![]() |
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
![]() |
![]() |
||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A megszakítós gyújtás működése és javítása. Horváth Miklós 2005-11-29 A fórumokon gyakran szóbakerülő téma a gyújtás hibakeresése, javítása illetve beállítása. Mivel a megszakító nélküli gyújtásról már született egy ilyen tartalmú írás, ezért úgy gondoltam, hogy a megszakítós változatot ismertető sem várathat már tovább magára A Simsonok megszakítós mágneses gyújtása, primer áramát a lendkerékben elhelyezett
állandó mágnesek forgási energiájából nyeri. A gyújtófeszültség előállítása kétféleképpen megy végbe.
Ez első, és a régebben alkalmazott megoldás, amikor a feszültséget előállító tekercs vasmagján még egy
tekercs (szekunder) is elhelyezést nyert, és ezen keletkezett a gyújtófeszültség, amelyet a dekli alól
komoly szigetelésekkel védett kábelen vezették a gyertyához. A második megoldás, amikor a tekercs csak
a feszültséget állítja elő, és azt, egy az autókéhoz hasonló gyújtótranszformátorba vezetik, ahol
szintén megtalálható a primer és szekunder tekercs. Mindkét megoldásnak megvannak az előnyei, és
hátrányai. Viszont az mindkettőről elmondható, hogy egyszerűségük révén sokáig megőrizték
létjogosultságukat, és akkor ne gondoljuk másra, mint hogy akár az út szélén is meg lehet őket javítani.
Persze ahhoz, hogy meg tudjuk javítani, szükségünk van egy-két alapigazság ismeretére. Nem említettem
volna azt a tényt, hogy a gyújtószikra, a megszakító-érintkezők eltávolodásakor jön létre, ha nem látom
magam is a fórumon, hogy van olyan, akinek ez nem egyértelmű. Tehát jegyezzük meg, hogy az a
gyújtószikra létrejöttének pillanata az, amikor a megszakító teszi a dolgát, és MEGSZAKÍT. Hosszasan
magyarázhatnék most az önindukció, és a kölcsönös indukció fogalmáról, de úgy gondolom, hogy most nem
ez a lényeg. Egyébként az említett két jelenségen alapul gyújtásunk. Induljunk a tekercstől. A
gyújtótekercs már külsejével is árulkodik funkciójáról.
A külön transzformátoros gyújtás tekercse viszont már könnyen összetéveszthető akár a világítótekerccsel is. Külső szigetelése nincs, tehát látszanak rajt a menetek. Ebben nem képződik akkora feszültség, mint az előbbiben, tehát a szigetelése sincs akkora igénybevételnek kitéve. Ennek ellenére ez is tönkre szokott menni. Ezek általában megmozdulnak a vasmagon, és ezután nagyon gyorsan eltörik az a szál, amely a vasmagra van forrasztva. Ezt szintén ki lehet szűrni egy ellenállásméréssel, de mérés közben próbáljuk meg mozgatni a vasmagon a tekercset. Erre azért van szükség, mert lehet, hogy a mérés közben éppen érintkezik a tekercsvég, de ha megmozdítjuk, akkor észlelhetővé válik a szakadás. Ez utóbbi tekercset lehet ugyan javítani újratekercseléssel, de nem igazán rentábilis dolog, tekintve, hogy az új sem olyan drága. Ennél a gyújtási megoldásnál a transzformátor az, amit nem lehet javítani. Ennek tönkremenetele esetén szintén a csere az egyedüli megoldás. Itt azonban el kell mondanom, hogy ne tévesszen meg senkit a trafóra írt feszültségérték. Lehet az 6V vagy 12V, de ez nem jelenti azt, hogy maga a gyújtórendszer ezen a feszültségen működik. Ezek a trafók tulajdonképpen azonosak az akkumulátoros gyújtások transzformátoraival, és a rájuk írt feszültség azt hivatott jelezni, hogy ha akkumulátoros rendszerbe építjük be, akkor mekkora lehet az adott rendszer feszültsége. Ebből adódik, hogy az is téves elképzelés, hogy a motorunk elektromos rendszere olyan feszültségű, mint amit a trafóra írva látunk. ![]() A következő alkatrész a gyújtásunkban maga a
megszakító. Ez tulajdonképpen egy több elemből álló egység, mely
magában foglalja az alaplapra rögzített üllőt melyen egy tengely
található. Ezen a tengelyen mozog a kalapács, amelyet egy rugó próbál
meg mindig alaphelyzetébe visszanyomni az üllőre. Ez a rugó végzi el az
áram vezetését is, az érintkezőtől, az üllőn lévő szigetelőtömbhöz. A
szigetelőtömb egy kötési pont is. Ezt kell összekötni a kondenzátorral,
amelyre rá van kötve a leállító vezeték, a gyújtótekercs, illetve
trafós motornál a transzformátor 1-es kivezetése is.
A gyújtásbeállítás első lépéseként a megszakító érintkezők távolságát kell beállítani. Ezt nevezzük SZAKÍTÁSNAK. Tehát amikor a lendkerékagyon lévő megszakítóbbütyök maximálisan elemeli a megszakítóérintkezőket egymástól, akkor ennek az értéknek 0,4 mm-nek kell lennie. Ezt a beállítást úgy tudjuk elvégezni, hogy a lendkereket az óramutatójárásának megfelelő irányban forgatjuk addíg, amíg elkezdenek távolodni egymástól az érintkezők. Ekkor lassabban forgatjuk tovább mindaddig, míg a nyitás eléri a maximumát. Ezt szemmel jól lehet látni. Ekkor a nyílásba helyezzük a hézagmérő 0,4 mm-es lemezkéjét. Ennek úgy kell az érintkezők közé hatolni, hogy további nyitást ne idézzen elő, és ne is mozogjon a felületek között. Ha a nyílás mértéke nem megfelelő, akkor azt a rögzítőcsavar fellazítása után korrigáljuk, majd húzzuk vissza a csavart. Ezt a műveletet mindaddig ismételjük, amíg az előírt értéket el nem érjük. Hézagmérő hiányában használhatunk kitolhatópengés tapétavágókést is, mert ennek is kb. 0,4 mm a pengevastagsága. A következő lépésben be kell állítani, az
előgyújtás mértékét. Ehhez viszont először meg kell bizonyosodnunk
arról, hogy a lendkeréken lévő jel, Az ellenőrzés folyamata a következő: A lendkereket a forgásirányban addig forgatjuk, amíg az eléri a felső holtpontot. Amikor a dugattyú a felső holtponton van, akkor elkezdjük visszafelé forgatni amíg a dugattyú lefelé, a motorunkra jellemző mértékben az 1,5 vagy 1,8 mm utat megtette.
Amikor a dugattyú az előírt utat megtette lefelé, akkor kell ellenőrizni a jelek egymáshoz viszonyított helyzetét. Ha nem találkoznak, akkor a lendkeréken korrigáljuk a jelet. Én erre a célra fehér lakkfilcet szoktam használni. Természetesen az indikátoróra helyettesíthető tolómérővel is, csak azt nehezebb figyelemmel kísérni. Most, hogy a jel már biztosan a helyén van, neki is
állhatunk az előgyújtás beállításának. A gyújtásnak akkor kell
megtörténnie, amikor a jelek találkoznak. Azt pedig tudjuk, hogy a
gyújtás akkor megy végbe, amikor a megszakító érintkezői eltávolodnak
egymástól. Tehát az ellenőrzés nem más, mint a megszakítás pillanatában
ellenőrizni, hogy a jelek éppen milyen helyzetben vannak egymáshoz
képest. Ez elmondva elég egyszerű, csupán az érintkezők eltávolodásának
pillanatát nehéz figyelemmelkísérni. Erre létezik több módszer is. A
legegyszerübb, a cigarettapapíros módszer. Ennek lényege, hogy az
érintkezők közé becsiptetünk egy cigarettapapír szeletet, és ezt
gyengén próbáljuk kihúzni, miközben a lenkereket a motor
forgásiirányának megfelelelő irányban forgatjuk. Amikor a papírt ki
tudjuk húzni, az a szakítás (egyben a gyújtás) pillanata, és ekkor kell
a jeleknek találkozni. Miután a fenti műveleteket elvégeztük, a gyújtásunk elméletileg mőködőképes, megfefelő gyújtószikrát ad, a megfelelő időben. Sikeres munkát kívánok. |
||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||