Próbáld ezt!
Újságcikkek nem mindig maradnak egy helyen, új hírekből kiesnek... archívum...
A kereső kifejezés: "Neue E-Busse können nur halben Tag fahren"

https://www.morgenpost.de/berlin/article226090187/Neue-E-Busse-in-B...%3D%3D


Talán igy jo. ( nem veszi be a teljes linket).

"Addig mig az e-auto motorja kb 18 kWh-t igényel (Tesla) "

A 18kWh az már inkább a Model S (annál átlag 20kWh), a szélesebb körnek elérhető, de "népautónak" még mindig nagy és drága Model 3 15kWh/100km fogyasztást produkál.

"Azaz az e-auto hatásfoka 4-7 %-al rosszabb mint a dizelé, azaz jobban terheli a klimát."

Belsőégésű motornál a megadott hatásfok értékek legfeljebb a fejlődést mutatják meg, azon kívül közvetlen gyakorlati hasznuk nincs, villanyautóval történő összehasonlításra meg teljességgel alkalmatlanok. Mi a baj egy belsőégésű motor közölt hatásfok értékével??? Az a legkedvezőbb munkapontban elérhető csúcsérték, amibe az égvilágon semmilyen más üzemállapot nincs belemérve, pláne nem fordult a főtengely még egy fokmásodpercet sem üresjáratban. Ami laborban 30%, az napi használatban jó lesz 10 elejének is (alacsony részterhelés, üresjárat húzza le ennyire).
Ezeken túl vedd figyelembe:
1.: A jármű gyakorlati fogyasztását kell átszámolni mindkettőnél azonos egységekre.
2.: Összehasonlításnál a fosszilis üzemanyag előállításának és szállításának energia igényeit és környezetterhelését is illene bevenni a képletbe, legalább addig a pontig, ahonnét villamos erőműveknél is számolsz.
3.: A megújuló forrásokból előállított energia részaránya hasonló ütemben nő, mint a villanyautók részaránya az új eladásoknál.

"ahhoz, hogy az autoban elhasználj 18 kWh-t az erömüben kb 40-45 kWh energiáju energiahordozot kell elégetni"

Egy hasonló nagyságú dízelautó min. 5 litert fogyaszt átlagban, az ~50kWh energiának felel meg (ebben még nincs benne az előállítás energiaigénye). Városban ennél is többet, a CO₂-t és a kormot egyenesen az emberek orra alá nyomva. De lakott területen kívül is folyamatosan szívja a mögötte autózó.

Bár a /kg energiasűrűség eltér, de egyben a sűrűség is, így mind benzinnél, mind gázolajnál 36MJ, azaz 10kWh körüli érték jön ki literenként. A /liter csak azért jó, mert az autók fogyasztása (felénk) leginkább ebben az egységben számolódik.

"hogy aki ma e-autot vesz az már 7-8 évre leterhelte visszavonhatatlanul a környezetet"

Aki másikat vesz, az meg jót is tett a környezetnek??? Itt megint a többihez kellene hasonlítani, azok mindenféle, üzemanyag fogyasztáson felüli extra terhelését (pl. olajcsere, fék kopás - ami villanynál minimális, párolgó üzemanyag, savas ólomakku, stb.) beleszámolva.
Ezeken felül, a mindenkori jelennél 2-3 évvel régebbi (vagy régi adatokkal számoló friss), villanyautókkal foglalkozó cikket el kell felejteni. Erősen felszálló ágban van a dolog, a folyamatosan növekvő igények miatt a gyártástechnológiákat is fejleszteni kell, sokkal-sokkal gyorsabban változnak a dolgok, mint a "hagyományos" autók gyártásánál. Ami mondjuk igaz állítás volt 2016-ban, az már nem (vagy nem úgy) igaz 2019-ben. Ezen felül mindig vedd számításba, hogy a villanyautózás több, rég meglévő, hatalmas profittal működő üzletág kilátásait rontja, mások meg éppen ezt az új hullámot akarják meglovagolni, így nehéz lesz valóban független hírforrásokat találni...

A buszokat (és teherautókat) egyelőre hanyagoljuk, nem azok tömeggyártása van felfutóban, sokkal közelebb állnak a kísérleti jármű állapothoz, mint a személyautók. Nagyban talán valami (soros plug in) hibrid megoldás lehet a nyerő, ahol a fő hajtás már villany, a belsőégésű szerepe csak a hatótáv növelés.
Még az is lehet, hogy középtávon szgk esetén is ez fut fel, nem a tisztán villany. Igazi tömegtermék úgy is abból lesz, amiből előbb tudnak az átlagembernek is megfizethetőt készíteni.

Az mindegy - egy hasonlo kategoriaju e-autot meg egy dizelt hasonlitottak össze.

(És nem amatörök, hanem több kutatointézet beleértve a Frauenhof institutot is).

Köszönöm!

Vajon ezek a nem amatőr kutatóintézetek kitől kapják a megbízást és az anyagi fedezetet egy ilyen vizsgálatra?

Többek között az államtol, aminek a felelösége az energiaellátás, meg egy sereg ipari szereplö is érdekelt abban, hogy a nagypofával beharangozott uj technologia valoban jobb-e, illetve mik a lehetöségek. Mit kell a jövöre nézve tervezniük.

A németek elég nagy gondban vannak, mert minden kWh megtermelt energia idegen forrásbol származik, azaz ha az e-autok több energiát igényelnek, akkor erröl gondoskodni kell. (Az atomot leállitják, a barnaszenet le szeretnék, vizük nincs, azaz marad a gáz meg az olaj a kWh-k termelésére. Az majdnem ugyanolyan CO2 termeléssel jár mint az auto, csak legfeljebb máshol s nem a zöld pártok irodái elött)
Vagy jönnek ugye a zöldek, akik pár napja bejelentették, hogy a "klimavédelem érdekében" hetente egy automentes nap is "elképzelhetö" a jövöben. Szép kis jövö! Föleg attol "gyönyörü" hogy 1 tonna lithium elöállitásához cca 2 mill. liter édesvizet tesznek tönkre, az akkuk gyártásához meg annyi CO2 megy ki a levegöbe, amit egy dizel auto 7-8 év alatt produkál.
Igaz, hogy ugye ezek a szennyezödések Kinában, Indiában meg Argentinában történnek, és nem Berlinben, Münchenben vagy Kölnben.

Akkor, ha jól értem, sem az államnak, sem egyes ipari szereplőknek nem nagyon érdeke az e-autó elterjedése. Ezek után hiteles forràs bármilyen institut vizsgálódása.

Attól függ, milyen eredményt akarnak kihozni az egészből.

Sok-sok éve egy korábbi cégnél ahol dogloztam, híre ment, hogy új autókat vesznek, lecserélik a flottát (nagyon kellett, de ez mindegy is). Mindenféle tesztet megnéztünk az autókról, áradoztak hogy híííí meg háááá meg óóóóóó meg micsoda egy tuti verda. Ehhez képest egy áltagos vagy inkább az alatti autókat kaptunk. Így, hogy már volt alapunk, újra megnéztünk pár videót. Ügyesen forgatva a szavakat és a kamerát, el lehet rejteni a hibákat...

A jelenlegi formában valoban nem sok értelme van. Eddig csak egyetlen pozitiv jellemzöje van, hogy a városban kevésbé büzlik, mint a régi autok. (Az uj euro-6d kocsikra ez már nem vonatkozik). Sajnos a jelenlegi formában még igen nagy az ára (nemcsak pénzben), hanem föleg környezetszennyezésben - igaz, hogy azt a választo ritkán látja.
Azért nem is terjed, mert csak valoban városi bevásárlásra valo és annak is meglehetösen nagy az ára, ha azt a szupermarket parkolojában nem is nagyon látni. Meg hát az egyént is csábitják (félrevezetik), hiszen az autoban felhasznált villanyon (üzemanyagon) még alig van ado ( a rendes üzemanyagon viszont >67% van).
És ha nagyon terjedne az e-auto, nemcsak energiát kellene valahol, valamiért szerezni, hanem adobevételt is, mert mig az eltüzelt 5 l dizelböl vagy benzinböl, az állami kasszába ma kb 4 € folyik, addig a Tesla 100km utjábol a fiszkusz nem lát egy centet sem. Ez eddig még megtürt dolog, habár már létezik a villanyora, amit az autokba fognak épiteni ( s valoszinü nem a luxus növelésére. ).

Azért ne keress itt ilyen dolgokat, minden adat nyilvános ( pl az erömüvek hatásfoka - még mindig a foszilis tüzelöanyaggal fütöttek a legjobbak - 43-46% között van, a szél- meg a naperömüvek 30-36% körül vannak. Az akku és a töltés hatásfoka is ismert, a hálozat veszteségei is azok, igy csak számolni kell tudni. A köolaj energiatartalma is közismert adat. Mint irtam az atomerömüvekröl nincs adat, mert az üzemanyag beszerzése még mindig meglehetösen titkos mindenütt).

A másik dolog: villanyautós témában tájékozódás közben kerüld a németeket

Előállításnál a hatásfokkal csak ott számolhatsz ebben az összevetésben, ahol a veszteség ugyanúgy többlet környezetterhelést jelent, mint a belsőégésű motorok veszteségei. Mindezt megfelelően súlyozva: a nap vagy szélerőmű vesztesége nem jelent számottevő terhelést, így ebben az esetben nem kell számolni vele, de az sem mindegy, hogy pl. gáz vagy széntüzelésű az az erőmű.
Mindezek mellett a megújulók aránya folyamatosan nő...

A töltés vesztesége csak a gyorstöltőknél magas, ott 80% alá megy a töltés hatásfoka. Lassú töltésnél viszont (Li-xy akkuknál) 90% felett van. Az átlagember átlagautója csak akkor látna gyorstöltőt, ha az illető többet akar egy nap alatt menni, mint az autó hatótávja.

A megujolok aránya valoban nö, csak nem minden ország van olyan szerencsés helyzetben, hogy azt ki is tudja használni mint pl Ausztria, a ventillátorokkal vizet pumpálnak egész nap. ( Hasonlo a helyzet Norvégiában is). Ebben is a németek állnak a legrosszabbul, igy nem véletlenül, ök rendeltek meg egy ilyen tanulmányt.
Nincs mivel tartalékolják az energiát, azaz olyan erömü kell, ami az adott pillanatban tud a rendelkezésre állni. A megujulok közül egy sem ilyen. Ráadásul ott is szeretik nagyon elfelejteni azt a környezeti szennyezést, ami az adott megujulo technologia gyártásával és telepitésével jár.
A primitiv média/párt propaganda még mindig ugy árulja az e-autot, hogy a villany ott van a stekkerben majdnem semmibe kerül, s még véletlenül sem beszélnek az elöállitási és a hálozati költségekröl.

A napenergia a legdrágább és a hatásfok soha nem lesz több 40%nál, mert ugye nem süt napi 24 orában a Nap, villanyra viszont este van föleg szükség. Tavaly Spanyolországban mondták, hogy a világ legnagyobb naperömüve ( 6 üzemel egy helyen) még mindig veszteséges.
A szél meg fenn van az északi tengeren és a zöldek blokkolják a nagyfeszültségü vezetéket. Igy nincs más megoldás a leggazdagabb tartományban (Bajorországban), ujra foszilis erömüvet kell inditani ( a leállitott atomerömü helyett), és a sok fotovoltaikus energia meg az ára miatt eladhatatlan ( pedig Németországban van az egyik legdrágább a villany az EU-ban). Több cég akinek dolgoztam, tönkrement az utobbi 5-6 évben a fotovoltaikus erömüveivel vagy profilt váltott.
Szoval az e-auto elterjedése csak ott jöhet szoba, ahol majdnem korlátlan az elektromos áram termelése, azaz foszilis-, vizi -, vagy nukleáris erömüvek állnak megfelelö teljesitménnyel a rendelkezésre és a társadalom hajlando a többletköltségek fedezésére ( adok). Minden más csak politikai maszlag.

Azért számomra elég vicces volt, mikor azt láttam, hogy az M0-on kb. 5m-rel egy nagy kamion háta mögött 80-nal, lehúzott ablakokkal ballagott egy e-autó. Gondolom kifogyóban voltak és próbàltak a legkisebb légellenállással és klima nélkül hazajutni. Persze van, hogy az ember elkalkulálja magát, vagy nem nézi, de azért benzinkutat találni sokkal könnyebb, ha meg nagy a baj, kannàval lehet hozni. De egy e-autónál a kanna mellé, kell egy aggregátor is a csomagtartóba.

Nem tudom, az elektromos kerékpárral mi a helyzet. Az legalább politika független (talán). Nem is nagyon terjed. Szerintem az E-autó is kb hasonló pályát fut be, ha elengedik a kezét.
olyan tanulmányt meg szerintem senki nem készít, hogy a mostani zöld hullámmal jól jár e a környezet, vagy csak egy divat. Kíváncsi lennék, az "ingyen" energiával fűtünk világítunk számolatlanul, vagy inkább takarékoskodunk egy kicsit ( és nem a ledes lámpa címszavú spórolással), esetleg "ingyen" közlekedünk, vagy egy rendes tömegközlekedést használunk opcióból a környezet mit választana nagyon hosszú távon. Gyanítom az utóbbit. Ettől kezdve valamiért hiteltelennek érzem ezt a sok zöld-séget.

A korszerűbb és tisztább hőerőműveknél (pl. kombinált ciklusú) hasonlóan problémás a megtérülés, mint a megújulóknál. Vagy fuldokolva örülünk az (jelenleg, relatíve) olcsó energiának, vagy egyre mélyebben kell a zsebbe nyúlni az egyre tisztábbért. Egyik dolog sem változik gyorsan: az energia termelés sem, a villanyautók terjedése sem.
Szükség esetén lehet szabályozni a villanyautók terjedését: a majdnem mindenütt meglévő adókedvezmények útján és az autókba tölthető villamos energia árával. Sőt, a hálózat terhelése is szabályozható, ha némely helyen (pl. otthoni vagy munkahelyi lassú töltőknél) különmért, vezérelt tápot kapnak a töltők.

Nem véletlenül írtam, hogy nem német cikkeket kell nézegetni. Nem csak az atomerőműveik leállítása óta meglévő energia problémák miatt, hanem azért is, mert eddig az autógyáraik sem álltak a helyzet magaslatán villanyautóügyileg (egy dolog, hogy gyártanak, de fejlesztésekben van mit behozni). Így egy gyorsuló terjedés nem a német autógyáraknak vinné a hasznot és nem Németországban növelné a munkahelyek számát és az adóbevételeket (sőt, ezek csökkennének...).