Egy kicsit elvonulok mert kezdődik a délutános hetem, de még meg akartam nézni a Díterbólen hatását. A rajzot nem is tettem fel, mert nem hozta az eredményt. De amint gép elé kerülök, érdekesség gyanánt felteszem. 500kHz/1Vpp szinuszt toltam a fetgörbítőbe, a kimeneti notch után kapott még egy 500kHz-es notch szűrőt is.

Említetted, hogy a hajtogatott kaszkód ennyire képes. Mármint nincs végtelen erősítése, ezért a THD eléri az elérhető szintet, oszt netovább. Viszont cserébe szerencsére nagyon gyors, így nem fuldoklik, nem szalad ki a lineáris tartományból a kapcsoláson belül semmi, ami egyébként gondot okoz sok erősítő esetében.
Tehát van egy erősítő, ami nagyon gyors, eléggé alacsony torzítású, valamint stabil.
Innen folytatom, csak most már mennem kell.

Nem tudom mi az a Diterbólem, de kíváncsivá tettél és várom, hogy megtudjam.

Most megint szólózok egy kicsit:
Azért rajzoltam le a teljes kapcsolást trafóstól, mert birizgált, hogy tudja-e kezelni a CM ezt a sok alkatrészt - trafóstól, grécestől, stabilizátorostól. Meg azért, hogy én tudom-e kezelni a CM-et. Rettegés, mert amikor kiírja, hogy "Acces Violation" akkor újra kell rajzolni az egészet. Nem lesz kedvem újra hat órán át rajzolni, próbálom elmenteni még időben az egyes változatokat.

Tehát most ezzel kínozzuk egymást a CM engem, én meg őt. Volt értelme ennek a rajznak. Kicsit előre szaladok... azt hisszük, hogy be tudunk vezetékezni egy végfokot. Csillagpont, meg zavarjelek, rövid vezetékek, meg differenciál bemenet. Olyan dolgokat mutat amiket nem akarok elhinni, de kénytelen vagyok. Látom, de nem értem. Pedig úgy van. Semmit nem tudok az erősítők zavarjeleiről. Ha nem alszom el rövidesen, mutatom a következő hsz.-ben... vagy majd ha felébredtem, akkor mutatom. Még át is kellene gondolni egy csomó mindent, de most már félálomban nem megy.

Ami rutin és mindenki ezzel kezdi: mekkora a tápelnyomás? Vagyis a brumm (rippli, vagy mi) maradéka a stabok kimenetén. Ez is érdekes tulajdonképpen és fontos is. Mutatom:
A VAS kimenetén olyan kicsi, hogy inkább (szinte) nulla. 2 nVpp a generátor kimeneti jele és csak ez látszik, meg a zaj. Ha a pufferkondit 2.2 mF-ról 100 µF-ra csökkentem, a szűrő kondit 1000u-ról 100-ra, akkor már mutatja az elnyomást, amit akár dB-re is át lehet számolni.
A felső diagram a buffer kimenete és azt a 0.1 uV-ot is el lehet tüntetni ha puffert 33 mF-ról mondjuk fél Farádra növelem. Erről ennyit.

Aztán van ez a differenciális bemenet amit Skoritól tanultunk. Érdekes. Akkor nyomja el a zavarjelet (R2/R1=R4/R3) 80 dB-lel ha R4=67,287 Ohm. Ha sacc/kb 68R, akkor olyan 40 dB körüli az elnyomás. "Z" impedancia elvileg akármekkora lehet - ha rezisztív - vagy ha kompenzálva van a híd. De az a 40 dB is több, mintha nem lenne ott semmi (R3,R4).
Feltétel még a híd-egynesúlyhoz, hogy ismernünk kell a generátor impedanciát (ellenállást) és ha ismert akkor R1/Rgen = R3/Rgen* vagyis Rgen*= R3xRgen/R1 (nyilván).

Azt is látjuk, hogy még kis fekvencián sem szinusz a hibajel maradéka... ez ütött szöget a fejembe, de most szunyókálok valamennyit (x órát : )

Dithering, ditherelés, zaj moduláció, kvantálási lépcső összemosás. Egyik cimborám amolyan nyelvújító, nem szereti az idegen kifelyezéseket. Ő alkot ilyen szavakat, ezt is ő említette. Vannak még ilyenek. Latécia mint késleltetés, de a kedvencem a kólinmekré. Colin McRae ralliversenyző nevéből ered, akkor használja, ha valaki a boltban a bevásárlókocsit keresztbe fordítja, oszt nem tudsz továbbmenni tőle.
Szóval korábban írtam, hogy ha a keresztezési pontra úgy tekintek mint egy kvantálási lépcsőre, akkor az elméletileg szétmosható. Ez a kisebbik kupac kutyagumi effektus, azaz a lufinak a kevésbé fájó dudorát választjuk ha már választani kell.
Miért is baj ha az a lépcső nincs elmosva? Elég nagy kivezérlés esetén nem hiszem hogy zavar valakit egy -100dB szinten lévő tüske vagy ugrásjel. De alacsony kivezérlésen már igen. Persze mondhatjuk, hogy alacsony kivezérlésen még bőven "A" osztályban dolgozik a végfok, így ott eleve nincs is keresztezési torzítás. Ez is igaz. Akkor meg mégis mi a gond? 8 Ohmos terhelés esetén 100mA nyugalmi árammal már ez az Aloha esetében is majdnem -20dB kivezérlésig nincs keresztezési torzítás. Itt még azért bőven szobahangerő felett vagyunk, és ha kicsivel ez felett jelenik meg a keresztezési torzítás, akkor mi van?
Nem az a baj hogy megjelenik, hanem hogy mindig ugyanott. Egy 8 bites felbontású szinuszjel esetében 256 lépcsőfok van, így nem nehéz elképzelni, hogy a hullám sok pontján ott van a tüske. Egy "AB" osztályban dolgozó végfokozat esetében csak kettő ilyen pont van, mégpedig amikor pozitív, vagy negatív irányban az egyik (jelen esetben mosfet) tranzisztor árama nullára vált. De éppen az előbb jegyeztük meg, hogy az már bőven szobahangerő felett fog megtörténni. Ott még már nem fog hallatszani. De ha mondjuk szúnyogzümmögés hangerővel hallgatjuk az erősítőt, mellé még egy akkora DC ofszetet tolunk a kimenetre hogy éppen az egyik tranzisztor árama nulla és valamekkora érték között változik, akkor már megjelenést a hangban egy zizi. Na de nem vagyunk hülyék hogy DC-vel kínozzuk szegény hangsugárzót. Mi nem. Ha viszont egy alacsony frekvenciás szinusz olyan jelszinten van jelen hogy a végfok a csúcsokban kilép a tiszta "A" osztályú munkapontból, aztán erre a jelre rákeverünk egy szúnyogzümmögést, akkor a szúnyoghang biztosan torzít a fog szólni. Azaz megtörténik az IM torzítás.
Az egész dithering gondolat arra irányul, hogy ez a pont ne legyen ugyanazon a helyen, mossuk szét. Már csak az a kérdés, hogyan. 500kHz szinusz nem jó, mert periodikus. Mindenképpen nagyfrekvenciás zaj kell, ha egyáltalán kell. Az is lehet, hogy olyan ez mint a Mars lakók keresése.

Ezen már én is sokat törpöltem és még fogok is, de most másfelé cikáznak a gondolataim és nem tudok leállni erről a (másik) problémáról, ami a következő:
Nem tudom, értelmezni fogja-e valaki amit most össze fogok zagyválni. Kicsit talán bonyolult és jól sikerül összemosnom a dolgokat - annyira, hogy még én sem értem - de az szokott következni ezekből a "zagyvákból", hogy a végén egyszer csak kitisztul a kép és hót egyszerűvé válik az egész. Egyszer csak a homlokunkra csapunk és elcsodálkozunk, hogy ezt eddig miért nem értettük. De egyelőre még nem tudom mi lesz ennek az egésznek a vége.

Tehát. Az én problémám a következő: szimulációkban berajzolunk egy csomó GND-t, amik ideális GND pontok. Abszolút nulla Voltok. Közben pedig tudjuk a tudatalattinkban, hogy a gyakorlatban közel sincs így, mert ott áramok folynak, impedanciák vannak, amiken feszültségek esnek. Berajzolgatunk néha ellenállásokat, meg induktivitásokat ide-oda és általában ezeknek van is valamennyi értelme. Akkor lenne igazán profi az ember, ha nyáktervezéskor a nyákon kialakult impedanciákat újra visszarajzolná a szimulációba és úgy nézné meg, hogyan változnak a paraméterek.
Ebben a mostani szimulációban én is berajzolgattam azokat az ellenállásokat a bemeneti GND csomópontjába, amiket ha odakötök akkor ott is vannak. Ez a csomópont az a referenciapont ahol nem eshet feszültség - vagy ha mégis esik - nem okozhat torzítást.
- 9_0_i_gen: a feszültség generátor testpontja mindenképpen ide fog csatlakozni, mert hát miatta alakult ki ez a referenciapont. A generátor áram egyszerű dolog.
Kifolyik belőle az áram, ami: Ugen/R1 (2 Vpp/10k=200 uApp) A gyakorlatban ez valamivel kisebb, mert az összegzőpont feszültsége nem nulla, mivel a nyílthurkú erősítés nem végtelen.
És visszafolyik bele Rgen ellenálláson.
- 9_0_i-Z: Tehát "Rgnd" a referenciapont ahol nem lehet zavarjelből származó/keletkező feszültség. Ezt pontot összekötjük a csillagponttal "Z" impedanciával, ami lényegébe bármekkora lehet. Most csak egy ellenállás, 100 mOhm. Rámérünk. Van rajta 0.46 uVpp, ebből következően "Z impedancián" folyik 4.6 uApp áram. Ez a generátor áram ~5%-a. Honnan ered ez áram?

Amikor itt tartottam kidobott, de szerencsére megmaradt minden. Elküldöm, mert nem szeretném újra írni (meg nem is tudnám).

-9_0_Zi_R3i: Tehát. A 4.6 uA-ből 2 uA a DC szervóból folyik R3 ellenálláson keresztül. Ez szép szinuszos. A többi csak a stabilizátorok felől jöhet R87, R88 ellenállásokon.
- 9_0_i_táp: a stabilizátorok felől 23 mADC-re modulálva 1.48 mApp AC áram folyik. A brumm. Ez C3 és C4 szűrőkondik árama. Elég rettenetesen néz ki. És valami miatt még sincs brumm a referencia GND csomópontban.
- 9_0_Rpi-Rni: most kivonom egymásból a ezt a két "brummos" áramot. Az eredmény meglepő. A feszültség generátor árama a különbségi jel. De ez nem lehet, mert az már egyszer belefolyt a generátorba.

És még mindig nem jönnek ki az áramok ha összegzem őket. De már belegabalyodtam és nem is tudom, mi a tanulság az egészből, vagy van-e egyáltalán. Kell, hogy legyen.

Ha Skori ajánlása után megyünk, akkor a szimmetrikus jeltovábbítás mint olyan, nem annyira ördögtől való. Nem is fontos az egész erősítő láncot szimmetrikusan kezelni, csak a perifériák környezetében. Tehát klasszikus félhíd kimenetű végfok, szimmetrikus bemenettel. Na itt megálnék egy szóra. Az, ahogy például egy Behringer keverő mikrofon bemenete szimmetrikus, az egy mankós nyomorék, nem sprinter futó. Egy igazi szimmetrikus bemenet bemenete az invertáló és nem invertáló bemenet közötti feszültséget értelmezi bemeneti jelnek. A GND felésemmiféle áram nem folyhat. Leginkább egy leválasztó transzformátornak fogható fel, aminek a primer tekercsének akármelyik pólusát a GND-re köthetjük, vagy lebegtethetjük akármekkora AC vagy DC feszültségen, a kimeneten nem jelenik meg más, csak a két bemenet közti jel felerősítve. Már a mostani kapcsolás is sántít, mert ahogy írtad, a jelforrás belső ellenállása is beleszólhat a szimmetriába. Olyan kapcsolást kell csinálni, ahol egy bizonyos határon belül ezek a feltételek teljesülnek. Nyilván nem léphetünk ki a táp sínek korlátai közül, de nem is kell, mivel szerintem akár 1Vpp-n belüli magas CMRR is biztonságosan kielégíti az igényt.
Csak hogy akkor kellene két darab bemeneti feszültségkövető, amik után már ki lehetne trimmelni pontosra a hidat.
Mennem kell.

Mondjuk nekem nem okozna gondot a szimmetrikus bemenet mivel az előerősítőnek van szimmetrikus kimenete is. És mivel ez a kis aloha (most) differenciál erősítővel kezdődik, simán át lehet alakítani a bemenetet. Akkor nem is kell bele a híd (azaz a differenciális különbségképző). De másnak ez gond lehet. Bár lehet, senki nem fogja rajtam kívül megépíteni. Lehet balansz/unbalansz bemenet is, sokan csinálnak ilyet. De ez bonyolítja a kapcsolást.

Hülye vagyok. A szimmetrikus bemenetű végfok eleve ilyen, benne van a különbségképző. És meg van oldva minden. De ez így túl egyszerű : )

Lehet, hogy nincsenek véletlenek. Az este kaptam ezt az üzenetet és ezt válaszoltam rá.
Most közvéleményt kutatok. Remélem nem szegek meg ezzel semmilyen szabályzatot, mert ez nem üzleti célú hirdetés - mindössze arról van szó, ha komollyá válik ez a kis aloha, kb. valamikor a nyáron - és hozza azt a hangot amit elvárok tőle, akkor úgy is gyártatni fogok rendes nyákot hozzá. A nyákosnak mindegy, hogy kettőt (egy párat), vagy húszat gyárt le. Nekem csak annyi többlet munka, hogy feladom postán (vagy még annyi se mert a GLS idejön házhoz).
Tehát az lenne a kérdés, hogy hányan választanák a szimmetrikus bemenetet és kinek kellene inkább az aszimmetrikus. A többit priviben. Ha nem lesz jelentkező, akkor sem tudom egyelőre eldönteni, hogy nekem melyik tetszik jobban. Persze még mindig nincs vége a tervezgetésnek, csak ez most úgy felvetődött bennem a mai "üzire" gondolván.

Tovább fejlesztettem ezt a nyák dolgot, mert a lustaság fél egészség. Csak megadom a nyákosnak a darabszámot és a címeket ahová postázza. Szerintem utánvétellel szokta küldeni. A mostani Aloha 12 db CEM1 nyákja a (a 3 végfokba) került 50 ezerbe, de a fotó és a szita kerül sokba. Tehát 8 ezer körül ki fog jönni egy garnitúra kis aloha nyák, ha sok kell még olcsóbb. Magamnak nem fogok új dobozt/tápegységet gyártani hozzá. Kipakolom ebből a paneleket, rádugom a végfetekre az újat és kész. Így akár vissza is tudom állítani a régi állapotot 1-2 napos munkával. Tehát már a nyák méreteit is tudom nagyjából. Most az akkuk foglalnak sok helyet, emiatt kellett az "emeletes" nyák, azaz kétszer annyi panel. Már előre iszom a medve bőrére, pedig még sok víz le fog folyni a Dunán addig mire ebből lesz valami, ha egyáltalán lesz. A balansz/unbalansz kérdést is megoldottam. Szinte csak a bemeneti csatlakozót kell kicserélni (XLR/RCA). Nem gond kétféle nyákot tervezni hozzá.

Nyák. Erre voltam még kíváncsi, mert ugye nagyon megküzdöttem az Aloha feszültség stabilizátorának a vezetékezésével. Az érdekelt, hogy vajon az a jobb módszer ha stabilizátort külön ezüst földvezetékkel visszük el a csillagpontba, vagy vajon mi van akkor ha bemenethez tesszük közel és elég vakmerő módon a jelfölddel együtt megyünk a csillagpontba. Magyarul, felfűzzük a jelföld vezetékére a stabilizátor földjét.

A rajzon R87, R88 ez a földvezeték (illetve fóliaszakasz). Ha ez egy viszonylag hosszú vezeték (10-15 cm) akkor már jelentős induktivitása is van. Amekkora feszültség esik rajta, az megjelenik a stabilizátor kimenetén is. Nagyon durva tüskék jelennek meg tápsínben magasabb frekvencián ahol már kisebb a az erősítő tápelnyomása is. Csúnyán belezavart az Aloha kísérleti példányának a hangjába még az 5-8 centis GND vezeték is.
A szimmetria nem azért szükséges mert így lesz szép a panel, hanem mert így azonos hosszúságúak lehetnek a vezetékek. Nem szaporítom tovább a betűket, meg kell nézni a szimulációkat... önmagukért beszélnek.
Huszti Zsolt mesélte egyszer (vagy 40 éve), amikor még Exposure végfokokat is forgalmazott, hogy nagyon pontosan beválogatják a végfokba a pufferkondikat. Akkor mosolyogtam magamban ezen. Ma már nem mosolygok.

Ezt a földelés vezetést a Philips mérnökei már +40 ezelőtt megtették (több más rossz megoldás mellett), a Philips CD100 tuning része ezt problémakört megszüntette.
TJ.

Majd lerajzolom, hogy gondoltam pontosan.

Látszik hogy bármilyen aszimmetria zavarként fog jelentkezni a kimeneten. Persze itt nem észveszejtő búgásokról van szó, de ha csak azon múlik hogy a fóliavezetést kell szimmetrikusan vinni, akkor kár lenne kihagyni.

Viszont a kondenzátorok kicsit nyugtalanítanak. Elejétől végéig szimmetrikus rendszernél ez mondjuk nem lenne gond, de kicsit körülnézve valóban az a helyzet, hogy nagyon kis hányad használ szimmetrikus rendszert. Egy-egy Dac még csak-csak, de teljes szimmetrikus lánc az nagyon kevés. Azt már meg sem merem említeni, hogy hangsugárzó hangváltót nem is láttam szimmetrikusat. Na jó, ne legyek elégedetlen. Ez még túl futurisztikus. Pedig nagy változások a jövőben sem lesznek ebben az irányban. Integrált rendszerben már ma is találkozhatunk teljesen szimmetrikus megoldásokkal, mert akár egy wifi hangsugárzó pár esetében láttam már ilyentet, de csak ott.

Ennyi időm volt, megyek.

Ha elég nagy frekvenciájú és megfelelő amplitúdójú a hozzákevert zaj, akkor akár egyetlen lépcső is elég a csaknem torzításmentes átvitelhez. Ha a hozzákevert jel, összemérhető a hasznos jellel, de rel. könnyen kiszűrhető a kimeneten, akkor nagyjából ezzel el is jutunk a D osztályhoz... (persze ez nem csak fehérzaj lehet, hanem háromszögjel, fűrész stb... és a frekvenciája n*100kHz nagyságrend)

Karesz: a szimmetrikus bemenet könnyen asszimmetrikussá tehető, az egyik ág GND-re kötésével. Ehhez akár elég lehet pl. egy jumpert rátervezni a panelra... De szerencsésebb szimmetrikus vezetékkel elmenni a bemeneti (pl.) RCA csatlakozóig, és ott földelni a csatlakozó külső vezetőjét. Itt lehet még trükközni, hogy nem közvetlenül földelünk, hanem pl. 10...50 ohmon keresztül, így a GND-n folyó esetleges zavaráramokat (és az általa létrejövő zavar feszültséget) is lehet méréskelni, ill. kivonni a jelből.

Nem biztos, hogy rosszul tudták a Philips mérnökei. Megmutatom mire jutottam.
- A jelföld árama (600 uApp) háromfelé ágazik. Az áram fele a csillagpontba folyik (300 uApp), nem biztos, hogy oda kellene folynia ahogy most a rajzon van lehet, hogy a segédtáp földpontjába. Még molyolok vele.
- A segédtáp földpontjából kétfelé ágazik és pufferkondikon keresztül az áram negyede
(150 uApp) a stabilizátorokba folyik.
Azt még nem értem, hogy a véletlen - vagyis az impedanciák - műve-e, hogy éppen megfeleződik. Még ezzel is játszanom kell.
- De az tény, hogy a stabilizátorokból a vezérlőáram fele kell, hogy kifolyjon mert ezt összegződik a VAS kimenentén és ez kelti a kimeneti feszültséget a 68k-os ellenálláson.
- Az is tény, hogy pufferkondik benne vannak a jelútban. A stabilizátor "csak" arra kell, hogy pufferkondi zavarjeleit (brumm, impedanciaváltozás) lecsökkentse.
- Az is jól látszik, hogy az LT1223 sorosan kapcsolódik a jelúttal. És ebből kiderül, hogy minden stabilizátor sorosan kapcsolódik, csak ezt eddig nem tudtuk. Vagyis sejtettük, de nem értettük, hogy csinálja. Mert mindig úgy gondolunk rá, hogy annak csak az a dolga, hogy stabillá tegye a tápsín feszültségét. Pedig amint az ábra mutatja ez egy erősítő az erősítőn belül és ha torzít, akkor ezt a torzítást a VAS PSRR-je vagy elnyomja, vagy nem. Azt is tudjuk, csak nem vesszük tudomásul, hogy nagyfrekvencián minden erősítő tápelnyomás 0dB. A tápvezetékek és a stabilizátorok meg arra vannak kitalálva, hogy nagyfrekvenciás zavarokat keltsenek.

- Tehát szerintem a stabilizátor földpontjának a lehető legközelebb kell lennie a bemeneti csatlakozó földpontjához. Ha elkalingyolunk egy vezetékkel a csillagpontig és onnan vissza, abból így ránézésre nem sok jó fog származni. DE. Úgy kell megtervezni a nyákot, hogy csillagponthoz is közel legyen és a bementi GND-hez is. A feladat adott.
A szimulátor meg csak azoknak kell akiknek nincs "kockás" füzetük : )

Egyetlen földfólián volt a a tápegység/analóg/digitális/szervó/kijelző/CPU árama vezetve - ez sajnos az első CD lejátszó igazi gyerekbetegsége...
(Nem hibáztatom őket, mert nem voltak még ismeretek erről az összetett problémakörről.)
TJ.

Sokat írok és sok mindent teszek ki, de azt szeretném ha látszana egy tervezés folyamata, meg az is ahogy vért izzadok közben (átvitt értelemben... mert egyébként nagyon élvezem).
Írtam már, hogy a legvégén annak kellene majd kijönnie, hogy a homlokunkra csapunk azzal, hogy: ilyen egyszerű ez az egész? Hát... ez a pillanat még nem érkezett el, de már mintha látszana a fény az alagút végén.
Bandi barátomnak volt az az egyik kedvenc mondása, hogy a javításhoz 50% tudás és 50% szerencse kell. Valahogy így van ez a tervezéssel is. Bele kell "trafálni" néha a dolgokba, kipróbálni minden látszólag értelmetlen ötletet, oszt a végén még valami jó is kisülhet belőle.
Ez a "beletrafálás" szerintem most LT1223 volt nálam. Felrúgtam vele minden "hagyományt", ami alatt az áteresztő tranzisztoros és a söntstabilizátort értem. Mert legutóbb írtam, hogy ez egy (kettő) erősítő az erősítőben. Lényegében ez is "szól" és döntően meg kell, hogy határozza majd a végfok "hangját".
A másik amit előhúztam a tarsolyból, a lebegőföld. R102 ellenálláson csak annyi áram folyik ami ahhoz kell, hogy meglegyen a tápszimmetria (az értéke még kérdéses). A lebegőföld lényege, hogy pufferkondik sorosan kapcsolódnak, a táp középmegcsapolásába nem folyik áram, így zavarmentes lesz a GND > "9 GND áram" szimuláció.

- 9 i_táp i_stab: nézzük meg a tápegységből kifolyó áramot és LT1223 áramát. (A puffer- és a szűrőkondi kapacitását most a felére csökkentettem). Nem váratlan, hogy ott van a "brumm" és ha kivezéreljük az erősítőt, erre rámodulálódik Q5 árama. A modulációs áram a generátor kimeneti áramának a fele. Ne felejtsük el, hogy a hajtogatott kaszkód egy I/U konverter. Gyakorlatilag egy "katyvaszt" látunk. A gyakorlatban a zenei jel keveredik a szűretlen (brummos) tápárammal.
- 9 tp: a fesz. stab valamekkora mértékben (kb. 80dB-lel) elnyomja ezt a szűretlenséget és a "katyvaszt" is, de a kimeneti feszültség jelalakja egybevág a kimeneti áramokkal. Csúnya.
- 9 tp+tn: de most vonjuk ki egymásból (adjuk össze) a pozitív és a negatív tápsín feszültségét. Nincs brumm és a két tápfeszen megjelenik a kimeneti jel. Most csapunk a homlokunkra (esetleg). (Majdnem) mindegy mekkora a tápelnyomása a stabilizátornak, a lényeg az, hogy a kimeneti feszültsége ne torzítson és fázisban legyen a VAS-sal. Az LT1223-nak 10kHz-en van a domináns pólusa és ebben a kapcsolásban 50 MHz-környékén van az egységerősítési frekvenciája. A stabilizátor kimeneti feszültsége elméletileg együtt lebeg a VAS kimeneti feszültségével, így jelentőségét veszti az a tény, hogy mekkora a VAS PSRR-je (kissé leegyszerűsítve a dolgokat). Azért még nagyon sok minden van amit át kell gondolni.

Kezdi magát kiforrni a kapcsolás. Féltem, hogy lefagy a CM, ezért a legutolsó változatot teszteltem le 100Hz-en Nocht szűrővel a kimenetén... trafóstól, DC szervóstól, stabilizátorostól.
Sehol semmi gerjedés, zavarjel, káosz, minden oké.

Tovább törpöltem ezeken az áramokon. Elég sokat, mert nem szeretnék olyat leírni amit később megbánnék. (Mondjuk, ha kitépem a bolha lábait akkor megsüketül, meg ilyesmiket.) Százszor leszimuláltam mindent, különböző frekvenciákkal, kivezérlésekkel, beállításokkal. A szimulátor nem hülye, én vagyok az aki tévedhet, de akármerről nézem, ezek az áramok így folynak. És miért érdekel engem annyira, hogy merre folynak, miért és mekkorák? Elsősorban a nyákterv miatt. Másodsorban, mert ezeket az áramokat befolyásolni lehet. A "másodsorban" lehet, hogy még fontosabb... de legalábbis nagyon érdekes és elgondolkodtató. Valamennyire ismételni fogom magam, de ez a tudás 'annya' (apja).
- 9_1 generátor árama: Ez tiszta. Ami kifolyik belőle, grammra az folyik vissza.
A "melegpont" árama (+) arányos a VAS kimeneti feszültségével (Uki=R2*Rgen). Ez másfelé nem kóborol el. Kicsit vezérli a differenciál erősítőt, oszt kész. R1 mindegy mekkora, ez "csak" az erősítést változtatja.
A hidegpont (-) árama jár be cifra utat addig míg újra visszatalál a feszültséggenerátorba.
Ezt úgy szoktuk leegyszerűsíteni, hogy bekötjük a csillagpontba, oszt folyjon onnan. De most újra megnézzük merre folyik. Mert ha a csillagpontba, akkor onnan vissza jön egy másik (harmadik, negyedik) vezetéken, mert vissza kell jönnie valamin, valahogy.
- 9_0 csomóponti áramok: Ezeket az áramokat a szimulátor mutatta egy bizonyos frekvencián.
A GND árama a "ref" csomópontból úgy oszlik meg, hogy 71%-a elindul a fesz. stabilizátorok felé, 29%-a pedig a segédtáp GND-jébe... aztán onnan ketté ágazik és az is a fesz. stabokba folyik. Szépen kijön a matek, hogy 214+214+172=600.

Most két nyitott kérdésünk is van:
- Miért pont 29% folyik a puffer kondikon. Miért nem 60%, vagy netán 0%? Ha 0% folyna, akkor a pufferkondik elméletileg kiesnének a jelútból és nem szólnának bele a hangminőségbe (annyira).
- A matek az kijött, de lehet, hogy mégsem... mert a segédtáp földpontja össze van kötve a csillagponttal. A csillagpontnak a főtápban kell lennie, mert oda folyik a hangszóró (terhelés) árama. Ha ezen nem folyik áram, össze se kellene kötni őket... vagyis hát természetesen össze kell, mert a csillagpont a referencia feszültség és ezen a feszültségen kell lennie a segédtáp földpontjának is. És fogadjunk, hogy valamekkora folyik áram ott is. De ha folyik, akkor 214+214+172 az mégsem 600?

- 9_1 generátor áram: És azért még megmutatom a biztonság kedvéért, mit mutat a szimulátor a GND csomópont három legfontosabb áramának összegére. Az arányok most a lényeg nem a uA-re pontos értékek. A maradék két csomóponti áram is fontos, de azok annyira picik, hogy most elhanyagoljuk őket.
10 kHz-en is megmutatom, ha már itt vagyok. Az arányok nagyon picit eltolódtak...

Tovább elmélkedek itt a jelföld földjén. Azt már megállapítottuk, hogy R100-nak egyenlőnek kell lennie R101-gyel, mert ha nem így van, "brummot" viszünk a jelföldbe. Azt is megállapítottuk, hogy "Z" impedancia mindegy mekkora - de nyilván itt a mOhm-tól 1-2 Ohm-ig terjedő tartományról van szó. Arra voltam kíváncsi, ha R100, R101 és "Z" impedancia arányát durván felborítom, változik-e valami. Megnyugtató, hogy alig, de azért ezeket impedanciákat (ellenállásokat) érdemes bele rajzolni a szimulációba.
A "Z" impedancia mindenképpen egy relatíve hosszú vezeték - vagy fóliaszakasz - lesz, aminek az induktivitását akár csillapítani is lehet egy 1R körüli ellenállással. Ez csak néhány % áramváltozást okoz. Nevezhetjük ezt a vezetéket jelföldnek is és nyilván a segédtáp földpontjába kell vinni, mert onnan tápláljuk a VAS fokozatot.

Az előző hsz.-ben feltett -egyik- kérdés az volt, hogy folyik-e áram a segédtáp földjéből a csillagpontba... és ha igen, akkor ezt miért nem mutatja a "matek". Azért nem, mert ez egy meddőáram. A segédtáp pufferkondijainak árama 90 fokkal siet a csillagponthoz képest. Azért nem írom, hogy a csillagpont feszültségéhez, vagy áramához képest, mert a csillagpont az csillagpont, Se feszültsége nincs, se árama... referenciapont. És talán ezeken a dolgokon nem is érdemes tovább rágódni. Szinte mindent tudunk.

- Z árama: Tehát ott tartottam, hogy a VAS áramának jelentős része a segédtáp pufferkondijain folyik át és ez szerintem nem kívánatos.
- Z árama 1: Csökkenthetem ezt az áramot úgy is, hogy megnövelem R105/C5 (R106/C6) időállandóját - ami már amúgy is ott van, de 100 Hz-en hatástalan. De ez nem járható út, mert beleviszem a brummot a jelföldbe: "Z brumm" szimuláció.
- Z nincs brumm: Tehát egy csapásra újra feltalálom a söntstabilizátort azzal ha R105, 106-ot áramgenerátorra cserélem. Egyszerűbb áramgenerátor is megfelel a célnak, aminek néhány kHz-ig nagy a belső ellenállása, mert a hangfrekvenciás sáv tetején C5 (C6) fogja "pufferelni" LT1223 tápfeszültségét. Erre a kondira amúgy is szükség van.
Látjuk, (Z C5): hogy C5 árama újra a "Z" impedancián (R107-en) fog folyni, de most nem a segédtáp pufferkondijaiba, hanem a csillagpontba. Illetve figyelembe kell majd venni az áramgenerátorok csökkenő impedanciáját a magasabb frekvenciák felé, mert ez újra megindítja a pufferáramokat. Nagyon át kell gondolni itt még mindent.

Ezt már régóta vártam... Tegyél oda 1-1 LM317-et áramgenerátornak. Egyszerű és precíz.

Precíz, de ez a hangfrekvenciás sáv alsó tartományára korlátozódik.

Egy áramgenerátor. Én csöves erősítő tápszűrésében szoktam alkalmazni, persze kicsit nagyobb feszültségen.

Igaz, de Karesz olyat kért

A komplementer megoldás nem játszik?

Én úgy értelmeztem az írását, hogy az egész hangfrekvenciás sávban nagynak kell maradnia az áramgenerátor impedanciájának.

Milyenre gondolsz?

Erre és a komplementer verziójára: