloan csökkentene.k akkor még a szellö is lefujná a sinekröl.
Igy a tömegek mérethelyes modellezésével a kutya sem fiolalkozik ott az optimumot keresik.
A modellek mozgási dinamikája sajnos köszönö viszonyban sincs a méretaránnyal és a nagyvasuttal - ez egy teljesen más világ más fizikai alapokon. ( amit sokan megpribálnak ignorálni - még a profik között is).
Amugy sok más minden nem stimmel a méretarányokkal. Pl egy kisebb állomás is ritkán rövidebb 4-800 méternél, hol látni modellben 5-8 m hosszu állomásokat? Viszont az idöt be kellene tartani ( sebességet) igy amig egy nagy vonat egy ilyen állomáson akár percekig is mocorog, a mérethelyes sebesség ellenére a modellvonat 2-3 másodperc alatt áthalad egy ilyen állomáson.