Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Érdekességek
Egyszerübb talán ugy magyarázni, hogy egy jo nyomtatáshoz szines sima krétapapiron legalabb 300 DPI minöseg kell.
Ha a kép (kamera) felbontása 3000x2000 pixel, akkor egy ilyen képböl 10x6,7 collos ( INCH) ( kb 254x160mm) képet lehet nyomtatni nativ felbontásban. Minden más méret már manipulált képet ad, ha nagyobb a kép, akkor már ismétlödhetnek a pixelek, ha kisebb akkor ki lesznek hagyva. ( persze sok a pixelmanipulácio, átlagolás a hiányzo pixelekhez, vagy kihagyás esetén a meglevök átszámolása).
Nem is ezzel vitatkozom hanem azzal, hogy attól jobb a kép, mert a készülék (legyen bármi) nagyobb DPI-vel menti mint a másik.
Nyomtatáskor a kép minősége függ a nyomtató felbontásától (is) de azt nagyon nem érdekli, milyen DPI értéket tartalmaz a fájl.
Nyilván, hogy mindig az a döntö, hogy min nézed a képet. Egy kis képernyö (300x200 pixeles OLED displayen - okos ora) oda felesleges a 300 DPI felbontás, de ha a lakásod uj fototapétájára akarod nyomtatni a képet, arra meg nem lesz elég a 3000x2000 pixeles kép.
( ma szinten minden dolognak, képernyö, nyomdai termék stb. van egy alap (nativ) felbontása, amivel számolni kell amikor a képet alkotod - ha kevesebb a pixel életlen lesz a kép, ha tul sok akkor meg elveszhetnek a részletek).
Lehet egy kép 300 x 200 pixeles és 300 DPI vagy 150 vagy 72, netán 1 DPI felbontású, a 300 x 200 pixeles kijelzőn nem lesz különbség ha megjelenítéskor a "képernyő kitöltése" van kiválasztva.
A lényeg az, hogy a DPI az fizikai méretet jelent, azaz a pontok (pixelek) közötti távolságot.
Nem kell találgatni, az általad feltöltött kép nem konvertálódott át, mivel ez a fórummotor sem kezeli. Sima fájlként van fenn, így bitre megegyezik az eredeti nálad levővel.
Mindenkinek szíve-joga, hogy a saját dolgain milyen beállításokat/fájlformátumokat használ. Viszont, ha meg akar valamit mutatni a többieknek és belátja, hogy a saját kedvencei nincsenek széles körben elterjedve, akkor ezen a vonalon eszközölhet némi engedményt.
Így van. Majdnem.
 A DPI az egy inchre eső képalkotó pontok számát jelenti. Ebből adódik, hogy ez a kijelzők és nyomatok jellemzője. Egy képalkotó eszköznek nincs DPI-ben mérhető tulajdonsága.Egy képfájlban lévő DPI érték tájékoztató adat, a megjelenítő szabadon eltérhet tőle. Valódi információt a képfájl pixel*pixel felbontása hordoz.
Ez a fickó nem semmi átalakítást eszközölt. Kicsit fanatikusnak kell lenni és kicsit kapcsolódik az előző témához is.
Nem egészen, mert a CMOS ( stb) chipnek a kamerában, szkennerben szintén van egy bizonyos fizikai mérete és pixelszáma, amivel már a felvétel pillanatában számolni kell. ( mire használod a felvételt).
Ahogy hajdanában is voltak hatalmas üveglemezes fényképezögépek, ahol akár 180x120 mm-s volt a negativ és abbol sok négyzetméteres postert lehetett nyomtatni, meg voltak a kisfilmes kamerák a 36x24 mm méretü negativval meg a megfelelö szemcsével. Azaz a valodi pixelszám (nem az interpolált) már a felvétel pillanatában meghatározza a jövöbeli kép “optimális minöségét” Idézet: Igen, de ennek semmi köze ahhoz, hogy a fájlban mekkora DPI érték van mentve.„a valodi pixelszám (nem az interpolált) már a felvétel pillanatában meghatározza a jövöbeli kép “optimális minöségét”” A régi, filmes dolgokat ne keverjük ide, ott számítanak a fizikai méretek.
A képrögzítő egység fizikai méretének semmi köze sincs se a pixelben mért felbontáshoz, se a készíthető nyomat DPI-hez.
Így van. Majdnem.
Egy képalkotó eszköznek is lehet DPI-ben mérhető tulajdonsága! Pl. adott egy A4-es szkenner. Nagyon nem mindegy, hogy 300 DPI-ben vagy 1200 DPI-ben tud szkennelni! Ugyanannak az A4-es lapnak a szkennelése eltérő pixelszámot (és így byte-számot) fog eredményezni eltérő DPI-s szkennelés esetén. A digitális fényképezőgépek esetében valóban Mpx-eket szokás megadni, de egy fontos jellemző a szenzorméret is (legalábbis a "Fényképezőgépek" esetében...). Ebből a kettőből pedig kiszámolható az adott gép DPI-je (amit egyébként valóban nem szokás megadni...). Az én (nem túl új) gépem pl. 22.3 x 14.9 mm-es = 0.8779528 x 0.5866142 inch-es szenzorral rendelkezik, amihez 4752 x 3168 pixeles felbontás tartozik. Ez kb. 5400 DPI-t jelent.
A szkennereknek éppen semmi köze a témához mert ott valóban számít a felbontás, miszerint adott területet milyen részletességgel tud letapogatni.
Ha egy fényképezőgépnek 5400 DPI-s szenzora van és adott fizikai mérete, abból számolható, hány pixeles képet készít, milyen méretarányban. Ugyanakkor teljesen közömbös, hogy az elkészített képet 72 vagy 300 DPI-vel ment el, a képpontok száma állandó és ez az ami számít és amiről szó van. Nem véletlen Mpx-ben adják meg a fényképezőgép egyik lényeges tualjdonságát.
Mivel a szkennereknél számít a felbontás, éppen ezért van köze az adott témához... Ha egy sima szöveget akarok másolni (értsd: beszkennelem, átküldöm valakinek, aki kinyomtatja), akkor elég a 150 DPI-s szkennelés, de ha egy (régi, papír alapú) fényképet, akkor célszerű a szkenner maximális felbontását használni, hogy a részleteket is láthassa.
Mint írtam, a fényképezőgépeknél általában nem a DPI-t adják meg, hanem a szenzorméretet és a felbontást, de abból a kettőből számolható a DPI. Idézet: „Ugyanakkor teljesen közömbös, hogy az elkészített képet 72 vagy 300 DPI-vel ment el, a képpontok száma állandó és ez az ami számít és amiről szó van.” Csakhogy ez nem így van. Ha a fényképezőgépemen beállítom a maximális felbontást (4752 x 3168), akkor 5400 DPI-vel készíti a képet. Ha beállítok egy kisebbet (2353 x 1568, mert kevés a helyem a benne lévő kártyán és nem annyira fontos a minőség) akkor kb. 2700 DPI-vel fogja készíteni a képet. Ugyanis a kisebb felbontás nem azt jelenti, hogy a szenzornak egy kisebb részét fogja használni (hanem a "felesleges" pixeleket felhasználja a kép javítására). Az ú.n. "digitális zoom" az, ami az elkészített képnek csak egy adott részét menti el, de az rontja a minőséget, az "igazi", vagyis az optikai zoommal szemben. Tehát, ha azt szeretném, hogy a gépem 300 DPI-vel készítsen képet, akkor a kép mérete 263 x 164 pixel lenne (szerintem ekkorát nem is tudnék... ).Mivel a szenzor mérete adott (ami gyárilag bele van építve a gépbe), így a készített kép felbontása (a képpontok száma) egyértelműen meghatározza a DPI-t. Nem lehet ilyen vagy olyan DPI-vel elmenteni a képet, mert az a készítése közben adódik, a fizikai leképezés során. Az Mpx-ben megadott érték valóban fontos adat egy fényképezőgép esetében és ez az, amivel "el lehet adni", ugyanakkor aki ért is hozzá, az megnézi a szenzorméretet is (sok egyéb mellett)... A kettő pedig egyértelműen megadja a DPI felbontását az adott készüléknek. A hozzászólás módosítva: Hé, 9:52
Nincs köze a témához. Az eredeti felvetés az volt, hogy szebb a kép, ha a fényképezőgép 300 és nem 72 DPI felbontással menti el adott képet. Ennyi, nem több. Ne keverd azzal, hogy hány pixeles képet készít. De éppen ezt írod le te is, önmagadnak mondasz ellent:
Idézet: A maximális felbontást el lehet menteni 5400-as és 72-es DPI-vel is, a foglalt terület bár bájttól eltekintve, ahol tárolja a DPI értékét, nem változik. „Ha a fényképezőgépemen beállítom a maximális felbontást (4752 x 3168), akkor 5400 DPI-vel készíti a képet. Ha beállítok egy kisebbet (2353 x 1568, mert kevés a helyem a benne lévő kártyán és nem annyira fontos a minőség) akkor kb. 2700 DPI-vel fogja készíteni a képet.”
Javasolhatom, hogy inkább menjetek át a "vitatkozzunk" topikba vagy pedig valamelyik másikba?? Eldugítjátok a témát az érdekességek elől!
Érdekesség az is, hogy páran merre kanyarodnak el az eredeti kérdéstől, ecsetleve egy teljesen más dolgot.
Már beláttam, evidenciában tartom. Már a telefonban is megtaláltam ezt a beállítást, tehát legközelebb átállîtom, ha ide fotózok. Mégegyszer elnézést kérek, neked pedig köszönöm!
Most vasárnap (október 24-én) 17.00 órakor lesz a Spektrum TV-n a Tiltott zónák c. műsor Paksi Atomerőművel (is) foglalkozó adása (ismétlés: ugyanaznap 22:00 órakor)
További érdekességek rólunk: Ugyan 2015-ös dokumentumfilm, de sok dolgot megmutat A nukleáris fűtőanyag és életútja Ez pedig mindenki megnyugtatására
Hát, rá lehet fogni, ha nagyon akarjuk, csak ne szorítsa háttérbe a beküldött tényleges érdekességeket...
Idézet: „A kép jobb oldalán a szlovák nemzetiségű Gustáv Popovič látható, aki a híres fotó egy példányát később hazapostázta feleségének, Máriának az üzenettel, miszerint „ne aggódj értem, mint láthatod, mindig van ital a kezemben”, utalva a vizespalackra, melyet baljában tart a képen.” Persze akkor még mások voltak a szabályok.
Rosszul vagyok már a látványtól is. Meglepő, hogy a sapkát nem viszi le a szél a fejükről.
Na ők a reggeli rakétát biztosan nem hajtották fel.
Szerintem erre percre pontosan egy hónap múlva, már Te is fogod tudni magadtól a választ.
 Szakközépben volt egy barátom. Egyszer voltam náluk látogatóban, és még a virágállványon is sörös üvegek lógtak, de ilyen fél...egy...másfél méter hosszúak. Látta rajtam a megrőkönyödést. Faterék ezzel szórakoznak a gyárba. Belógatják a kemencébe, oszt kié a hosszabb/diszesebb. A sikerültebb darabokat meg hazahozzák... Lehet akkor barkácsszakkör keretében zölden világitó örökmécsest csinálni, és uránt gyurmázni?
Dehogy!
Én csupán egy apró tranzisztor (SMD) vagyok ebben az áramkörben. Eigner Tibi kollégám, aki szerepel benne, viszont jó cimborám! A hozzászólás módosítva: Kedd, 16:20
Mivel az urándioxid *** (nagyon) kemény valami, gyurmázás szóba sem kerülhet.
 A hozzászólás módosítva: 9:11
Moderátor által szerkesztve
Kivéve, ha Chuck Norris veszi kézbe... -
Igen, járt nálunk az Öreg!
Talán nem árulok el titkot: Elharapta!  |
Bejelentkezés
Hirdetés |
