Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Forrasztópákák - melyik miért jó
 
Témaindító: mokus, idő: Jún 4, 2007
Lapozás: OK   171 / 171
(#) Black7275 hozzászólása Márc 14, 2021 /
 
Hát a feltételeim:
40.000Ft körül legyen.
sok féle hegy tipus legyen hozzá
legkisebb 0603-as ellenállásokat forrasztanék vele
nem szeretnék állomást építgetni
(#) mnyugger hozzászólása Márc 18, 2021 / 1
 
kiforrasztó állomás.
Bővebben: Link
(#) Joe_001 válasza Black7275 hozzászólására (») Márc 18, 2021 /
 
Szia, az SL-20at, és klónjait javaslom, és aminek olyan szára van. 16000-ért is láttam, hasonlót. több fajta hegy van hozzá, én a 2,8mm-esthasználom a sréget. A lapos rész eléh ngy hozza-vigye az ónt. Persze, ha nem fér oda, akkor van kisebb hegyem is. Árgépen nézz utána, vagy ebay, ali. Meleg levegőssel minddel lehet dolgozni, a tartósságukat nem ismertem.
A hozzászólás módosítva: Márc 18, 2021
(#) gyulank hozzászólása Ápr 12, 2021 /
 
Milyen nem hálózati feszültségről működő pákát javasoltok? Levágták az áramot. Olyan kéne ami inkább jobb forrasztásban, minthogy abban ne legyen jó, de tudjon mást is. Napelemen még gondolkodok, szóval akkus sem kizárt. Sajnos egyelőre semmi instrukciót nem kaptam ezügyben. Olyan kéne ami minimum olyan jó, mint egy hq-solder01 30W 230V
(#) Ge Lee válasza gyulank hozzászólására (») Ápr 12, 2021 /
 
Az itt kitárgyalt pákák szinte egyike sem hálózati feszültségről működik hanem jellemzően 24V-ról. Amelyik ezek közül már elmegy egy 12V-os akkuról is az a JBC C245-xxx széria. Az a hq akármi a JBC-hez képest egy vicc.
Ezt a levágták az áramot dolgot nem nagyon tudom értelmezni, ki és miért, és hogy csinálta hogy nem lett belőle baj? Kell szólni a szolgáltatónak és visszaköti.
(#) Skori hozzászólása Ápr 18, 2021 /
 
Sziasztok! Egy ilyen forrólevegős pákát nézegetek: YIHUA YH-8858-I
Bővebben: Link
Többnyire JBC-vel forrasztok, ezt viszonylag ritkán használnám.
Ismeri valaki ezt a tipust? Mennyire használható? Vagy jobb ha másmilyet nézek?
(#) Ge Lee válasza Skori hozzászólására (») Ápr 19, 2021 /
 
Tény hogy egyszerű, de nem tudom mit tudhat hogy abba a nyélbe van belezsúfolva a fűtőteljesítmény, a ventilátor és még a triakos szabályozó is. Erről a fajtáról tudok csak nyilatkozni, ez nekem bevált, bár én sem használom minden nap.
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 19, 2021 /
 
Köszi a választ. A 858D-t is nézegettem. Igaz, hogy több helyet foglal, de talán jobban javítható, ill. üzembiztosabb, hogy nem a nyélben van az egész elektronika.
(#) TAttila77 válasza Skori hozzászólására (») Ápr 19, 2021 /
 
Helló.
Saját és kollégám élményét mesélem el neked. Én már láttam ilyet szétszedva is, nem nagy durranás. Ha naponta szeretnéd használni munkád közben pl. akkor nem ajánlom egyáltalán. Gyenge a kis levegőfúvó ventilátora, főleg a motorja. Kollégámnak megtetszett párv éve, meg is rendelte. Majd mutogatta, hogy milyen tuti cucc, hogy még központi egysége sincs, majd teltek-múltak a hónapok és egyik pillanatban szól, hogy fújjak már le egy kis procit egy TV panelről, mert a csudapitykéje megnyekkent. Na addig tartott neki. "A lámpabél is kiégett belőle", háromszor is megjavtotta, legutóbb a kijelző múlt neki el. Ma már egy spéci használtan beszerzett JBC-t használ. Ma már meg sincs neki.
Arra jó, hogy hébe-hóba előkapod gyorsan lefújsz egy két QFN, egyébb SMD IC-t, de sűrű használatnál el fog romlani a kis motor és bejárod ungot-berket mire találsz hasonlatos bele illőt. Ez saját tapasztalat. kollégámnak volt ilyen, de miután akkor nyekkent meg mikor legjobban kellett volna, így hazavitte othoni kis csip-csupp SMD szórakázásraí használni.
Komoly munkára én JBC, vagy precíziós mini Metcalt javaslom.
A hozzászólás módosítva: Ápr 19, 2021
(#) Skori válasza TAttila77 hozzászólására (») Ápr 20, 2021 /
 
Köszi! Viszonylag ritkán használnám, inkább hobbi célra, így az ár fontos szempont. Végül a 858D-t rendeltem meg. Ha változik a helyzet és gyakrabban kell vele dolgozni, akkor majd veszek valami komolyabbat.
(#) majkimester válasza Skori hozzászólására (») Ápr 27, 2021 /
 
A Steinel-nek van a HL Stick, ami egy mini hőlégfúvó barkács célra, akár elektronikai forrasztáshoz is. Nem foglal helyet az asztalon mint a 858D, kicsi, hordozható. Ha nem haszálod elfér a fiókban. Cserébe nincs hőfokszabályozás, a torkolati hőmérséklet szűkítő nélkül 400, 7mm-es szűkítővel 500 fok, de nyilván a távolság növelésével ez csökken. Arra pont jó, hogy néha néha leszedj egy TQFP-t, igaz nem olcsó, de tartósabb mint a kínai cuccok.
(#) donthomasino hozzászólása Máj 18, 2021 /
 
Keresem a linken, az utolsó két képen található kijlező panelt, vagy rajzát,
illetve a hozzá tartozó Ersa TCS 810 hőfokszabályzó rajzát.
Ha jól sejtem a kijelző panel pontos típusa Ersa TCS 830-00.
Link
Ha valaki tud segíteni, vagy van bármilyen információja nagyon megköszönném.
(#) Proci_85 hozzászólása Máj 28, 2021 /
 
Sziasztok!

Kattogós weller pákahegyhez használtok adaptert? Pl. LT/PT adapter Bővebben: Link
Szimpatikus, mert talán olcsóbb így a hegy, elég egy 6 és egy 7-es adapter, különféle fejekkel. Nem kell betárazni a hegy formájából és a hőmérsékletéből is mindenfélét.
2 kérdés merült fel bennem:
- van ennek a gyakorlatban létjogosultsága vagy legyen egy 7-es véső hegy komolyabb forrasztásokhoz meg 6-os hegyes hegy smd forrasztásokhoz és ennyi?
- az adapter+hegy, mint plusz kontakt mennyit ront a páka hővezetésén?
A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2021
(#) Egri Frédi válasza Proci_85 hozzászólására (») Máj 28, 2021 /
 
Kíváncsi lennék, hogy forrasztasz 6 -os heggyel ólommentes ónt. ( SnCu3 -at ) ...
(#) Proci_85 válasza Egri Frédi hozzászólására (») Máj 28, 2021 /
 
Még régen betáraztam ólmosból. Van ilyen is olyan is. Egyelőre az ólmosat preferálom.
Olvastam olyat is, hogy ólommenteshez a 7-es is kevés, inkább 8-as ajánlott. Nem tudom, nem szoktam (még) azzal forrasztani.
Te hány fokon szoktál ólommentest forrasztani?
A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2021
(#) Bakman válasza Proci_85 hozzászólására (») Máj 28, 2021 /
 
Ez valamilyen közdarab a pákahegy és a fűtőbetét között? Ha igen, nem fogja nagyban rontani a hőátadást?
(#) Proci_85 válasza Bakman hozzászólására (») Máj 28, 2021 /
 
De igen, jól látod. Egy gyári közdarab, aminek a végén van a mágnes. Úgy gondolnám, hogy ezáltal nagyobb mozgástér van a hegy választásnál a kattogós wellerbe.
Bennem is a hőátadás hatékonysága kérdőjeleződik meg. Gyári, meg weller, gondolom nagy xar nem lehet, de szívesen hallgatnék személyes tapasztalatot erről.
(#) Egri Frédi válasza Proci_85 hozzászólására (») Máj 28, 2021 / 1
 
Nem használok ólommentest, csak ha a javítandó panelen azt használtak ( gyárilag ). Elvileg álltalános felhasználásra - gyártói szinten az Sn60/Pb40 már nem használható ( az ólom tartalom miatt). Ennek az összetételnek eutektikus pontja van, ami azt jelenti, hogy itt a legalacsonabb az olvadási pontja. Próbálkoztak hasonlóan alacsony olvadáspontú ötvözet előállításával, de nem jött össze elfogadható árfekvésben. A legközelebbi olvadáspontú 3 - 6% ezüstöt ( Ag ) tartalmaz. de ennek az ára kb. 4 - 10x -se az ólmos változatnak ( ezüst tartalomtól függően ), cserébe jobb a vezetőképessége - akinek megéri. A következő szint az SnCu3, ami ugyan drágább - alapanyag áron - az Sn60/Pb40 -nél, de lényegesen olcsóbb az ezüst tartalmúaknál. ( Az ólom ára ~1/10 -e az ónénak. Az ezüst több, mint 10x -se az ónnak. Ez világpiaci árfüggő. ) Ezek olvadáspontja viszont ~ 40 °C -al magasabb.
Sokan azt hiszik, hogy "másféle folyasztószerrel" könnyebben lehet forrasztani. Nem lehet !!! A folyasztószer nem csökkenti az olvadáspontot ! Ha alacsony a fém hőmérséklete nem lehet kötést létrehozni 2 fém közt. ( Az alkatrész és a NYÁK közt. ) A lágyforrasztás egy diffúziós folyamat - ennek feltételei vannak ( ne menjünk bele ...)

Szerintem kicsit túl van lihegve ez az " ólmos dolog, de a törvényeket jogászok hozzák és nem szakemberek ... "
(#) Proci_85 válasza Egri Frédi hozzászólására (») Máj 28, 2021 /
 
Köszi a részletes hozzászólást. Ennyire nem mentem bele a témába, de izgalmas. Később jobban utánaolvasok. Az eutektikus ponttal új ismeret adtál, külön köszönet érte .
(#) Skori válasza Egri Frédi hozzászólására (») Máj 28, 2021 /
 
Emlékeim szerint az orvosi készülékek, és az autóipari elektronikák kivételt képeznek, azoknál továbbra is használható ólomtartalmú forraszanyag, mivel az megbízhatóbb ill. hosszabb élettartamú kötést ad. Vagy rosszul tudom?

Hobbi szinten meg pláne... hiszen bármilyen gyártáshoz viszonyítva elenyésző mennyiségekről van szó.
(#) Proci_85 válasza Skori hozzászólására (») Máj 28, 2021 /
 
~15 éve mikor nagy felhajtás övezte ezt a váltás témát, én is azt olvastam, hogy kritikus helyeken kötelező az ólomtartalom, mivel a mentes túl rideg kötést ad és idővel sok meghibásodást eredményez. Aztán nem tudom azóta tökéletesedett-e az ólommentes anyag.
(#) Skori válasza Proci_85 hozzászólására (») Máj 28, 2021 /
 
Mondjuk az ólmos forrasztást is el lehet rontani. Az autómnál is jött már elő olyan hiba (az egész műszerfal megőrült + furcsa hibaüzenetek + motor szokatlan viselkedése) ami a műszereket is tartó nyákon, a rajta levő 2x 32 pólusú csatlakozó forrasztási hibájára volt visszavezethető. Annyira kevés ónnal volt beforrasztva, hogy a lábak és a furat közötti térrész felett, a csatlakozó lábai körül a forraszanyagban hajszálrepedések keletkeztek, és kontakthibássá váltak a kötések.
A hiba pár perc alatt javítható (normálisan megforrasztva örök élet +1 nap), de a be és kiszerelés...
Szerencsére már ismert típushiba, 100000...150000km futás között jön elő. Amikor elmondtam egy ismerős autóvillamossági szakembernek a hibajelenséget, kapásból tudta az okát. Néhány netes videó megnézése után, a ki/be szerelést is meg tudtam oldani. Mondjuk ugyaneza hiba ólommentes forrasztással, lehet hogy még garanciális időben kijött volna
A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2021
(#) mnyugger válasza Skori hozzászólására (») Máj 28, 2021 /
 
Ez az i30-as típushibája?
(#) Skori válasza mnyugger hozzászólására (») Máj 28, 2021 /
 
Nem.
(#) Ge Lee válasza Skori hozzászólására (») Máj 29, 2021 /
 
Az ólommentes forraszanyag jóval ridegebb mint az ólmos, ennél fogva főleg olyan helyeken ahol mechanikai igénybevétel is van (rázkódás) és nagy hőmérséklet különbségek is fellépnek (pl. autórádió) gyakran el is repednek. Az a szép benne, hogy ezek a repedések néha még erős fényben nagyító alatt is alig látszanak, egy élmény a javítás.
(#) Egri Frédi válasza Skori hozzászólására (») Máj 29, 2021 / 5
 
Kevesen tudják, hogy az ónnak van egy - más fémekre nem jellemző - "betegsége".

Már az ókorban is ismerték a görögök, rómaiak meg persze a többi akkoriban élő népek.
Alacsony hőmérsékleten ( ~ 10°C ) az Ón atomok közti kötés átalakul és a fém "szétporlad". A felület elkezd megrepedezni és kisebb - nagyobb darabokban lehullik.
( Egy fém rudat le lehet "morzsolni" mint kukoricát a csutkáról. )

A jelenség neve az: Ónpestis

Manapság nem találkozunk vele mert kis mennyiségű ötvöző anyaggal jelentősen javítható ezen tulajdonsága. ( Ólom Pb, Réz Cu, Ezüst Ag, Indium In )

Európába nagy mennyiségű Malayziából származó Ón "alapanyag" kerül, ami jelentős mennyiségű Indiumot tartalmaz. Hasonló az ónhoz, de elektromos szempontból sokszor nem kívánatos.

A jelenség neve:Ónzörej

Az ilyen anyagot "Orosz" Ónnal szokták "hígítani"
A Henkel -nek mi is gyártottunk igy.

Az Ókorban viszont nem tudták a jelenség okát és akkoriban az Európában található ónbányákból "tiszta" ónt nyertek ki. Arról nem is beszélve, hogy a bányászott ércből csak (!!!) a színfémet tudták kinyerni, ami igen tiszta volt. A vegyületek redukciós olvasztása csak évszázadokkal később lett felfedezve. Mivel ez jóval magasabb hőmérsékleten történik jelentős mennyiségű ötvöző is bekerült az ónba. Ennek elterjedésével az ónpestis jelensége a feledésbe merült.

Az elektronikai forrasztásoknál viszonylag "alacsony" hőmérséklet a kívánatos.

Az Ón és ötvözeteinek állapot ábrája hihetetlenül bonyolult. Hasonlít ahhoz, mintha az égen a csillagokat összekötnéd vonalakkal. Nem is tudok róla, hogy - a megfelelő szakembereken kívül - valahol is tanítanák. Olyasmire kell gondolni, mint a vas-karbon diagram. Ezt valamikor megemlítették a gépész, esztergályos, stb ... szakközép iskolákban is Ebből az ábrából lehet "kiolvasni" - hozzáértőknek - az eutektikus pontokat (ahol alacsony(abb) az olvadáspont): Eutektikum

A jelenség ugyan feledésbe merült, de ettől még az Ón tulajdonságai nem változtak. Minél tisztább, annál ridegebb és a hőmérséklet csökkenéssel a ridegsége tovább nő.

Olyan helyeken, ahol szükséges - megfelelő engedélyek mellett - használhatóak az egyébként nem engedélyezett anyagok is.

Pld.:

A Kadmium - Cd igen mérgező a környezetre, de az olvadóbiztosítékokban a kis "pötty" SnCd20 - ötvözetből készül. ( 20% Cd tartalom !!!) Ez egy határozott olvadáspontú anyag és még nem találtak helyette megfelelőt.
A Ciánsav a legolcsóbban előállítható sav, ami az Aranyat Au oldja. Ezért az aranybányászatban használják is. (Néha nem eléggé körültekintően: Emlékezz a Tiszai ciánmérgezésre ...)
(#) majkimester válasza Egri Frédi hozzászólására (») Máj 29, 2021 / 3
 
Másik probléma az ólom mentes forrasztó anyagokkal a tin whiskers képződése ami a felületről kinövő szálakat jelenti, amik azután váratlan meghibásodáshoz vezethetnek: Info Video
(#) Gafly válasza Egri Frédi hozzászólására (») Máj 29, 2021 /
 
Kár hogy mostmanság már anyagismeretet sem tanitanak.
Amikor a feleségem azt mondta hogy "oblong", még nekem is elkerekedett a szemem.
A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2021
(#) hg6dab válasza Skori hozzászólására (») Máj 30, 2021 /
 
Idézet:
„Emlékeim szerint az orvosi készülékek, és az autóipari elektronikák kivételt képeznek, azoknál továbbra is használható ólomtartalmú forraszanyag, mivel az megbízhatóbb ill. hosszabb élettartamú kötést ad. Vagy rosszul tudom?”
Jól tudod, manapság is így van, orvoselektronikai készülékeknél, repülőgépiparban is.
Következő: »»   171 / 171
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem