Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Erősítő kimenő teljesítményének mérése
Lapozás: OK   1 / 8
(#) pesta3 hozzászólása Júl 8, 2010 /
 
Sziasztok!

Van egy 4 ch 1000w-s autó erősítőm "RAVELAND XA 1000", az egyik csatornára kötöttem egy Sbx 2530-as mélynyomót. Azt akarom megmérni digitális multiméterrel ,hogy hány w-ot ad le az erősítő.
Próbáltam már a mérést...az erősítő kimenetén ahova a hangszóró kábelt rögzítem..itt mértem volna a V-t de nekem csak max 1,5 V-t mutatott :S
Mondom ez nem létezik....
Az Ampert nem nem tudom hol kell mérni..
Légyszi segítsetek!
Kérem a hozzáértőket ,hogy részletesen írják már le .
4 db 12 V-s tápegységet párhuzamba kötöttem így 48 A-t tudok kipréselni.
Remélem mindent leírtam ami szükséges...

Előre thx!
(#) szamóca válasza pesta3 hozzászólására (») Júl 8, 2010 / 1
 
Adsz az erősítőre 1kHz-s sinus jelet teljes kivezérlésig, és megméred a kimenetén a sinus effektív feszültséget és annak a négyzetét osztod a terheléssel.
(#) pesta3 válasza szamóca hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Vagyis akkor lejátszok egy 1Khz-s hangot a számítógépen mivel arra van rákötve ...a hangerőt felcsavarom a "plafonra" ..azután multiméterrel megmérem és ezt az értéket négyzetre emelem és elosztom a hangszóró ellenállásával ami 8 Ohm???

Jól mondom vagy rosszul? :S

Előre THX!
(#) szamóca válasza pesta3 hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Megfelelő terhelhetőségű műterhelést kötsz a kimenetre.
Párhuzamosan kapcsolsz egy hangfrekis voltmérőt, vagy inkább szkópot. (A multid nem biztos hogy tud 1kHZ-en használható adatot mérni.)
Addig tekered a hangerőt míg a jelben torzulást (csúcslevágást) nem látol. (szkópnál) Ez hamarabb következik be mint hogy csutkára tekernéd a hangerőszabályzód.
A CEA 2006 szabvány előnye, hogy világosan rögzíti: 4Ohm-os terhelésnél, maximum 1%-os THD + N (teljes harmonikus torzítás és zaj) mellett 1kHz-es frekvencia ponton.
(#) szamóca válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Vagy még többet. Pl. az enyém is. :yes:
(#) pesta3 válasza szamóca hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Megmértem a 4 táp összesen 10,99 V-t ad le...csatornánként a kimeneten 0,02 V-t mértem de a bemenetre nem engedtem semmilyen jelet..
Csak multiméterem van!
Ezzel kellene megoldanom valahogy
ÉS ezt a torzítást ,hogy kell érteni?
Hallható??
(#) yohnsee hozzászólása Júl 8, 2010 /
 
Engem az érdekelne, ha valaki jártas ilyenben, hogy egy digitális végfokmodult (állítólag 2x500W/4ohm/0,1%THD+N) hogyan tudnék kimérni, hogy valóban képes-e erre a teljesítményre? Illetve 2ohmon stabil, így hídba kb. 850-900 W-ot kellene tudnia. Sajna szkópom nincs, de a digitmultim 10MHz-ig tud frekit mérni, ha az segít rajtam.
üdv
(#) szamóca válasza pesta3 hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Ez így megfelelő műszerek nélkül nem fog menni. A multid nem tud mit kezdeni az 1kHz AC.val.
Más módszer. Szétkapni a cuccost, megmérni a tápfeszültségét a végfoknak a transzverter után, Ebből levonsz 3-5V-ot a puffertápfeszesésre, saturációra, majd ezt az értéket emeled négyzetre, és osztod a terheléssel.
Ez nem valós adat ugyan, de jól közelít.
(#) CHZ válasza yohnsee hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Fentebb már nagyjából leírták a mérés módját .
Ebből következik , hogy szkóp is szükséges és a DMM nem mér valós váltó feszültséget 10MHz-ig , esetleg 3-500 Hz- ig . A 10 MHz frekvencia mérés felső határát jelzi csak . Az erősítő teljesítményét akár 50 Hz ferekivel is mérheted . De a kimenetén műterhelésen látni kell a szinusz torzítását , mert túlvezérelt állapotban hamis eredményt kapsz .
(#) yohnsee válasza CHZ hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Értem. Tehát semmi plusz nem kell azért, mert digitális.
Műterheléseket hol lehet kapni, illetve hogy szokták őket házilag készíteni? pl. veszek 100db 800ohm/5W huzalellenállást és párhuzamosan kötöm őket?
bocs, ha hülyeséget kérdeztem.
üdv
(#) szamóca válasza yohnsee hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Hát az kissé drága lenne.
Vegyél egyet de megfelelő terhelhetőségűt. Ez elég húzós ár is lehet, de pl egy 1000W halogén lámpa hideg ellenállása is 4Ohm. Vagy veszel vasaló, vagy bármilyen hőtermelő háztartási gépből cekászt megfelelő hosszúságban, és feltekered valamilyen szigetelő anyagra, aminek jó a hőtűrése.
(#) pesta3 válasza szamóca hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Lenne még pár kérdésem... hogy néz ki a transzverter?
Minden csatornának külön külön van egy transzertere?
Csak azon a csatornán akarom megmérni a teljesítményt ahova kötöttem a mélynyomót!
Meddig tekerjem a GAIN potit?
Csutkára?
A bemeneten az RCA-t kihúzzam?
(#) szamóca válasza pesta3 hozzászólására (») Júl 8, 2010 / 6
 
Ha a második számolgatós verziót választod, akkor nem kell mérőjel, tehát letekerheted az erősités szabályzót csutkára.
A transzverter vagyis a feszültségátalakító csinál neked a 13V-ból 2x XXV-ot. No ebbe most ne menjünk bele.
Látsz két nagy sárga hengert középtől kissé balra fenn, majd ha a levetted a fedlapot. Azok a puffer elkók. ezek lábain tudsz mérni multival DC feszültséget amiből számolhatsz.
De ha nem vagy biztos magadban akkor inkább hagyd, mint tönkre tedd. A két bizti hány A-es ebben a gépben?

szerk: No találtam egy orosz oldalon mérést.
Raveland XA 1000
4 х 75 вата RMS на 4 ома
2 х 180 вата RMS на 4 ома (bridge)
(#) pesta3 válasza szamóca hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Igen azt választom "2. verzió"
Azért csak megpróbálom kimérni,azzal csak nem rontok el semmit...gondolom én..
2X20A biztosíték van benne.
(#) proba válasza yohnsee hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
A szkópot -ha nem akarsz pontos mérést- egy fejhallgatóval is helyettesítheted. Sorba kötsz vele egy 1K körüli ellenállást és hallgatózol a kimeneten a műterheléssel párhuzamosan.A szinusz vágása már hallható torzítást okoz ,akkor egy picit visszaveszel a hangerőből.Ekkor mérhetsz a terhelésen feszültséget .Esetleg a műterhelléssel párhuzamosan kötsz egy 4,7K potit amivel a hangkártya bemenetére visszavezeted a kimenő jelet .Egy szkóp programmal meg vizsgálgathatod.(ha hiteles osztót használsz akkor a szkóp programmal is tudsz teljesítményt mérni.)
Terhelésnek valóban jó a sok sok ellenállás párhuzamos kapcsolása
(#) pesta3 válasza szamóca hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Kösz szépen a segítséget!

Még 1 kérdés..mennyibe kerül körülbelül egy ilyen SZKÓP?
(#) karpi válasza pesta3 hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Talan egyenaramban mertel ,valtoaramot kell merni a kimeneten ahogy a kolegak leirtak.

Szkop-al nem latsz 2% torzitast sot meg 10% se nagyon .Vannak az ajanlott PC programok amikben van spektrumanalizator, szkop , audiogenerator stb...ezek a torzitast is merik ,jel/zaj viszonyt...stb.

Melynyomonal zenehez autoba nem olyan veszelyes a 10% torzitas szub-nal se anyira kell vigyazni hogy ne jelenjen meg magas harmonikus komponens a hangszoroba es OK .

A hozzavatoleges ero W-ban a tapfeszultseg es a terheloellenallas ismerete alapjan:

P=(Utap^2 )/(8*Z)

Ugyanez a kimenofeszultseg fugvenyebe

P= (Uki^2)/Z

......ahol Uki =kimeneti valtoaram efektiv erteke egy valtoaramo ( alacsonyfrekvencias voltmerovel merve)

Oszciloszkoppal merve kb. Upp/3 =Ueff szinusz hullamforma eseteben.

Upp= U csucstol--csucsig

ennek az efektiv erteke pontosabban 0,707*( Upp/2)

Ezt a feszultseget ke lehet merni a hangszoroval azon halgatva a hangzas minoseget hogy lassad hasznalhato e az adott kivezerlesen a cucc.

Ampert a tapfeszultseg kabel megszakitasaval egy sorba kotott ampermeron keresztul taplava az erositot kell merni .

1000W /12v => kb. 100A !
(#) skero válasza szamóca hozzászólására (») Júl 8, 2010 /
 
Szia! A nagyteljesítményű huzalellenálás vagy háztartási gépek ,vasaló, nem fordulhat elő hogy induktívak? Egy adott frekvencián így más ellenálásuk lehet mint az egyen ellenálásmérőn mért, vagy mint a hálózati 50Hz -en.
(#) ptesza válasza szamóca hozzászólására (») Júl 9, 2010 /
 
Szimmetrikus tápnál a teljes tápfeszt kell mérni?
(#) szamóca válasza ptesza hozzászólására (») Júl 9, 2010 /
 
Ha a testhez viszonyítod, akkor a képlet U_tap^2/{2*R_t} ha a teljes csúcstól-csúcsig táphoz {U_{cs-cs tap^2}}/{8*R_t}
De a tápfeszültségből ki kell vonni a tápösszeesés okozta feszültségcsökkenést, és a végtranzisztorokban bennmaradó saturációs feszültségeket.
(#) szamóca válasza skero hozzászólására (») Júl 9, 2010 /
 
Egy hangszóróval még rosszabbul járunk.
(#) karpi válasza skero hozzászólására (») Júl 9, 2010 /
 
Minden "fogyasztonak" van induktiv ,kapacitiv es "tiszta" ellenallasa . Egy hangszoronak Z erteke sokkal nagyobb hatarokon belul valtozik a frekvencia fugvenyebe mint egy "rezso" ellenallashuzalbol "tekert" hazi muterheles eseteben.

Lejebb irtam hogy tulajdonkeppen az adott hangszoron kene merni ,nem muterhelesen halgatjuk a zenet.

Van a netten mero muterheles kapcsolasi rajz ami egy hangszoro frekvenciamenetet es Z valtozasait "leutanozza".

@szamoca emlitette ! Kivonni az "U"-bol a feszultsegesest es a kapcsolason "marado" feszultsegeseseket (tranzisztorokon es emiterellenallasokon)

Peldaul ....U= 100 V ---> 100^2 =10000

Z= 4Ohm ( 8*Z=32)

ebbol P= 10000/(8*Z)---> =312,5 W

Feszultsegesesek plusz tranzisztorokon+emitterellenalason marado fesz mondjuk 10V .

100V-10V=90V ....90^2= 8100 ..ebbol...

P= 8100/ 32 = 253,125W

312,5 - 253,125 = 68,375 W -al kevesebb erot adhat ki az erosito. ez kb. 20% .

Altalaban az P= U^2/(8*Z) -20% egy elfogadhato megkozelito szamitas a 0,4Ohm-os emitterellenallasokat feltetelezve es kb.1V maradekfeszultseg a vegtranzisztorokon .De elobb ki kel vonni a tapfeszultseg esest ha nincs stabil Utap.
(#) watt hozzászólása Júl 9, 2010 /
 
Annyit tennék hozzá az eddig leírtakhoz, hogy én nem 1KHz-en mérnék, hanem 50...100Hz-en, ezt a multiméter is meg tudja mérni.
Valamint azt, hogy nem egy csatornát terhelnék, hanem az összeset, ahogy a valóságban is, mert a táp összeeseését csak így lehet rendesen tesztelni. Nagyon becsapós lehet a kapott eredmény egy 4csatornás erősítő esetén ha csak 1csatornát terhelünk. Csak magunkat csapjuk be természetesen...

Műterhelésnek valóban a tantal vezeték(fűtőszál) a legjobb(legalább 0,4mm-es), mert melegedésre kevésbé változtatja az ellenállását. Rá kell tekerni egy kerámia rúdra. Induktivitása elhanyagolható, főleg alacsony frekin. Ebből annyi kell, ahágy csatornás az erősítő.

A fülhallgatós szondázást részesíteném előnyben én is, ha nincs más, esetleg kis hangszóróval is lehet hallgatózni, persze soros ellenállás kell oda is!

PC-s szkópokkal, programokkal óvatosan, ha nem tudja valaki hogyan kell illeszteni a hangkártya bemenetére az erősítő kimenetét!

A jelforrás lehet egy megírt CD-is, amire egy PC programmal generálunk jelet(pl. SoundForgeXP)
(#) ptesza válasza szamóca hozzászólására (») Júl 9, 2010 /
 
Az nem olyan biztos. Mondjuk ha felvesszük az impedanciamenetét a hangszórónak , akkor pontosan lehet tudni , hogy pl:100Hz-nél 8 ohm , 300 nál meg 3.8 ohm, ami lehet ,hogy épp az impedancia minimuma lesz az adott hangszórónak. Amit vagy szeret ,vagy nem .Azonkívül hangos is lesz...

Ez azért jó, mert le lehet tesztelni , egy adott hangszóróval az erősítő képességeit . Hiszen nekik később is együtt kell tudni működni.

Szerintem
(#) ptesza válasza szamóca hozzászólására (») Júl 9, 2010 /
 
Akkor ezekszerint a B5 erősítőm , +- 36 voltról:
4 ohm : 120 W
8 ohm : 60 W

Megfelelő teljesítményű trafót feltételezve!
(#) szamóca válasza ptesza hozzászólására (») Júl 9, 2010 /
 
-A vigyorex smiley azért van a mondat végén, mert egy hangszórónak az impedanciája lényegesen változóbb mint egy ellenálláshuzalnak.

-Az korrekt érték, ha a traffentyűd 320VA tud 4ohmos, és 160VA 8Ohmos hangsugárzót feltételezve..
(#) szucsip hozzászólása Júl 10, 2010 /
 
Üdv mindenki!

Nekem is lenne egy nagyon "naiv" mérési javaslatom, de legalább 2db műszer kellene hozzá, és nem ártana, ha mondjuk 50Hz -en pontosan mérne.

Számítógép sine generátorából 50Hz a bemenetre, és a bemeneti feszültséget kéne mérni + a kimenetit.
Ha feltételezzük, hogy az erősítő valóban egy lineáris eszköz, akkor ube és uki közötti függvény között egy konstans teremt kapcsolatot. -->

--> Ez alapján meg lehet határozni azt a kivezérlési szintet, ahol még nem torzít az erősítő nagyon. Mert ha pl 20mV bemenőjel hatására 2V a kimenet, akkor 50mV -ra már 5V kell lennie a kimenő fesznek.

A feladat arról szólna, hogy addig kéne felfelé vinni a bemeneti vezérlőjel amplitudóját (véletlenül sem a gain gombbal!!!) a számítógépen, hogy a kimeneti fesz. már aránytalanul nőjjön. (mert ha levágódik a színusz teteje, akkor kisebb lesz az effektív értéke, mint ha még a "púp" is rajta lenne)

Aztán ez a kimeneti fesz. érték lesz az uki max. Utána egyik multimétert sorba kéne kötni a hangszóróval 20A árammérés határban, a másikat pedig a hangszóróval párhuzamosan kötni feszültségmérés módban. Vigyázat; az árammérők csak pár másodpercig viselnek el ilyen nagy áramokat! Még ha nem is megy tönkre a benne lévő soros ellenállás felmelegszik-->nagyobb lesz az ellenállása--> ugyan akkora átfolyó áram hatására nagyobb feszültség esik rajta, és így többnek méri az áramot.

Mindig minden műszer AC módban legyen, a legmegfelelőbb méréshatárban. A mérés frekvenciája 50Hz től ne legyen sokkal több, de a hangszóró rezonancia frekvenciáját érdemes messzire elkerülni.
(#) karpi hozzászólása Júl 10, 2010 /
 
A figura az hogy amplitudoban hatarolva lessz de az efektiv érték az nö ! .
A kitoltesi tenyezo növekszik igy a kimeneti feszultseg efektiv erteke is nö .Ezt a vagast már lehet szabad szemmel is latni .

Szerintem ahogy leirtam mar a PC soft analizatorokkal lehetne megmerni a torzitast .
Spektrum analizatorral ki lehetne ertekelni vagy legelabb is megfigyelni mi jelent meg pluszba az eredeti hangoz kepest .
Kerdeses hogy egyaltalan erdemes e ilyen nivon foglalkozni ?Sokkal nagyobb torzitasok kerulnek be a jelbe mindenhonnan mint amit egy aranylag linearis szakaszban egy vegerosito termelne .Elöte is utana is van meg mindenfele torzitas.

Nagyon mely hangoknal a fül nem érzekeny a kisebb torzitasokra de meg a hamis hangokat se észleli olyan élessen/határozottan.Ebben a hangsavban inkabb a melyhangok ''definicio''-jarol beszelnek ami inkabb a felfutas es lecsengesi viselkedesrol szol ,vagyis inikabb a dinamika szamitana (szoros /ütös/düborgö/hatarozott ...stb)
Adott merteku torzitas noveli az efektiv erot es szinezi a hangot sokszor tomorebbe teszi a basszust de mas magasabb hengsavban is itt mar a torzitas merteke es a termelt paratlan es paros harmonikusok aranya adja meg a kellemes vagy rosz hangzast.

A tul "tiszta" torzitas mentes cuccokat nem nagyon szereti a halgatosag tul szaraz tul elettelennek tartjak.
(#) szucsip válasza karpi hozzászólására (») Júl 10, 2010 /
 
Hello!

Nem azt mondtam, hogy nem fog nőni, hanem hogy aránytalanul fog nőni...
A kitöltési tényező helyett helyesebb lenne a félperiódusok "görbe alatti területének integrálja".

Viszont a kimeneti áramot minden képen -"közvetlen" vagy közvetett módon- kéne mérni, ha nem tiszta ohmos a terhelés-.

Én azért javasoltam a multiméteres dolgot, mert ez tűnik a leg egyszerűbbnek,és nem kell annyit molyolni PC-n , a fene tudja milyen hangkártyával, meg antennázzásra hajlamos vezetékekkel.
(#) watt válasza szucsip hozzászólására (») Júl 10, 2010 /
 
Én úgy vettem ki, hogy a PC csak érintőlegesen lett megemlítve, nem mint szükséges összetevő a mérőkörben.

A torzítás füllel hallható, nem kell semmi műszer. A teljesítmény amúgy sem sokat mondó adat, csak iránymutató egy hangszóró kiválasztásához(kivéve, mikor marketing jeleggel villogtatják a hülye adatokat!). Ezért nem lehet akkorát tévedni, ha nem torzításmérővel határozzuk meg a mérési küszöböt. Én amúgy nem is a kimenő feszültséget mérném, hanem a tápot, levonva azt a 2-3V-ot ami esik a tranyókon és abból számolnám a teljesítményt. A kapott eredmény kielégítő lesz és egyenáramú lesz a mérés. Itt még annyira sem számít a torzítás pontos detektálása. Gyakorlatban tök mindegy, hogy 90, vagy 95W... sőt!
Következő: »»   1 / 8
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu