Szia!
Az akkumulátorok feszültségét/töltöttségi szintjét jelzik ki. Elnézést a kép minősége miatt.

Csak mellékesen mivel máshol szóba került, beteszem ide is a saját után épített darcilom (NHB-108) spectralab-os THD/IMD mérését. Az a 0,46% meg 1% bizony már a füllel jól hallható szint. Mint mondjuk csövesnél a 3-4%. Ettől azért a 78'-as Sansui fényévekkel jobb, legalábbis mérve, hallani még mindig nem hallottam.

Feléledt a Sansui deszkamodell. Azért lett felületszerelt, mondom így könnyebb benne turkálni, egy egy alkatrészlábat kibillenteni stb., de nem volt jó ötlet, meg kellett küzdeni az utolsó néhány alkatrész beforrasztásával.
Az elején indulni se akart, mert hiába néztem át négyszer, csak sikerült az áramgenya tranyóját fordítva beültetni.
- Tranyós bemeneti fokozattal is működik, azzal felmegy 1,3MHz-ig a -3dB-es pont, fetekkel csak 1MHz-ig, de a tranyós bemenet megmakacsolta magát, akármit csináltam vele, ha levettem a bemenetről a generátort aminek a kimenete elvileg 50Ω mindig elbillent a végfok a negatív táp felé, akkor is ha tettem be elkót az nvcs-be. Hiába próbáltam kinullázni sehogy se akart jó lenni.
Fetekkel nem csinálja ezt, műxik ahogy kell. Mérek majd rajta tortyintást is nemsokára.
Tettem egy hangszórót a kimenetre, a hallható zaja nulla, legalábbis a labortáp zúgó ventilátorai mellett egy pisszenést se hallottam a hangszóróban.
Kicsit alul van kompenzálva gyárilag mert túllövéses a néccöge, bár a generátoré is szerintem de majd megnézem. Nagyjából azt hozza amit a szimulátorban, de ezt a tranyós elbillegést ott nem csinálta.

Méricskéltem ma. Hogy nagyobb kivezérlésen valóban ekkora-e a torzítás, vagy csak a labortáp kavart be nem tudom, a szimulátorban jóval kevesebb volt. Még a nyugalmi áramot sem tudom rendesen állítani mert nincs megfelelő trimmerem, vagy túl sok vagy túl kevés.

Na de nem ez a lényeg. A 10V-os 10kHz-es kimenőjel tortyintása ugyan félvezetős léptékkel mérve sok, na de milyen lehet a spektruma ami nem látszik, mert a hangkártya csak 20kHz-ig mér? Mert az 1kHz-es spektrumkép olyan, amilyet még csöves erősítők sem tudnak! Szépen csökkenő páros harmonikusok, a páratlan harmonikusok gyakorlatilag -100dB alatt vannak mind, és majdnem 30dB szintkülönbség van a második és harmadik harmonikus szintje között, ugye előbbi javára. Méregettem elég sok félvezetős erősítőt, ugye, azok közös ismérve a fordított spektrumkép, azaz minden esetben magasabb szintűek a páratlan harmonikusok (talán azért szólnak úgy, ahogy, nem tudom).

Az eddigiek alapján ennek a végfoknak kötelező lesz gyönyörűen szólnia, talán még sokkal zeneibben és szerethetőbben mint bármelyik csöves. De akár tévedhetek is, majd kiderül...

A páros harmonikusok általában szimmetria hibákra vezethetők vissza - vagy fordított gondolatmenettel: ha tudatosan törekszünk a szimmetriára, akkor a páros harmonikusok nagy része kioltódik. Tipikus példa a hídkapcsolású erősítők (ha jól vannak megvalósítva), a páros harmonikusok kisebbek lesznek a hidalás miatt (mint hidalás nélküli verzióban), a páratlan harmonikusok viszont nem.
A csövesekre, főleg SE módban jellemző, hogy páros harmonikusból van több, de a csövek négyzetes karakterisztikája is ezt erősíti. Míg a szimmetrikus kapcsolásoknál ez már kevésbé igaz - és ezeknek más is a jellemző hangkaraktere.

A THD mérések: természetesen az a jó ha alacsony, de önmagában ez még nem elég a jó hangzáshoz. A modulációs torzításokra, TIM-re, fázishibákra, sokkal érzékenyebb az emberi fül, ezek sokkal zavaróbbak mint a harmonikus torzítás - de azért általában van összefüggés a THD és az IMD között. Amit mértél, az az erősítő már érdemes arra, hogy meghallgasd, remélem beválik.

TG barátommal mi is terveztünk egy erősítőt, ami még nincs kész, de egy prototípus már tesztelve lett: Bővebben: Link
20uV alatti a kimeneti zaj, és 0,001% alatti THD+N, 9V RMS kimenő fesz mellett.
Szimulátorban persze sokkal jobb volt, de a gyakorlatban sem tűnik rossznak.

Nem törekszem sem a szimmetriára sem a nagyon alacsony torzításra, mert az olyan erősítők nem szólnak jól. Csövesben is az SE/PP tekintetében az SE volt az szerintem ami hallgatásra érdemes. Volt EL84 PP-m régebben, meg Primaluna-m is (az is PP), annak 1 millió felett van a bolti új ára, örültem hogy megszabadultam tőle, pedig abban vannak olyan dolgok ami egyik másikban sem volt, adaptív auto bias meg egyebek.

Ez a nyamvadt tablet se félhomályban se fényben nem akar jó képet csinálni, de mindegy is. A lényeg, hogy a gép (deszkamodell) forog (zenél) az alkotó meg pihen (hallgatja).

Kell még neki védelem meg koppanásgátló, mert ezt így simán nem lehet bekapcsolni, mivel úgy indul, hogy félrebillen, ez már a labortápon is látszott. A nyákok nem ennek a tápja csak ami az alján van (nem látszik) 2db bizti az AC ágban, graetz meg 2x6800µF Vishay elkó, több meg jobb jelenleg nincs. A kimeneti R-L tag meg a Zobel a hangszórócsatlakozón vannak nem a nyákon. Fetekkel az átvitel DC-1,1MHz. Mondjuk, hogy hogy fogom kideríteni, hogy a fetnek melyik a D és melyik az S lába fogalmam sincs, mert működik így is úgyis, kimérni sem tudtam, minkét irányban ugyanakkora a gate-hez képest a nyitófesz is, a kapacitás is, de még az ellenállások is, az adatlapon meg nincs odaírva, hogy alul vagy felül nézetben van-e a rizs szem, na ez is mindegy... Annyi változik ha fordítva vannak a fetek bekötve, hogy egyik helyzetben 1MHz a -3dB-es pont a másikban meg 1,1MHz.

Ja, a trafók csak 200VA körüliek, tudom, hogy minimum 1kVA kéne a 2x15W-ra, de hát szegény ember vízzel főz. A tápfesz most alacsonyabb, a 100V helyett csak 72V mert akkorában csak szimpla, közép megcsapolásos trafóm volt a fiókban abból meg nem lett volna dual mono. A gyári nyugalmi 30mA, nagyon kevéssel beéri, alig fogyaszt néhány wattot nyugalomban.

Egyszerű javalatom a Cgd és a Cgs kapacitások megmérése, elvileg a Cgd a kisebb érték.
TJ.

Kénytelen vagyok mutatni is az írás mellett mert nem figyelsz. Ja, jfet-ről van ugye szó a bemeneti fokozatban, nem mosfet-ről. Biztos van a fiókodban egy BF244A, vedd elő, mérj rá úgy mint a képen látod. Na pont ugyanazt lehet mérni azon is amit a másik feten, azaz semmit.
A gate-hez képest a drain és a source is hajszál pontosan ugyanazt a dióda nyitófeszt, ugyanazt az ohmos ellenállást, és ugyanazt a kapacitást mutatja! Akkor most melyik is a drain, és melyik a source? Az már csak hab a tortán, hogy pl. a BF244A-hoz az Onsemi és a Fairchild adatlapja is eltérő bekötést mutat.
Ha az ábrát nézem, a vezető rétegnek mindegy, hogy az áram fentről lefelé vagy lentről felfelé folyik benne. Ha a tértöltési részt nézem, ott elvileg nem mindegy, mert a tértöltési réteg a drain-nél szélesebb mint a source-nál, amiből esetleg következhet egy olyan jelenség, hogy az egyik irányban gyorsabb lehet az elektronáramlás. De ki tudja... Lehet, hogy az 1,1MHz vs 1MHz -3dB átvitel mérésem jelzi ezt a gyakorlatban. Érdekes egy állatfajta ez a jfet, talán azért is hívhatják valahol unipoláris tranzisztornak vagy minek.

Még ezt ide írom. Minden eddigi erősítőmnek, legyen az bóti vagy saját azért volt valamekkora zaja. Tehát, odamenten a doboz elé, és a hangszóróban volt valami halk ssssss, szszszsz, vagy zzzzzz vagy valami izé. Na ennek semmi sincs, olyan a hangszóró mintha ki lenne kapcsolva a végfok. Hogy a jfetek "csinálják-e" ezt a nagyon kis zajt, nem tudom.

Természetesen figyelek amennyire ez lehetséges

A lényegre térve - szerintem nem tökéletesen egyforma a JFET-ek Drain/Source kivezetése, mert akkor nem nevezték volna el másképpen őket
Egy BF245 JFET-el összeraktam egy FM oszcillátort, és bedugtam normál és fordított lábkiosztással a JFET-et. A normál bekötésnél (Drain a +12v-on) nagyobb volt az oszcillációs feszültség, és 107MHz-en ment. Fordìtott bekötésnél kisebb volt az oszcillációs feszültség, és le ment 105MHz-re a frekvenciája.
Ennyi...a tanulságot vonja le mindenki maga.
TJ.

Létezik tejesen szimmetrikus és aszimmetrikus felépítésű is. Nézd meg Gee Lee által berakott első képet, ott mindkettő szerepel. Ezen kívül az általad berakott rajzjelen sem lehet megkülönböztetni a D és S-t, ha nincs odaírva. Egy kapcsolási rajzon pedig ritkán írják oda melyik láb melyik, mert a rajzjel ezt egyértelműen megadja. JFET esetén is megadja, ha a gate nem középre, hanem eltolva az S irányában van berajzolva. Ez utalhat a szimmetrikus felépítésre.

A BF245 szimmetrikus, van amelyik gyártó ezt egyértelműen meg is adja:
NXP BF245

Talán még azt érdemes megnézni, hogy záróirányban a gate felé melyik kivezetés felől folyik kisebb áram, vagy melyik bír nagyobb feszültséget. Ha nem szimmetrikus, akkor itt lehet még eltérés.

Összedobtam délelőtt egy kis Clapp oszcit a jfet-tel. Az eredmény, egyik lábkiosztásban 19,863MHz és 109mV RMS, megfordítva a D-S-t pedig 19,866MHz és 108mV RMS. Tulajdonképpen a szkóp mérési hibáján belül van. Ennyit erről.
Egyébként, érdemes az oszcillátor bekapcsolása után várni néhány percet mire beáll minden, mert addig folyamatosan másznak a paraméterek. Aztán miután megvártam míg beállt, nem lett különbség a két bekötésben. Próbáltam azóta 100kHz-en is kapacitást mérni, az sem vezetett eredményre mert az is egyforma volt mindkét láb felé.

Ahogy elnézem, elég nagy a neten is a keveredés, állítólag a gyári adatlap sem jó, bár nem tudom mi alapján nem jó, amikor nincs odaírva az adatlapra sem, hogy alul vagy felülnézetben van.

Viszont, a saját méréseim az erősítőben, meg az, hogy gyárt valamelyik cég hozzá adapter nyákot is azt erősíti meg, hogy a jobb lába a source. Guglival lefordítottam az adapter mellé írt infó egy részét, az is beszédes. Na megyek oszt hallgatom tovább...

Az elmúlt 4 napot leszámítva minden nap ebéd utántól estig hallgattam. Biztos vagyok benne, hogy nem pont úgy szól mint a gyári, de abban is biztos vagyok, hogy egész jól közelítheti. Igyekeztem ahova csak volt értékben szénréteg ellenállást tenni, Panasonic elkót, meg Toshiba félvezetőt.

Életemben nem hallottam még ennyire nyugodt hangképet. Sajnálom, hogy nem 7 évvel ezelőtt építettem meg, mert akkor megspórolhattam volna magamnak a csöves kitérőt. Hogy milyen tápja lesz még nem tudom, de mivel mára az alkatrészárak is horror szintre emelkedtek, kVA-es toroidok meg százezer mikrofarádok biztosan nem lesznek benne. Amúgy sem igényli, pláne nem 10-15W-ra.

Csak félve kérdezem meg, hogy most mit üzensz azoknak akik a múltkor (nem is olyan rég) vakon megbíztak benned és megvették a világ legjobb erősítőjét, a Harman Kardon-t?

Amúgy teljesen igazad van, ebbe sem kellenek Allen Bradley ellenállások, kár volna azokat a
2 Ft-os szénrétegeket kidobni. Komolyabb tápegységet (csatlakozót, vezetéket) meg csak azok használnak akik szeretik a pénzüket a szemétre szórni. Gratulálok és csak így tovább! : )

Nem kell félni, elvesztettem a fogadást. Fogadtam valakivel, hogy amint beteszem ide a Sansui-s dolgot, egyből elkezded majd fikázni. Nem lett igazam, sokkal több idő kellett hozzá.

Na szóval. Három emberről tudok, aki HK-t vett azóta amióta írtam róla, egyik sem írta, hogy megbánta volna. De tovább is megyek. Ide nem fogom kitenni, de ha érdekel, a nick-je kitakarásával elküldöm neked email-ben hogy mit írt az egyik, miután végig járta az idei pesti hifi show-t. Valami olyat írt az egyik kiállító termékére, hogy jé, ez pont ugyanúgy szól mint otthon a HK (csak többszázszoros árért).

Aztán, hogy mit üzenek. Aki megvette annak már semmit, mert vagy tetszik neki vagy nem, de ez ugyanígy igaz akkor is, ha 5 millióért vesz valamit. A másik, hogy amiket manapság árulnak használtan itt-ott, mondjuk úgy 300 ezerig bármelyik mellé nyugodtan oda teheti, mert elég sokat meghallgattam ebben az árkategóriában, de a magasabban is, csövest is, félvezetőst is, de tudok mondani olyan McIntosh hibridet is ha eszembe jut a pontos típus ami mellé szintén, pedig használtan az is vagy 2 millió. De, a Flow One sem biztos hogy jobban kellene nekem mint ezek, pedig az is 3 millió.

Amit még üzenek. Ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy melyiken hallgatnám meg a kedvenc zenémet, akkor azt válaszolnám rá, hogy a HK-n. De ha azt kérdezné, hogy melyik erősítőt hallgatnám reggeltől estig egyfolytában, arra meg azt válaszolnám hogy a Sansui-t.

És amit még üzennék annak a tartalma el van rejtve a képeken is, alá is van húzva. Mielőtt megint üldözési mániád lenne, a képeket nem én csináltam, a tartalmait nem én keresgettem mert kisebb gondom is nagyobb annál, úgy kaptam őket. Arra próbál rávilágítani, hogy tulajdonképpen mindent leírtál már, meg annak az ellenkezőjét is ugyanúgy, természetesen mindegyiket egyfajta szentírásként, csak ezt a két képet kaptam, de az illető sokkal többet gyűjtögetett ennél.

Végül, aki HK-t vett és nem tetszik neki annak azt üzenem, vegyen tőled (vagy építsen) jétékburgumalohabélohacéloha izét, vegyen bele 30 ezer forintos elkókat (amiből kell 4db), meg 100 ezerért toroidot (nem lenne baj ha ezüsttel van tekerve), aztán ha mégis netán ilyen géphangja, meg már már ilyen fémesen túlfeszített pattogós mélyei lennének, vagy valami olyasmi amitől sokan menekültek a csöves világba, akkor vonja le majd belőle a tanulságot.

Ha nem figyelünk elmegy mellettünk a világ. Beszélgettem kicsit az AI-val megint, pár dolgon felbuzdulva. Már most képes arra, hogy megadom neki egy erősítő típusát, ő megkeresi magának a kapcsolási rajzot (ha létezik), azon felismeri az alkatrészeket, és ha mondjuk LTSpice-t használnék még arra is képes lenne, hogy az egészből listát készít, beilleszti az áramkörszimulátor programba, és a kérdések alapján segít mondjuk az áramkör fejlesztésében alapvető dolgokban, pl. hogy hogyan mehetne alacsonyabb tápfeszről stb.
Ha az AI rendesen bele lesz már integrálva ezekbe a szimulátor szoftverekbe, határ a csillagos ég. Semmit nem kell csinálni, csak az elvárásokat kell majd meghatározni és ő hozzáfarigcsálja a kapcsolást. A tervezőmérnökök meg kenyér nélkül maradnak.

A neten fellelhető infók alapján még azt is megmondja egy erősítőről (ami infóhoz csak hosszas keresgélés után jutnánk), afféle karbantartási vagy megelőző tanácsként, hogy mik a típushibái amikkel esetleg ennyi idő után javítani szokták stb.

Napok óta a Sansui tápján gondolkodom, milyen trafó, mekkora, milyen diódák, milyen elkó és mennyi. A gyáriban 2db 12000µF elkó van oldalanként (dual mono) a 70W/8Ω-ra. Nálam eleve alacsonyabb lesz a táp mert elég 30-40W is.
De már a trafónál elakadtam. Ugye, szimmetrikus táphoz szimmetrikus trafó is kéne, de sajnos a toroid sem az. Mert még ha azonos is a két (netán négy) tekercs menetszáma, a szórásuk már nem lesz egyforma, és terhelés függvényében eltérő feszültség fog esni rajtuk, mint az a képen is látszik, szóval oda a szimmetria. Nyilván, be lehetne tenni egy 5kVA-es trafót egy 2x40W-os erősítőbe aminél ez mérsékelten jelentkezne, de ilyet több okból sem szeretnék.

Oda jutottam, hogy egyetlen olyan trafó van (amiről jelenleg is megy) ami valóban minden szempontból szimmetrikus (két tekercs esetén) az az SU vágott mag (csúfnevén hiperszil) aminek két cséveteste van, és ezeken teljesen szimmetrikusan helyezkedik el mind a két félprimer, mind pedig a szekunderek, szóval a szórásuk is egyforma, nem is változik egymáshoz képest a két szekunder feszültség a terhelés növekedésével arányban.
Viszont ez a két hiperszil nem baj ha legalább 50%-kal nagyobb teljesítményt tudna, de nem tud, meg hát a szórásuk amúgy nagyobb mint egy toroidnak, szóval a feszültségesése összességében nagyobb (de legalább szimmetrikus).

Diódákból van itthon hirtelen ez a KBPC3506, meg van MBR10100 meg van STTH30P03S. Rászántam egy napot az egészre. Nem voltak nagy különbségek, meg lehet, hogy csak bebeszéltem magamnak, meg egyébként is szubjektív ez a dolog, de a gyors diódák nekem most sem jöttek be. A graetz-cel a legjobb a hangja szerintem, utána az STTH és a végén az MBR, ezekkel mintha kissé izgága (zavart) lett volna az egyébként végtelenül nyugodt hangkép.
Majd megkérdem erről is az AI-t hogy mit szól hozzá...

Szia!
Nem tudom mennyire eszement dolog, de ha négy egyforma szekunder kell, akkor én mindig párhuzamosan fűzöm a négy szálat a toroidba. Egymás mellett futnak, nincs mérhető eltérés köztük.

Es gyorsabban elkeszul!

Észszerű megközelítése a problémának. De talán érdemes azt is végig gondolni, milyen hatásai vannak/lehetnek annak a helyzetnek, amikor a két tápfeszültség kis mértékben eltér egymástól. Általában ennek nincs hatása semmire (tudom, a "kis mértékben" az nem egy műszaki meghatározás, és mindennek mindenre van hatása, de én itt most a realitás talaján vizsgálódnék).
Továbbá mennyire van értelme a végtelenségig szimmetrizálni a tápot, amikor a terhelésük szimmetriája sem szigorú elvárás?

Akkor van jelentősége, hogy a két tekercs teljesen egyforma legyen, ha 1db graetz egyenirányít, a két tekercs sorbakötve, és a középkivezetés megy a pufferek közös pontjára, és így kapunk kettőstápot. Nem az a baj, hogy a két DC fesz nem lesz egyforma, hanem a két tekercs terhelése nem oszlik meg egyformán, és a hullámosság nem csak 100Hz-es, hanem 50Hz-es komponenst is fog tartalmazni.

Vannak az együtt tekerésen kívül más trükkös megoldások is. Pl. több kisebb feszültségű tekercset kell készíteni, és ezeket úgy sorbakötni, két külön csoportban, hogy a végén egyforma szórást adjanak ki.

Ge Lee-nek esetleg pont azért volt jobb a rosszabb diódával, mert annak nagyobb a soros veszteségi ellenállása, valamit a feszültségesése, és ezért csökkenti az asszimmetriát.

Volt régen olyan toroidom, egy bedobozolt Quad-dal együtt eladtam mert nem bíztam benne. A 33V-os szekunder 6db 1,2 átmérőjű huzallal volt megtekerve. Normál használat esetén, ha bárhol menetzárlat van a szekunderben, ha jól van tekerve nem gond, mert ugyanarra a menetre lesz zárlat és nem történik semmi. Na de, ha átforgatom erősítő tápjává a huzalvégeket, akkor a végeken már 66V feszültség különbség van egymás mellett amit csak a lakk választ el egymástól. Ebben én így nem bíznék meg hosszú távon, az más kérdés, ha impregnálva van, akkor lehet elvileg örökös.
Van egy nagy toroidom, amin elférne kényelmesen mind a 4 tekercs, de ha már dual mono akkor tényleg legyen is az, ne legyenek nekem a szekunder tekercsek kapacitív csatolásban a két csatorna között.
Eddigi erősítőimnél ez nem nagyon jött ki, de ezt is kipróbáltam közös tápról, és bizony ennél hallhatóan számít, szóval mindenképpen dual mono lesz.

Skori: Nem olvasol figyelmesen. Jelenleg nincs semmiféle aszimmetria, mivel hiperszilekről járnak a végfokok. Az aszimmetria amit mutattam azt egy toroid két egymáson lévő tekercsén mértem.

És akkor ott van még egy gond, majd az is megoldódik idővel, ami az erősítés. A végfok erősítése önmagában kicsi, azon a ponton (jelszinten), ahol a forrásomnak a legkisebb torzítása van, csak kb. 10W-ig tudja kihajtani. Gyárilag ugye van benne előfok, de az előfok és a végfok között meg van elkó, meg hangerőpoti. Egyiket sem szeretném a jelútba betenni, mert az 50%-nál jóval kevesebb esélyét (inkább nullához konvergálót) látom annak, hogy a hangzást ez a két alkatrész javítsa, vagy legalább ne rontsa.
A másik verzió, hogy emelek kicsit a végfok erősítésén, de azzal meg annak paramétereit rontom. Valamelyik ujjamat viszont meg kell harapnom, majd meglátjuk. Csak ne unnám már borzalmasan ezt az örökös kísérletezést.

A végfok erősítését nem bántanám ha most jó. Kell elé az előerősítő.

A trafós dolog az mindig valahogy visszatérő probléma, mert ami jó az rossz, de fordítva is igaz.
A tekercselt-vágott mag nagyon jól kezelhető, szeretem mint kísérleti alany, percek alatt lehet módosítani. Csak a légrésre nagyon kényes, magas az üresjárási áramfelvétele, búghat, meg a szórása is elég nagy.
A lemezelt trafót meg nem szeretem szétszedni. A toroid az a legjobb lenne, csak csintalan. Elméletileg sem lehet úgy tekercselni, hogy szépen menet-menet legyen. Ráadásul a huzalon keresztül nehezedik az egész trafó a szerelőlapra. Egyedileg viszont lehet szép lassan úgy tekerni (fűzni), hogy a szigetelő fóliát a huzallal együtt tesszük a menetek közé. Ez nyilván 100 menet alatti kivitelnél lehet megoldás, azaz valóban kW feletti trafónál oldható meg. Kisebbeknél borzalmas. Nem kívánom senkinek még büntetésből sem.

Ha ennyire kézenfekvő a megoldás (és ma már a diódahidak nem drágák), akkor miért nem a két független tekercs és dupla diódahíd az egyedül használatos kialakítás?