Üdv,

Van egy pár HAGY és nem HAGY fazékmagom, de adatlapot sehol sem találok hozzájuk.

Van:

HAGY M1 82 AL 250
HAGY M2 82 AL 8400
HAGY M 82 AL 1250
Ismeretlen 6G 400

Valaki tud esetleg ezekről az anyagokról valami adatlapot? Frekvencia, permeábilitás

Köszönöm,

Van minden náluk, ami nekem kell...viszont nem a sebességről híresek

Ha nem fontos a legjobb minőségű anyag, akkor a Taliéktól rendelj Vácról. Van ott gyűrű, EE, EF, és talán még árban is olcsóbb. Nekem olyan magokkal mennek tápjaim, hegesztőm és semmi gond velük.

Sziasztok,

Azt szeretném megkérdezni, hogy Budapesten hol tudok ferrit magokat(EE, EF...stb) vásárolni?
HEStore, Lomex, HQVideó és társai sajnos már kilőve(RET meg említésre sem méltó).

Igazából komplett "kit" kellene(csévetest, ferritmag, kengyel).

A Válaszokat köszönöm.

Itt a többi része is!

Helló fiúk! Lehet, hogy ez segít valakinek.

Bocs., ezt jól benéztem! A k-t kihagyta a szemüvegem.

A VEF ferritrúdja elég jó, 2-3 MHz -ig használható ferritantennaként.
Az FM10-164 12/24 V -os inverterében M2000 -es EE 42 mag volt 50 W teljesítményt tudott.
De nézd meg az EPOCOS ferrit adatlapjait, találsz magokat, és még segédletet is használatukhoz.

Ha sikerül beszerezni dupla E-t, kipróbálom.

Forgókondit nem kaptam, csak egy rudacskát. Neten volt valami magyar oldalon 200x 20mm-e s rúd, arany árában mérve. Talán az is megérne egy próbát.

100-200kHz az nagyobb 20kHz-nél.

Valszeg itt is legjobb a toroid, de melyik? Lehetőleg olcsó legyen.
NE555 IRF540 150kHz körül, ehhez szeretnék minél jobb hatásfokú trafómagot.

Milyen célra kellene?
Számítógép tápból bontott EI (vagy két E összefordítva) néhány 100W-ot átvisz, de a sárga/fehér jelzésű gyűrű is jó még kHz-es tartományban.

A bontott VEF206 forgókondija érdekelne, ha még megvan

A ferritek nagyfrekire valók (>20kHz), alacsonyra lemeztest: EI, M, tekercselt szalag(toroid, Hypersil, stb.).

Üdv!
100-200kHz közé keresek minél jobb hatásfokú magot. Mit javasoltok?

A VEF206 ferritrúdja mit tud frekvenciában, teljesítményben?

Emlékezetem szerint pont ezért javallott legalább 10 menet rátekerés (inkább több, mert úgy közelebb van a valós üzemhez).

Üdv!
Találkozott már valaki azzal a jelenséggel, hogy A_L érték mérésénél, minden feltekert menetszámnál más érték jön ki?például:
N=10 esetén L=37,41uH azaz A_L= 371nH;
N=9 esetén L=31,6uH azaz A_L= 390,1nH;
N=8 esetén L=25,75uH azaz A_L= 402,3nH; és így tovább
N=2 esetén már A_L~800nH-re jön ki. Több típusú ferritmaggal is ez a helyzet, más más műszerrel mérve (rezonancia frekvencia mérés alapú műszerekkel). Sajnos asztali műszerrel még nem tudtam megmérni. Esetleg ha valaki mért már "pontosan" A_L érteket megköszönném ha megosztaná tapasztalatait.

Köszönöm! Ez bizony mágneses, nem is kicsit. Nem használom fel.

Philips gyártmány, természetesen csak archiv anyagok között lehet találni szűkös adatokat. A3C85 -ről találtam adatlapot, ez természetesen lágy ferrit anyag, nem lenne szabad mágnesesnek lennie.

3C85 145. A hengeres része 14.5mm-es, hasáb része 7.2*18. Befoglaló mérete;52*37mm.
~35qmm a különbség a két oszlop közt, ezt miért csinálják?

Nem 3C81 véletlenül?

Szevasztok!
Szétszedtem egy monitor roncsot, a benne lévő 'U-U' ferrit erősen mágneses; ilyennel még nem találkoztam. 3C87 van ráírva, 60*40mm, ~150qmm-es. Mitől van ez?

Jó, köszönöm. Tehát, pucuka, akkor várom a válaszodat!

Nem, nem erről van szó, hanem a feltett két kérdésemről, amire azt írtad, hogy itt off. Erre írtam, hogy jelöld meg azt a topicot, ahol a feltett kérdésemre válaszolsz.

Akkor itt miről is van szó?

Én nem kevertem össze semmit. De, itt jelöld meg azt a topicot, ahol a korábban feltett kérdéseimet megválaszolod! Tudod, ahol állításod szerint nem lesz off!

Akkor ne vitatkozzál, nem én kevertem össze a feszültséget az árammal.

Nem szeretnék különösebben offolni, de abban egyetértünk, hogy egy kapcsitáp kimeneti szűrője elég összetett dolog. Az induktivitás, és kondenzátor pedig nézőpont kérdése, hogy éppen energia tárolónak (az is persze) vagy impedanciának tekinted.
Egy képletet nem írtam be, az az indukált feszültség képlete, de ez végül is nem tartozik közvetlen a ferritek tulajdonságaihoz. A képleteket csak azért írtam be, hogy tisztázzuk a fogalmakat.
A transzformátor, és villanymotor kérdéseket megbeszélhetjük a saját topikjaiban.

Nem így van!

Egy tekercs, vagy egy kondi mindig energiatároló. A tekercsen nem szűnhet meg azonnal az áram, ha megszakítod az áramát, akkor akkorára növeli a feszültségét, hogy az árama tovább tudjon folyni és le tudjon épülni U/L sebességgel. Egyébként az eltárolt energiája: (1/2) x L x I x I
Egy kondinál a feszültsége nem szűnik meg egyik pillanatról a másikra, például rövidzárban addig növeli az áramát, amíg ez a feszültség a körben levő impedanciákon létre nem jön. Az eltárolt energiája pedig (1/2) x C x U x U.

Egy kapcsitápban igen szellemesen ki vannak használva ezek az energiatárolók. Javaslom, hogy nézz meg valami komolyabb irodalmat, ahol le vannak írva a tápok kimeneti szűrőjének működése és méretezési kérdései. Esetleg nézz át a kapcsolóüzemű táp topicba, ott azért ez elég komolyan ki van vesézve.

De, ha mégis, akkor megmagyaráznád, hogyha veszünk egy normál erőátviteli trafót, aminek a szekunder tekercselése nincs megterhelve, vagyis a trafónak csak üresjárási árama van, akkor mekkora benne az indukció? Hogyan számoljuk ezt ki? Mondjuk az általad felírt képletekkel? Miért van az, hogyha mondjuk ennek a trafónak megemeljük 20 %-kal a primerre kapcsolt feszültségét, akkor a vasmag betelít? Hol van egy ilyen transzformátor primer menetszámának a méretezésében a primer áram? Gondolom, nem kell leírnom azt az általánosan használt képletet, amivel mindenki számol?

Egy aszinkron motor sem vesz fel csak kicsi nyugalmi ( üresjárási ) áramot, ha a tengelyét nem terheled meg. Ha meg elkezded növelni a feszültséget a sarkain, akkor mi történik? Be fog telíteni a mágnesköre, mert túl nagy lesz benne az indukció. ( vagyis a fluxus ) Vagy szerinted miért kell nagyjából konstans értéken tartani az aszinkron motorok fordulatszámánál az U/f viszonyt? Hát azért, hogy ne telítsen be a motor, de ne is járjon mezőgyengítéssel. Hol van itt a motoron átfolyó áram? Csak annyi áram kell, hogy a mágneses teret létrehozza. Ehhez pedig azért kell áram, mert egyrészt a levegó a légrésben nem végtelenül jó mágneses vezetőképességű, másrészt a motor ha kicsit is, de végez mechanikai munkát, vagyis muszáj neki hatásos teljesítményt felvennie.

Tehát, várom a magyarázataidat trafó- és motor ügyben.

Szokás szerint elbeszélünk egymás mellett. Több dologról van megint szó, és a dolgok keverednek.
Tehát maradjunk a kapcsitáp kimeneti fojtójánál. Ezesetben igaz, hogy a mag telítésben, vagy legalábbis annak közelében dolgozik de ez nem energia tároló, hanem induktív, kapacitív szűrő.
A tekercs fluxusát nem a rákapcsolt feszültség, hanem az átfolyó áram (N*I) határozza meg. Ilyenformán minden igaz, ha a feszültség helyett áramot írsz. És akkor helytálló, hogy így működnek a motorok trafók is.
Az indukció B=μH, ahol a mágneses térerősség H=N*I/l, és a fluxus Φ=B*A=μ* N*I*A/l
A tekercs fluxusa arányos az őt gerjesztő árammal, Φ=L*I, ahol az L az önindukciós együttható.
Ezekben a képletekben csak áramot látsz, feszültséget nem. Ezért mondom, hogy minden elektromágneseégen alapuló szerkezet árammal működik, (más kérdés, hogy van indukált feszültség, de ebből a feszültségből áramot kell csinálni , hogy a kölcsönhatás létrejöjjön)
A mágneses vezetőképesség pedig a levegő mű_rel szerese. Csakhogy ha egy vasmag telítésbe megy, akkor ez a mű jelentősen lecsökken. Az a baj, hogy a μ értéke nem állandó, erősen függ a mágneses térerősségtől.
A 100 mT helyett írhattam volna párszáz mT -t is, de ez a lényegen nem változtat.
A többiben egyetértünk.

Azért egy kicsit máshogy vannak ezek a dolgok!

Ha egy kimeneti fojtó betelít, akkor olyan, mintha légmagos lenne. Tehát marad neki induktivitása, csak jóval kisebb. A ferritet ( vagy valami lágymágneses anyagot ) azért teszünk be egy tekercsbe, hogy ne a levegő vezesse a fluxust, mert arra nagyon nagy az ellenállása. Azt is mondhatjuk, hogy rossz a levegő mágneses vezetőképessége. Egy tekercs fluxusát ( a tekercsben fellépő indukciót ) a rákapcsolt feszültség-idő szorzata adja meg. Ez a feszültség-idő terület. Érdemes megjegyezni, mert minden tekercselt alkatrész ezzel működik... Vagyis, ha túl sokáig van rajta egy adott feszültség, akkor a kialakulni akaró fluxus ( indukció ) olyan magas értéket ér el, hogy erre betelít a vasanyag. Így az egyik irányba mágneseztük el a vasat. Ha a rákapcsolt feszültség polaritását megfordítjuk, akkor a fluxus elkezd csökkenni és a másik irányba fog felépülni, ahol egy adott érték felett szintén betelít a vasmag. Ebből már nem nehéz kitalálni, hogy a fluxus ( indukció ) két maximális érték között mozoghat. Egyébként, ez azért jóval több, mint 100mT, vannak vasak amik még 0,4 T is kibírnak. Nyilván, a frekvencia növelésével csökkenteni kell az indukciót, mert olyan nagy lesz a vasban ( a ferritben ) a veszteség, hogy esetleg a Curie pontját is meghaladja a kialakult vashőmérséklet és a ferrit elveszti a mágneses tulajdonságait, vagyis nagyjából megint légmagos tekercset kapunk. Ha visszatérünk a fluxushoz, akkor az is belátható, hogy egy pozitív- és negatív fluxus maximumhoz ( indukcióhoz ) azonos fesz-idő területek tartoznak. Vagyis, felmágnesezzük a vasat, meg lemágnesezzük, egészen át a másik irányú maximumig. ( van más megoldás is, amikor csak közel nulla és egy maximum között mágnesezzük a vasat ) Nyilván, ha az egyik irányba a fesz-idő terület nagyobb, mint a másikban, akkor a vasmag el fog mágneseződni az egyik irányba és a végén betelít. Tehát nagy általánosságban a fesz-idő területeknek meg kell egyezniük. Így működnek a trafók, motorok, stb.

A fojtón átfolyó áram meg úgy néz ki, hogy van egy átlagáram, ami nem más, mint a terhelés árama. Ez a hullámosság függ a fojtóra kapcsolt feszültségtől, meg annak az induktivitásától. Ha a kimeneten van egy szűrőkondi, akkor ennek a hullámosságnak a többségét magára veszi. Vagyis, a kondira igaz, hogy a befolyó és kifolyó áramok idő szerinti átlaga zérus! Különben, azt látnánk, hogy a kondiba egyik irányba több töltés folyik be, mint amennyit kiveszünk belőle. Ennek az lenne az eredménye, hogy egy idő múlva átütne a kondi, olyan nagy feszültség különbség lesz a fegyverzetein.

Tehát, egy kapcsi táp kimenetén levő fojtón a terhelés árama folyik át középértékben. ( átlagértékben ) Ehhez hozzáadódik, vagy levonódik az áram hullámossága. A kimeneti kondin a feszültség nagyjából állandó és a kondiba befolyó, illetve kifolyó áram-idő területek egyformák ( vagyis a bevitt töltés- és a kivett töltés ) egyensúlyban van. Mindkét elem energiatároló, csak az egyik áram- a másik feszültség "orientált".

A ferriteknek van veszteségük. Ez egyrészt örvényáramú veszteség, de mivel a ferriteknek nagy az ohmos ellenállása, a keletkező veszteség is kicsi, nem foglakoznak vele sehol. Viszont van a hiszterézis veszteség, ami nagyon is számottevő, a katalógusok meg is adják diagrammokban érdemes rákeresni... emiatt aztán keményen keresik, fejlesztik azokat az anyagokat, amik a legkisebb hiszterézis veszteséggel dolgoznak még a több száz kHz-es tartományban is.

Egy PWM erősítőben a legritkább esetben melegszik azért egy kimeneti fojtó, mert betelít. Ha így van, akkor ott nagyon komoly problémák vannak, elsősorban tervezési kérdésekben. ( Egyébként, ha maga az erősítő jól működik, akkor kis kivezérléseknél nem telíthet be, ezt könnyű szkóppal ellenőrizni. Ugyanis a fojtón az alapharmónikus összetevő fogja a gerjesztés kb. 80 %-át adni, tehát, ha ezt kis értéken tartjuk - vagyis nincs kivezérelve az erősítő - akkor nem fog betelíteni a vasmag. ) A melegedés azért van, mert egyrészt a vasban nagy a hiszterézis veszteség, tehát melegszik a vas, másrészt vékony drótból van megtekerve, illetve a huzal felülete kicsi és így a fellépő skin hatás miatt úgy néz ki, mintha sokkal kisebb keresztmetszetből lenne a fojtó megtekerve. Tehát, a drót is melegszik.

A mágneses erősítők általában "lineáris" üzemmódúak. Például TV soreltértés linearizálása, képméret stabilizálása, vagy wobbler generátor hangoló induktivitásának szabályozása. Persze lehet kapcsoló üzemben is használni őket, mint bármilyen erősítőt.
De léteznek speciális ferritanyagok is, amelyek mindíg telítésben vannak, ilyenek a logikai tárolókban használatos ferritmagok. (ma már nemigen használatosak, mert elég macerás a használatuk) Egy nagy impulzussal telítésbe visszük, a viszonylag nagy koercitív ereje miatt ott is marad, és egy másik ellenkező előjelű impulzussal lehet "kiolvasni" őket. A kiolvasás köben az olvasó vezetékben egy impulzust generálnak.
Használnak még ferriteket a mikrohullámú technikában is, ezekkel szemben megint más követelmények vannak. Ennek lényege, hogy a terjedési sebesség a levegőhöz (vákumhoz) képest μ -ször lassabb, így a hullámhossznyi távolság fizikailag lerövidíthető. Mindennap találkozhattál vele, a TV -k bemeneti UHF balunjában a soklyukú ferrittel.