Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Galvanizálás
 
Témaindító: pisti89, idő: Feb 2, 2007
Témakörök:
Lapozás: OK   3 / 3
(#) store92 hozzászólása Márc 5, 2012 /
 
Heló!

Kiszeretném próbálni ezt a galvanizálós dolgot. Na most az a kérdésem lenne, hogy mekkora feszültség és mekkora áramra van szükségem, hogy működjön a dolog nagy mennyiségben is? Esetleg valakinek van valami komplett kapcsolási rajza erről az eszközről?
(#) korgs2 hozzászólása Jún 14, 2014 /
 
Sziasztok! Sárga horganyozni szeretnék különböző kisebb fém alkatrészeket és csavarokat.Milyen oldattal,elektródával próbálkozzak?Tápegységből milyenre lenne szükségem ?
(#) szucsistvan123 hozzászólása Okt 11, 2015 /
 
Helló!
Most kezdett elegem lenni abból, hogy folyton oxidálódik a NYÁK felülete. Csúnya is, és folyton csiszolgatni kell. Arra gondoltam, nem ártana ónozni a panelt. A kémiai ónozó, na azt kihagyom. A pákás ónozást is.
A galvanikus ónozás lenne jó. Van a páka szivacsáról összekapart ónom beolvasztva, azt szeretném anódnak használni. A kérdéseim ezzel kapcsolatban:
1: Milyen elektrolit kéne hozzá? (házilag elkészíthető)
2: Úgy működne, hogy a komplett NYÁK-ot galvanizálom, majd rávasalom a mintát, és maratom? (sósav+hidrogén peroxid-al)
Előre is köszi!
(#) bgsf válasza korgs2 hozzászólására (») Dec 16, 2015 /
 
Szia!
Savas vagy lúgos horgannyal lehet horgany felületet létrehozni. A lúgos horgany nagyobb áramsűrűséggel dolgozik mint a savas. Lúgosnál NaOH-víz-cink oldattal és vas anóddal kell dolgozni 2-2,5A/dm2. Savasnál kisebb árammal 1-1,5A/dm2 és cink anóddal kell dolgozni. Mindkettőnél vannak spec adalékok mert ez cianidmentes eljárás. Lúgos horganynál alkalmaznod kell egy salétromsavas öblítőt és utána a sárga passziválót mindkét eljárásnál. Ettől lesz a horganynak a sárga színe. Lehet még használni kék passziválást vagy akár feketét is. A passziválás lényege a horganynak a fehér rozsda elleni védelme.
Passziválás után öblítés és szárítás 80 fokon addig míg a fém teljesen meg nem szárad. Ekkor foltmentes fényes sárga felület lesz. Hibás öblítés és szárítás után sárga szivárványos felület lesz ami csak esztétikai hiba az oxid ellenálló képességet nem befolyásolja. Ezután ha van még kedved hozzá akkor írj és írok bővebben. Horgany sorokon vagyok elektronikai műszerész és plc-ket programozok az áramokhoz és a vegyszer adagolásokhoz és röntgen gépen végzek horgany fürdők vegyszer analízisét, valamint rétegmérést. Valamint laborban az NaOH töménység mérését, mindezeket napi rendszerességgel.
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2015
(#) neoone válasza bgsf hozzászólására (») Dec 16, 2015 /
 
Szia! Ez engem is érdekel, írhatnál pl. a spec adalékokról és egyéb, a házilagos eljárás során felhasználható oldat összetételről.
(#) bgsf válasza neoone hozzászólására (») Dec 16, 2015 / 1
 
Szia!
Holnap felteszem ide a recepteket. Több galván fürdőt készítettem (iparit), és teszteltem mire folyamatos üzemre beállítottam. Több vegyésszel dolgoztam együtt és teszteltünk ötvözetfürdőket is pl ZnNi. Bár az igaz hogy az én feladatom a PLC beállítása a helyes vegyszeradagolásra, valamint mikroprocis adagolószivattyúk beállítása. De nagyon sok múlik az adalékokon.
Cinknél (horgany) 4 adalékot használunk.
1: Alap adalék
2: Szóróképesség javító (alacsony áramsűrűségű helyekhez)
3: Fényesítő adalék (majdnem olyan mintha nikkel lenne...)
4: Szennyződés leválasztó (kicsapja a fém és egyéb szennyeződéseket)
A lúgos horgany a legjobb a bonyolult felületű alkatrészek horganyzásához. Az alacsony áramsűrűségű helyeken jobb a szórása. NaOH-víz(ioncserélt)-oldott cink és vas anód.
NaOH az 120-130g/l cink 10-12g/l áram 2-2,5A/dm2. A salétromsavas öblítő fényesíti ez 1-2% salétromsav/víz. Amatőr dolgoknál a passziválás(szinezés) elhagyható ha nincs szélsőséges időjárásnak kitéve, vagy vegyszereknek.
A horganyzás nem áll ellen a savaknak vagy a lúgoknak mivel mindkettő oldja. Sós oldatoknak (NaCl) kismértékben ellenáll, de inkább a légköri nedvesség vagy földben lévő nedvesség ellen használják.
A horganyzás folyamata:
1, Elektromos zsírtalanítás 2A/dm2 3 min
2, Öblítés
3, Sósavas pác (50% 35%-os sav 50% víz) 5 min
4, Öblítés
5, Elektromos zsirtalanítás 2A/dm2 3 min
6, Öblítés
7, Sósavas pác (50% 35%-os sav 50% víz) 5 min
8, Öblítés
9, Öblítés
10, Közömbösítő öblítés (70g/l NaOH oldat) 5 min
11, Horganyzás (130g/l NaOH - 11-13g/l Zn) 45-50 min 2A/dm2
12, Öblítés
13, Öblítés
14, Salétromsavas öblítés (1-2% salétromsavas oldat) 20-30 sec
15, Passziválás 2pH salétromsav+passziválóoldat 30-50 sec
16, Öblítés ioncserélt vízben
17, Szárítás 80 fokon 15-20 min
Ha ezek után is van még kedved vegyészkedni akkor írok még!
Én már 8 éve ezt csinálom és nagyrészt sikerül eltalálnom a helyes adagolásokat.
Igaz szakközépben majdnem buktam kémiából, de az élet rávitt hogy megtanuljam a labor méréseket és a röntgen gépeket felprogramozni (OXFORD).
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2015
(#) bgsf válasza neoone hozzászólására (») Dec 16, 2015 /
 
Itt egy kép milyen röntgen gépet használok nap mint nap... Ja! A csaj nem én vagyok! Reklámfotó!
(#) kaqkk válasza bgsf hozzászólására (») Dec 17, 2015 /
 
Két kérdés :
Idézet:
„oldott cink”
ez milyen anyag, és hogyan készül ? Van egy kiló ón kloridom azt valószínűleg a savas fürdőhöz lehetne használni , annak leírnád az "összeállítását "?
(#) neoone válasza bgsf hozzászólására (») Dec 17, 2015 /
 
Köszi a leírást! Az ón galvanizálásról esetleg van valami hasonló infód?
(#) iimi hozzászólása Feb 15, 2016 /
 
Sziasztok.
Galvanoplasztikával foglalkozott-e már valaki?
Múlthéten jártam egy magát "művésznek" nevező embernél aki galvanoplasztikával készít kisebb tárgyakat.
Szürkés-vörös viaszból formázta meg a dolgokat, elmondása szerint egy elektromosan vezető viasz. Ezt galvanizálta rézzel majd a viasz kiolvasztása után a belsejébe valamennyi ónt tett amit ott benne felolvasztott miközben mozgatta a tárgyat míg az ón megszilárdult a belső falán.

A kérdésem az lenne (mert ő nem árulta el), hogy min lehet ez a vezető viasz, illetve mennyi idő alatt lehet olyan vastag rés réteget létrehozna, ami kisebb mechanikai terhelés kibír, gondolok itt leejtésre, esetleg ha valaki erősebben megszorítja?
(#) ColoradoKid hozzászólása Feb 19, 2016 /
 
Sziasztok!

A képen egy régi készülék "érintőgombja" (pontosabban az egyik fele) látható. Ezt szeretném újra galvanizálni, hogy szép fényes legyen. A kérdésem, mivel lehet ezt a legegyszerűbben/legolcsóbban megtenni, illetve milyen anyaggal érdemes próbálkozni? Nem tudom, gyárilag mi lehet rajta, de gondolom cink vagy nikkel (a bevonat alatt réz van). Olyan kéne, ami jó vezető, de nem oxidálódik könnyen.
Ezt néztem ki első körben (amihez gondolom kell ez is), labortápegység rendelkezésemre áll.
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2016

gomb.jpg
    
(#) ColoradoKid válasza ColoradoKid hozzászólására (») Feb 19, 2016 /
 
Megmutattam az egyik galvanizáló cégnek, ők azt javasolták, fújjam le inkább valami háztartási "fém spray-vel", de szerintem a galvanizálással profibb lenne...
(#) suhanc hozzászólása Szept 11, 2016 /
 
Sziasztok!
Szeretnék különböző alakú és nagyságú vas tárgyakat zinkkel bevonni.
A neten sok leirást megnéztem de semelyiket nem mondanám részletesnek.
Sok a Mosószódát (Na2Co3) pozitív elektróda zink a negatív pedig vas.
Több féle módszer is érdekelne. És azok pontos értéke pl 10liter vizbe mennyi mosószóda kellene a feszültség és az áram erősség. Eddigi próbálkozások során kb letörölhetőre sikerült ez a bevonat.
Zinc oxid is van elvileg tehát az azzal kapcsolatos ötleteket is szívesen várom.
Köszönöm előre is a válaszokat.
(#) Gézengúz hozzászólása Júl 18, 2018 / 1
 
Némi kísérletezés után sikerült egy pákahegyet cinkkel úgy bevonni, hogy nem lett göcsörtös.
A megszokott, egyszerű cink elektrolitot használtam:450 g ZnSO4*7 H2O, 30 g Al2(SO4)3 * 18*H2O, 50 g Na2SO4*10 H2O literenként. A pákahegyet egy buzzerre raktam, ami az elektrolízis alatt rezegtette.
Áram 120 mA, idő 35 - 40 perc, hőmérséklet 25 -30 °C.
Megjegyzés 1: A hideg elektrolit a halál - a katódon leváló cink görcsös lesz és le is pörög.
Megjegyzés 2: Az elektrolitba nem tettem külön alumínium-szulfátot, cinkhulladékot, és spiátert oldottam föl kénsavban. ( Spiáter, vagy zamak Zn - Al ötvözet.)
(#) Inhouse válasza mokus hozzászólására (») Szept 10, 2019 /
 
Orosz barátaink hasonló eszköze, autó karosszéria festékleverődés védelmére.
"A készülékhez bűnügyi megjelenésű, fehér porral ellátott műanyag zacskót mellékeltek, ami cink-kloridot tartalmaz. 50 g vízben meg kellett hígítani, majd a szivacs csúcsot belemeríteni az oldatba, a folyadékkal átáztatva, és a 12 V-os táplálás előzetes csatlakoztatása után meg lehetett kezdeni vele a dörzsölést. A ceruza végén található LED világít, ha a szorítóerő (és ennek megfelelően az elektrolízist biztosító áramerősség) elegendő volt. A habszivaccsal azonos átmérőjű zóna 7 perces kezelésével a gyártó ígért egy 10 mikron vastagságú bevonatot."
A hozzászólás módosítva: Szept 10, 2019
(#) Egri Frédi válasza Gézengúz hozzászólására (») Feb 20, 2020 /
 
A spiáter és a zamak nem ugyan az az ötvözet. A spiáter nagy része Cink és alumínium, de tartalmaz némi rezet és ónt is. A Zamak ellenben nem tartalmaz alumíniumot. Nagy része Cink, Ón, Réz és Ólom.

A bgsf álltal említett adalékok beszerzése otthonra, reménytelen.
Idézet:
„Cinknél (horgany) 4 adalékot használunk.
1: Alap adalék
2: Szóróképesség javító (alacsony áramsűrűségű helyekhez)
3: Fényesítő adalék (majdnem olyan mintha nikkel lenne...)
4: Szennyződés leválasztó (kicsapja a fém és egyéb szennyeződéseket)”


1. Ha olyan helyen dolgozol és hozzájutsz, akkor van. Egyébként kereskedelmi forgalomba nem kerül. Adalékok nélkül is lehet galvanizálni, de az eredmény messze elmarad a vártnál.
2. Ha hosszabb távon gondolkodik valaki galvanizálásban, az anód -nak mindig abból az anyagból kell lennie, mint amit fel szeretne vinni az alapfémre. ( Egyébként elfogy a fürdőből ... )

Éveket dolgoztm NYÁK gyártó üzemben, otthon ( fusiban ) furatgalvanizáltam, rezeztem, ónoztam ...
(#) Egri Frédi válasza szucsistvan123 hozzászólására (») Feb 20, 2020 /
 
A kérdés régi, a válasz viszont: Nem ! - lehet már rájöttél ...
Ha leónozod a NYÁK lapot és utánna viszed fel a rajzolatot a sósav először az ónozást fogja lemarni, még a rajzolat alól is !!! és csak utánna fog hozzá a rézhez. ( Az ónt úgy is lemarja a sósav, ha nem teszel hozzá hiperol -t. ( A rezet viszont nem ... )
(#) kaqkk válasza Egri Frédi hozzászólására (») Feb 20, 2020 /
 
Ha viszont negatívban csinálja meg a vasalást , azután a vezetőrajzolatot galvánónozza és az ónozás után eltávolítja a tonert majd ammóniumperszulfáttal marat ,akkor csak a felesleges réz tűnik el és kész az ónozott nyák ..
A hozzászólás módosítva: Feb 20, 2020
(#) Egri Frédi válasza kaqkk hozzászólására (») Feb 20, 2020 /
 
Ez lehetséges ...
De az iparban nem sósavval maratnak, hanem ammóniával, ami erőse lúgos. Az ammónia nem oldja az ónt. Viszont a réz legérzékenyebb reagense, ráadásul látványos is. Igazából nem is drága, inkább ismeretlen a "nagyközönség" előtt.

A recept: ammonium-szulfát + kevés rézszulfát + minél töményebb ammónia, olyan 40 - 50 °C -on ( + egy jó tüdő ).
Legalább - ha nem jobban - mar, mint a sósav+hiperol.

ps. Mióta az 1930 -as években a németek rájöttek, hogyan lehet fillérekért előállítani levegőből ammóniát, azóta ez a legolcsóbb dolgok egyike ...
(#) kaqkk válasza Egri Frédi hozzászólására (») Feb 20, 2020 /
 
Köszi hogy leírtad (én is csináltam ilyet) gyógyszergyártó az eredeti szakmám ...
(#) gyulank hozzászólása Szept 6, 2020 /
 
Én egy kinti vas kapukilincset szeretnék úgy vörösréz, bronz, vagy hasonló színűre alakítani, hogy korrózió ellen is védve legyen. Ezt hogy kell, mik kellenek hozzá, és milyen táp, milyen feszültség, és az áram keresztmetszetre, vagy felületre van méretezve? Az A/dm2. Vagy van olcsóbb megoldás valamilyen pigmenttel kevert lazúr, vagy metál festék?
(#) Egri Frédi válasza gyulank hozzászólására (») Szept 6, 2020 /
 
1. HAMMERIT festék igen jó a célra.
2. Vasat rézzel csak lúgos fürdőben tudsz galvanizálni. Kb. 10% -os kálium-nátrium-tartarátos oldatban, réz anóddal kis áramerősség mellett ( ~ 1.5 - 2A/dm2) 1 - 2 µm vastagon teljes(!) felületen. Ha ez sikerült kapsz egy igen jól tapadó réz réteget a vason, amit már savas fürdőben lehet "hízlalni" szép fényesre 4A/dm2 áramerősséggel akár 60 - 80 µm vastagságig. Ez hosszú évekig bírni fogja és még be is "patinásodik".
(#) gyulank válasza Egri Frédi hozzászólására (») Szept 7, 2020 /
 
1. De nekem az lenne a célom, hogy olyan legyen, mint a tiszta csiszolt fém, ne festéknek nézzen ki akkor se, ha az. Az a baj, hogy soha nem tesznek ki fényképeket a festett tárgyról, így a színmintából nem derül ki, hogy milyen. Ezek mondjuk olyasmiknek néznek ki, bár nem olcsók, nem tudom, a Hammerite is ilyesmi-e.
2. Tehát a felület a dm2? Feszültség mennyi? Az ellenállástól függ, és áramgenerátorral kell, vagy egyszerűen mérni, a lényeg, hogy a feszültség nem számít? A savas fürdő miből van? És mennyi idő? 80um-től tovább miért nem megy?
3. Arra gondoltam, hogy a vason a réz nem hiszem, hogy jó közvetlenül, mert ha kopik a réz, és harmatos lesz vagy esik az eső, akkor jobban rozsdásodik a réztől, mint magában.
4. Melyik megoldás olcsóbb? És persze egyáltalán melyik elérhető a hétköznapi ember számára?
(#) Gafly válasza gyulank hozzászólására (») Szept 7, 2020 /
 
Egri Frédi által javasolt festék nekem bevállt.
23 éve festettem le vele a keritést, azóta kicsit megfakult, de úgy egyébként...
Kilincsre nem tenném, mert évtizedek alatt (mechanikai behatások miatt) azért kopik, ugyanúgy mint a galván (bár azt is lehet jól csinálni).
(#) gyulank válasza Gafly hozzászólására (») Szept 7, 2020 /
 
De arra még mondjuk rákennék egy lazúrt, mert az van kéznél. Az a baj, hogy mindennel kapcsolatban rébuszokban kell sajnos beszélni, mert nincsen információforrás, ha már festékekről van szó, simán arról sincs videó, meg képek, hogy milyen színű valami, milyen telt, stb. Nem lehet tudni, milyen a matt, a selyemfényű, a matt-selyemfényű, a fényes, a gyöngyház, a króm, a metál, a homokfújt, a kalapácslakk. Ha van is ábra, az is mű, és még az is kis felbontású. Nem tudni, azt sem, hogy melyik ellenállóbb, pl. miért olyan a kalapácslakk, és változtat-e tartósságilag bármit, vagy csak dísz? Nincsenek rendes leírások, csak reklámszövegek. Pl. a radiátorfesték az egyedüli ami hőálló, de beltérre írják, viszont kint süti a nap, kap UV-t, és IR-t is. Annyira meg nem olcsók, hogy majd kitapasztalja az ember, majd rájön, ha nem tetszik, lefesti másikkal. Pl. amiket találtam képeket fekete kerítés tetején arany csúccsal az nem tetszik. Meg 5 évig véd, hát 5 évig csak megmarad más is. Meg mi van, ha én már lerozsdamaróztam? Arról se írnak semmit.
(#) Gafly válasza gyulank hozzászólására (») Szept 7, 2020 /
 
Ha azt mondom, hogy igazad van, azzal nem vagy beljebb.
Valamint az emlitett festék sem olyan már (kiszerelés, ár, szin, a tartósságról májd 2040-ben nyilatkozom, mert éppen tegnap kentem fel ).
De határozottan nem az az érzés mint régen...
(#) Egri Frédi válasza gyulank hozzászólására (») Szept 7, 2020 / 1
 
Ha nincs galvanizáló berendezésed és némi gyakorlatod az eljárásban, felejtős a dolog ...
Szükséges hozzá még némi kémia tudás is, mivel a 10% a "szabad lúg" tartalomra vonatkozik.
A borkősav sóit nevezzük tartarátoknak, vagyis ez is egy "sav". Egy gyenge sav.
Tartarát
Borkősav
Kálium-nátrium-tartarát
Kálium- és/vagy nátrium-hidroxiddal alkotott sója viszont már lúgos kémhatást mutat, mivel a két alkáli fém jóval erősebb hidroxil képző.
Az oldatba kell réz-szulfát( kék kő ) is, a réz ionok jelenléte miatt - egyébként nem lesz réz leválás.
A réz-szulfát a igen erős savas kémhatást mutat az -SO4 győkők miatt.
Vagyis az oldat áll: réz-szulfát, borkősav, és kálium/nátrium-hidroxid elegyéből, úgy hogy lúgos kémhatást mutasson az oldat. ( Savas kémhatás mellett a réz kiválik"becementálódik" a vas felületére villany nélkül is és kivéve az oldatból kézzel le lehet húzni/törölni. )
Az oldat működik, kipróbáltam, nyugodt szívvel merem ajánlani bárkinek - némi gyakorlatot azért igényel. A tapadása nagyon jó. Évekkel később is rendkívül jól tapadt, igaz én felhízlaltam savas fürdőben.
Az igazán jó megoldás az, amikor a vasat először nikkellel vonják be, majd erre galvanizálják rá a rezet. Ez a gyakorlatban már nem nagyon használt a "csillagászati" ára miatt. A nikkel a réznél is sokkal drágább !!! Csak különleges esetekben használják.
Ami a felületet illeti. A galvanizálásnál a felület mindig romlik !
Az éleknél, sarkoknál, hegyeknél ( ->csúcshatás ) mindig erősebb a leválás, mint a sík lapoknál. Vagyis a késztermék minőségét az alapanyag felületi minősége határozza meg elsősorban. Galvanizálás után lehet polírozni, de ezzel eltávolítod a felvitt fémréteg egy részét.

Ősszességében: valószínűleg a festék olcsóbb lesz számodra ...
A hozzászólás módosítva: Szept 7, 2020
Következő: »»   3 / 3
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem