Nekem is érdekesen venné ki magát, ha pár szétborított számítógépet, s egyéb informatikai eszközt terítenék magam köré

Én még szívesen oda is feküdnék a villamos mellé, de mivel pakolnám meg azt a hatalmas üres teret, ami keletkezne? Kb. 90 m2, ha csak 30 méteres villamosban gondolkodom...

Kalauzokkal, közteresekkel, egyenruhákkal, jegyekkel, bérletekkel, na meg ki is belezheted a vilingert

Kiteríthetnéd mellé a kapcsolási rajzát is, 24 db. A4-es oldalt az is elfoglalna.
A képen csak egy kis részlet belőle.

Reménytelen. 8 év alatt nem sikerült egy rajzhoz hozzáférnem, pedig azóta ígérik...

Vagy nekimegy a vonat oldalának.

Ha szeretnéd, felajánlom Neked a példányomat.

El lehet képzelni egy szippantóskocsi személyzetét is. Ha ők kipakolnák amilyük van...

Nemrégen ide valahova tettem egy képet, szippantóskocsi oltotta a kigyulladt autót, a tartalmával.

Söt volt ujság meg ujságiroja, aki peticiot inditott, hogy lassitson a vonat, ha valaki tollászkodik a sineken..... a baj az, hogy lassitva is ugyanaz szokott lenni az eredmény

Szoftvereseink ismét nagyot alkottak.

Ez az amerikai ürprogram tragédiája.
Néhány éve az Ujházy Space Centerben találkoztam három emberrel, akiket másik 15000-el 2011-ben menesztettek a NASA-tol. Szerintük akkor az emberek fele sem talált munkát. Ök is a koruk miatt kerültek a Space centerbe ( meg néhány más ilyen témáju muzeumba) és néha könnyes szemekkel mesélték az ott bemutatott eszközök/berendezések részleteit amire az egész életüket szentelték. Egy hölgy pl szinte fejböl tudta valamennyi tüzállo tégla számát, amik a Space Shuttle hasára voltak ragasztva. Ö és csapata dolgozta ki a ragasztási technologiát ( mutogatta a szabadalmi táblát).
Akkoriban sem a Boeing, sem Musk nem igen érdeklödött eme tapasztalt emberek iránt ( vagy nem tudta/akarta öket megfizetni).
Most meg olvassuk az egyik ürbalhét a másik után. Valoszinü az ilyen gondot, amivel most a Boeing bukott sok milliot, a NASA régi szakemberei már néhány évtizede megoldottak.
Dehát tudjuk, minden ujszülöttnek nemcsak a viccek ujak, de sok bevált megoldás is....

Az oroszok is már hány évtizede akárhányszor simán dokkoltak a MIR-rel.
Egyébként egyszerű üzemi szinten is azt tapasztalom, hogy az emberi szaktudás hasznát nullának veszik, inkább új tapasztalatlanok bevonásával sok buktával oldanak meg valamit.

Talán nem a Széll K. (Moszkva) téri órából kellet volna szinkronizálni az aktuális időt.

Lehet, hogy homokora volt a fedélzeten és elfelejtették, hogy ott nincs gravitácio.....

Amugy ez a modern korunk kinja.
Az asszony is kapott egy drága HIFI tornyot ( nem tölem), amiben szintén van ora meg vekker is, csak két baja van.
A display csak akkor világit, ha be van kapcsolva a torony, különben nem látni az orát.
A másik baja, meg ha egy pillanatra is kiesik a villany az ora azonnal elveszti az idöt és a beállitott idözitéseket is.
Érdekes modon az 5 dolláros kinai digitális ora kitben is gondoltak erre és egy honapig megy villany nélkül is, csak nem mutatja az idöt, ha nincs hálozat.....

Centrifugálni kell, működik. Bár körülményes, de sok helyen ez a cél.

1. A szükséges embereket korábban megszerezték, amikor épp szükség lett rájuk. Profitorientált cégek, mindenkor az éppen szükséges létszámmal dolgoznak, ha egy feladatra elegendő mondjuk 3 ember, akkor annyit és addig alkalmaznak, nem többszörösét, mint egy állami szervezet (pl. NASA...).
2. Rakéta és űrhajó tervezésben és építésben tapasztalt emberek nem a NASA-nál keresendők. A NASA elsősorban üzemeltető, de '96-tól a Space Shuttle üzemeltetését is alvállalkozó (konzorcium) végezte, utána már csak az űrszondák és az ISS üzemeltetése maradt nekik.
3. A 2011-es nagy elbocsátásnál elsősorban olyan emberek került ki (nem mind a NASA saját állományából, hanem alvállalkozóktól is), akik egyébként is feladat nélkül maradtak volna. Űrhajósok kiképzése és felkészítése azóta tartaléklángon megy, nagy méretű rakományokat nem kell felkészíteni, az indító infrastruktúrát nem kell üzemeltetni és főleg nem nagygenerálozni minden start után, stb...

Egyáltalán nem biztos, hogy sokat bukott a Boeing, ebben a pillanatban az sem biztos, hogy meg kell ismételni a személyzet nélküli tesztet. Elsősorban a biztonságos működést kellett demonstrálni, annak nem szigorú feltétele a dokkolás. Néhány perce látszólag rendben leszállt a Starliner, az eddigiek szerint a pályamódosítást kivéve mindent jól csinált. Ha a hiba pontos okát hamar feltárják és megszüntetik (ill. nem találnak többet), akkor (további...) jelentős késés sem várható a programban.

Lehet, hogy a sietség okán blokkos programozással készült a navigációs szoftver. Ezért aztán lassúnak bizonyult a hardver, plusz a program tele volt bugokkal.

Ez nem vita tárgya, de 2011-ben sem a Boeing, sem Musk nem igen álmodott ilyen projektröl, az embereket meg világgá küldték. ( egy ürnagyhatalomrol van szo, és ha nincsenek az oroszok akkor talán még az utolso ürhajosuk ma is fenn vegetálna az ISS-n. )

Ez meglehetösen megrengette a hitet az amerikai ürhajozásban ( ott náluk is) és annak a kiszámithatoságában. És talán csak a szerencsén mulott, hogy Kim Young Un nem lött fel egy rakétát az ISS-re.

Az egész világnak folyton a felsöbbrendüséget mesélik, aztán a konkurenciához futnak, ha segitség kell.
Amugy ez nemcsak az ürtechnikában figyelhetö meg, hanem sok más iparágban is. (autoipar, részben az elektronika). Nagyon sok helyen kiri a kontinuitás hiánya, s nem egyszer jönnek olyan "uj fejlesztésekkel", amik néhány generácioval lemaradnak a saját iparuk régebbi szinvonalátol. (A saját börömön tapasztaltam....).

Persze abban nincs semmi baj, hogy a Boeing most belebukott, biztos tanulnak és az uj müködni is fog. Most nagyon kell a Boeingnak valamilyen sikerélmény, mert a 400 legyártott 737MAX bizony ott telel a repülötereken és talán még ott is fognak nyaralni ( szintén szoftware hiba miatt).
"Csak" 20 milliárd dollár van a gépekben eltemetve.

2010-ben nyerték a CCDev első körét.


Ez így erős túlzás...
Jelen állás szerint: A repülés biztonság szempontjából minden kritikus szakasza rendben zajlott. Ha lett volna ember a fedélzeten, nem lett volna veszélyben és manuális beavatkozással megoldhatta volna a helyzetet (a kritikus időben pont nem volt lefedettség távvezérléshez).

Persze,persze,nyilván nem bukott bele,de történhetett volna úgy is,hogy túllövi az automatika a célmagasságot,és nem előbb old le,hanem később...
Melyik is a kisebb rossz?
Természetesen ha lett volna személyzet,akkor belekorrigálhatott volna,mint ugye az önvezetőknél szokott lenni,van az észlelési idő,meg az átveszem az irányítást kézire,közben persze telnek az értékes másodpercek.
A következő talán jobban sikerül majd

Nincs a rendszerben elég delta-v (üzemanyag) ahhoz, hogy a Föld gravitációs kútjából kilépjen (=szökési sebességet elérje) Sőt... Gyakorlatilag az ISS elérése + 1 pici tartalék + deorbitáló fékezés (utóbbira van vészmegoldás is - a kabin saját RCS hajtóművei, saját üzemanyaggal). Ilyenfajta "túllövés" LEO-ra induló űrjármű esetén csak a sci-fi-ben létezik. A rakéta sem nagyobb az éppen szükségesnél, az űrhajó sem rendelkezik elegendő üzemanyaggal - más a helyzet mondjuk egy Holdhoz induló szerelvény esetén, ott valóban fennáll a veszély, csak oda már indulásnál egy többször nagyobb rakéta kell.
Itt az észlelési idő kevésbé probléma. Néhány másodperc hiba még korrigálható. Legrosszabb esetben (mint most) nem az ISS-hez mennek, hanem leszállnak (valódi vészhelyzetben akár vízre is, nem 2 nap múlva, itt a tesztelésre kellett az idő). A lényeg, hogy végig biztonságban legyen a személyzet. Most is ezt volt a legfontosabb bizonyítani, mindennél fontosabb. (El kellene olvasni a NASA elnökének nyilatkozatát...)

Minden relativ, ha elkapnak a villamoson jegy nélkül, akkor sem történik sok minden mégis lebuksz....

14 éve nem tömegközlekedtem, 1 kényszerű esetet leszámítva jegy nélkül nem utaztam (távolsági buszon hátsó ajtó lépcsőjén utaztam - az elsőn fel sem fértem volna) De ha mégis előfordul és ott a pótdíjra való a zsebben, akkor egy kis anyagi veszteséget leszámítva nincs nagy probléma (Számomra nagyobb gáz lenne, ha ismerős is látná...)

Szoftverek már csak ilyenek...

Az anyuék hifijében is van egy óra hasonló nyűgökkel. A meglepetés akkor ért, amikor megmértem a készenléti fogyasztást. Bekapcsolt óra 6W, kikapcsolt óra, nem mérhető fogyasztás. Egy LCD-s órába mi fogyaszt annyit?

Sajnos ilyenek, söt egyre bonyolultabbak. Szerencsére már nem kenyerem, de nagyon aggaszt az ilyen fejlödés - lassan már kávéfözöt vagy porszivot sem kapunk, amit nem kéne rendszeresen frissiteni. Nemrégen a kocsim szoftwaret frissitették vagy 40 percig. Szerencsére még nem kellett ezért fizetni, de ha majd a garancia után a 40 percet, mint munkaorát is felszámolják, akkor lehet, hogy otthagyom náluk az autot.
Szoval ma már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy ilyen magas szintü szoftwareket meg lehet egyáltalán hibamentesre csinálni. A fejlesztök, sokszor mindenféle alszoftwarekböl (subroutine stb) rakják össze a szoftwaret, és soha senki nem tudta biztosan megmondani, hogy kritikus helyzetekben milyen lesz a reakcio. Anno a mi szoftwareinket állitolag 600 orás stress alá vetették mire kikerült a gyárbol. Érdekes modon nem egyszer fordult elö, hogy a mezei kezelök kezében pár pillanat alatt elöjött a gond (bug).....

Gondolom minden más elektronika is áram alá kerül. A rengeteg otthoni elektronika folyamatos készenléti üzeme -napi 24 órában- meglepően sok fogyasztás.

Halvány gözöm sincs. A saját gyártmányu digitális orában egy CR2032-s elem évekig hajtja az orachipet, és tartja az beállitásokat, azaz ha nincs villany, akkor nem látom az idöt, de az ora megy és idöben csörög, ha be van állitva. De ugyanez a helyzet minden PC-ben, nem tudom miért ignorálják ezt az ilyen drága berendezésekben.
A drága DABot is tudo kis táskarádioban is ugyanez a helyzet. Ha benne vannak az elemek, akkor tartja az idöt is meg a beprogramozott állomásokat. Ha csak a hálozatrol megy (elemek nélkül), akkor minden hálozatkihagyáskor mindent elveszit. Épp ma alakitottam át. Most már benne hagyom az akkukat és megoldottam a hálozati (6V) bemenetet ugy, hogy töltse az akkukat, igy hálozat kieséskor nem veszik el sem az idö, sem az állomásbeállitás.
A 20 éves grundig zsebrádio érdekes modon nem veszt el semmit ( pedig csak feleakkora, mint az uj DABos) és eddig még a belsö gombakkut sem kellett cserélni.

Nálunk majdnem minden háztartási gép ilyen, amiben óra van. (Mindezek mellé a pillanatnyi áramszünet felénk nem ritkaság.)
De m már az órának készülő órát is el tudják rontani... Járt a kezemben egy hipermarketből vett projektoros óra. Kivetíteni csak gombnyomás után néhány másodperre tudott (ami így kb. értelmetlen). A külső táp (nem járt hozzá) csatlakozója kapcsolós aljzat volt, bedugott táp esetén az elemet nem használta (a többit találd ki). Szerencse volt, hogy a projektora LED-del átvilágított LCD volt (az enyém 4 irányú 7 szegmenses LED), így lehetett moddolni. De csak szétszedés után, ami nem volt egyszerű történet, először a ráragasztott leheletvékony szálcsiszolt fémborítást kellett valahogy egyben lefejteni róla (dizájn mindenek előtt, a funkciók meg le vannak ***)... A moddolás vége az lett, hogy került bele 3+1 dióda és 2 ellenállás, ha a külső táp be van dugva, akkor folyamatosan kivetít és bedugott, de feszültséget épp nem adó táp mellett is működik (az elemekkel soros dióda miatt ekkor halványabb az LCD, de nem nullázódik).