Fiatalok!

Aranybányát találtam!
Lehet hogy sokaknak nem újdonság, nekem az volt. Érdemes böngészgetni.

https://www.audioservicemanuals.com

Olyan dokut is megtaláltam, ami nincs fent az elektrotanyán. Ami nagy szó!

A kondenzátorok visszafelé vannak beépítve?
Egy dolog, aminek sokan nem tulajdonítunk, tulajdonítottunk jelentőséget.
Főleg nagy impedanciás áramkörökben gondoltam eddig is jelentőségét, de mérni nem is próbáltam...
Ha ezen Felvételen mutatottakat látjuk, felmerül a kérdés, a csöves erősítő csatoló és egyéb helyre berakott polarizálatlan kondenzátorainkat jól építettük-e be. Az a torta a habon, hogy sztereó esetén ha nem egyformán építettük be, hanem véletlenszerűen a csatoló kondenzátorokat, máris komoly hiba szakad ránk.

Öreg motorosoknak tudniuk kellene, de ha nem, akkor most itt az alkalom hogy megtanulják.
Sajnos vannak olyan kondenzátorok, amelyeken elmaradt a jelölés.
Volt nálam javításra egy csöves OTL fejhallgatórrősítő, no abban a konstruktőri biztosra ment. Vékony rézfóliából hüvelyt készített a kondenzátoroknak (sőt még az ellenállások a is), és a hidegebb, alacsonyabb impedanciás pólussal összekötötte.

Egy bizonyos kapacitás felett már nem okoz gondot ha nem szabályos a beszerelés, de mondjuk egy 60kOhm alatti kimenő, és egy 1MOhm körüli bemenő impedanciájú fokozat közötti csatoló kondenzátor esetében mindenképpen indokolt.

Láttam én is ilyen biztos, ami biztos megoldást, ahol a kondenzátor külsőleg rárakott rézfóliát "leföldelték". Amit még néhány jóhírű csöves erősítőnél láttam, a csatoló - több száz nF-os kondenzátor 10nF-al való átblokkolásnál ennek a kis kondinak nyilván nem mindegy a bekötése.

Szerintem "öreg motorosként" sem szabad leragadni adott megoldások mellett, ez alatt azt értem, hogy attól még hogy esetleg csöves erősítőt építünk, még kihasználhatjuk a modernebb alkatrészek lehetőségeit. Csak a példa kedvéért: még csöves áramkörökben is lehetnek előnyei az SMD alkatrészeknek is, mert a kis méretüknél fogva pl. kevesebb zavart szednek össze, vagy pl. egy SMD ellenállás parazita induktivitása sokkal kisebb mint egy furatszerelt ellenállásé. Gondolok itt pl. egyes kapcsolásokban, a rácsba sorosan bekötött 100ohm nagyságrendű "vadrezgésgátló" ellenállásra, vagy éppen apró csatolókondikra, vagy akár segédrács hidegítőre.
Kettő, esetleg többrétegű NYÁK-on ügyesen lehet árnyékolásokat kialakítani, tervezhetők, méretezhetők a szórt kapacitások és induktivitások a fix vonalvezetés miatt. Sokan idegenkednek ettől, pedig meg lehet jól is csinálni.

Még annyit érdemes az smd-kkel kapcsolatban a 2 kivezetés közti megengedett feszültség többnyire nem nagyobb 200V-nál.
Ui: Még azt is megjegyzem, hogy az smd alkatrészeknél a pad még közelebb is van, mint maga a kivezetése az alkatrésznek...

Ez esetleg 1206 méret esetén igaz, és ott sem mindegyikre, az ennél nagyobb SMD alkatrészek (2512 vagy nagyobb) többet bír. Ehhez nem egy általános leírást kell nézni, hanem konkrétan az adott alkatrész adatlapját - mert típus és gyártó függő is.

Továbbá SMD alkatrészek probléma nélkül köthetők sorosan vagy párhuzamosan...

De nemrég vettem 1206-os SMD kondikat amelyek 500V feszültségtűrésűek, és 2512 mérethez hasonlókat, amelyek 1kV feszültséget bírnak (de lehet, hogy 1,2 vagy 1,4kV-os, otthon tudnám megnézni pontosabban.).

A PAD olyan amilyet tervezel hozzá, akár ki is lehet marni a panelt, és akár besűllyeszteni a panel síkjába az alkatrészt. A gyári paneleken általában van védőlakk réteg, ami megnehezíti az átütést, de légszerelt, vagy forrléces megoldások esetén sem tilos SMD-t használni. Alkalmaztam már olyan megoldást is, ahol lábakat forrasztottam az SMD alkatrészre, és furatszerelt alkatrészt helyettesítettem vele - mert éppen ez volt egy járható megoldás az adott helyzetben.

Raktam már én is élével is... De pl. egy csövesnél olyan rejtett hibákat, kúszóáramokat idézhet, hogy csöves technikánál részemről biztosan nem fogom alkalmazni, de ez szubjektív.
A pad-okat sokszor széthúzom a tervező könyvtára ellenére, mert biztonságosan viszek el a kivezetések közt vezetősávot, vagy mert biztos, ami biztos alapon messzebre teszem, De ezek kizárólag kisfeszültségű alkalmazások, 50V DC alatt.

Bár nem néztem végig a videót, de villamos szempontból nincs eltérés abban, hogy miként kötjük be a kondenzátort. A fekete gyűrű a meleg pontot jelzi. A másik kivezetésre csatlakozó fólia van kívül, tehát az árnyékolja a kondenzátor egészét, ha az hideg, vagy hidegebb pontra van kötve. Gitár hangszedő tekercse is önmagát árnyékolja, mert a külső menetek vannak a hideg ponton. De hálózati transzformátor esetében is ha a primer tekercs felső rétegét kötjük a nulla vezetője, akkor kisebb kapacitív brumm jut a rendszerre.

Igen a videó ezt mutatja, amit írsz. A hálózati trafó vs. fázis-nulla bekötés szintén a hifista ínyencek kritériuma - hogyan legyen bekötve a hálózati trafó.

Nézem ennek a srácnak a "műhelyét", és azon tűnődök, hogy egy műszer múzeumba csöppentem. Azon a pici felületen, ami a felhalmozott műszerek között mint munka felület marad, nem nagyon lehet értelmes munkát végezni.
Az a gyanúm, hogy a srác valamiféle TikTok kihívást talált, aminek az a mottója, hogy ki tud több mindenféle elektronikus műszert felhalmozni, és megmutatni a videójában.
Vagy csak egyszerűen hivalkodik az évek során szerzett műszerek tömegével.
( Meg amúgy is a sárga irígység beszél belőlem. )

Én ezt a csöves problémát úgy oldottam meg, hogy nem építek elektroncsöves áramköröket.

Ahogy írtad. A Jantzen is jelzi, hogy melyik a belső kivezetés, és a külsőt a földhöz kisebb ellenállás felé kell, hogy legyen a szöveg szerint.

Ez műszaki szemmel nézve még rendben is lenne, na de az nem véletlen hogy senki nem tesz SMD alkatrészeket csöves erősítőbe. Félvezetősbe is csak addig tettem amíg meg nem hallgattam az adott kapcsolást úgy is, aztán kivettem és visszatettem a lábast, akár ellenállás volt akár kondi.

Mint ahogyan a lábas ellenállások esetében, ugyanúgy az SMD esetében is vannak minőségbeli különbségek. Tehát nem mindegy hogy az ellenállás milyen pontosságú, mekkora a hőfokfüggése, zaja, stb... Ez csak egy a technikai megoldások közül, amit szerintem manapság nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Olyan nagyon nagy különbségek nincsenek. Van a vastag és a vékonyrétegű gyártástechnológia és ennyi. Illetve amit audió vonalon SMD ellenállás ügyben lehet találni az egyedül a Vishay Melf szériája de ilyen nem nagyon van a sarki boltokban, és az ára is más léptékű, 0,5-0,6 euró/db szemben egy pár forintos SMD ellenállás árával. Az akár még jó is lehet, ilyet nem próbáltam. Farnellnél mondjuk van belőle bőven.

A MELF gyakorlatilag ugyanolyan ellenállás, mint a hagyományos fémréteg ellenállások, csak a huzal kivezetés helyett a két sapka a beforrasztandó.
Ugyanúgy alumíniumoxid kerámia hengerre gőzölik a fémréteget, ugyanúgy spirál köszörüléssel állítják be az ellenállás értéket, ugyanúgy fém sapka adja a kontaktust.

Ezért is nem értem, hogy mi a bánat miatt ilyen drága.
Erre tudtok valami érdemi magyarázatot?

Lehet hogy nem fém sapka a kontaktus, hanem a gőzölt fémréteg van forraszthatóra kialakítva a két végén. De így még egyszerűbb is.

E szerint van belőle 34 fajta, gondolom nem csak anyagban térnek el hanem sok más tulajdonságukban is, mert látok ott szénréteget, meg fusible-t meg nagy feszültségre, vagy hőmérsékletre vagy frekvenciára készültet, meg precision-t meg professional-t szóval nem olyan egyszerű ez... Biztos leírják valahol azt is hogy melyiket milyen célfeladat megoldására szánják meg talán még azt is hogy milyen technológiával készül, majd akit érdekel az utánanéz.

A 'srac' csak siman megszallott.
A muhelye pedig joval a tik-tok app megjelenese elott is komoly cucc volt, sokkal nagyobb, mint ami a capacitor bekoteset taglalo videojaban latszik.
Nagyon sok videot legyartott mar csoves cuccokrol, eleg jo minosegben (mind tartalom es megjelenes tekinteteben).

A srácnak gondolom simán a rendszeres jövedelméből futotta minderre.

Elképesztő, hogy a világ boldogabbik felén milyen brutális műhelyfelszereléseket tudnak összeszedni a megszállott elektronika rajongók.

Az Orionban a mikrohullámú fejlesztési főosztályon volt egy pár komoly műszerünk. Aztán egy alkalommal a könyvtárból kihoztam az amerikai rádióamatőrök évkönyvét. Akkoriban minden évben bemutattak egy ottani amatőrt, a műhelyét, a tevékenységét.

Nos az ott bemutatott amatőr műhely műszerparkja többszörösen lekörözte a főosztályunk teljes műszerezettségét.
Nekünk a legkomolyabb műszerünk egy 22GHz-es takeda spektrumanalizátor volt, az is cocom listás, balkézről tudta valahogy behozni egy külkereskedő.

Az amatőr műhelyben 40, 80, GHz-es analizátorok, csúcs oszcilloszkópok tömege, meg minden olyan műszer, ami után nekünk csak csorgott a nyálunk.

Jó kis életérzést adott abban az időben miközben nekünk azt papolták, hogy mennyivel fejlettebb a szocializmus, a rothadó nyugatnál.

Hogy mik vannak! Az Orionban volt reakciós kiadvány a könyvtárban?

Rengeteg "reakciós" irodalom volt. Szaklapok, szakkönyvek tömege.
Orosz, és egyéb szocialista relációjú szakirodalom meg alig akadt. Igaz, nem is kereste senki.

Persze, mert a MELF csak egy tokozási forma, ( Metal Electrode Leadless Face ) és egy csomó olyan alkatrészt kihoztak MELF tokozásban, amit korábban lábas jószágként is gyártottak.

Lehet hogy azért drága, mert maga a MELF már kezd kimenni a divatból, egy átmeneti felületszerelési technológiának az építő elemei voltak. ( vannak ) És talán mára már csak kevesen keresik.

Megnéztem az SMD kondit amit említettem. 1812 méretű, és 2kV-os.