Egyébként elmondanám (én és nem az MI), hogy a záróüzemű konverter angol neve (flyback converter) a televíziótechnikából ismer sorvégfokozati kapcsolás nevéből ered. És valóban, a flyback (visszafutás) kifejezés a sorvisszafutásra utal. Ilyenkor a kapcsolófokozat lezár és az indukciós energia áttranszformálódik a szekunder (nagyfeszültségű) oldalra.

Na fain, én is kerestem, akkor még nem láttam a válaszaitokat. Nem hiába ez mégiscsak egy szakma.

Szia Jani! Én a kérdést feltettem az internetnek, és ez a válasz érkezett:

"A damper, booster és flyback kifejezések elektroncsöves környezetben teljesen mást jelentenek, mint a modern félvezetős relé‑ vagy motorvezérlésekben. A „flyback” itt nem egy dióda, hanem a sorvégfokozat visszafutási ideje alatt keletkező nagyfeszültségű impulzus, amiből a DY86 vagy EY86 cső állítja elő a képcső anódfeszültségét. A damper viszont egy külön elektroncső, tipikusan PY88 vagy PY500A, amely a vízszintes eltérítőtekercs áramát folyamatosan tartja, és csillapítja a sorvégcső által keltett túlfeszültségeket. Ha ez a cső nincs a helyén, a sorvégfokozat pillanatok alatt tönkremenne, mert a tekercs energiáját valaminek vissza kell vezetnie. A booster pedig a sortrafó egyik segédtekercse, amely a visszafutási energiából néhány tíz voltot hozzáad a B+ tápfeszültséghez, így javítva a hatásfokot. Régi TV-kben ez teljesen bevett megoldás volt, és a sorvégfok működésének szerves része. A három fogalom tehát szorosan összefügg: a flyback impulzus hozza létre a nagyfeszt, a damper cső biztosítja az áram folytonosságát és a csillapítást, a booster tekercs pedig energiát ad vissza a tápnak. Ezek együtt adják ki azt a jellegzetes elektroncsöves sorvégfokozatot, amit a DY86‑os nagyfesz egyenirányító is kiszolgál. Ha valaki csöves oszcilloszkópot vagy régi TV-sorvégfokot épít vagy javít, ezeknek a szerepét nagyon fontos érteni."

Nem a képeltérítés, hanem a soreltérítés előállításában vesznek részt. És valóban, a damper és a booster az ugyanaz az alkatrész. A flyback diódát viszont a MI rosszul azonosítja a nagyfeszültségű egyenirányítóval.

Így már értem.

Az elektroncsöves televíziók sorvégfokozatában (vízszintes eltérítő áramkör) ezek az alkatrészek kulcsfontosságú szerepet játszanak a képeltérítés és a nagyfeszültség előállításában.

Damper (csillapító) dióda: Ez az alkatrész (gyakran egy speciális, nagyfeszültségű vákuumdióda, pl. PY88) megakadályozza a sorvégtranszformátorban kialakuló káros lengéseket. Feladata, hogy a sorkimenő trafó mágneses mezejének összeomlásakor keletkező energiát visszavezesse a rendszerbe, ezzel linearizálja a vízszintes eltérítő áramot a képernyő bal oldalán.
Booster (feszültségemelő) dióda: A damper dióda és egy kondenzátor együttesen egy "booster" áramkört alkot. Ez a kapcsolás a tápfeszültséget (B+) megemeli (akár 400-800V-ra), így biztosítva a sorvégfokozat és más áramköri részek számára szükséges magasabb üzemi feszültséget. Emiatt a damper diódát gyakran booster diódának is nevezik.
Flyback (visszafutási) dióda: A televíziózásban ez leggyakrabban a sorkimenő transzformátor (flyback transformer) kimenetén található nagyfeszültségű egyenirányítóra utal. Ez állítja elő a képcső anódfeszültségét (több tíz kilovolt) a sorvisszafutás alatt keletkező nagyfeszültségű impulzusokból. Általános elektronikai értelemben pedig minden olyan diódát így neveznek, amely az induktív terhelések kikapcsolásakor keletkező túlfeszültség-tüskéket söntöli.

Az előző témára rákapcsolódva találkoztam azokkal a szavakkal, hogy damper, booster és flyback dióda. Ezek mit jelentenek amúgy?

Vagy otthoni röntgengépet építeni

Attól még a DG7-132-nek még jó lehet. 0.29V/menettel számolva még csak a 330 menetnél tartok. Majd duplázok.

A max áramerősség mellett olyan 10-15 V.

0,8-1mA-es árama nem teszi semmire alkalmassá eredeti funkcióján kívül.

Sajnos csak disznek jó!

Számottevő, mert képcső anódfeszültségének egyenirányítára tervezték (jó nagy feszültség, kicsi áram).

Dy86 kérdés

Tudja valaki, hogy a DY86 csőnek mekkora a feszültségejtése? Ha már van használjam is valamire még a félvezetőssel egyszerűbb is lenne.

OK. A "hagyatékból származik" hozzáértőknél nem jelent semmit. Vagy inkább negatív..

Milyen az árak színvonala? Nekem az a tapasztalatom, beírja a google-ba a legtöbb laikus eladó, hogy "elektroncső", és az ott található KT88 árának láttán azt otthon talált PCL86 és DY-PY szériától 30 ezres darabáron szeretne megszabadulni

Gyűjtemény a piacon

Kedves Csövesek,
A szigethalmi piacon a "recycling manager" soron rengeteg elektroncső,sok egyéb régi,restauráláshoz használható alkatrész lelhető fel látszólag hagyatékból származik.
Ma délig tart a piac.
Szigethalom Piac u.
Üdv!

EL34, ECC83 környékén szerintem felesleges. Itt nem kW-okról szól a dolog. A csöveket elég sokáig fejlesztették, röhejes, úgy hirdetnek csövet, hogy a fűtőszál épp..Én még nem találkoztam szakadt fűtőszálú csővel.
A csövek késleltetett anódfeszültsége régi vitatéma. A hagyományos kapcsolások megoldották.
Más kérdés, hogy egyre ritkábbak a NOS csövek, szerintem ott sem indokolt, mivel NOS csövek. Erre is méretezték

"Az egység késlelteti a csöves erősítő nagyfeszültségét, amíg a fűtőszálak üzemi hőmérsékletre nem melegszenek. Sokan megépítették és szeretik az áramkört, de mások azt mondták, hogy teljesen felesleges."

Lehet, hogy nem emiatt linkelted, de az RF adástechnikában ez trivialitás, mindenki betartja, az illető meg lokátorokkal is foglalkozott.

Volt a közelemben olyan több kW-os, hűtőgép méretű adó (fagyasztóval), aminek a csöveit vagy fél napig kellett fűteni használat előtt, hogy minden jól átmelegedjen. : -) Akkor maradnak tartósak. De kisebb teljesítménynél is így megy, csak nem tart ilyen extrém sokáig. De az egészen kis csöveknél nem biztos, hogy olyan nagy a hozadéka.

Az elektroncsövek belső élete

Úgy van. Ezért is az első lépés (már annak aki ért hozzá) egy használt csőnél az emissziómérés, az nem hazudik, míg az eladó igen.

Az én kezem között fordult meg már brutálisan legyengült cső is szép sárga felirattal.

Szia!

Ez igaz, de valami hozzávetőleges tapasztalat van esetleg? pl.: 1óra, 10 óra, vagy 100 óra lehet közepes anódáramnál?

Szia! Ez nyilván változik a cső hőmérsékletétől, ami az anódáramtól is függ.

Tungsram EL84 sárga felirat

Sziasztok!

Arra lennék kíváncsi, hogy van-e valakinek abban tapasztalata, hogy a Tungsram EL84-es csövek sárga felirata kb hány üzemóra után fehéredik ki?

Nem kell csak a nyug. áramot megfelelő értékre beállítani.

EL34-ről KT88-ra

Tisztelt Hozzáértők!

Eljátszottam a gondolattal, hogy EL34 PP UL erősítőben cserélném ki a csöveket KT88-ra. Nem tudom kellene e egyáltalán bármi módosítást végezni az anódáram beállításokon kívül.

Köszönöm az építő jellegű válaszokat.

Azt szeretném, ha úgymond full elektroncsöves lenne az erősítő és kiiktathatóan, de megmaradna a régi kezelőszervek nyújtotta lehetőség is. De most fület borítottál a bogaramra, miért is ne maradhatna teljes egészében épen a régi színszabályozó a hangon...?
Köszönöm, azt hiszem felébredtem...

Ha csak ez a kívánságod, semmi akadályát nem látom. Az EC92 kimenő impedanciája katódkövetőként Nem sokkal nagyobb, mint egy tranzisztoré, úgyhogy ezzel nem hiszem, hogy külön9sebb gond lenne.
Csak a zaj, az igaz, hogy az EC92 is kis zajú, de 100 MHz -en. Alacsony frekvenciás a villódzási zaj nagyobb, mint egy ECC83 -é, ami kifejezetten kis(hang)frekvenciás cső, és a bemeneten nem mindegy, hogy melyik dolgozik.
De miért nem jó az eredeti megoldás?

A félvezetős hangszín szabályozóra szeretnék egy katódkövető kapcsolást elé akasztani. Tehát az egy gyári készülék része, hangszínszabályozó. Szeretném - esetleg kikapcsolhatóan - de használni csöves bemenetről, majd a kis 10W-os PP erősítőre vinni a színezett jelet.
A katódkövető csak ezért kell, helyettesíteni a félvezetős emitterkövető tranzisztorát, funkcióját.
Ui:
Lehet, kuszán írtam, mit szeretnék:
Van egy félvezető készülék, aminek a hangszín szabályozója egy lepke, egy BC tranzisztor emitterkövetőként táplálja. Ezt úgy szeretném használni egy kis csöves végfokkal, hogy a BC tranzisztor funkcióját az EC92 katódkövetőként lássa el jellel.